Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-07 / 128. szám

r 1939 JUNTOS 7, SZERDA Kiterjesztették a Felvidékre a kereskedelmi törvény és az egyéb hl tel Jogi szabályok érvényét Budapest, június 6. A Budapesti Közlöny Junius 7-iki száma közli a kereskedelmi törvénynek ée egyéb hiteljogi jogszabályok­nak a Magyar Szent Koronához visszacsa­tolt felvidéki területre kiterjesztéséről szóló 5600—1939. M. E. számú miniszté­riumi rendeletet. A rendelet a vissza-csatolt felvidéki te­rületen 1939 junius 15. napjával hatályba lépteti mindazokat a -magyar hiteljogi jog­■i .......... szabályokat, amelyek ott még eddig nin­csenek hatályban. A visszacsatolt felvidéki területen szék­hellyel biró részvénytársaságok és szövet­kezetek 1940 junius 30-ig kötelesek alap­szabályaikat a ma-gyar jogszabályokkal össz­hangba hozni. A felvidéki területen székhellyel biró hi­telintézetekre vonatkozólag a rendelet kü­lönleges rendelkezéseket is tartalmaz. Kárpátalja és Kassa közvetlen villamosösszeköttetést kap az anyaországgal ' Kassa, június 6. A Magyar Villamos Művek Országos Szövetsége országos kongresszusát díszgyűlés keretében fe­jezte be Kassán Búd Kornél ny. iparügyi miniszter országos elnök elnöklete alatt. Búd Kornél orsz. elnök beszédében üdvö­zölte az iparügyi kormány képviselőjét, Theisz Ede miniszteri tanácsost s beszé­dében többek között a következőket mon­dotta: — Amikor itt Kassán meleg szeretet­tel üdvözöljük a Felvidéket és Kárpátal­ját, azt mondjuk, hogy mi nemcsak ener­giát hoztunk, hanem innen akarjuk ma- gunkbaszívni az életet adó energiát. Az energiagazdálkodás jelentse azt a szelle­met, amelyet Kassa városa, Abauj vár­megye és környéke és a Felvidék képvi­sel, hogy igenis egységben van az erő. A villamosenergiának az adja meg az érté­két;, hogy a legkülönbözőbb energiákat is; egyneművé tudja tenni. Ugyanígy képze­lem el Kassát, amely jelentős szerepet és hivatást tölt be és erős szellemét átfogja adni az egész országnak. Ha keresztény és nemzeti szellem erősen összefűzi az ener­giagazdálkodást folytató magyarságot, akkor ebben az országban egy erős etikai és morális erőkkel rendelkező népet talá­lunk — fejezte be beszédét Búd Kornél országos elnök. A mély gondolatokkal telített nagy­erejű beszédét a díszközgyűlés közönsége hatalmas tapssal fogadta. Ezután Barts János városi tanácsnok a város nevében üdvözölte a megjelent vendégeket és elő­kelőségeket, majd Stefániái Richárd ügy­vezető igazgató tartott szakszerű előadást „A villamos művek technikai együttmű­ködésének jelentősége Magyarországon“ címmel. A nagy érdeklődéssel kísért elő­adás után Theisz Ede miniszteri taná­csos, az iparügyi minisztérium képvise­lője mondotta el záróbeszédét, melyben többek között a következőket mondotta:' — A kormány elhatározta, hogy a Mátra-vidéki villamoserőművek ki­építésével lehetővé teszi, hogy Kassa és a Kárpátalja közvetlen összekötte­tést kaphasson az anyaországgal, sőt a Dunántúllal is, ,, , Az iparügyi kormányzat hagy örömmel és megelégedéssel látja a Magyar Villá- mosművek Országos Szövetségének az együttműködésre és a helyes energiagaz­dálkodásra irányuló törekvését, hogy a felszabadult Felvidék mielőbb mennél na­gyobb jólétet érjen el s hogy az a munka, amelyet a Szövetség megkezdett, hasznos és eredményes legyen — fejezte be beszé­dét Theisz Ede miniszteri tanácsos. A kormány letöri a tüzifaspekulácíót Budapest, junius 6. Pest vármegye tör­vényhatósági bizottsága kedden délelőtt a vármegyeház dísztermében kisgyűlést tar­tott Fáji Fáy István főispán elnöklésével. Napirend előtt Kádas Mihály kisgazda, bi­zottsági tag a faértékesítésről beszélve kérte a vármegye vezetőségét, hasson oda a kormánynál, hogy a tüzifaspekuMciót törje le. Az ezeréves hazához visszakerült az erdőkkel övezett Felvidék ée Kárpát­alja, elegendő fánk van, a drága faárakat csökkenteni kell, ezt nemcsak a közönség sürgeti, hanem az építőipar is. A felszóla­lásokra vitéz Endre László alispán vála­szolt és közölte, hogy a kormány foglalko­zik a tűzi faértékesítés helyes megoldásával, a spekulációt nem engedik érvényesülni. (—) A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara most hozta nyilvánosságra évi jelen­tését a kereskedelem-, és ipar helyzetéről az 1938. évben. Az évi jelentés általános része, miután rövid áttekintést nyújt azokról az alapvető tényezőkről, amelyek az ország kereskedelmi és Ipari életét az 1938. évben döntő módon befolyásolták, így a beruházási programról, a konjunkturális helyzetről, ter­mésről és a mezőgazdaság vásárlóképessé- géröl, majd pedig a gazdaságpolitikai irá­nyításról, sorbaveszl az államháztartás, á pénz és hitelügyek, a biztosításügy, az ipar, a kereskedelem és közlekedés összes aktuá­lis problémáit, majd végül megemlékezik a szociális helyzetről és a szakoktatás idő­szerű kérdéseiről is. Különös érdeklődésre tarthat számot az évi jelentés különös része. Ez ugyanis egyes fejezeteiben az egyes ter­melési ágakat és a kereskedelmi, kézműipari szakmákat veszi sorra s vázolja ezeknek a kereskedelmi és ipari ágaknak a fejlődését az elmúlt esztendőben. A könyv a Grill-féle könyvkereskedés utján kerül forgalomba és a mai naptól kezdve a nagyobb könyvkeres­kedésekben 4.— F-ért kaphatók. (—) Megállapították az ujhurgonya leg­kisebb termelői árát. A m. kir. földmívelés- ügyi miniszter 126.655/1939. I. 1. számú ren­deletével június 8-tól kezdődően további in­tézkedésig a belföldi forgalomban az étke­zési minőségre válogatott 1939. évi termésű újburgonya legkisebb termelői árát buda­pesti paritásban métermázsánként 15 (Ti­zenöt) pengőben állapította meg. A helyi termelői ár kiszámításánál a feladóállomás és Budapest-Nagyvásártelep közötti távol­ságnak megfelelő 13/b vasúti kocsiosztály fuvardíja vonható le. Más címen (kövezet­vám, mérlegdíj) levonás nem végezhető. Két centiméter átmérőnél kisebb apró ujburgo- nyáért a fenti árnak legalább a fele (50%) fizetendő.' Ä Felvidék bortermelői tömegesen vesznek részt a kecskeméti horiinuepen Budapest, június 6. Kecskemét városa a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­lete közreműködésével a magyar szőlő és bortermelés kérdéseinek megvitatására 1939 június 18—20 között megrendezi az első magyar borhetet. A Magyar Bor ün­nepe Kecskeméten azzal az elgondolással indul, hogy a magyar szőlősgazdákat évenként egy közös nagygyűlésre össze­hívja. A szőlősgazdatársadalom nagy lel­kesedéssel is készül ezekre a napokra s már most tömegesen jelentik be a rendezőségnél érkezésüket különösen a visszatért Felvidékről. Az ünnepségek alatt féláru kedvezményt léptet életbe a m. _kir. Államvasutak s a rendezőség filléres vonatok beiktatásáról is gondoskodott. Ez az első alkalom kü­lönben, amikor az ország borászata majd­nem kivétel nélkül résztvesz egy 1 egyete­mes borkiállításon is, úgyhogy az érkezők a magyar bor minden válfaját láthatják és kóstolhatják a nagyszerű ünnepségek­kel tarkított kongresszusi napok alatt. (—) Sopron vidékén vásárolt bort a hon­védkinestár. A súlyos helyzetben lévő sop­roni borvidéken a kormány úgy kíván segí­teni, hogy a honvédklncstár részére kb. 2000 •hl, bort vásároltat Sopronban és a vidékén. Eddig mintegy 600 hl-t kötöttek le. (—) Állandóan emelkedik palackborkivíte- lünk. Palackborkivitelünk az utolsó 8 évre visszamenően állandó emelkedést mutat. Amíg 1930-ban 805 q-t exportáltunk, addig 1933-ban már 1783 q-t, 1934-ben 4338 q-t, 1938. évi kivitelünk 2874 q-t tett ki. Palack- borokból a legnagyobb vásárlónk az USA. (—) Borpiac. Az ,.elmúlt héten az esős idő­járás mindenütt folytatódott. Szerencsére a hideg Időjárás megakadályozta a peronos­pora általános fellépését és csak helyenként fordult elő. — A hét végén az időjárás va­lamivel jobbrafordult és remélhető, hogy az esős Időjárás Is véget ér. Felmelegedés ese­tén, amire a meginduló virágzás idején igen nagy szükség van, a szőlő fejlődésében Is be fogja hozni a hideg Időjárás okozta el­maradását. — A permetezés és kötözés mindenütt folyamatban van és különösen fel­hívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy esős időjárás esétén porozzanak. — A borpiacon egészen különleges jelenségek mutatkoznak. Dacára annak, hogy a készletek mindenütt kifogyóban vannak, vevők hiányában az árak csendes lemorzsolódása észlelhető. Hogy milyen kicsi a borkészlet, erre a leg­jellemzőbb, hogy a MASZOBSz megbízást kapott az Alföldön való vásárlásra és a 3.5 filléres ár dacára csak egész jelentéktelen mennyiséget tudott felvenni. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: ÜZLETTELEN Az értéktőzsde részvénypiaca nyitáskor tartott, később azonban a tőzsde üzlette- lenné vált s azok az értékek, amelyekben elvétve eszközöltek kötést, enyhén lemor­zsolódtak. Egyedül a Nemzeti Bank részvé­nyeiben volt igen élénk kereslet s ennek ár­folyama 1.5 pengővel javult. Első Magyar Biztosító 7.25, Gumi 1, Békéscsabai gőzma­lom 0.5 pengővel drágult, Gschwindt 4, Kő­szén 3, Stummer és Goldberger 2, Cukor I. 75, Nagybátonyl és Bauxit 1, Győri vágón és Délcukor 0.5, Salgó 0.35, Rima 0.05 pen­gővel olcsóbbodott. A szilárdkamatozású ér­tékek piaca üzlettelen. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 155.—, Első M. Blzt. 360.—, Concordia-malom 3.—, Békéscsabai 9.5, Első Bp. malom 5.50, Hun- gáfia-malom 17.—;, Bauxit 148.—, Beocsinl 10.—, Aszfalt 5.—, Koszén 266.—, Nagybá- tonyi 38.75, Salgó 24.95, Urikányl; 29—, Fegyver 23.25, Ganz 12.3, Láng 29.—, Acél 20.—, Győri' vágón 15.5, Rima 57.95, Gutt- mann 6.25, Ofa 10.5, Nasici 63.—, Duna- Száva 7.25, Nova 10.25, Tröszt 46.75, Dél­cukor 70.5, Magyar cukor 65.25, Stummer 33.—, Gschwindt 721.—, Polgári sör 92.—, Goldberger 36.—, Magyar kender 8.4, Pa­mutipar 28.75, Chinöin 8.—, Szikra 170.—, Gumi 44.5, Vasúti forg. 13.1, Telefon 7.3. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1911. évi föv. 4% 16.—, 1914. évi föv. 4.5% 301.5, 1927. évi föv. 6% 79.25. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05—58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6— 7.50, USA dollár 340.40—344.40, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.30—183.30, cseh-morva pro­tektorátus 7.50—11.80 (2Ö K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.95 —77.85, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi, kifizetések: Amszterdam 181.70— 183.30, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.21— 58.65, Bukarest 3.41—3.44, Köpénhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 341.80— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.45—83.15, Zürich 77.15—77.85, Istan­bul 268—271, Varsó 64.25—64.75. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, június 6. (Záróárfolyamok.) Párizs II. 74, London 20.75, Newyork 442.75, Brüsz- szel 75.40, Milánó 23.29, Amszterdam 235.60, Berlin 177.55, Stockholm 106.90, Oszló 104.27%, Kopenhága - 92.65, Szófia 5.40, Prága 15.12%, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.15, Buenos Aires 102.50, Yoko­hama 121. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A gabonatőzsde készárupiacán fokozódik az üzlettelenség. A búzaüzlet szünetel. A búzaárak gyengén tartottak. A rozsot kötés nélkül változatlanul jegyezték. Az árpát ta- kormáiiyozási céira keresik. A zabkereslet egyre nő s a zab jegyzését ma 25—40 fillér­rel emelték. A kukoricaforgalom mindössze 450 q-t tett ki 10—15 fillérrel olcsóbban. — A. határidöspiacon a júliusi kukorica 27, az augustusi 28 fillérrel gyengült. A rozs 10 fillérrel olcsóbbodott. Rozs: júniusra 12.80, zárlat 12.80—12.82. Kukorica: júliusra 17.26, 17.10, zárlat 17.10—17.12; augusztusra 17.40, 17.30, zárlat 17.30—17.32. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tlszavidéki 77 kg-os 20—20.25, 78 kg-os ........................ 20.20— 20.45, 79 kg-os 20.40—20.65, 8Ó kg-ú| 20.50— 20.75, felsőtiszai 77 kg-os 19.85-s 20.10, 78 kg-os 20.05—20.30, 79 kg-os 20.25 —20.50, 80 kg-os 20.35—20.60, duna-tiszaközl 77 kg-os 19.85—20.05, 78 kg-os 20.05—20.25, 79 kg-os 20.25—20.45, 80 kg-os 20.35—20.55, fejérmegyei 77 kg-os 20—20.25, 78 kg-os 20.20— 20.45, 79 kg-os 20.40-^20.65, 80 kg-oS 20.50— 20.75, dunántúli 77 kg-os 19.05—20.20, 78 kg-os 20.15—20.40, 79 kg-os 20.35—20.80, 80 kg-os 20.45—20.70. Rozs: pestvidéki 13.2» —13.40. Takarmányárpa: elsőrendű 16.50—* 17. Sörárpa: kiváló 20.50—21.25, prima 19—, 19.50. Zab: elsőrendű 24.50—24.75, közép* minőségű 24.40—24.50. Kukorcia: tiszántúli 16.65—16.75. őrlemények: korpa 13.25—* 13.40, 8-as liszt 15.75—16.25. Kukorica: 159 mm Szolnokon át 16.70, 150 mm 16.65, 159 mm 16.70 budapesti paritásban. Muhar: 5 mm 23.25, 5 mm 23.—, 5 mm 23.—, 15 mm 23.—, 15 mm 23.—, 10 mm 23.—, 20 mm zsákkal 24.— Budapest. ­A BUDAPESTI VASARCSABNOK KISKERESKEDELMI ARAI \ Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mel* lett ma a következő árakat (zárójelben út nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús! Rostélyos és felsál 150—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: Comb 280—340, vésés 168—280, pörkölt 180. »Uh- hús: Hátulja 120—160, eleje 100—150. Ser** téshús: Karaj 220—270, tanja, comb 168—* 212, oldalas 128—164, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 144 —164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—* 400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 600—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élőt tyúk 1 drb 200—380, 1 kg (130—135) csirke, rántani való 1 kg (130—160), ruca, hízott í kg (120—150), lúd, hízott 1 kg (140—155), pujka, hízott 1 kg (110—130). Vágott: tyúk 1 kg (110—165), csirke, rántanivaló 1 kg 220—400 (200—270), ruca, hízott 1 kg 150 —200 (120—160), lúd, hízott 1 kg 150—220 (120—160). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (122—140), főző* és aprótojás drb 6—7, kg 125—135 (112—* 135). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletel« 90—150, jegelt 100—150. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (290—300), pasztő* rözött (325—330), sovány tehéntúró (50— 60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószem» (32), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—44). Zöldségfélék: Vegyes zöld­ség, zöldjével 38—48 ( 30—40), kalarábé drb (10—25), vöröshagyma, érett, makói 60—89 (45—55), zöldjével (2.5—6.5), fokhagyma' (10—11). Káposztafélék: Fejeskáposzta, ha* zai (28—32), kelkáposzta (10—30), fejes* saláta (1—4). Burgonya: Gülbaba 11—14 (9.2—9.5), nyári rózsa (10), őszi rózsa (8.8), Ella (7.2—7.5), új 26—32 (22—24), fojtott burgonya (9—10). Főzelékfélék: Fözeléktök (30—50), hónaposretek 4—12 (3—10), zöld* paprika, apró (4--14). tölteni való (8—25), Zöldborsó, hazái 26 - 36 (20^- 28), szeg<K& gomba (80),, csiperkegomba (80—160)', spárga 20—160 (8—80), uborka 80r-100 (65 —90), paraj, tisztított 40—56 (30--40), sóska, közönséges 28—40 (18—26). Gyü­mölcs: Cseresznye 36—100 (20—60), meggy (40—100), szamóca 32—100 (20—80), egres (16—30).. Déligyümölcs: Narancs, súrgabélü (120). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66—68), Ka­relin rizs (92—100). + MAGPIÁC. Köles, fehér '20—23, vörös 20—22, egyéb 18—19, tökmag nagyszemü 27—28, kisszemü 23.50—24.50, olaj, dohos 22 —22.50, kék mák 130—135, borsó zöld (ex­press) sterilizált 18.50—21, muharmag 21.50 —23, csillagfürt fehér, lapos 12.50—13, szárí­tott répaszelet 9.50—10.50.-f- LISZTARAK. Á budapesti llsztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények)': búzaliszt: dara ■ 37 —38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36—37, 2gg 35.25—35.75, 2g 35.25—35.75, 2f 35.25—3.5.75, 4-es 33.25—34.25, 5-ös 31.25—32.50, 6-os 27 —29.50, 7-es 19.25—21.25;- rozsliszt: 0-ás 27.50—29, 01-es 24.75—26,. 1-es 19—20.50, 2-es 17.25—18.50.-J- SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 2322 darab. Vásári állományból angol hússertés 111 darab. As Irányzat változatlan. Elkelt 693' darab. Arak: uradalmi zsírsertés I. 104, uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on alul 94—101, szedett I. 98—100, II. 90—96, III. 77—86, angol tőkesertés 94—-97, angol sonkasértés II. 80—90, exportzsir 150 fillér kilónként. + HUSVASAR. Készlet: Nagymarha 29, növendék 2, borjú 482, kecske 2, félsertés, lehúzott 34, süldő 6, malac 10, marhazsiger 82 kg, sertészsiger 8 kg. Mind elkelt. Árak: csontoznivaló marha 48—70, növendék 70, borjú bőrben I. 148—160, II. 110—146, kecske 56, félsertés lehúzott 130, süldő 110 —120, malac 165, marhazsiger 50, sertés­zsiger 80 fillér kg-ként. A vásár lanyha volt. rózsa (25 q) 18—22 fillér kg-ként. A köze­pes felhozatalt igen élénk kereslet mellett szilárd árakon belföldi számlára vásárolták. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK: Gyöngyös. Nagykereskedelmi árak: Cse­resznye, korai, piros (felh. 140 q) 12—2Ö. germersdorfi (75 q) 30—40, fekete (75 q) 26—35, földieper (12 q) 30—50, egres (5 q) 20—25, zöldborsó (10 q) 18—20, újburgonya Kismennyiségben megjelent a piacon a zöld­bab is. Tegnap elment Németországba 1, Budapestre 1 vágón, ma reggel 4 teherautó és 8 kocsi, vidéki városokba pedig 4 teher­autó áru. — Kecskemét. Nagykereskedelmi árak: eper (302 q) kiv. 40—60, la 28—35, Ila 16—22, Illa 15, cseresznye (38 q) Iá 40—45, Ila 25—30, Illa 15—20, meggy má­jusi (ISO kg) 30—40, zöldborsó 22—23 fillér kg-ként, saláta fejenként 1—3, zöldpaprika hegyes drb-ként 4—7, retek csomónként 3— 5, kalarábé csomónként 5—10 fillér. 1 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents