Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-11 / 155. szám
TEMHDEta •ÄüfoRHIREU» 1939 JÚLIUS 11, KEDD déken. A visszacsatolás tanév közben ért bennünket, a tanévet a magyar testvéri szeretet jegyében sikerült átvészelnünk. A magyar társadalom nagyszabású segélyakciója segített a főiskolásokon, a tandíjügyeket a köz- oktatásügyi tényezők átmenetileg a legliberálisabb szellemben kezelték. Most kezdődik az első normális tanév. Úgy vártuk, hogy a beiratások előtt enyhíteni fogják a beiratási díjakat. Sajnos, nem történt meg. Az értesítők közlése szerint szeptembertől a középiskolákban száz pengő lesz a tandíj. A beiratási dij és illeték is olyan, hogy még olyan jó előménetelű diákok, akik egyébként tandíjmentességet remélhetnének, az ötödik, hatodik, hetedik osztály után kénytelenek föladni a továbbtanulást, mert ez illetékek alul nincs fölmentés, most pedig nem tudnak fizetni. Egyetlen egy adatot hozunk föl erre. Csupán az érsekujvári gimnáziumban kétszázhetvenkét diák van, aki nem tudott a beiratás pénzügyi föltételeinek megfelelni. Egy-két helyen megvan az a reményük, hogy az igazgatók szeptemberben talán utólag elfogadják a pénzt, amit most befizetni nem tudtak. Ha az aratás eredményéből szüleik akkorára esetleg szereznek annyi készpénzt... A Felvidéken különben is sok a munkanélküli, hiszen a gyári üzemek legnagyobb része még csak most kezd mozogni, az új gyárak pedig csak most fognak létesülni, e munkanélküliek tehetséges fiai remény nélkül néznek a jövőjük elé. A szegénysorsú kisgazda földműves és munkásrétegek fiainak érdekében valamit sürgősen tenni kell. Ennek szükségét minden jóakaratú ember elismeri nálunk. „Szomorúan kell tapasztalnunk, — mondotta erről tegnap Szilassy Béla dr. államtitkár is, .— hogy a rettenetes középiskolai és főiskolai tandíjak és költségek lehetetlenné teszik a tehetséges, de szegény emberek továbbfejlődését és a vagyonos Osztályok privilégiumává süllyesztik a szükséges művelődés megszerzését.“ Sürgős szociális tettre van szükség. Mérsékelni kell a tandíjakat és az iskolai beiratással kapcsolatos illetéket. S ezt a nagyszabású szociális problémát, — amely egyaránt érdeke a fölszabadult területeknek és az anyaországnak — még szeptember elsejéig dűlőre kell juttatni. Az Alma Materből a szegények tehetséges fiait, a nemzet leendő értékeit ne tiltsa ki az illetékek és díjak kimérája. A kitiltás kritériuma ne valakinek a szociális kiszolgáltatottsága, hanem csak a tehetség- telensége legyen. Ebben a szellemben kérünk segítséget a nép fiai számára a magyar népi politika vezéreitől, Teleki Páltól, Hóman Bálinttól és Jaross Andortól. Amilyen szociális népi szellemben sikerül megoldaniok az elemi népoktatást, ugyanúgy nyessék meg a közép- és felsőiskola antiszociális ballasztjait is. Ezer és ezer magyar diák, nemzetünk színe-virága tekint reménykedve feléjük. A megváltását várja tőlük: a tandíjak és iskolai illetékek szociális szellemű unifikációját. Folytatás az 1-ső oldalról A ma könyvel! \x flj zsidótörvény részletes magyarázattal. összeállította dr. Hegedűs Bertalan ..*.«..«•< P L— A második zsidótörvény teljes, hiteles szövege részletes magyarázatokkal, összeállította dr. Székely Sándor István .............................. F !•“ Megjelenés után a bolti ár magasabb lesz. Beszélő számok. VH. Napjaink problémái. Népek és népcsoportok.' A zsi- • dók megoszlása nálunk és a külföldön. Szerkeszti dr. Zentay Dezső . . P 1.60 igyar Felvidék. Városok, gyógyfürdők és üdülőhelyek, nyaralásra alkalmas községek ismertetője......................p *•“* >rtó könyvenként 10 fillér, ha ajánlott killst kíván 50 fillérrel több utalandó be. Az ánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény, összeállították, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátták dr. Zehery Lajos egy. ny. rk. tan., min. tan. és dr. Térfy Béla min. O.-tan. Előjegyzési ára..................................... ..... 8.— PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés BUDAPEST, IV., Kossuth Lajos-utca 6. Tel,; JÖ-57-30, J8-74-Q<X désről is. Tudjuk jól, hogy a csehszlovák földreformot nemzeti szempontból irányították és így magyarázható, hogy az eredetileg magyar kézen lévő magyar föld jelentős százalékban idegen kezekbe csúszott át. Ezen a tarthatatlan állapoton változtatni akarunk. Mindazt a földet, amelyet annakidején a csehszlovák földhivatal juttatott idegen kezekbe, vissza akarjuk adni a magyar népnek. E feladat végrehajtásánál nem vezet bennünket bosszú, hisz kártalanítjuk a magyarság közé mesterségesen betelepített cseheket és szlovákokat. Éppen azért csak sajnálni tudom, hogy a szlovák kormány egyik legújabb rendeletében olyan intézkedéseket helyez kilátásba, mellyel a szlovákiai magyar állampolgárok földbirtoktulajdonát kívánja érinteni. Ezzel esetleg arra késztethetné a magyar kormányt, hogy a szlovák telepeseknek adandó kártérítést visszatartsa és ebből térítse meg a magyar állampolgároknak Szlovákiában okozott anyagi kárt. A mi szociális érzésünk nem engedi meg, hogy bárkit is megkárosítsunk, de épp úgy kötelességünk, hogy magyar véreink érdekeit a legmesszebbmenően megvédjük. Tudom jól, hogy a földkérdéssel nem lehet a nincstelenség problémáját megoldani, mert nincs annyi föld, hogy mindenki számára gazdaságilag megalapozott életet tudjunk teremteni. Az pedig nem lehet nemzeti érdek, hogy fejlődésképtelen, vagy nyomorgó törpebirtokokat létesítsünk. Éppen ellenkezőleg a nemzeti érdek azt kívánja meg, hogy a törpebirtokok egészséges kisbirtokká alakuljanak át. Azonban itt is rámutatok arra, — mondotta Szilassy Béla dr. — hogy ez a kérdés nemcsak felvidéki probléma, hanem egyetemes magyar kérdés, melyet’ as egész országiban meg kell oldani. Lehetővé kell tennünk szegénysoisú fiatalságunk iskoláztatását Vitán felül áll, hogy mi húsz éven keresztül olyan állam keretében éltünk, ahol fejlett szociális intézkedések léteztek. Természetes dolog tehát, hogy ezeket mi most nem engedjük visszafejleszteni, hanem arra törekszünk, hogy az anyaország is átvegye mindazt, ami jó és magyar népünkre hasznos. Ilyen kérdés például a szociális biztosítás problémája. Egyik legsúlyosabb felvidéki problémánk, melyet gyökeresen kell rendeznünk: a közoktatás kérdése. A nemzeti fejlődés alapja az, hogy a nemzet egyetemének kultúrában való felemeléséről gondoskodjunk és ne csak a vagyonos osztályoknak legyen a kiváltsága a kor által megkövetelt művelődés megszerzése. Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a rendkívül magas középiskolai és főiskolai tandíjak és költségek lehetetlenné teszik a tehetséges, de szegény gyermekeink további művelődését és így a vagyonos osztályok privilégiumává süllyesztik a szükséges művelődés megszerzését. 1— Ennek a kérdésnek a megoldása éppen úgy egyetemes magyar érdek, mint a szociális és gazdasági problémák mielőbbi rendezése — fejezte be beszédét Szilassy Béla dr. — és ezen egyetemes magyar feladatok elől nem térhet ki a magyar kormányzat. Szilassy Béla dr. államtitkár beszéde után •— amelyet többízben szakított félbe az egybegyűlt pártvezetőségi tagok tapsvihara — Giller János dr. országgyűlési képviselő mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy a felvidéki és anyaországi magyarság között valóban létezik bizonyos lelki eltérés, azonban éppen ez az eltérés, amelyik a felvidéki magyarság mélyebb szociális köz- gondolkodására vezethető vissza, fogja elősegíteni azt az egyetemes nemzeti átalakulást, amely az egész magyarság érdekében szükséges. Giller János dr. beszéde után Kiss Géza Lájós tett titkári jelentést, majd Dávid Sándor dr. losonci ügyvéd, Ágoston Gusztáv, Petik Sándor losonci, Torma Ferenc busái, Berecz József törincsi pártvezetőségi tagok felszólalása után Árvay Imre gazdaelnök zárta be a lelkes népgyűlést. Pajor Miklós nagy beszéde Abaszéplakon Kassa, július 10. Az Egyesült Magyar Párt országos vezetősége által a kassai járásban kitűzött pártvezetőségi értekezletet a Kassához közeleső Abaszéplak községben tartották meg. Az értekezleten a kassai eljárás helyi szervezeteinek valamennyi kiküldötte résztvett. Az Egyesült Magyar Párt kassai vezetősége részéről az abaszéplaki járási pártvezetőségi értekezleten jelen volt Pajor Miklós dr. országgyűlési képviselő, Grusetzky Ferenc kerületi főtitkár és Böhm Ferenc főtitkár. Az értekezletet az Abaszéplak helyi szervezetének elnöke, Petrus Mihály községi biró nyitotta meg és keresetlen szavakkal adott örömének kifejezést, hogy az Egyesült Magyar Párt kiküldötteit fogadhatják. A megnyitó után Grusetzky kerületi főtitkár tartott hosszabb beszédet. Vázolta az Egyesült Párt munkáját a húszéves megszállás alatt, amikor a magyarság jogainak követelésekor sohasem feledkezett meg a szlovákokról, németekről és ruszinokról sem. Az Egyesült Magyar Párt ezután is kitart programja mellett. Ezután Böhm Ferenc főtitkár szlovák nyelven tolmácsolta a magyar párt elnökségének és minden tagjának testvéri üdvözletét. A két főtitkár beszéde után Pajor Miklós dr. országgyűlési képviselő tartotta meg nagy érdeklődéssel várt beszámolóját. Vázolta, hogy a húszéves cseh megszállás alatt a Hlinka-párttal minden alkalommal karöltve dolgoztak a prágai parlamentben Szlovenszkó autonómiájáért. A magyar párt minden alkalommal segítő- kezet nyújtott a Hlinka-pártnak, hogy Szlovenszkó az őslakosok, a magyarok, szlovákok és németek legyenek az urak és ne a betolakodott csehek. Szomorú hogy mindezeket a határontúli szlovákok egy része elfelejtette és újságjaikban, rádióban valótlan híreket terjesztenek. El fog jönni az az idő, amikor nevetni fognak az olyan Valótlanságokon, mint amilyet a határontúli szlovák rádió hiresztel, hogy Kassán olyan nagy a fahiány, hogy már a Széchenyi-liget díszfáit is ki kellett irtani. Ezután rátért arra, hogy az Egyesült Magyar Párt — mint húsz év alatt, most is — programjának legfőbb pilléréül a keresztény, nemzeti és szociális eszméket állította. Ezeket az eszméket minden tekintetben meg fogja valósítani Teleki gróf kormánya s ezért az Egyesült Magyar Párt minden erejével a kormány mögött áll. Arra kérte a továbbiakban a megjelent pártvezetőségi tagokat, hogy ezután is tartsanak ki az Egyesült Magyar Párt mellett, mert a párt nem hagyja cserben azokat, akik a húszéves cseh rabság alatt hűségesek maradtak és bíztak az örök igazságban, Magyarország feltámadásában. Pajor képviselő beszédét többször szakították még helyeslések és éljenzések. A pártértékezlet után a panaszok meghallgatása következett. A panaszokat a kiküldöttek felvették és az Egyesült Magyar Párt a legrövidebb időn belül megteszi a szükséges lépéseket, hogy az érdekéitek jogos kívánságait teljesítsék. j alapozták, el is pusztult államuk. Az Egyesült Magyar Párt tovább megy a maga egyenes útján, ami a < : Magyar Feltámadáshoz vezet. Utána. Gürtler Dénes képviselő tartott? nagyhatású beszédet. Kérte, hogy mindent ügyben forduljanak bizalommal hozzá. Ezután megokolta, hogy az Egyesült | Magyar Párt miért támogatta az ^ > Imrédy-és Teleki-kormányt. er vKeresztény, nemzeti, szociális az ő prog-^ ramjuk, de a miénk is. Támogatjuk mind addig, míg le nem térnek erről az útrólM Részletesen ismertette ezután a felvidéki.® földreformot. Nem kapják vissza a régi'? tulajdonosok a földet, hanem a magyar^ gazdáké, zselléreké, béreseké lesz. De csakf azoké, akik nem vétettek a nemzeti hűségí- ellen. A Hodzsa-huszárok Hodzsához, Be4 neshez menjenek földért. Ezután az egyesi választmányi tagok sorolták el panaszai-f kát. Pártvezetőségi értesít kéziét Komáromban J Komárom, július 10. Az Egyesült Magyar! Párt komáromi vezetősége teljes ülést tar-f tott Káilay Endre dr. pártelnök vezetésé-^ vei. Az elnök örömmel emlékezett meg? arról, hogy a párt vezetői közül hármatf nagy kitüntetés ért: Nagy Nándor nemes-4 ócsai földbirtokost Magyarország _ kor-4 mányzója főispánná nevezte ki, Király J6*f zsef csicsói esperes, országgyűlési képvi-* I selő lett és Lestár István dr. komáromi, plébánost pedig préposttá nevezték ki. Az* üdvözléseket Lestár István dr. köszönt©* meg. Majd Fülöp Zsigmond polgármester” ismertette a két Komárom egyesítésének! kérdését s rámutatott Komárom fejlődésE lehetőségeinek kérdésére. Káilay Endre dr. a párt s a város hálájáról s őszinte köszönetéről biztosította Fülöp Zsigmond polgármestert azért, mert Komárom város érdekében olyan sokat tett s olyan kitűnőén vezeti d város ügyeit. Majd az elnök jelentette, hogy a párt Komáromba új főtitkárt kapott, Furdanich Aladár személyében, s üdvözölte a jelenlévő főtitkárt* Balogh Miklós indítványára kimondta a pártvezetőség, hogy a komáromujvárósi képviselőtestületben elhangzott tapintatlan s a felvidéki magyarságot sértő gyanúsítást 'légérélyesébbén' VíssZáütasítja, mert az ilyen felszólalás nem mozdítja elő az anyaország magyarjainak s a felszabadult terület magyarjainak annyira kívánatos egybeforrását. Ragaszkodásáról biztosította Técső magyarsága Hápka képviselőt Técső, július 10. Hápka Péter dr. képviselő a napokban tartotta a téesői _ pártvezetőség előtt bemutatkozását és ismertette programját. A teljes számban megjelent pártvezetőség nagy figyelemmel hallgatta meg a képviselő beszédét s álláspontját mindenekben a magáévá tette. Nagy örömének adott kifejezést a pártvezetőség, hogy Técső város és környéke magyarságának képviseletét a kormány olyan kezekbe rakta, akire a lakosság bizalommal tekint s nyugodtan várja, hogy érdekei úgy nemzeti, mint gazdasági szempontból teljes kielégítést nyernek. A pártértekezlet biztosította a képviselőt szere- tetérŐl és ragaszkodásáról. Nagysikerű Járási értekezletet tartott az Egyesült Magyar Fárt Léván Majthényi báró s A mi egységünket nem lehet megbonta n. Léva, július 10. Az Egyesült Magyar Párt tegnap nagysikerű járási értekezletet, tartott Léván. Majthényi László báró felsőházi tag, a megyei szervezet elnöké rámutatott az Egyesült Magyár Párt éllen folyó aknamunkára. Azok vezetik ezt az akciót, akik azelőtt agrárok, kommunisták és szoedemek voltak. Most mindenkinél jobb magyarok akarnak lenni. Beszédében többek között a következőket mondotta: —■ A mi egységünket megbontani nem lehet. Mi nem megyünk idegen eszmék után. Intő példa nekünk Cseh-szlovákia. Vakon menték az idegen eszmék után. Moszkva, Párizs, London voltak az ideáljaik. Létüket nem a nemzeti jellegükre Magyar vasutasok látogatása N émetor szágban Berlin, július 10. A négy év óta mindén évben megrendezett magyar-német vasutas-csereutak keretében hétfőn hajnalban 330 magyar vasutas érkezett a német fővárosba. A magyar vasutasok útja viszonzása a német vasutasoknak júniusban Magyarországon tett látogatásának, A magyar vasutasokat a magyar és német zászlókkal, valamint virágokkal és örökzöldekkel ékesen feldíszített Anhaltí- pályaudvaron ünnepélyesen fogadták a birodalmi vasutak igazgatósága és a német vasutasok birodalmi szövetsége részéről. A magyar vendégek a délelőtt folyamán ünnepélyesen megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd társasgépkocsikoit megtekintették a birodalmi fővárost. Este a birodalmi közlekedésügyi miniszter vacsorát adott a magyar vasutasok tiszteletére.
