Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-04 / 126. szám

Tnsm>ííki

Magyarország és a protektorátus gazdasági kapcsolatainak várható alakulása

Budapest, június 3. Azok a területek, amelyek a Nómetbirodalóm érdekkörébe kerültek, a magyar termelés" számára igen fontos kiviteli piacot s egyúttal ipárcikkbeszerzö forrást jelentettek. A kivitel szempontjából egyformán áll ez a cseh és a szlovák országrészekre, mig behozatal tekintetében inkább az ú. n. történelmi tartományok: Csehország, Morvaország és Szilézia jönnek tekintetbe. Azonban mindenképpen az a helyzet állott elő, hogy külkereskedelmi forgalmunknak egy tényezője lényegbevágó átalakuláson megy át s nekünk elsőrendű érdekünk, hogy olyan viszonyt teremtsünk vele, amely árucserénket ismét a régi színvonalra emeli. Hogyan fognak beilleszkedni ezek a területek a német rendszerbe?

. Az első jelenség, amely a tavaszi uralom- változást követte, a belső piac megélénkülése volt.' A lakosság igyekezett túladni a pénzén, amelynek sorsa elciavte bizonytalannak látszott, másrészt megkezdődött a kész- letgyüjtés. Ennek csak az állotta útját, hogy a bankbetéteknek csak -5- százalékát lehetett hetenként felvenni, de legfeljebb 1500 cseh koronát. További befolyásoló tényező az is, hogy a területnek felosztása folytán a tőkebefektetések kérdése tisztázatlan és bizonytalan.

Ez a körülmény főleg a külkereskedelmet . befolyásolja. ; Még a köztársaság . korából vannak elszámolatlan kliring'követelések és tartozások s ezekhez járulnak az újabb forgalom eredményei: Németországgal szemben Prágának például 20 Millió RM aktívuma áll fenn. Csehországnak nagy, befagyott követelései vannak a közeli Keleten is, amelyek kiegyenlítése csak. akkor válik majd időszerűvé, ha a termelési rend, kialakult. Es pedig csak a protegáló nagyhatalom terveibe való teljes beilleszkedés alapján képzelhető el. így tehát megvannak a telforga- lom emelését támogató tényezők mellett azok is, amelyek bénítóan hatnak a gazdasági életre: ez utóbbiak azonban átmenetek. ' ' ' '

A ivünket elsősorban érdeklő mezőgazdaság terén teljes átszervezés várható. A cseh átlagos termelés, főleg kenyérmagvak tekintetében, sokkal. alacsonyabb, mint a német. Valószínű, hogy' a termelést fel fogják foJucoszláv-magyar textilegyezménnyel akarja leküzdeni nyersanyaghiényát a jugoszláv textilipar

Belgrad, június 3. A klíringrendszerek, továbbá a jugoszláv fakiyitel versengése és a tengerentúli gabona versenye miatt csökkent Jugoszlávia nemesdeviza-bevétele. Ezért a rie vizaki utalásokat megszorították. Ezt elsősorban a nyersanyagbehozatalra szoruló textilipar érzi meg. A jugoszláv textilipar évi gyapotssükságlete körülbelül évi 90 ezer bála, mintegy 5 millió dollár értékben. Legalább 10 millió dollár nemesdevizára lenne szükség a félgyártmányok és a különböző készgyártmányok behozatalára. Ezzel szemben ezévben mindössze 30.5 millió dollár nemesdevizabevétellel számolnak. Felmerült az a terv, hogy a nyersanyaghiányban szenvedő textilipar részére a kiváló minőségű és Európa, valamint Levante több államában már évek óta exportképes magyar textilneműkből egy jugoszláv-magyar devizakompenzációs egyezmény keretében kellene vásárolni. Gyakorlatilag ezt úgy oldanák meg, hogy olyan cikkek ellenében, amelyekért Jugoszlávia Magyarországtól nemes- devizát igényel. így főleg rézércért és vasércért, cserében textilnemüeket vásárolnának.

(—) Állami irányítás alá kerülnek Romániában a magánerdők. Bukarestből jelentik: A román kormány az erdökitermelés és a faipari termékek értékesítését az egész országra kiterjedően köz- és magánvállalatokra egyaránt egységesen fogja megszervezni. Központosítani fogják ?.z erdöbirto- kok ügykezelését, kitermelését és a faanyag értékesítését. Az ugyanazon völgyben fekvő erdöbirtokokat tulajdonkollektivitásokba tömörítik. tekintet nélkül, hogy köz- vagy magántulajdonokban vannak. Úgy a kitermelés, mint a feldolgozás közös irányítás alatt fog történni. Ezzel Románia erdőállományának a mai 6.5: millió hektárról 7.5 millió hektárra,; az évi normális kitermelhető fameny- nyiséget pedig a jelenlegi 16 millió köbméterről 35 millió köbméterre akarják emelni.

kozni, mert a gabonabevitelre pénzt vagy árut kiadni nem rokonszenves gondolat az önellátás meg-valósításán dolgozó Birodalom számára. Újjá kell építeni a. sertéstenyésztést is, ami a múlt év viharos légkörében leromlott. Miután a prágai piac a magyar- tenyésztés szempontjából rendkívül fontos volt, nagy figyelemmel kell kísérni ennek a kérdésnek az alakulását. A németek nagyon fontosnak tartják az ipari növények termelésének fokozását, így elsősorban a len vetésterületét akarják az eddigi 4000 hektárnál 50 százalékkal magasabbra emelni. Ez a programpont természetesen összeütközik az eddig érvényben volt termelési renddel, mert a termények kialakult egyensúlyát megzavarja. A cukorrépátermelök félnek, hogy az ö rovásukra is történik ilyen területelvonás.

Meg kell itt jegyeznünk, hogy a német gazdasági rendszerbe való bekapcsolódás első eredményeként máris sikerült a munkanélküliséget megszüntetni, sőt jelentkezik a foglalkoztatottság emelkedésének legbiztosabb jele, a munkáshiány.

A volt köztársaság összesen 1.3 millió ipari munkást és bányászt foglalkoztatott. Ebből a szeptemberben német kézre jutott területen élt félmillió, a protektorátus területén 650-000, s az önállónak maradt Szlovákiában nyolcvanezer. A magyar fennhatóság alá került területeken összesen kb. harmincezer él s a lengyel-sziléziai vidéken valamivel kevesebb, mint negyvenezer. Ezek szerint a területgyarapodás ellenére is megmaradna a cseh-tót területek ipari jellegének fensöbbsége a magyar termelő egységgel szemben. Nagy figyelemmel kell kísérnünk az ott folyó átalakulást, mert egyrészt mezőgazdasági cikkeinknek továbbra ia szüksége van a fogyasztókra, másrészt ipari termelésünk megszervezésére és irányítására nem közömbös az ott folyó átalakulás s ez utóbbinál nemcsak arra kell gondolni, hogy mi vagyunk, vagy voltunk az ö Vásárlóik, hanem arra is, hogy amennyiben a cseh ipar belekerül a német rendszerbe, akkor annyi belső feladatot kell ellátnia, hogy exportképességének nagy részét el fogja veszteni. S így tér nyílik a magyar ipar számára ott, ahol a volt cseh árukkal ellátott fogyasztóterületek felszabadulnak.

(—) Kassán tartja ülését a MÁV tarifabizottsága. A MÁV tarifabizottsága az idén Kassán folytatja le a tarifapolitikai megbeszéléseket. Június 22—23-án Tandory Dezső MÁV igazgató ' elnökletével megy végbe a tarifabizottság ülése, amelyen résztVesznek a kereskedelmi és iparkamarák, az Országos Mezőgazdasági Kamara, az OMGE ,az OMKE és a GyOSz képviselői is. Értesülésünk szerint a tanácskozás napirendjén különböző tarifális kérdések és a nemzetközi tarifatételeknek az ország térületi átalakulásával kapcsolatos módosításai szerepelnek.

(—) Rendben folyik a német zsírexport. Az elmúlt héten 10.000 darab élősertést hajtottak fel á ferencvárosi vásártelepre. Az elmúlt heti áresés után az irányzat ismét felélénkült. Az élösertésárak újból 3—4 fillérrel emelkedtek, mert a hónap elsejére erősebben vásárolnak a húsiparosok. Elsőrendű uradalmi zsirsertésért 103.5—106, jó- minőségü szedett sertésért 97—105, másodrendűért 9Í—98, angol tőkesertésért 92— 102, angol sonkasüldöért 92—102 fillért fizettek kilónként. A húsvásáron , szintén emelkedtek az árak. Prima szalonnás félsertést 140, elsőrangú félítúsért 150 fillért fizettek kilónként. Németországba a május havi kontingensre csak néhány vagónt szállítottunk. Az új Intézkedés szerint a sertészsír elszámolása a termelők nagyrészével félhavon- ként történik. Az eddigi havonkénti felajánlás. a lekötés utáni átvétel és elszámolás rendszere azonban tovább is érvényben marad.

(—) A nyersbőrpiac. Az elmúlt hét lanyhuló irányzata mellett a nyersbőröket változatlan árak mellett vették át a budapesti vágóhídon. Magyar ökör- és tehénbőrért 105, tarka áruért 115 fillért fizettek zöldsúly- kilónként. Könnyűsúlyú bikabőr ára 105, középsúlyú áru 85, nehézáru'1 60—70 fillér kilónként. A bivalybört 55 fillérért vették zöldsúlyban. A hosszúlábú, fejes borjúbőr ára változatlanul 140—145 ,a rövidlábas 10 fillérrel drágább. Magas gyapjas birkabörért 55—60, nyirott áruért (irha) '30—35, báránybőrért 70—80 fillért fizettek zöldsúlykilóp- ként a budapesti vágóhídon, illetve a húsiparosok üzemében.

(—) Nehézségekbe ütközik a búzavllág- értekezlet összehívása. Május elején már beszámoltunk arról, hogy általában kedvezőek a nemzetközi búzaértekezlet megtartásának kilátásai, mert az Egyesült Államok által kezdeményezett tervhez csatlakozott Kanada, Argentina és Oroszország, sőt Ausztrália 'is. Ezzel ,a világ legfontosabb búzaexport államainak együttműködése biztosítottnak látszott. Ezután már csak az volt a. kérdés, hogy sikerül-e az importországok kormányait megnyerni a terv számára. El is készült az erre ■ vonatkozó megoldás, ez azonban a behozatalra szoruló államok részéről ellenállással találkozott. El kellett tehát ejteni ezt a megoldási módozatot. Újabbat készítettek, de ekörül is annyi bonyodalom támadt, hogy a júliusra tervezett értekezlet aligha tartható meg. Az új termés betakarítása előtt tehát értekezlet helyett újból csak tanácskozni kell, miként lehetne az érdekelt hatalmakat megbeszélésre összehívni. A szakkörök véleménye szerint legjobb esetben ősszel kerülhet ez a régóta húzódó kérdés újból napirendre. Arra az időpontra már elkészülhetnek az új termésről szóló kimutatások és pontosabban számbavehető majd az előző gazdasági évről visszamaradt búzafelesleg s igy a való helyzet figyelembevételével megkísérlik majd a régóta keresett megoldást megtalálni.

: (—) Állandó telephelyhez kötik a vásározó kereskedők működését. A kereskedelemügyi minisztérium a vásározókereskedök működésének ■ szabályozására tervezetet készített, amelyet megküldött a különböző érdekképviseleteknek. A kormány elgondolása szerint a különböző városokban, községekben tartott vásárokat látogató vásározókereske- döket kötelezik, hogy valahol állandó üzletet, illetve telephelyet tartsanak fenn. Az állandó üzlet a régi iparigazolvány alapján vezethető.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: ÜZLETTELEN

Szóik forgalom, tartott irányzat jellemezte á mai értéktőzsdét. Az irányzat tartott. Zárlatkor a Műtrágya 2.50, az Izzó 1.75, a Szikra 5, a Hungáára-malom 0.50, a Nova 0.50, a Guttmann, a Pamut és a Vasúti forgalmi 0.25—0.25, az Első Magyar 5.50 pengővel javult. A szilárdkamatozású értékek piaca egyenetlen volt.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 153.5,

Első M, Bizt. 348.—, Concordia-mlaom 3.—, Békéscsabai 8.5, Hungária-malom 17,—, Bauxit 148.5, Beocsini 9.8, Kohó 15.5, Aszfalt 5.—, Kőszén 276.—, Salgó 25.9, Urikányi 29.5, Csáky 4.—, Fegyver 23.5, Ganz 12.4, Láng 28.—, Győri vágón 16.75, Rima 59.—, Guttmann 6.25, Ofa 11.—, Nasici 64.5, Duna- Száva 7.25, Levante 0.20, Nova 10.5, Tröszt 46:75, Délcukor 72.5, Magyar cukor 68.—, Izzó 82.---, Gschwindt 725.—, Gyapjúmosó 2A0, Goldberger 38.4, Magyar kender 10.75, Pamutipar 28.75, Chinoin 8.—, Műtrágya 37.—, Szikra 165.—, Brassói 21.—, Papír 215.—, Gumi 44.—, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.—.

Államadósság, kötvények, záloglevelek:

1911. évű főv. 4% 16.—, 1914. évi főiv. 4.5% 300.75, 1927. évi főv. 6% 79.125.

A MAGYAR NEMZETI BANK

Árfolyamai

Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05

—-58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340,60—344.60, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 1$2.10—184.10, cseh-morva protektorátus

7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), _ Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloúy 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor.

80.25—81.15, svájci frank 77—77.90, svéd kor. 82.25—83.15.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 182.50— 184.10, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.24— 58.68, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16,005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—178864, Newyork 342—344.60. Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága

11.79— 11.93, Ezófia 3.11—4.15, Stockholm 82.475—83.175, Zürich 77.225—77.925, Isztan- bul 268—271, Varsó 64.25—64.75.

zürichi árfolyamok

Zürich, június 3. (Zárlat): Párizs 11.73, London 20.73, Nevvyork 442.56, Brüsszel 75.37K, Milánó 23.30, Amszterdam 136.10, Berlin 177.60, Stockholm 104.17Iá, Kopenhága 92.55, Szófia 5-40, Prága 15.12 ki, Varsó 83.75, Belgrad 10, Athén 3.90, Isztan- bul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.13 Iá, Buenos Aires 102.75, Yokohama 121.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE: TARTOTT

A gabonatőzsde készárupiacának forgalma szűk keretek között, tartott irányzattal bonyolódott le. Mindössze 250 q zab cserélt gazdát. A búza 10 fillérrel olcsóbbodott. A rozs és az árpa nem változott. A zab 40 fillérrel javult. A kukorica 5—10 fillérrel drágult. — A határidőspiacon a júniusi rozs 15* a júliusi kukorica 17, az augusztusi 16 fillérrel drágult. Ross: júniusra 18.20, zárlat

12.80— 12.85. Kukorica: júliusra 17.14, 17.16,

zárlat 17.16—17.17; augusztusra 17.32, 17.33, zárlat. 17.34—17.36. . .

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 20.05—20.30, 78 ‘ kg-os

1939 JÚNIUS 4, VASÁRNAP

20.25— 20.50, 79 kg-os 20.45—20.70, 80 kg-oa 20.55—20.80, felsőtiszai 77 kg-os 19.90—20.15, 78 kg-os 20.10—20.35, 79 kg-os 20.30—20,55, 80 kg-os 20.40—20.65, duna-tiszaközi 77 kg-og 19.90—20.10, 78 kg-os 20.10—20.30, 79 kg-oa 20.30—20.50, 80 kg-os 20.40—20.60, fejérme- gyei 77 kg-os 20.05—20.30, 78 kg-os 20.25—

20.50, 79 kg-os 20.45—20.70, 80 kg:os 20.55 —

20.80, dunántúli 77 kg-os 20—20.25, 78 kg-ca 20.20—20.45, 79 kg-os 20.40—10.65, 80 kg-os

20.50— 20.75. Rozs: pestvidéki 13.10—13.40, más származású 13,40—14. Takarmány árpa:, elsőrendű 16.50—17. Sörárpa: kiváló 20.50— 21.25, príma 19—19.50. Zab.: elsőrendű 23.90 —24, középminőségü 23.75—23.90. Kukoricái tiszántúli 16.65—16.80. Őrlemények: korpái 13.35—13.50, 8-as liszt 15.80—16.30.

A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI

Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mel* lett ma a következő árakat (zárójelben 4 nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 150—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: Comb 280—340, vésés 168—280, pörkölt 180. Juhhús: Hátulja 120—160, eleje 100—150. Sertéshús: Karaj 220—270, tarja, comb 18Ö— 240, oldalas 128—164, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 144 —164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 4Ö—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 4Ö—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—380, 1 kg (130—145) , csirke, rán- tanivaló 1 kg (150—200), lúd, hízott 1 kg (150—170), pujka, hízott 1 kg (Í05—130). Vágott: tyúk 1 kg (150—170), csirke, rántani való 1 kg 220—400 (200—300), ruca, hízott 1 kg 140—220 (130—180), lúd, hízott'1 kg 140—220 (130—180). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (120 —135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125 —135 (112—125). Halak: Ponty, élő 120— 200, szeletelt 90—150, jégéit 100—150., Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (290 —300), pasztőrözött (325—330), sovány tehéntúró (50—60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü (32), borsó, hántolt, feles (26— 38), lencse, hazai (26—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével 38—48 (30—40), kalarábé drb (10—25), vöröshagyma, érett, makói 48—60 (40—45), zöldjóvel (2—4),

fokhagyma (12—14). Káposztafélék: Fejes- káposzta, hazai (28—32), kelkáposzta (10— 30), fejessaláta (1—4). Burgonya: Gtilbaba, 11—14 (9—9.5), nyári rózsa (10—10.6), őszi rózsa (8.8), Ella (7.5—8), új 22—26 (18— 20), fojtott burgonya (9—10). Főzelékfélék: Hónaposretek 4—12 (3—10), zöldborsó, hazai 25—36 (17—25), szegfügombá (8Ö—120)., csiperkegomba (70—140), spárga 20—160 (10—120), uborka (65—90), paraj, tisztított 35—60 (25—40), sóska, közönséges 16—36 (10—24). Gyümölcs: Cseresznye 40—100 (20 —80), meggy (40—100), szamóca 28—100 (20—60), egres (15—^30), Déligyümölcs: Na* rarics, sárgabélü (120). Fűszer: Paprika, 'édesnemes, csemege (400—-42b), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (66b), japán rizs (66—68), Karolin-rlps (92—100),

+ LISZTAKAK: A budapesti lisztárjegyzőbizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából'készült őrlemények):' búzaliszt: dara 37 —38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36—37, 2gg

35.25— 35.75, 2g 35.25—35.75, 2f 35.25—35.75,

4- es 33.25—3425, 5-ös 31.25—32.50, 6-os 27—

29.50, 7-es 19.25—21.25; rozsliszt: 0-ás 27.50

—29, 01-es 24.75—26, 1-es 19—20.50, 2-es

17.25— 18.50.-f SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 510 darab. Vásári állományból angol hússértésfelhajtás 63 darab. Az irányzat változatlan. Arak: Szedett- sertés I. 99—104, II. 94—98, III. 82—92, angol tökesertés 96—99 fillér kilónként.

+ VETöMAGPIAC. A vetömagpiac az idény végének megfelelően a teljes üzlette- lenség képét mutatja. Kötések csupán kölesben, muharban és expressborsóban fordultak elő.. Tökmag iránt érdeklődés nem mutatkozott. Arak . helyt vidéki vasútállomás 100 kg-ként minőség szerint: muharmag

21.50— 22, szöszösbükköny 36—38, csillagfürt

12.50— 13, köles, fehér 18.50—22, vörös 18.50 —20, tökmag nagy 27—28, kicsi 23—24, dohos 22—22.50, expressborsó 18.50—21, mák uradalmi kék 130—135 pengő.

+ ERŐT AK ARMAN YPIAC. Arpakorpa

14.80, borsóhéj 20.10, búzakorpa 14—14.50, búzatakarmányliszt 16.50—17, napraforgópogácsa 15—15.50, kókuszpogácsa 14—14.50, repcepogácsa 12—12.50, lenmagpogácsa 16—

16.50, szárított répaszelet 12.50, rozskorpa 14, melassz 10.50, halliszt 45 pengő q-ként.

+ GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK: Kecskemét. Az irányzat lanyha. Nagykereskedelmi árak: Eper (felh. 158 q) kiv. 30—- 40, la 25, Ila 12—15, Illa 10, cseresznye (7 q) la 30, Ila 25, Illa 18—20, zöldborsó 20 fillér kg-ként, saláta fejenként 1—2, retek csomónként 3—5, kalarábé csomónként

5— 10 fillér. — Gyöngyös. Nagykereskedelmi árak: Cseresznye korai, piros (felh. 120 q) 20—26, germersdorfi (85 q) 30—45, földieper (5 q) 28—55, zöldborsó (5 q) 20—26, ujburgonya rózsa (25 q) 20—26 fillér kg- ként. A változatlan felhozatalt szilárd arákon igen élénk kereslet mellett kizárólag belföldi számlára vásárolták. Tegnap elment Budapestre 1 vágón, ma reggel 9 teherautó és 8 kocsi s Kassára 2 teherautó áru.

+ TENYÉSZÁLLAT- ÉS JARMOSÖKÖR- VASAR. la belföldi jármosökör és beállítani való tinó, tarka 54—58, u. a. fehér 56—60, IVa éves üszők 50—55, 1% éves tinók 50—• 55, friss fiatal fejőstehén 75—95 . fillér kg- ként. - ' ■ -' ’ -