Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-13 / 157. szám
Ára: 10 fill Előfizetés ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kérőiét, Jőzset-körút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 Megsemmisítő győzelmet arattak a japánok, a szovjetcsapatok felett Teljesen visszaszorították mandzsu területről a szovjetmongol csapatokat, amelyek 530 repülőgépet és 300 csatakocsit vesztettek — Bonnet francia külügyminiszter pesszimista nyilatkozatot tett a moszkvai tárgyalások várható eredményéről fog Cd) Most, hogy a diplomaták a fenyegetések mellett ismét békés utakat keresnek a danzigi kérdés megoldására, az ember kissé fellélegezve tekint vissza az elmúlt napok feszült izgalmaira. Mert a háborús uszítás legnagyobb mesteri teljesítményei közé tartozott az a vészhír-forgatag, amelyet a demokrata országok sajtója az utolsó három hétben a danzigi dolgok körül Európára zúdított. Ezek a hírharsonák már lengyel ultimátumról harsogtak, az ultimátum éles tartalmáról suttogtak, tudták az órát, amikor Hitler hajón vonul be a torkolatba, tudták a német repülőcsapatok danzigi rohamának pillanatát, bejósolták az 1914-esnél is borzalmasabb vérontást. Apokaliptikus rémlátomások és jóslatok voltak ezek. Szerencse, hogy hiába biztatták a lengyeleket és németeket az összecsapásra, a háborúra spekuláló uszítok hiába erőlködtek, a jóslatokból semmi nem vált be. Az egész csak amolyan próbariadó volt, sajtógyakorlat, mint például a légvédelmi próba- riadó. Abból a célból, hogy kipróbálják a népek idegeit. Azért volt az egész sajtóhadgyakorlat, hogy meggyőződjenek, be lehet-e vadítani az angol közvéleményt egy németellenes világháborúba. Hálásak lehetünk a próbariadóért a nyugati propagandaközpontnak, a kísérlet ismét megnyugtató eredménnyel zárult. Mert a tanulsága az, hogy Danzigért sem az angolokat, sem a franciákat nem lehet annyira fölhevíteni, hogy egy német város ide vagy oda tartozása miatt vérüket és életüket volnának hajlandók áldozni. Hiába noszogatták az angolokat és franciákat, hogy bajban van a messze város, gyürkőzni kell a halállal, gyür- kőzz, János, s rohanj, János — az angol és francia jánosok nem igen kiabálták, hogy éljen a háború s nem értették meg, mért kelljen egy távoli német városért halállal gyürkőzniök, esetleg fűbe harapniok. Inkább békés elintézésre, népszavazásra bíznák a dolgot, ahogy ezt a bölcs Times ajánlotta. A népszavazás mindenképpen olcsóbb és igazságosabb megoldási mód, mint a háború. Ez az angol ajánlat örvendetes' jelenség, bizonyítéka annak, hogy az idegek háborújának minden trükkjével sem sikerül a nyugati uszítóknak a népeket háborús hisztériába lovalni. Remélhető, hogy ha ez eddig így volt, bizonyára ezentúl is így lesz s a további feszültségek és bonyodalmak tetőfokán is közelebb leszünk majd Münchenhez, mint a háborúhoz. Danzigot a nyugati uszítok a háborúba ugratás próbakövének szánták, de a békeakarás próbakövének bizonyult. A kis népek nagy lelkesedéssel üdvözölnék a válságból kivezető útat, ha a nagyhatalmak valóban a legjobb, legbékésebb megoldási módot választanák: a Times által javasolt népszavazást. Mert ez az önrendelkezési elvnek érvényesítése volna, ami a kis népek életjogának első parancsolata. Nyugat és Közép-Európában már minden nép és nagyobb néprész elérte azt a nagy- korusági fokot, hogy élhessen önrendelkezési jogával. Ha az európai hatalTokio, július 12. Kilenc napig tartó kemény harcok után az egyesült japánmandzsu csapatoknak sikerült a légi haderők, a tüzérség és a gépesített csapategységek igénybevételével megsemmisítő győzelmet aratniok a mongol-szovjet csapatokon, amelyeket visszavertek a Külső-Mongólia és Mandzsúria határán levő Khalka-folyó túlsó partjára. A kvantungi hadsereg hadijelentései szerint a mongol-szovjet csapatok 1500 embert vesztettek, ezenkívül többszáz tisztTokió, július 12. (Stefani.) Osumi tengernagy, volt tengerészetügyi miniszter és gróf Terausi tábornok, az északkínai japán haderők volt főparancsnoka, volt hadügyminiszter szeptemberben különleges megbízatással Olaszországba és Németországba utazik. mák valamennyi középeurópai vitás területen megengednék a népszavazást, egyszeriben eltűnne a háborús gyújtóanyag Európából. Mint ahogy mindenütt eltűnt, ahol eddig az önrendelkezési jogot alkalmazták. A háború utáni Európa egészségesedése az önrendelkezéssel kezdődött s azzal fog folytatódni tovább. Az önrendelkezés legelső és legklasszikusabb formájú megnyilatkozása volt a revíziós kort megindító saari népszavazás. Ez indította el a nemzeti egyesülés történelemformáló sodrát. A következő etap Ausztria csatlakozása volt, ahol az önrendelkezési vágy forradalmi erővel csapott föl alulról. Az egyesülés után megtartott népszavazás csaknem százszázalékosan szentesítette a csatlakozást. Ugyancsak az önrendelkezés ünnepélyesen deklarált kívánsága segítette a szudétané- metséget, a csehszlovákiai magyarságot és a cseh-sziléziai lengyeleket az anyanemzet országába való visszatéréshez. Ez esetekben ugyan az önrenpánok 520 repülőgépet lőttek le és közel 300 csatakocsit pusztítottak el; ezenkívül 20 csatakoesit, 3 tábori ágyút és sok egyéb hadianyagot zsákmányoltak. A külsőmongóliai határvidéken a harcok befejeződtek és a szovjetorosz, valamint a szovjet-mongol csapatokat sikerült a mandzsu területekről teljesem visszaszorítani. A legújabb japán jelentés szerint az ellenséget véglegesen kiszorították mandzsu területről Tokió, július 12. Terausi tábornok a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Hitler kancellár meghívására a japán hadsereg képviseletében résztvesz szeptemberben a német nemzetiszocialista párt nürnbergi kongresszusán, azután Rómában a római bevonulás évfordulója alkaldelkezési jog nem nyert népszavazás formájában kifejezést, de a müncheni és bécsi döntésnek a deklarált önrendelkezési vágy volt a jogi és erkölcsi alapja. A szudétanémetek, a sziléziai lengyelek és a szlovákiai és kárpátaljai magyarok önrendelkezési akaratáról ugyanis meggyőződött Runciman lord s az ő jelentése alapján szánta rá magát az angol kormány s vele Franciaország kormánya is arra, hogy Münchenben szankcionálja a kisebbségek elszakadását. Érdekes, hogy a magyar kormány azokban a novemberi napokban mennyire világosan látta a történelmi fejlődést és annak mozgató erőtényezőjét: nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok számára is követelte az ön- rendelkezés jogát, amit népszavazás formájában érvényesítettek volna. Az idő fényesen igazolta a magyar álláspontot, mert a szlovákság és a ruszin- ság önrendelkezése félévig sem váratott magára. A szlovákok önrendelkezési szándékát a csehek fegyveres erőműből rendezett ünnepségekre utazik. Terausi tábornok megjegyezte, hogy a japán küldöttség találkozása a német és az olasz vezetőemberekkel nagyban hozzájárulhat a japánok kínai hadműveleteinek sikeréhez. Német válasz a francia fenyegetőzésekre Berlin, július 12. A német sajtó nyílt kihívásnak mondja azokat a francia lapjelentéseket, hogy a keddi franciaországi körrepülésen résztvett angol bombavető gépek hatósugara Németország legnagyobb részére is kiterjedt. A Völkischer Beobachter rendkívül éleshangú cikkben válaszol ezekre a francia újságcikkekre s azt kérdi, vájjon a franciák mindenáron közvetlen közelből akarnak-e megismerkedni a német légihaderővel. A lap idézi a Paris Midi cikkét, amely szerint az angol repülőgépek hatósugara olyan nagy, hogy adott esetben akár Nürnberg, Lipcse és Hamburg lakossága is olyan eshetőségek elé kerülne, amelyek talán már eleve meggondolásra késztetik vei akarták meghiúsítani s ezzel a csehek nem akadályozhatták meg a történelmi szükségszerűség bekövetkezését, ellenben történelmi vétségükkel eljátszották a saját államiságuk erkölcsi alapjait. Mellesleg érdemes megjegyezni, hogy Masaryk utolsó intelme ■az volt, hogy a csehek ne felejtsék el, hogy az államokat azokkal az alapeszmékkel lehet csak megtartani, amelyek az államot megszülték. A csehek esetében ez a nemzeti önrendelkezési jog volt, ennek az alapján létesült a cseh állam, de mindjárt itt, az alapításnál követték el a legnagyobb vétséget az állam alapelve ellen, mert a németek, magyarok, lengyelek, szlovákok, rutének önrendelkezési jogának eltiprásá- val terjesztették ki a csehek uralmát német, magyar, lengyel, szlovák, rutén területekre is. A csehek még akkor sem okultak a történelem igazságszolgáltatásából, amikor a müncheni és bécsi döntés a legszemléltetőbben bebizonyította előttük, hogy az önrendek s ezzel a hadműveletek lezártnak tekintjük és közkatonájuk fogságba, lesett. A ja- j hetők. Japán tengernagy és tábornok különleges megbízatással Olaszországba és Németországba utazik
