Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-12 / 156. szám

1939MÜLIUS 12, SZERDA VEfcVfiHftQ Jkö^RHIRIlAE Clano üzenete a spanyol néphez „4. Duce nevében jöttem, hogy Selvegyem az érint­kezést az új Spanyolországgal“ Népes értekezleteken tartották meg beszámo­lóikat az Egyesült Magyar Párt képviselői a Felvidéken Holota: Az Egyesült Párt kipróbált rend* szerével áll be az országépítő munkába Érsekújvár, július 11. Az Egyesült Ma­gyar Párt vasárnap Érsekújváron, az iparosház nagytermében tartotta meg körzeti értekezletét. A népes gyűlést Lapka Béla dr. vármegyei tiszti főügyész újította meg. Holota János dr. országgyűlési képvi­selő hosszabb beszédet tartott, amelyben az elmúlt húsz év ellenzéki politikáját fej- teigetté. Rámutatott arra, hogy a magyar összetartás tette lehetővé azt, hogy Érsekújvár a magyar vezető­ség beiében maradt s a fejlődési lehe­tőségét kihasználta. Az utak építése és javítása, az épületek emelése és minden befektetés, amély a város fejlesztését célozta, nem Veszett kárba, mert minden itt maradt. A jövőt illetőén a város szempontjából csak örven­detesnek tartja, hogy Érsekújvár megyei város lett és a további nagy fejlődés le­hetőségei nyílnak meg számára. Az Egye­sült Párt téljes szervezettségével és ki­próbált rendszerével áll be az alkotó ot- szágépítö munkábá s hangoztatta, hogy éhhez minden magyarnak csatlakoznia kell. Ölvedi János polgármester keresetlen szavakkal üdvözölte a párt első nagyobb gyűlését, majd Prokopecz János ország- gyűlési képviselő a magyar-szlovák test­vériséget fejtegette. Kimutatta, hogy a szlovákság ezer évig élt együtt a magyar­sággal s ha nyélvében szlovák is Volt, szívvel és lélekkel azonban magyar. Csak a húsz év alatt akarták kiirtani á szlovák­ság leikéből a magyarsággal való együtt­érzés történelmi alapjait, azonban ez nem sikerült és a szlovákok továbbra is a magyarság­gal kívánnak együtt örülni és szen­vedni. Holota János dr. országgyűlési képvi- gyűlési képviselő meghallgatta az egyes kívánságokat és Ígéretet tett azok orvos lására. Barcelona, július ll. A város áz éjszaka jórészébé pazar kivilágítás fényében úszott. Az utcákon 'mindenütt neoncsö­vekből összeállított liktofi vesszőnyalábok és falanxista-jelvények, valamint a saVoyai-ház címerpajzsai ragyogtak. A főbb útvonalakon az olasz és a spanyol himnusz hangjai mellett csapatok vonultak végig, amelyek szüntelenül éltették a Dúcét és Francót. Ciano gróf olasz külügyminiszter a Solidariedad Nacionale útján a következő üzenetet intézte a spanyol néphez: — Amikor lábamat az önök földjére tettem, élső gondolatom a hősies spanyol nemzetnek szólt és vezérének, aki újjá­teremtette hazája sorsát. A Duce nevében jöttem, hogy felve­gyem az érintkezést az új Spanyolor­szággal. A diadalmas Spanyolország nagy küzdelme korszakalkotó volt Európa mozgalmas életében. Az önök nemzete iránt táplált olasz érzelmekről elvitathatatlan tanú­bizonyságét tettek azok a légionáriusok, akik elestek a civilizációt jélentő spanyol ügyért. Ezek mögött a légionáriusok mö­gött az egész olasz nép égyüttérzéssel állt az Önök oldalán a háború kezdetétől egé­szen a győzelemig. Látogatásom során áí- kalmam lesz felkéresni azokat á hélyékét, ahol a háború döntő eseményei játszódtak le, hogy kifejezzem hódolatomat az Önök fegyvereinek dicsősége és a hősi halottak iránt. A Franco útján békéhez jutott Spa­nyolország ismét tényezője lett Európa rendjének és egyensúlyának. Olaszország testvéri érzelmekkel figyeli az önök emelkedését a lelkek egyetértésén, az alkotmány Szi­lárdságán és a fegyverek erején nyugvó politikai és társadalmi felvirágzás félé. Az önök sorsát intéző vezetők bölcsesége és a nép akaratának szilárdsága biztosítja a cél elérését, amit hőn kívánok önöknek a Duce, az olasz kormány és az olasz nép nevében. Arra fogok törekedni, hogy a rámbizott megyék ben megteremtsem a lelkek harmóniáját Király: Ne azok akarjanak a magyar aratásban részesedni, akiket vétkes közömbösség terhel Komárom, július 11. A komáromi kör­zeti értekezletet Fülöp Zsigmond polgár­mester, járási elnök nyitotta meg. Kállay Endre- dr., a heljri. szervezet elnöké meleg szavakkal üdvözölte Király József képvi­selőt s flgyélfhébe ájáíílotta & megví­vandó országépítési harcban ráváró ma­gasztos feladatot, amit az egységes ma­gyar nemzettéstért kell fiatalos hévvel folytatnia. Az üdvözlések után Király József es­peres-plébános, országgyűlési képviselő emelkedet szólásra s költői szárnyalású beszédében ismertette azt a gazdag ihünkatérvet, melyét megvalósítani kí­ván. A megbízatást nem dekórumnak te­kinti, hanem kötelességének tartja, mert rajta keresztül kell megszólalnia a nép lelkének a képviselőház munkájában, melynek célja a társadalom mindén rété­gének krisztusi szellemben váló boldo­gulása. — A világ átalakulóban van —; mon­dotta Király József. — Nekünk iá benső átalakulásra van szükségünk. Át kell ala­kulnunk az új modern világhoz, hogy munkánk eredményes legyen. Az elmúlt húszesztendős gyötrelem azonban nem hozhatja meg a most átalakultaknak a gyümölcsöt, hanem csak azoknak, akik küzdöttek a magyarság szellemi és anyagi javaiért. Ez nem jutalom számukra, csak intő felkiáltójel, hogy a harcosoknak adassék meg legelőbb az életlehetőség és ne azoknak, akiken még élénken virui a bénesi szellem stigmája, ne azok akarja­nak a magyar aratásban részesedni é3 zsákjaikat élettel rftégtömhi, akiket sok­szor vétkes közömbösség terhelt és nem vették ki részüket az országépítő) jobb magyar jövőt célzó munkából. Majd kitért az égető gazdásági, kere3- kédelöii és ipari kérdésekre. i Ezután FurdaniCh Aladár főtitkár tar­totta meg befnutatközó beszédét. Többen szólaltak fel ipari és munkás­kérdésben, kérték az új képviselő támo­gatását. Háp’fa Péter beszámolója Akna- szlatínán Aknäszlätina, július ll. tudósítónk je­lenti: Hápka Péter dr. képviselő Akna- szlatinán körzeti pártvezetőségi értekez­leten mutatkozott be és megtartotta a be­számolóját. Az értekezleten megjelentek Alsóapsa, KöZépapsa, Tiszafejéregyhása és Faluszlatina romén és Felső-Apsa ru­szin lakosságának egyesült magyar párti pártvezetőségei. A pártvezetőségi értekez- lét nagy figyelemmel haílgattá meg a képviselő élőterjésztéSéit s az égész érté- kezlet biztosította a képviselőt szereté- téről és teljes bizalmáról. Különösen azt a kijelentését tette magáévá az értekezlet nagy lelkesedéssel, hogy á máramarohi Magyarság rhdgyar Éáramarosban akar élni. Az Egyesült Párt tornaijai szervezete vasárnap délután tartotta meg pártveze- tőségi ülését, melyen Fodor István já­rási elnök megnyitója után Szent-IPárty József országgyűlési képviselő mondott nagy beszédet. Szent-Ivány József beszá­molója Után az értekezlet részletesen megvitatta a gömöri magyarság gazda­sági és szociális problémáit. Ugyancsak vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartotta a szepsi járási pártvezető­ség első értekezletét,' melyen fost László tartott részletes beszámolót. Nagykapo- sofi Papp Mihály ismertette a párt to­vábbi céljait és a jelenlévőkkel részletesen megbeszélte a helyi szervezés kérdéseit. cnnmimiimiiiiiiiiimmiiiiiniimnmnnniiiiimiiinfiiiiniinnnniiuinniinmnnmnnnnniinMiiirmnnnmfiinRrmnnimnininicimBBi liÍKRHNK SKBNHíÍIBATI ezzel is támogassuk a magyar művészetet B a ' és magyar művészeket B Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a j llllIHMISä! Budapest. VHt* József-körái 5. szám ♦ Teleiaarendelós: 140-000 — mondja Siméníalvy főispán A máramaros-ugoc=ai református egy­házmegye vezetősége IsaáJc Imre esperes­sel és Nagy Iday Ferenc gondnokkal az élén felkereste Nagyszőlősön Siménfalvy Árpád dr., Ung, Bereg és Ugocsa várme­gyék most kinevezett főispánját s őt ki- neveztetése alkalmából meleg ünneplés­ben részesítette. Áz egyházmegye nevé­ben Isaák Imre esperes köszöntötte az új főispánt. Beszédében méltatta Siméníalvy Árpád dr. érde­meit, amelyeket a húszesztendős elnyomatás alatt, mint hithű, vezető pozíciókat be­töltő férfiú, íkitüiíő egyházjogász és a magyarság egyik vezére az egyházi eb a magyar nemzeti élet építésének terén felmutatott. Beszéde végén kérte az es­peres a főispánt, hogy szolgálatával működjék közre ezután is áz egyház- építő munkákban; Siménfalvy Árpád főispán válaszában kijelentette, hogy mint eddig is tette, igyekezni fog ezután is ä Közért: a nem­zetért és az egyházért szolgálni, mert életének alapelve a szolgálat. — Az éíreeniéltetést a tőbbszolgáiatra való elhivatásnak tekintem — mondotta a főispán — s boldog vágyók, Rá mint Krisztus hű kövétője ezután is munkál- kodhatom a lelkek építése terén. Hazánk áorsa azon fordul meg, hogy megfelelő számú erős és áihatatos lelket tudunk-e a haza szolgálatába állítani. Éppen ezért főispáni tevékenységemben árrá fogok törekedni, hogy megteremtsem a rámbízott vár­megyékben a lelkek harmóniáját a különböző felékezétek és ä Két riéíhzét: a magyár és ruszin Köáött, fiiért cáák ilyen együttműködés útján remélhető itt á szellemi és anyagi jólét megteremtése és félvifágóztatáád; Százötven halottja és ötszáz súlyos sebesültje van a spanyolországi lőpor- gyárrobbanásnak Három gyér és száz ház még lángokban áll, 1090 épület elpusztult Salamanca, július 11. Penaranda de Bracamonte falu 1456 házából a hétfői lőporgyár robbanás alkalmával 1090 ház részben, vagy teljes egészében elpusztult. A segélycsapatok által kimentettek a ró- mok között kutatnak. Közel száz ház és három gyárépület még mindig lángokban áll, a tűzoltók azonban vízhiány következté­ben tétlenségre vannak kárhoztatva. A fobfeánás 200 méter átmérőjű tölcsért vá­gott a földben, ahol füstölgő romok lát­hatók; A tölcsért igyekeznek betömni, meft 500 méternyire egy eddig érintetlenül ma­radt másik lőpörraktár fekszik. A robbanás olyan heves lefolyású volt, hogy a 40 kilométer távolságra lévő Salá- mancában és Avilában is hallani lehetett. Á színház, ä kaszinó, & Hűmilladefo­kolostor, a polgárőrség laktanyája és a villáfiyteíep robtokban héver. A robbanás színhelyétől egy kilométerre fekvő San Migüel-tempíom ajtaját a légtíyóniás le­szakította és ä levegőbe dobtá. Az oltárok összeomlottak. Csak cSoda mentette még az oldalkápolnában imádkozó szerzetes­nőket. Eddig 45 halottat temettek él a bracámöntei tefnetőbfen. Legújabb jelentések szerint a penaranda de bracamontei robba­násnak Í50 halottja és 500 sebesültje van. Lankadatlanul tovább folynak az oltási és mentési munkálatok, amelyeken a kör­nyék mezei lakossága is résztvesz. A haj­léktalanná váit lakosság gondozását a falanx iágítíTegyesülete vállált* magáré

Next

/
Thumbnails
Contents