Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-12 / 156. szám

1939 JÚLIUS 13, SZERDA •FiHiTOEta -Mm&arhirme 5 A tengelyhatalmak erélyes ellentámadást kezdtek a nyersanyagháború frontján A demokráciák gazdasági bekerítő mozdulatai — A válasz: az új német kereskedelmi szerződések — A tengelyhatal­mak tartalékai A nyugati demokráciák harca a tekin­télyállamok ellen nemcsak politikai síkon folyik. A bekerítő hadműveletekkel egy­idejűleg óriási méretű gazdasági háború *3 indult meg ellenük, hogy ilyen módon kényszerítsék térdre őket, ha már semmi­kép se tágítanak követeléseiktől s sikerrel ostromolják a demokráciák hadállásait. A gazdasági megtorlások gépezete kü­lönösen azóta működik olyan hevesen, amióta az angol-francia-szovjetorosz tárgyalások zsákutcába jutottak: mintha az újabb politikai vereséget olcsó gazdasági győzelmek habáraival akarná palástolni London és Paris. Nyugatról kétségkívül a legérzékenyebb és a legsebezhetőbb ponton igyekeznek »löntő csapást mérni a tengelyre: mind a két nacionalista hatalom tőkeszegény, devizaszegény és nyersanyagban szűköl­ködő ország; népességük rohamosan gya­rapodik, de területük egyáltalán nem nyújt annyit, amennyiből a lakosság meg­felelően meg tudna élni. Az árubojkottól < Mindkét népnek életfeltétele a terjesz­kedés s az, hogy kellő mennyiségű nyers­anyaghoz jusson. Sokáig mindketten kü­lön utakon igyekeztek célhoz érni, de az­után összefogtak s elhatározták, hogy kö­zösen verekszik ki élet jogaikat. Termé­szetesen addig, míg remélni lehetett, hogy apróbb előnyökért lemondanak követelé­seikről, a nagybirtokos demokráciák bé- külékenyeknek mutatkoztak. Senki sem tudott szebben beszélni náluknál általános békéről vagy európai „lecsillapulásról.” De amikor a tengelyhatalmak nem voltak hajlandók politikai .neszesemmi-fogdmeg”- ekért feláldozni jogaikat és életérdekeiket, s komolyan fenyegették pozíciójukat, a de­mokráciák egyszerre sorompóba álltak s politikai téren szövetségkötésekkel, gazda­sági téren pedig nyersanyagelvonással, kiéheztetéssel,. hitelfelmondással s nagy­arányú pénzügyi és kereskedelmi verseny­nyel indultak rohamra ellenük. A megtorlásokra a végső ürügyet Cseh­ország bekebelezése jelentette. Az első lépés annak az angol keres­kedelmi küldöttségnek a visszarende­lése volt, amely éppen indult Berlinbe. A következő lépést a német áruk csen­des, de annál messzeágazóbb bojkottja je­lentette. JSz ugyan már az év eleje óta folyt, de nagy arányokban csak most kezdődött. Eredménye az lett, hogy a né­met kivitel 1939 első negyedében 1.26 mii­hitelfelmondásig liárd márkával maradt alatta a tavalyi export értékének. Később a bojkott nyíltan is megin­dult mindkét állam ellen: jellemző a helyzetre, hogy már az angol alsóház ülésén követelték munkáspárti oldal­ról a német áruk és termékek bevite­lének megszigorítását, sőt teljes kitil­tását. Ugyanakkor megindult a Németországban még fennálló angol hitelek felmondása rö­vid határidőre, majd a nyersanyagbeszer­zés terén idéztek elő elképzelhetetlen ne­hézségeket. Mind a három módszert Ang­lia és Franciaország már az olaszellenes szankciók alkalmazásánál kipróbálta s természetesen most sorra Olaszország el­len is érvényesítette azokat. Egyideig ugyan őt nem remélt kíméletben részesí­tették, mert azt vélték, hogy Róma majd csak meggondolja magát. Kölcsönt azonban állhatatosan neki sem adtak s mikor az angol lapokban ilyen nemű tárgyalásokról bukkant fel hír, a londoni City köreiben fölényesen megcá­folták. Olaszország azután teljesen kiépí­tette szövetségi kapcsolatait szomszédjá­val s erre a megtorlások gépezete azon­nal működni kezdett. Az angol hiteleket itt is felmondták; az angol és a francia piac érdeklődése egyszeribe megcsappant ez olasz áruk és termékek iránt, sőt rö­vid ideig a forgalom el is akadt. Roham a nyersanyagokért öt világrészben Külön fejezetet érdemel a demokráciák (akciója a tekintélyállamóknak a szüksé­ges külföldi nyersanyagokkal való ellátása ellen. Mindkét ország először csak késve, majd heteken keresztül nem kapta nyers­anyagszállítmányait S ma is egyre nehe­zebben jut hozzájuk. Ezek az anyagok nemcsak a hadianyaggyártáshoz szüksé­gesek, hanem a népélelmezéshez is. Olaszország — hogy csak egy jellemző A Kormányzó Űr Őfőméltósága mélynyomás!! arcképe 63^95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a kérésziünk Ö a ml uezérBnk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STADIUM SAITOuALLALAT RT nil e Budapest, VK, Rózsa-utca 111. ez. példát mondjunk! — egy napon arra ébredt, hogy Brazíliából nem kapja meg rendes kávészállítmányait. Állítólag az angolok keze volt a dolog­ban, akik az olasz szállítmányokat felvá­sárolták. Aki tudja, tolit jelent az olasz­nak a mindennapi espresso ja (naponta 4—5 millió csésze f°gy),. az megérheti, milyen lehetett neki a lemondás erről az egyetlen fényűzésről. Annakidején, a.kőolaj,, a benzin, stb. be­vitelét tették lehetetlenné: akkor csaknem az egész olasz autóforgalom leállt emiatt. Most, az új megtorlás a kisembereket érintette. Anglia figyelmeztette az olasz kispolgárt: „Vigyázz! Nem tudsz megélni nélkülünk!” ... Közben az ostromzár támadó fronttá szélesült. A demokráciák nem elégedtek meg a negativ eszközökkel: offenzivába mentek át. A pénz sok helyen utat nyi­tott befolyásuknak s a fonttal vagy a frankkal nem is takarékoskodtak. Nagy- britannia bőkezűen folyósít kölcsönt mind­azoknak az államoknak, amelyek védelme alá helyezik magukat, nagyösszegű hite­leket bocsát rendelkezésre, csak egy a fel­tétel: nála vásárolják le a kölcsönt. Lengyelország most tárgyal London­nal egy 25 millió font kölcsönről. Ha ekkora összeget nem is kap, minden­esetre nem távozik üres kézzel Londonból. Románia kölcsöne már letárgyalt ügy: azért, hogy elfogadta az angol szavatos­ságot, ötmillió fontsterlinget kap. Török­ország, amely most kötött szerződést Angliával, 16 millió fontot kért és ka­pott. Most jött létre a francia-török szer­ződés s valószínűleg Paris is nagyobb köl­csönben részesíti hajdani ellenfelét. Jelen­tős összeget kap Görögország is, sőt, ha a szovjettel sikerül nyélbeütni a szerző­dést, ő is korlátlan hitelre talál a londoni pénzpiacon. Ugyanakkor folyik a különböző nyers­anyag-készletek felvásárlása mind az öt világrészben. Az angol kereskedelem be­hatóan érdeklődik minden iránt s jó va* lutával fizet. Az eladok pedig nem tehet* nek róla, hogy a font és a frank vonzóbb* nek róla hogy a font és a frank vonzóbb­nak tűnik előttük, mint mint a líra vagy; a márka. A tengelyhatalmak ellentámadása Magától értetődően a tengelyhatalmak sem maradtak tétlenek. A belső védeke­zést nem most kezdték, arra már évek óta készülnek. A német négyéves terv és az olasz önellátási mozgalom esztendők óta dolgozik a nyersanyagbeszerzés tekin­tetében a külföldtől való függőség meg­szüntetésén. A pót- és műanyag feltalálása és sok­oldalú felhasználása terén ma is a két ország ipara vezet s olyan hely­zetben van, hogy szükségletét sok do­logban belföldi anyagból pótolhatja és helyettesítheti. Sőt erősen hangoztatják, hogy a speciális nyersanyagok megfelelő alkalmazásával a külföldiáru- és nyersanyagszükségletet még nagyobb mértékben le lehet szállí­tani. Mindkét országban hihetetlen méretek­ben fejlesztették a belföldi nyersanyag- termelést. Csak néhány adatot sorolunk fel: Németországban az utóbbi évek alatt a vasérctermelést kétharmaddal, az alu- miniumtermelést 19 ezer tonnáról 180 ezerre emelték. Ugyanilyen emelkedés fi­gyelhető meg Olaszországban is. Mezőgaz­dasági téren is nagy a fejlődés, bár a két ország még mindig jelentős bevitelre szo­rul. Egyébként mindketten gabonából és nyersanyagokból az elmúlt évek so­rán olyan készleteket halmoztak fel, hogy két-három évig nyugodtan pótol­hatják ebből a fogyasztás szükségeit. Németországban például május végén a felraktározott gabonakészlet 6.2 millió tonna volt, a tavalyi 3 millióval szemben. Az olasz búzacsata szintén erősen növelte a termelést s az olasz kormány hatalmas készleteket rakott félre. A támadásra a tekintélyállamok is tá­madással feleltek s mindenütt heves ellen- offenzivába mentek át. Az eddigi eredmé­nyek a következők: Németország minden eddigit felülmúló gazdasági egyezményt kötött Romániával, amely szinte a román termelés gyámjává teszi a birodalmat. Bulgáriában eddig is a németek voltak a legnagyobb vásárlók: több, mint 80%-os vevői az országnak. Most Bulgária el­küldte minisztereit és gazdasági küldött­ségeit ismét Berlinbe és Rómába, hogy az eddigi kapcsolatokat szilárd gazdasági egyezményekbe foglalják. Törökországgal a Németbirodalom 150 millió márka áru­hitelben állapodott meg. A demokráciák nem csekély bosszú­ságára, a tengely a szovjettel is gaz­dasági egyezményeket kötött. Az olasz-orosz egyezmény már életbe is lépett s a másfélmilliárd összegű kliring- forgalom Olaszországnak szinte teljes nyersanyagszükségletét fedezi. Útban van a német-orosz kereskedelmi egyezmény megkötése is; Moszkvában német nem hivatalos küldöttség tárgyal az árucsere­forgalom és a nyersanyagbevitel (főleg kőolajbevitel, zsír és a fa) növeléséről. Növelik a vasércexportot is. Állítólag 8—900 millió márka áruhitelt nyújtana a birodalom a szovjet számára. A tengerentúli államokkal is előnyös megállapodásokat sikerült kötniök a ten­gelyhatalmaknak. Mexikó egy éve kisajá­tította a legnagyobb petróleumkutakat az angolok kezéből s azóta teljesen a tekin­télyállamoknak szállít. Arábiában esetleg szintén szó lehet egy „kőolaj-csatáról.’' A latinamerikai államok felsorakoztatása se sikerült a tekintélyállamokkal szemben: Argentina búzát szállít Olaszországnak s Brazília továbbra is ellátja nyersanyaggal a két birodalmat. A harc tehát hevesen folyik mindkét részről. A tengely hatalmai egykönnyen nem adják meg magukat, de félni lehet, hogy ez az egyenlőtlen küzdelem végül is felrobbantja azt a puskaport, amit a poli­tikai ellentétek és súrlódások már régen szárazon tartanak. Cs. B. Felhívás az állásnélküli fiatalsághoz Mindenki jelentkezzen julius 74-ig az Egyesült Magyar Pártnál Kassán Az értelmiségi munkanélküliség kor­mánybiztosa mindent elkövet, hogy az ország fiatalsága elhelyezkedést találjon. Már eddig is jelentékeny azok száma, akik megfelelő állást és kenyeret kaptak. A kormánybiztosság nagy súlyt helyez arra, hogy az egyes városok és így Kassa város munkanélküli fiatalsága mielőbb állásba jusson. A kormánybiztosság fel­kérte ezért az Egyesült Magyar Pártot ebben való támogatásra, aminek a párt a legnagyobb örömmel tesz eleget. Ezért a párt felhívja Kassa város állás­nélküli fiatalságát, • korra és nemre való tekintet nélkül, hogy akik érettségi vég­zettséggel rendelkeznek (természetesen akadémia vagy egyetemi végzettségűek is), a legrövidebb időn belül jelentkezze­nek az Egyesült Magyar Párt kassai fő­titkárságánál (Fő-u. 12. szám, I. emelet), a szükséges névjegyzékbe való felvétel céljából. A jelentkezés reggel 8—10-ig, d. u. 4—6-ig történhet. Felhívja a párt továbbá nemre és korra való tekintet nélkül azokat is, akik leg­alább négy középiskolával rendelkeznek és a mai napig nem helyezkedtek el, hogy a szükséges kimutatást elkészítse és az illetékes hivatalnak rendelkezésére bocsá­tása végett ezek is a fenti időben szíves­kedjenek a pártirodában jelentkezni. A munkanélküli fiatalság elhelyezkedé­sét érintő fontos szociális akciónak sürgő­sen szüksége van a fenti adatokra, azért mindenkinek saját érdeke, hogy a leg­rövidebb időn belül jelentkezzék. A munkanélküliek névjegyzékét július hó 14-ig kell elkészíteni és felterjeszteni. A közölt jelentkezési határidő az utolsó, mert a kimutatásokat az illetékes he­lyekre a legsürgősebben kell felterjesz­teni. Mindenkinek tehát saját érdeke, hogy adatait beszolgáltassa, mert annak hiánya miatt önmagára vessen, hogy el­helyezkedni nem tudott. A bolgár hadügyminiszter búcsúebédet adott a távozó magyar katonai attasé tiszteletére Szófia, július 11. Daszkalov tábornok, bolgár hadügyminiszter és felesége vitéz Bakay Szilárd vezérkari ezredes, mggyar katonai attasé távozása alkalmából a Tiszti Kaszinóban búcsúebédet adott a ve­zérkari ezredes és felesége tiszteletére. A búcsúebéden megjelent többek között Hadzsi Petkov tábornok, a bolgár vezérkar főnöke, Zsecsev ezredes, a király szárny­segéde, valamint Woracziczky Olivér gróf szófiai magyar követ és Aday János vezér­kari alezredes, az új szófiai magyar kato­nai attasé. Daskalov hadügyminiszter az ebéden mondott pohárköszöntőjében kiemelte, hogy vitéz Bakay Szilárd ezredes milyen kiváló módon felelt meg bulgáriai küldetésének. Vitéz Bakay Szilárd vezérkari ezredes az üdvözlésre válaszolva a bolgár hadsereg erényeit méltatta és rámutatott arra, hogy a hadsereg milyen figyelemreméltó fejlő­dést ért el az utóbbi években. A búcsúebéd igen kellemes és szívélyes hangulatban folyt le.

Next

/
Thumbnails
Contents