Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

f 1939 JŰLIUS 15, SZOMBAT TEMHDEKI Amit a körúton nem értenek. •• ' Végtelenül jellemző, ahogyan a pesti sajtó egy részé reagál az Egyesült Párt fokozódó tevékenységére. A lezüllesztett sajtó minden rossz tulajdonsága ott virít azokban a förmedvényekben, melyek kép­viselőink megnyilatkozásaival kapcsolat­ban felfakadtak a körúti tollnokok agy­velejéből. Rosszakarat, békalátókör és felületesség: a modernnek nevezett sajtó eme hármas istensége vigyorog minden sorukból. Ezekkel vitába szállni nem is akarunk, mert ez számunkra már is vereséget je­lentene : aki békákkal akar vitatkozni, an­nak a pocsolyába kell alászállania és meg­kell tanulnia a vartyogás művészetét. Ezt pedig nem akarjuk és nem is fogjuk. táégis foglalkozni kell most nem ezzel a békadanával, hanem a párt fokozódó tevékenységének okaival, nem a békák miatt, hanem az anyaország jószándékú újságolvasói miatt. Azok, akik megszokták, hogy egy párt fokozódó tevékenységében választási har­cot lássanak, .természetes, hogy egyebet sem keresnek képviselőink bemutatkozó beszédeiben, mint kortéziát, a voksokért indított harcot. Ez az ő tragédiájuk: a visszacsatolt terület tömegeiben akarják azt a hitet kelteni, hogy a szavazatok kel­lenek a pártnak, s elterelni tömegeink fi­gyelmét a párt célkitűzéseiről: az erős parasztosztályról, az elégedett munkásról és a keresztény iparról és kereskedelem­ről. Tragédiájuk ez a törekvés, mert a mi tömegeinkben van annyi politikai érett­ség, hogy nem engedik figyelmüket mellé­beszéléssel más vágányra terelni. Az Egye­sült Párt vezetői nagyon is tudják, hogy a visszacsatolt területek választótömegé­nek komolyabb része magának a pártnak az útját is bíráló szemmel figyeli, de nem fél attól, hogy akár egyik, akár másik szélsőség gyerekes és rosszindulatú pro­pagandája befolyásolná. És ezen törik meg minden körúti próbálkozás. Az a jószándékú anyaországi, aki meg akarja érteni a párt tevékenységét, cél­kitűzéseit, pártembereink magatartását, onnan induljon ki, ahonnan a párt is el­indult: a kisebbségi életből. Ott a nemzet- résznek nem volt más politikai kerete, mint a párt. Ott a párt tehát egész mást jelentett, mint itt az ^anyaországban akár­melyik politikai tábor: bizonyos mértékig a magyar államot képviselte, olyan funk­ciókat kellett végeznie, melyek az állam hatáskörébe tartoznak. Most ne foglalkoz­zunk azzal, hogy mennyire közelítették meg az elért eredmények a feladatokat és célkitűzéseket. A visszacsatolt területek embere megszokta, hogy a pártban ne csak propagandát keressen, hanem építő szándékot, részletmunkát, érdekvédelmet: építést. Abból a vezetőgárdából nett ki a Szemke a magyar szövetkezeti mozgalom, a fiatalság mozgatása, mely az Egyesült Párt és pártelődei körül csoportosult. Igényei vannak a felvidéki választópol­gárnak, s ezek az igények szabják meg a párt jelenlegi munkájának a célkitűzéseit, a szónokaink hangját és mondanivalóját is. A felszabadulással megszűnt a pártnak az a szerepe, hogy állami funkciókat vé­gezzen, hogy az állammal szemben állam legyen, de nem szűnt meg a választótöme­gek ama kívánsága, hogy a kisebbségi életben nyilvánvalóvá lett tanulságokat: erkölcsieket és anyagiakat egyaránt hir­desse és megvalósítsa legalább is a vissza­csatolt területen. A kisebbségi élet olyan tanulságokat hozott pl. a nemzetiségi kérdésben, a ma­gyarság védelmi harcának és a földkér­désnek a viszonyában, a magyarság közép­európai tekintélyének és a tömegeink ön­álló, kulturális tevékenységének^viszonyá­val kapcsolatban, melyek most is a^ felsza­badulás után is érvényesek és érvényesek lesznek akkor is, ha akármilyen sors jut a közelebbi vagy távolabbi jövőben az egész magyar nemzetnek. Azt szokták mondogatni, hogy a vissza­csatolt területek politikai és kulturális mozgalmai befejezték feladatukat a felsza­badulással. Hát ezt csak azok mondják, akik oly kevéssé törődnek a határon kívül élő magyarokkal, mint a zulukafferekkel. Rajzoltak rólunk megható képeket, amint levelezőlapon tövisek között, láncok­ban, tépett ruhában és csapzott homlok­kal ver minket a cseh pribék. Rossz volt ez a kép mondjuk meg őszintén. Ha va’ó képet akartak volna festeni rólunk, akkor elmondták volna azt, hogy mi a cseh_ adó­hivatalok előszobáiban, a cseh csendőrlak­tanyák ablakai alatt, de bármerre jártunk vagy keltünk odaát, mi Nagymagyar- országról álmodtunk. Szemünk előtt a tiszta, a boldog és a hatalmas Magyar- ország lebegett. Programunkat úgy fogal­maztuk meg, hogy az az egész magyar nemzetre érvényes minden körülmények között. A magyar nemzet minden ellensé­gét számontartottuk, nemcsak a cseheket. Az idők és a körülmények változnak, jönnek jó napok és rossz napok, de a nemzet, a mi szerelmünk örök és örökké­valók a nemzet életének alapvető törvé­nyei. Ezeket a törvényeket látjuk mi, ezekhez tapadunk mániákusan Jaross mi­nisztertől kezdve le a tisztán látó gazdáig Esterházy János gróf, a szlovákiai ma­gyarság vezére egy hónappal ezelőtt szá­molt be a rádió útján arról, hogy a szlo­vákiai Magyar Házak érdekében indított magyarországi mozgalomból, mily meg­ható és impozáns módon veszik ki részü­ket a kisemberek. E rádiómegnyilatkozás nyomán tömegesen érkeztek a Szlovákiai Magyar Házak budapesti irodájához (V., Akadémia-utca 17., félemelet 2.) az ado­mányok és különösen július első napjai­ban adta a magyar társadalom újabb tanujelét annak, hogy a szlovákiai ma­gyar testvérek kultúrérdekéért minden áldozatra kész. A július első napjaiban érkezett ado­mányok között tömegével találkozott az iroda ismerős nevekkel, olyanokéval, akik minden hónapban leróják pár péúgős ál­dozataikat a nagy magyar cél érdekében. Az iskolai év végével a magyar tanulóifjúság áldozatkész­sége is megnyilatkozott és a Csalogányutcai tanítóképző intézet növendékei 150 pengős, a jászberényi pol­gári iskolai növendékei 25 pengős, az I. Párizs, július lJf. (Inf.) A párizsi kato­nai hatóságok által végrehajtott két fel­tűnő letartóztatásról számol be pénteken reggel a Temps. A lap szerint külföldi propaganda vádjával gyanusítottan a katonai törvényszék fogházába, a Cherche Midi-fogházba beszállították a Temps című félhivatalos lap Auber nevű munkatársát és a konzervatív Figaro hirdetési osztályának Poirier nevű alkalmazottját. A két letartóztatás különösen párizsi újságírói körökben óriási feltűnést kel­tett. Mindkét lap pénteki számában röviden közli, hogy nem volt tudomása a két gya­núsított szerkesztőségen, illetőleg hirde­tési osztályon kivüli tevékenységéről. A katonai ügyészség azzal vádolja a két újságírót, hogy az állam biztonsága ellen irányuló tevékenységet folytattak és külföldről pénzt fogadtak el. Néhány lap és munkásig. Kérünk, könyörgünk, jaj­gatunk, viaskodunk és kiáltunk itthon ss, hogy vegye tudomásul minden magyar, hol állunk és milyen körülmények között élünk és mit kell csinálnunk, hogy a nem­zet minden változásban megállja a he­lyét — a rosszban, a jóban egyaránt. Ezért nem körüti stílusú a mi pártunk, helyesebben szólva, mindaz ami a vissza­csatolt területen a párt körül forr. Ezért mozgalom a párt, mely igenis fejlődni fog, mert az a szellem, amit jobbjai képvisel­nek, megragadja a habozókat, a tétová­zókat és elsöpri azokat, akik csak egyéni érdekből vannak ott. Építünk, nevelünk, nem a voksokért, — mert a körúton is tud­ják, hogy blöff a felvidéki választásról most beszélni — építünk a magyar állam és a magyar nemzet érdekében. . . s. f. kér., Verbőczy-gimnázium Via, osztályá­nak növendékei 55 pengős adományt küldtek be, míg a losonci tanítónőképző intézet végzett növendékei 71.90 pengős gyűjtést küldtek be a Szlovákiai Magyar Házak javára. Az ország minden részéből és a társada­lom minden rétegéből érkeztek kisebb- nagyobb adományok a mozgalom javára és ezek az adományok tanúbizonyságát adják annak, hogy a magyar lelkekben megingathatatla­nul él a kötelességteljesítés és a nem­zeti áldozatkészség szent érzése. A mozgalom vezetősége, amint ezt Es­terházy János gróf legutóbbi rádióbeszé­dében is kinyilatkoztatta, reméli, hogy a magyar közgazdasági életnek vezető in­tézményei a nagytőke, a nagyipar és nagy­kereskedelem ugyanolyan mértékben fogja teljesíteni kötelességét a szlovákiai ma­gyarsággal szemben, mint ahogy azt tette és teszi a magyar társadalomnak az a ré­tege, amely a megszámolt pengők beosz- tottsága mellett is talál módot áldozat- készségének kinyilatkoztatására. azt is írja, hogy a két újságíró beismerő vallomást tett A baloldal lapjai a két letartóztatással kapcsolatban újból heves támadásokat intéznek azok ellen, akik az utóbbi időben felemelték szavu­kat a háborús úszításokkal szemben. Már megszokott módszerré vált, hogy mindazokat, akik ilyen hangnemben Írtak, kémeknek és külföldi ügynököknek nevez­zék. Ez történt Marcel Déat volt légügyi miniszter, jelenlegi képviselővel is, akit azért gyanúsítottak meg, mert a dan- zígi kérdés békés megoldása mellett szállott síkra. Azt is állították róla, hogy külföldi pén­zeket kap. A képviselő — mint ismeretes — két párizsi lapot: a szovjetbarát, nacio­nalista Epoquet és a kommunista Huma- nitét félmillió frank kártérítésre be is perelte, A kisemberek áldozatkészsége teremti meg a Szlovákiai Házak alapjait Francia katonai hatóságok letartóztattak egy párizsi újságírót és egy kiadóhiva­tal! alkalmazottat Külföldi propagandával vádolják a félhivatalos Temps munkatársát — 4 balodat taglal mindenkit támadnak, aki szót emel a háborús uszítás ellen 7 A Magyar Posta emlébbélyegci, amelyeket a gödöllői cserkészleány vliágtáborozás alkalmával hoznak forgalomba. Tanügyi és lelkészt kérdések Abauj-Torna közigazgatási bizottsága előtt Kassa, július 14. Abaúj-Torna vármegya közigazgatási bizottsága báji Patay Sámuel dr. főispán elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A királyi tanfelügyelőség je­lentésénél, melyet Sziklay Ferenc tanügyi tanácsos terjesztett elő, élénk vita folyt az igazolási eljárásról és ismételten követelték a lelkészek igazolási eljárásnak megindítását. A tanfelügyelői je­lentés beszámolt a tanügyi bizottság műkö­désének eredményéről, mely 179 igazolást kérő tanerő közül hármat nem igazolt, egy pedig önként lemondott az igazolásról. Jakabfatvy Gyula bizottsági tag a nem igazoltak aránylag nagyon kis számát kifogásolta, a maga részéröl lehetetlennek tartja, hogy 179 tanító közül csak 3 ne lenne a nemzet- hűség és magyarság szempontjából megbíz­ható. Sok panaszról és kirívó esetekről tud, melyek mindenesetre nagyobb arányszámot követelnek meg. Nehezményezte, hogy a lel­készek igazolása érdekében még nem tör­tént semmi Intézkedés, holott ebben az ügy­ben a vármegye már hónapokkal ezelőtt fel­írt a kormányhoz. Sürgette az áthelyezése­ket Is, nehogy a tanév megkezdésekor fenn­akadás legyen. Schcll Péter báró bizottsági tag helyeselte az előtte szóló aggodalmát, rámutatott arra, hogy az Igazolások kétségtelenül hiányosak és nem megfelelők voltak, s ez nem a bi­zottságok hibája, hanem a közönségé. A bi­zottságok ugyanis a végrehajtási utasítás értelmében kötelesek mindenkit igazolni, aki ellen nem adtak be feljelentést. A közönség pedig e téren nem viselkedik helyesen, mert bár állandóan suttog mindenki minden­kiről, a bizottság elé nem terjesztenek konkrét adatokat. Seilclay Ferenc tanügyi tanácsos, mint a tanügyi bizottság tagia kijelentette, hogy az igazoló bizottság minden adott esetben lelki- ismeretesen járt el, helyszíni tárgyalásokat 1» tartott és minden konkrét vádat kivizsgált. A véglegesen igazolt tanítókat véglegesí­tésre még csak most fogják felterjeszteni és a véglegesített tanítók sem maradnak mind a vármegyékben, hanem körülbelül 30—40-et elhelyeznek innét.. A lelkészek igazolását a maga részéről szintén szükségesnek tartja. Báji Patay Sámuel dr. főispán kijelentette, hogy minden hozzá beadott konkrét esetnek utána fog nézni és a szükséges lépéseket idejében megteszi. MEGJELENT az 1939. évi AUTG-TiPUSKOHYV DÉVÁN ISTVÁN szerkesztésében az összes Magyarországon kapható Személyautók, Motorkerékpárok és Teherautók képes leírásával összes adataival és áraival ARA: 2.50 P. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett (bélyegben is) Kapható: STADIUM KönyvkladóváitaFat VI., Rözsa-utca 111. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP (Hirde­ti*; esztá.y V!h., JózseÉ-krt. S. PFEIFER FSRD9HÓND könyvkereske- dés, .V., Koszu k Lajos-utca 5.

Next

/
Thumbnails
Contents