Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-11 / 155. szám

r 1939 JÚLIUS 11, KEDD •FELVIDÉKI De Vienne volt budapesti francia követ tanulmánya a magyar politikáról Párizs, július 10. (Havas.) A Temps Loute de Vienne tollából Szent István jeepjében? cím alatt tanulmányt közöl a m/igyar politikáról. f Szent István segítségül hívása — írja többi között de Vienne — egyre gyakrab­ban ismétlődött az utóbbi időben. Horthy Miklós kormányzó az országgyűlés meg­nyitásakor mondott beszédébeú a nagy király alakját úgyszólván vezérként állí­totta a viharos tengeren Magyarországot és az ország sorsát vivő hajóra. Vájjon, ez a könnyen megmagyarázható aggoda­lom jele? A szándék mindenesetre ért­hető és a gondolat önmagáért szól. I. Ist­ván a magyar föld „összegyűjtőinek“ mintaképe. A „Szent Korona területek­ről“ beszélni annyi ma is, mint a termé­szeti határok közt fekvő területről tenni ■említést: a Közép-Duna medencéjéről, hogy nevén nevezzük. Őt említeni annyi, mint programot adni; vagy legalább is hívni, segítségét kérni ugyanaz, mint bá­torságra buzdítani a megvalósításhoz. De Vienne ezután rámutat a nyilas­mozgalom magyarországi haladására és arra, hogy a legutóbbi választásokon a szavazatoknak 26 százalékát kapta. Ezért nem kell csodálkozni, ha a hagyományos magyar erők reakciója állapítható meg. így Bethlen István gróf volt miniszter- elnök legutóbb kijelentette, hogy ha a nemzeti szocialista forradalomnak német nemzeti szempontból volt létjogosultsága, hasonló mozgalomnak Magyarországon sem alapja, sem értelme nincs. Megálla­pította ezenkívül, hogy a mozgalom „a szabadelvű korszak kormányzati módsze­reinek félredobásával a kollektivizmus szálláscsinálójává válik“. Bethlen gróf nem az egyedüli, aki felismerte a pillanat súlyos voltát. Noha nem annyira határo­zottak kifejezéseikben, a kormány szószó­lói sem igen szépítik ezt. Horthy ország- gyűlési beszéde felhívást tartalmaz a tör­ténelmi alkotmány szellemének, az ezer­éves nemzeti hagyományok szellemének és a magyar jogérzéknek tiszteletbentar- tására. Ez az utóbbi igen jelentős e tekin­tetben. Érdekes gyébként, — teszi hozzá de Vienne — hogy Horthy kormányzó ugyan­ezt a beszédet használta fel, hogy állást foglaljon más téren is. Ez, tekintettel a magyar külpolitika fentebb említett adottságaira, szintén nem érdem nélkül való dolog. Ez a protestáns államfő azt tartván, hogy „nincsen olyan probléma, amelyet ne lehetne többé-kevésbbé meg­oldani barátságosan is“, kijelentette: Nézetem szerint a jelenlegi időszerű nem­zetközi kérdések legszerencsésebb megol­dása lenne, ha a nagyhatalmaknak e kér­dések megvitatására való összehívását a legmagasabb és a legkevésbbé érdekelt erkölcsi tekintély javasolná a világon: Őszentsége a pápa. Mindez, — fejezi be a cikkíró — ha szabad így mondanom, tiszta szentistváni orthodoxia. De fenn- maradhatnak-e Szent István jegyében? A jővö fogja megadni a választ. társadalmi osztályokat egymáshoz, mert a haza érdekében kifejtett munka érték­beli megítélése szempontjából nem lehet különbség alacsonyabb vagy magasabb társadalmi rétegek között. Erőteljesen küzdeni kell az újabban ismét elhatalma­sodó cím- és rangkórság ellen. Meg kell te­remtenünk az érvényesülés egyenlő felté­teleit minden dolgozó magyar ember szá­mára. A liberális kor fennen hangoztatta ugyan a jogegyenlőség nagy eszméjét, de az életben — különösen a gazdasági és a szociális viszonyok tekintetében — en­nek pontosan az ellenkezőjét valósította meg. A zsidótörvény lezárta a sorompót e természetellenes és nemzetgyengítő fo­lyamat előtt, de ez a törvény rendelteté­sénél fogva csupán a negatív rendszabály szerepét viheti, most azonban már pozi­tív természetű intézkedésekre van szük­ség, amelyek meggyorsítják a színtiszta, fajmagyar népi erők feltörekvését a magyar államélet, szellemélet, gazda­sági élet és a politika vezető rétegeibe. A magyar függetlenségnek a jövőben az lesz a legnagyobb garanciája, ha idebent, az ország határain belül, olyan egészséges gazdasági viszonyokat és olyan igazsá­gos szociális helyzetet teremtünk, amely mellett a legelesettebb magyar ember szá­mára is ezerszer érdemesebb e kis haza földjén küszködni, mint az egyik tengertől a másik tengerig nyúló hatalmas birodal­mak életformái után vágyakozni. Az államtitkár beszédét igen gyakran szakította meg a tetszés és a taps és be­széde végén hosszantartó lelkes ünneplés­Bartha Károly honvédelmi miniszter és felesége a Postatakarékpénztár Árverési Csarnoka rendkívüli aukciójának kiál­lításán ben részesítették Antal István államtit­kárt. Külügy minisztériumi kinevezések »0 Halállal bünteíilc OlasszorssiáglHMk a áevizzacsalói A kormányzó a külügyminiszter előter­jesztésére Vörnle János dr.-t és Nemes- kéri-Kiss Sándort rendkívüli követekké és meghatalmazott miniszterekké nevezte ki. Ullein-Reviczky Antal dr.-t II. osztályú követségi osztálytanácsossá nevezte ki a kormányzó és egyidejűleg az I. osztályú követségi tanácsosi címet adományozta neki. Ezeken kívül is számos más külügyi kinevezést hoz nyilvánosságra a hivatalos lap. ase» Róma, július 10. Olaszországban életbe­lépett a devizabűncselekmények elleni szi­gorú intézkedések. A büntetések a jövő­ben sokkal szigorúbbak lesznek és bizonyos esetekben halál jár a deviza­csalókra. A hivatalos lap vasárnapi száma közli az erre vonatkozó rendeletet, amelynek értel­mében a devizavisszaélések elkövetői ellen 12 évig terjedhető szabdságvesztcs-bün- tetés jár és pénzbüntetésképen a deviza­üzlet értékösszegének ötszörösét kell meg­fizetni. Visszaesőknél a büntetés 24 évi fegyházig terjed. Abban az esetben pedig, ha külföldi állampolgárral játszik össze valamely olasz állampolgár devizabűncselekmények elkövetése céljá­ból, úgy az olasz állampolgárra halálbün­tetés vár. Amerikai Érek az ír forradalmár Qyugiogatás eredménye a kondoni négy tűzvész Fenyegető nyegtaianság a parkhursii és start" maori tegyházhan Meg kell gyorsítani a színtiszta fai magyar erők feltörekvését % — fejtette ki Antal István államtitkár Ugod, július 10. Antal István dr. igaz­ságügyi államtitkár vasárnap résztvett és felszólalt a katolikus agrárifjusági moz­galom ugodi ünnepségén. A szentmise után felszentelték az ugodi katolikus agrárifjak zászlaját. A zászlóanyai tiszt­séget Antal István dr. államtitkár fele­sége töltötte be, aki lelkes buzdító beszé­det intézett az egybegyűltekhez. Ezután Antal István dr., a kerület or­szággyűlési képviselője, emelkedett szó­lásra és a többi közt ezeket mondta: — Az ország miniszterelnöke (Nagy éljenzés.) egy héttel ezelőtt Szegeden azt mondotta volt, hogy meg kell változtatni a mezőgazdasági termelés eddigi rendjét és az értékesítés szempontjából a gabo­nánál piacképesebb termények előállítá­sára kell nagyobb súlyt helyeznünk. Azt hiszem, ilyen változtatásra szükség van nem csupán a mezőgazdasági termelés, de általában az egész közgazdasági, sőt ezen túlmenően az egész magyar társa­dalmi élet tekintetében. És e változások­nak nem annyira a közgazdasági és a társadalmi élet szerkezeti felépítménye, mint az azt mozgató lelkiség tekintetében kell végbemennie. — Közelebb kell hozni az egyes FELVIDÉKI MAGYAR Telelőn: 144-400 HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körüí 5 London, július 10. Névtelen levél _ köz­lései alapján a rendőrség egy lakásban házkutatást tartott és itt megtalálta az ir terroristák terveit azokról a merényletekről, amelyeket leg­közelebb angol vidéki városokban akartak végrehajtani. A Sunday Dispatch birtokába jutott az ír köztársasági hadsereg egyik okmánya, amelyből kitűnik, hogy a terrorcselekmé­nyeket főleg amerikai írek pénzelik. A rendőrségnek kezébe került a Nagybritanniában működő ír terrorista szervezet tagjai számára készült hat­lapos körlevél. Ez a „Hetilap” című rop- iratot titokban csempészték be Angliába. Arra hívja fel a tagokat, hogy erősítsék „a szervezet által elhatározott rendszabá­lyokat, hogy Nagybritanniát kényszerít­sék az északírországi megszálló sereg visz- szavonására”. A röpirat ezután felsorolja az eddig végrehajtott terrorcselekménye­ket. Ezek között szerepel Hasonló nyugtalanság észlelhető a dart- moori fogházban is, ahonnan egy fogoly nemrég megszökött. A hatóság most azt kutatja, hogyan szerezhetett szökése után azonnal polgári ruhát, mert mikor húsz perc múlva elfogták, a fegyencruka he­lyett már polgári ruhát viselt. Hómon Bólint a Porosz Tudományos Akadémia tiszteleti tagja A Porosz Tudományos Akadémia Hó- man Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert kiváló tudományos érdemei elis­meréséül tiszteleti tagjává választotta. Ez az első ilyen megtiszteltetés, amely külföldi tudóst a Porosz Tudományos Akadémia részéről ért. a május 29-i londoni négy tűzvész is. Az angol belügyminisztérium elrendelte, hogy a Wight szigetén lévő parkhursti fegyházban és környékén azonnal meg kell erősíteni az őrséget. Ez az intézke­dés a fogházban őrzött ír forradalmárok lázadási kísérletével áll összefüggésben. Arról is intézkedés történt' hogy Park- hurst környékének lakosait szigorú rend­őri ellenőrzés alatt tartsák, mert az an­gol hatóságok attól tartanak, hogy eset­leg ír forradalmárok bujkálnak a környé­ken és megkísérlik elfogott társaik kiszabadí­tását. A lázadó rabok megtagadták a munkát, éjszaka pedig énekléssel és kopogtatással zavarták a fegyház nyugalmát. A fegy- ház vezetősége most az itt fogvatartott hét írt külön zárkába csukatta, hogy ko­pogtatással ne adhassanak jeleket egy^j * másnak. Méltán büszke lehet az egész magyar tudományos világ és a politikai élet is arra a megtiszteltetésre, ami ezzel a választással nemcsak Hóman Bálintot, a nagy történettudóst, hanem az egész magyar kultúrát érte. Ez a régi, nagy- multú tudományos intézet, a világ egyik legmagasabb színvonalú akadémiája, a külföldi tudósok közül elsőnek válasz­totta tiszteleti tagjává Magyarország kultuszminiszterét, akinek átfogó tudá­sát elismeri az egész tudomjÍMytís világ és aki a történelemkidafSsba vethtt út szempontjaival tajwt&nestere sok nagy magyar és kültömi historikusnak. z sAtoraljaujhely

Next

/
Thumbnails
Contents