Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-15 / 159. szám
f 1939 JŰLIUS 15, SZOMBAT TEMHDEKI Amit a körúton nem értenek. •• ' Végtelenül jellemző, ahogyan a pesti sajtó egy részé reagál az Egyesült Párt fokozódó tevékenységére. A lezüllesztett sajtó minden rossz tulajdonsága ott virít azokban a förmedvényekben, melyek képviselőink megnyilatkozásaival kapcsolatban felfakadtak a körúti tollnokok agyvelejéből. Rosszakarat, békalátókör és felületesség: a modernnek nevezett sajtó eme hármas istensége vigyorog minden sorukból. Ezekkel vitába szállni nem is akarunk, mert ez számunkra már is vereséget jelentene : aki békákkal akar vitatkozni, annak a pocsolyába kell alászállania és megkell tanulnia a vartyogás művészetét. Ezt pedig nem akarjuk és nem is fogjuk. táégis foglalkozni kell most nem ezzel a békadanával, hanem a párt fokozódó tevékenységének okaival, nem a békák miatt, hanem az anyaország jószándékú újságolvasói miatt. Azok, akik megszokták, hogy egy párt fokozódó tevékenységében választási harcot lássanak, .természetes, hogy egyebet sem keresnek képviselőink bemutatkozó beszédeiben, mint kortéziát, a voksokért indított harcot. Ez az ő tragédiájuk: a visszacsatolt terület tömegeiben akarják azt a hitet kelteni, hogy a szavazatok kellenek a pártnak, s elterelni tömegeink figyelmét a párt célkitűzéseiről: az erős parasztosztályról, az elégedett munkásról és a keresztény iparról és kereskedelemről. Tragédiájuk ez a törekvés, mert a mi tömegeinkben van annyi politikai érettség, hogy nem engedik figyelmüket mellébeszéléssel más vágányra terelni. Az Egyesült Párt vezetői nagyon is tudják, hogy a visszacsatolt területek választótömegének komolyabb része magának a pártnak az útját is bíráló szemmel figyeli, de nem fél attól, hogy akár egyik, akár másik szélsőség gyerekes és rosszindulatú propagandája befolyásolná. És ezen törik meg minden körúti próbálkozás. Az a jószándékú anyaországi, aki meg akarja érteni a párt tevékenységét, célkitűzéseit, pártembereink magatartását, onnan induljon ki, ahonnan a párt is elindult: a kisebbségi életből. Ott a nemzet- résznek nem volt más politikai kerete, mint a párt. Ott a párt tehát egész mást jelentett, mint itt az ^anyaországban akármelyik politikai tábor: bizonyos mértékig a magyar államot képviselte, olyan funkciókat kellett végeznie, melyek az állam hatáskörébe tartoznak. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy mennyire közelítették meg az elért eredmények a feladatokat és célkitűzéseket. A visszacsatolt területek embere megszokta, hogy a pártban ne csak propagandát keressen, hanem építő szándékot, részletmunkát, érdekvédelmet: építést. Abból a vezetőgárdából nett ki a Szemke a magyar szövetkezeti mozgalom, a fiatalság mozgatása, mely az Egyesült Párt és pártelődei körül csoportosult. Igényei vannak a felvidéki választópolgárnak, s ezek az igények szabják meg a párt jelenlegi munkájának a célkitűzéseit, a szónokaink hangját és mondanivalóját is. A felszabadulással megszűnt a pártnak az a szerepe, hogy állami funkciókat végezzen, hogy az állammal szemben állam legyen, de nem szűnt meg a választótömegek ama kívánsága, hogy a kisebbségi életben nyilvánvalóvá lett tanulságokat: erkölcsieket és anyagiakat egyaránt hirdesse és megvalósítsa legalább is a visszacsatolt területen. A kisebbségi élet olyan tanulságokat hozott pl. a nemzetiségi kérdésben, a magyarság védelmi harcának és a földkérdésnek a viszonyában, a magyarság középeurópai tekintélyének és a tömegeink önálló, kulturális tevékenységének^viszonyával kapcsolatban, melyek most is a^ felszabadulás után is érvényesek és érvényesek lesznek akkor is, ha akármilyen sors jut a közelebbi vagy távolabbi jövőben az egész magyar nemzetnek. Azt szokták mondogatni, hogy a visszacsatolt területek politikai és kulturális mozgalmai befejezték feladatukat a felszabadulással. Hát ezt csak azok mondják, akik oly kevéssé törődnek a határon kívül élő magyarokkal, mint a zulukafferekkel. Rajzoltak rólunk megható képeket, amint levelezőlapon tövisek között, láncokban, tépett ruhában és csapzott homlokkal ver minket a cseh pribék. Rossz volt ez a kép mondjuk meg őszintén. Ha va’ó képet akartak volna festeni rólunk, akkor elmondták volna azt, hogy mi a cseh_ adóhivatalok előszobáiban, a cseh csendőrlaktanyák ablakai alatt, de bármerre jártunk vagy keltünk odaát, mi Nagymagyar- országról álmodtunk. Szemünk előtt a tiszta, a boldog és a hatalmas Magyar- ország lebegett. Programunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy az az egész magyar nemzetre érvényes minden körülmények között. A magyar nemzet minden ellenségét számontartottuk, nemcsak a cseheket. Az idők és a körülmények változnak, jönnek jó napok és rossz napok, de a nemzet, a mi szerelmünk örök és örökkévalók a nemzet életének alapvető törvényei. Ezeket a törvényeket látjuk mi, ezekhez tapadunk mániákusan Jaross minisztertől kezdve le a tisztán látó gazdáig Esterházy János gróf, a szlovákiai magyarság vezére egy hónappal ezelőtt számolt be a rádió útján arról, hogy a szlovákiai Magyar Házak érdekében indított magyarországi mozgalomból, mily megható és impozáns módon veszik ki részüket a kisemberek. E rádiómegnyilatkozás nyomán tömegesen érkeztek a Szlovákiai Magyar Házak budapesti irodájához (V., Akadémia-utca 17., félemelet 2.) az adományok és különösen július első napjaiban adta a magyar társadalom újabb tanujelét annak, hogy a szlovákiai magyar testvérek kultúrérdekéért minden áldozatra kész. A július első napjaiban érkezett adományok között tömegével találkozott az iroda ismerős nevekkel, olyanokéval, akik minden hónapban leróják pár péúgős áldozataikat a nagy magyar cél érdekében. Az iskolai év végével a magyar tanulóifjúság áldozatkészsége is megnyilatkozott és a Csalogányutcai tanítóképző intézet növendékei 150 pengős, a jászberényi polgári iskolai növendékei 25 pengős, az I. Párizs, július lJf. (Inf.) A párizsi katonai hatóságok által végrehajtott két feltűnő letartóztatásról számol be pénteken reggel a Temps. A lap szerint külföldi propaganda vádjával gyanusítottan a katonai törvényszék fogházába, a Cherche Midi-fogházba beszállították a Temps című félhivatalos lap Auber nevű munkatársát és a konzervatív Figaro hirdetési osztályának Poirier nevű alkalmazottját. A két letartóztatás különösen párizsi újságírói körökben óriási feltűnést keltett. Mindkét lap pénteki számában röviden közli, hogy nem volt tudomása a két gyanúsított szerkesztőségen, illetőleg hirdetési osztályon kivüli tevékenységéről. A katonai ügyészség azzal vádolja a két újságírót, hogy az állam biztonsága ellen irányuló tevékenységet folytattak és külföldről pénzt fogadtak el. Néhány lap és munkásig. Kérünk, könyörgünk, jajgatunk, viaskodunk és kiáltunk itthon ss, hogy vegye tudomásul minden magyar, hol állunk és milyen körülmények között élünk és mit kell csinálnunk, hogy a nemzet minden változásban megállja a helyét — a rosszban, a jóban egyaránt. Ezért nem körüti stílusú a mi pártunk, helyesebben szólva, mindaz ami a visszacsatolt területen a párt körül forr. Ezért mozgalom a párt, mely igenis fejlődni fog, mert az a szellem, amit jobbjai képviselnek, megragadja a habozókat, a tétovázókat és elsöpri azokat, akik csak egyéni érdekből vannak ott. Építünk, nevelünk, nem a voksokért, — mert a körúton is tudják, hogy blöff a felvidéki választásról most beszélni — építünk a magyar állam és a magyar nemzet érdekében. . . s. f. kér., Verbőczy-gimnázium Via, osztályának növendékei 55 pengős adományt küldtek be, míg a losonci tanítónőképző intézet végzett növendékei 71.90 pengős gyűjtést küldtek be a Szlovákiai Magyar Házak javára. Az ország minden részéből és a társadalom minden rétegéből érkeztek kisebb- nagyobb adományok a mozgalom javára és ezek az adományok tanúbizonyságát adják annak, hogy a magyar lelkekben megingathatatlanul él a kötelességteljesítés és a nemzeti áldozatkészség szent érzése. A mozgalom vezetősége, amint ezt Esterházy János gróf legutóbbi rádióbeszédében is kinyilatkoztatta, reméli, hogy a magyar közgazdasági életnek vezető intézményei a nagytőke, a nagyipar és nagykereskedelem ugyanolyan mértékben fogja teljesíteni kötelességét a szlovákiai magyarsággal szemben, mint ahogy azt tette és teszi a magyar társadalomnak az a rétege, amely a megszámolt pengők beosz- tottsága mellett is talál módot áldozat- készségének kinyilatkoztatására. azt is írja, hogy a két újságíró beismerő vallomást tett A baloldal lapjai a két letartóztatással kapcsolatban újból heves támadásokat intéznek azok ellen, akik az utóbbi időben felemelték szavukat a háborús úszításokkal szemben. Már megszokott módszerré vált, hogy mindazokat, akik ilyen hangnemben Írtak, kémeknek és külföldi ügynököknek nevezzék. Ez történt Marcel Déat volt légügyi miniszter, jelenlegi képviselővel is, akit azért gyanúsítottak meg, mert a dan- zígi kérdés békés megoldása mellett szállott síkra. Azt is állították róla, hogy külföldi pénzeket kap. A képviselő — mint ismeretes — két párizsi lapot: a szovjetbarát, nacionalista Epoquet és a kommunista Huma- nitét félmillió frank kártérítésre be is perelte, A kisemberek áldozatkészsége teremti meg a Szlovákiai Házak alapjait Francia katonai hatóságok letartóztattak egy párizsi újságírót és egy kiadóhivatal! alkalmazottat Külföldi propagandával vádolják a félhivatalos Temps munkatársát — 4 balodat taglal mindenkit támadnak, aki szót emel a háborús uszítás ellen 7 A Magyar Posta emlébbélyegci, amelyeket a gödöllői cserkészleány vliágtáborozás alkalmával hoznak forgalomba. Tanügyi és lelkészt kérdések Abauj-Torna közigazgatási bizottsága előtt Kassa, július 14. Abaúj-Torna vármegya közigazgatási bizottsága báji Patay Sámuel dr. főispán elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A királyi tanfelügyelőség jelentésénél, melyet Sziklay Ferenc tanügyi tanácsos terjesztett elő, élénk vita folyt az igazolási eljárásról és ismételten követelték a lelkészek igazolási eljárásnak megindítását. A tanfelügyelői jelentés beszámolt a tanügyi bizottság működésének eredményéről, mely 179 igazolást kérő tanerő közül hármat nem igazolt, egy pedig önként lemondott az igazolásról. Jakabfatvy Gyula bizottsági tag a nem igazoltak aránylag nagyon kis számát kifogásolta, a maga részéröl lehetetlennek tartja, hogy 179 tanító közül csak 3 ne lenne a nemzet- hűség és magyarság szempontjából megbízható. Sok panaszról és kirívó esetekről tud, melyek mindenesetre nagyobb arányszámot követelnek meg. Nehezményezte, hogy a lelkészek igazolása érdekében még nem történt semmi Intézkedés, holott ebben az ügyben a vármegye már hónapokkal ezelőtt felírt a kormányhoz. Sürgette az áthelyezéseket Is, nehogy a tanév megkezdésekor fennakadás legyen. Schcll Péter báró bizottsági tag helyeselte az előtte szóló aggodalmát, rámutatott arra, hogy az Igazolások kétségtelenül hiányosak és nem megfelelők voltak, s ez nem a bizottságok hibája, hanem a közönségé. A bizottságok ugyanis a végrehajtási utasítás értelmében kötelesek mindenkit igazolni, aki ellen nem adtak be feljelentést. A közönség pedig e téren nem viselkedik helyesen, mert bár állandóan suttog mindenki mindenkiről, a bizottság elé nem terjesztenek konkrét adatokat. Seilclay Ferenc tanügyi tanácsos, mint a tanügyi bizottság tagia kijelentette, hogy az igazoló bizottság minden adott esetben lelki- ismeretesen járt el, helyszíni tárgyalásokat 1» tartott és minden konkrét vádat kivizsgált. A véglegesen igazolt tanítókat véglegesítésre még csak most fogják felterjeszteni és a véglegesített tanítók sem maradnak mind a vármegyékben, hanem körülbelül 30—40-et elhelyeznek innét.. A lelkészek igazolását a maga részéről szintén szükségesnek tartja. Báji Patay Sámuel dr. főispán kijelentette, hogy minden hozzá beadott konkrét esetnek utána fog nézni és a szükséges lépéseket idejében megteszi. MEGJELENT az 1939. évi AUTG-TiPUSKOHYV DÉVÁN ISTVÁN szerkesztésében az összes Magyarországon kapható Személyautók, Motorkerékpárok és Teherautók képes leírásával összes adataival és áraival ARA: 2.50 P. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett (bélyegben is) Kapható: STADIUM KönyvkladóváitaFat VI., Rözsa-utca 111. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP (Hirdeti*; esztá.y V!h., JózseÉ-krt. S. PFEIFER FSRD9HÓND könyvkereske- dés, .V., Koszu k Lajos-utca 5.
