Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-13 / 157. szám
1939 JÚLIUS 13, CSÜTÖRTÖK rmuoLTa •jWaßfeVR-HIIUtÄß MAGYAR EMLÉKEK az ötven híd városának ezer esztendejében Danzig múltja Szent Adalberttól — uralom- változásokon/ ostromokon, történet mi válságokon és gazdasági sikereken át — máig Danzig, ez az ősi gótikus város, mint ©gy évezred óta már igen sokszor, most ismét egyik kulcspontja a világpolitikának. Ugyanannak a tényezőnek köszönheti történelmi szerepét, amely kereskedelmi és közlekedéspolitikai tényezővé tette s amely mán a középkorban virágzó gazdasági életű várossá fejlesztette. Ez a tényező: földrajzi ftikvése. A Keleti tenger, a Balti tenger partján épült, nem messze a Visztula torkolatától, olyan helyen, amely kiváltképpen alkalmas arra, hogy ott kikötő létesüljön. A viszonyok pedig megkövetelték, hogy kitünően megerősített kikötővé épüljön ki. Danzigi pillanatfelvétel A kis Mottlau folyó két ága három Tészre osztja Danzig városát. A balparton emelkedik a három ősi városrész: Altstadt, Kechtstadt és Vorstadt. Danzignak ezek a részei középkori német városra emlékeztetnek. Épületei megőrizték a német középkor valamennyi képzőművészeti stílusát. Egyik legszebb épülete az 1343-ban emelt gyönyörű, büszke Mária-templom, amelyet ódon gótikus házak, impozáns renaissance-kapuk vesznek körül. Kimagaslik a házak közül a városháza, amelynek negyvenöt- _ méteres tornya messze földről látható. Nagy Lajos, Báthory ■■ Krisztus után az 1000-ik év előtt épült a város, a Danzigról szóló első feljegyzésekből azonban csupán annyit tudunk, hogy 997-ben már itt hirdette az evangéliumot Szent Adalbert, Pomerellen, Felsö- Pomeránia, hercegei tették Danzigot várossá, sőt fővárosukká. Az egykori halászfalu gyorsan kiépült és virágzó fejlődésnek indult a hercegek uralkodásakor. Ezek a hercegek építették Altstadt városrészt. 1309-ban a német lovagrend foglalta el Danzigot. A hódítók uralma nem állította meg a város fejlődését, sőt: a lovagok, akik 1354-ig birtokukban tartották Danzjgot, Altstadt mellé új városrészeket emeltek. Amikor Danzig elszakadt a lovagrendtől, névleg önálló szabadvárossá lett, de a lengyel királyok protektorátusa alá került. 1358-ban kezdődött meg voltaképpeni virágkora: belépett a német kereskedővárosok Hanza- szövetségébe. A XIV. század második felében tulajdonképeni ura, Lengyelország akkori uralkodója Nagy Lajos magyar király volt. Ez volt az első magyar vonatkozás Danzig történetében. A jobbparti városrészek — Niederstadt és Langgarten már modernek. Ezt a két városrész az utóbbi három évszázadban épült. A Mottlau folyó két ága között elterülő szigeten állanak az ősi gabonaraktárak, amelyeket a város előrelátó lakossága a középkorban létesített, berendezkedvén ezzel hosszú, nehéz ostromokra, amelyeket a múltban gyakran szenvedett el ,fianczka vára”. A Mottlaun keresztül ötven híd kapcsolja össze a városrészeket. A város falain kívül hajdan túlnyomórészt ültetvények terültek el, ma már azonban a külvárosokban sokkal több a modern gyár, mint az ültetvény. A város hatalmas kikötőjét nyolcszázötven méter hosszú gránit móló védi a tenger hullámaitól és az eliszaposodástól. Ennek a pompás kikötőnek köszönheti elsősorban Danzig, hogy már a középkorban a nemzetközi gazdasági élet egyik északi középpontjává lett. A város lakosságának legjelentősebb, ma is hangadó rétege a patrícius kereskedő- társadalom. Megvan ezekben a danzigi kereskedőkben — akiknek kereskedő volt minden ősük is, — az ó-városrészek patinás, konzervatív szelleme, de a modern kerületek és a gyárkerületek jellege is, amely a gazdasági fejlődést, a korral való haladást szimbolizálja, István, Balassi Bálint Évszázadokon keresztül, mint Hanza• város, fejlődött és gazdagodott Danzig és polgársága. 1523-ban ide is eljutott a reformáció. A század második felében Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem magyar, székely és lengyel hadaival Danzig falainál termett. Megostromolták Danczka várát, el is foglalták, de később Báthory 200.000 forint hadisarc ellenében visszaadta a város szabadságát. Mint Báthory foglya, ebben az időben Lengyelországban bolyongott egy vitéz magyar költő, aki bujdosása köbben eljutott Danzigba és meg is énekelte Danczka várát. Ez a magyar lantos — Balassi Bálint volt. Danzignak Báthory hadai által történt ostroma, amelyre 1576-ban felfigyelt egész Európa, más szempontból is világtörténelmi, de még inkább hadtörténelmi érdekességű. Itt szerepeltek először az ágyukból kilőtt megtüzesített repülőláncok, a gyujtöbombák ősei. A repüló'csóváliat az akkori magyar ágyugyártás büszkesége, a Baba nevű hatalmas ágyú ontotta magából. Napoleon hadai elfoglalják az egykori Hanza-várost A XVTI. században fovább élte Danzig a rohamosan fejlődő Hanza-város életét. 16S6-ban ebben a városban született Fahrenheit Dániel üvegfúvó, a zseniális természettudós, aki — híven városának gyakorlati szelleméhez — nemcsak elméletekkel lendített nagyot a tudomány fejlődésén: tökéletesítette a hőmérőt, olyan módon, hogy higannyal helyettesítette az azelőtt használt borszesct. Magyarország tizennyolcadik századbeli történelmében ismét szerepel Danczka neve: itt szállott tengerre II. Rákóczi Ferenc és kísérete. A XVIII. század első felében megzavarta Danzig békés fejlődését, hogy — ismét elkeseredett ostrom után — 1734-ben elfoglalták az orosz és szász egyesült seregek és ezek is jelentős hadisarcot róttak ki Danczka polgáraira. Lengyelország első felosztásakor, 1772- ben megszűnt Danzigban a lengyel protektorátus, ismét teljesen függetlenné lett a kereskedőváros, de a Visztula torkolata a poroszok birtokába került. Lengyelország második felosztásakor 1793-ban, egy újabb ostrom után bekebelezte országába IL Frigyes Vilmos porosz király. Röviddel a porosz hódítás előtt született Danzigban Schopenhauer gazdag kereskedő házában a modern kor legnagyobb pesszimista filozófusa: Arthur Schopenhauer. A napóleoni időkben a francia hódító hadai ostromolták meg Danczkát és hosszú harc után elfoglalták, 1807-ben. Névleg visszaadta Bonaparte a város függetlenségét, de kinevezte „Danzig hercegévé“ Lefebre francia tábornokot, akinek főfeladata az volt, hogy behajtsa azt a húszmillió franknyi hadisarcot, amit Napoleon kivetett a gazdag városra. Megszületik o szabod állam Az első francia császárság bukása után Danzig lakói folytatni szerették volna szabad Hanza-város életüket, a bécsi kongresszus azonban a gazdag kereskedők kérelmeinek ellenére is Poroszországnak ítélte a várost. 1814-ben tehát visszakerült a város a porosz királysághoz és Danzig Poroszország, illetőleg a Németbirodalom szerves része volt több mint egy évszázadon át. A világháborút követő összeomlás idején, 1918 karácsonyán kikötött Danzigban egy angol cirkáló és arról partrasznllott Paderevszki, a lengyel zongoraművész- államférfiú, aki azt proklamálta, hogy a békekonferencia Danzigot a feltámadó Lengyelországnak fogja ítélni azzal az indokolással, hogy kijárást biztosítson Lengyelországnak a Balti tengerre. A német álláspont ezzel szemben az volt, hogy Danzig lakossága túlnyomó többségben német és csaknem teljes egészében német Danzig kultúrája és szellemisége is. A béketárgyalások egyik fogas kérdése volt Danzig. 1919 áprilisában merült fel az a gondolat, hogy a nagymultú város legyen ismét független, sőt nem csupán szabad város, hanem szabad állam. 1020-ban elkészült a szabadállam alkot-* mánytervezete, amely a lengyeleknek különleges jogokat biztosít a danzigi kikötőben. 1920 őszén szabad állammá nyilvánították Danzigot — népszövetségi protektorátus alatt. Ami ezután történt — az már a jelen-* kor krónikájához tartozik. Ez még nem történelem — ez még csak politika. Megkerült az „eltűnt“' Magyar Erzsébet A fiatal tzíninövendék „gondolkodási szabadsága" Gödöllőn Három napon keresztül foglalkozott a nyilvánosság Magyar (Mundroko) Erzsébet rejtélyes eltűnési ügyével. Az első bejelentés után egész sereg szemtanú jelentkezett a rendőrségen, akik különböző időben, különböző helyeken látták az eltűnt 18 éves fiatal lányt és az így szerzett nyomokon a főkapitányság eltűnési osztálya a legnagyobb apparátussal fogott a rejtélyesnek és bonyolultnak látszó ügy felderítéséhez. Szerdán délelőtt aztán megoldódott Magyar Erzsébet rejtélye: kiderült, hogy a színinövendéket nem szöktették meg, nem került leány- 1 kereskedők hálójába, de még csak öngyilkos sem lett, hanem egyszerűen egy kis üdülési és gondolkodási szabadságra vonult Gödöllőre. Így tehát az ügyből, amely mögött már- már egy titokzatos rémregény körvonalai bontakoztak ki, egyszerű, mindennapi mesécske lett.-■ A rejtélyt a gödöllői Nagyszálló főpincére oldotta meg, telefonbejelentésével. A főpincér ugyanis kedden, az esti órákban felhívta telefonon Bánhegyi Tihamér dr. ügyvédet, aki az eltűnést a főkapitányságon bejelentette és közölte vele, hogy Magyar Erzsébet színinövendék szombaton éjjel óta a gödöllői Nagyszállóban van megszállva. Az ügyvéd a leány unokabátyjával együtt azonnal autóba ült, kihajtott Gödöllőre. Az eltűnt színinövendéket valóban meg is találták Gödöllőn s még az éjszaka folyamán haza is szállították Budapestre. Magyar Erzsébet tehát most már személyesen mondhatta el „rejtélyes eltűnésének“ meséjét. Szavaiból kiderült, hogy röviden, azért ment Gödöllőre, hogy egyik komoly kérőjének tanácsára ott nyugodtan meggondolhassa feleségül megy-e hozzá, vagy sem. Arra természetesen nem gondolt, hogy a gondolkodásra szánt gödöllői napokból országos „szenzáció“ lesz eltűnési bejelentéssel, rendőrségi nyomozással, rádiókörözéssei és hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb kombinációkkal. A főkapitányság eltűnési osztálya a fiatal színinöven- dék megkerülése után természetesen az. ügyet azonnal lezárta. ki igazságügyminiszter a felvidéki és kárpátaljai jogásztársadalomért A felvidéki és kárpátaljai bíráknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek súlyos gondokat és nehezen viselhető költséget okoz a hazai jogot tartalmazó törvények, ren-t deletek és egyéb jogi könyveknek beszer« zése. , A m. kir. igazságügyminiszter 16.687—« 1939. I. M. VIII. szám alatt kelt rendele« tével már korábban engedélyt adott az Országos Ügyvédszövetségnek arra, hogy, a m. kir. igazságügyminisztérium kiadá« sában megjelent Polgárjogi Határozatok Tárát és Büntetőjogi Határozatok Tárát a Felvidék jogásztársadalmának 50 száza-* lékos kedvezménnyel szolgáltathassa ki, Az Országos Ügyvédszövetség — mint a kiadmányok főbizományosának — előterjesztésére a m. kir. igazságügyminiszter 32.136—1939. I. M. VIII. számú rendele« tével a kedvezményes árusításra adottén« gedélyt a Magyar Szent Koronához visz« szacsatolt kárpátaljai területen működő bírákra, ügyvédekre, közjegyzőkre azonos feltételek mejlett kiterjesztettet és az engedély határidejét 1939 szeptember 30-ig meghosszabbította. Az Országos Ügyvédszövetség Igazságügyi Szolgálatai előterjesztést tettek a m. kir. belügyminiszternél aziránt, hogy; a felvidéki és kárpátaljai jogásztársadalom a m. kir. belügyminisztérium kiadásában megjelenő OrSzágos Törvénytár é3 Rendeletek Tárának 1919—1938. évi köteteit hasonlóképpen 50 százalékos kedvezménnyel szerezhessék be. Remélhető, hogy miként a m. kir. igazságügyminiszter, akként a m. kir. belügyminiszter is segítségére lesz a Felvidék és Kárpátalja jogásztársadalmának abban, hogy hivatásuk gyakorlásához nélkülözhetetlen jogi könyveket beszerezhessék. (MOT). Sf* B 5 Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok- a E í! V P S P Fl! I nak> vezetőknek, gyár- és ipartelepek légoltalmi vezetőinek, lég- I lej I Wilfill ■ oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Rombolőbomba és bombaoltalom. 3. Gyújtó- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbomba és gázvédelem. 5. Az elsötétítés. 6. A jelzőszol- gálat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház légoltalma. 9. A falu légoltalma. 10. Függelékek. Ara 4.— pe:.gő. A „Légoltalmi utasítás” figyelembe vételével szerkesztette: Papp J. Ottó m. kir. szkv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. kir. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — jelen művet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. Mindenkinek Iegsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan védekezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinand kőnyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lafos-u. 5. Te!.: 18-57-30,18-7^-00
