Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-04 / 126. szám

Aras 20 fillér Előfizetés, ér évente 38,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám éra 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP 4Szark8>xt0aé0 ét kiadóhivatal: Bid epest, Vili. kerIHtt, Jőzsef-kőrút 8, szám TtUfoa: 144-400 • Telefon: 144-400 A kormány nagyszabású szociális törvényjavaslatokat készít elő Hétfőn és kedden nyolc kerületben lesz pótválasz­tás — A külföldi sajtó a kormány nagy választási sikeréről Jaross Andor miniszter vasárnap Tardoskedden beszél az Egyesült Magyar Párt népgyülésén Egy diák már hazament Irta: Vass László Szoknunk'kell az egész magyar nem­zethez, annak is elsősorban vezetőosz­tályaihoz, de mindenekelőtt az illetéke­sek felé. Veszteségünk van. Egy fel­vidéki diák budapesti ^ nyomortanyáján összecsomagolta kis cókmókját és visz- szament szegény szüleihez, a csallóközi faluba. Gondterhes éjszakáin és meddő napjain kívül hem hagyott hátra mást, csak egy levelet, amelyben elbúcsúzik társaitól, megmagyarázva előttük, miért kell abbahagynia egyetemi tanulmá­nyait. Anyagiak híján, legszükségesebb igényeinek kielégítése nélkül képtelen tovább folytatni a pesti diákéletet. Az utolsó „kisebbségi” esztendőben végezte a; gimnáziumot Komáromban, azzal a szent elhatározással, ha törik-szakad, diplomát fog szerezni az egyetemen. Szülei szegény zsellérek, de ez nem riasztotta vissza, hogy továbbszője bol­dog álmait. Maga előtt láthatta idősebb társait, akik ugyancsak szegény szülői házból indultak el az egyetemek felé, s tandíjkedvezményekkel, okos szociális segítséggel, de mindenekelőtt' friss népi erejükkel sikerült is diplomát szerez­niük, amivel aztán boldogan térhettek vissza népük közé papnak, orvosnak, ügyvédnek, tanárnak és tanítónak. A csallóközi diák szeme előtt is ez az út lebegett követendő példaként. A jó ben­cés atyáktól szüntelen hallotta mondani: Legyetek hűek népetekhez, ami tudást, műveltséget szereztek, azt hozzátok haza a magyar nép boldogítására. És a jó bencések csak a kisebbségi parancsot közvetítették, ezt követele meg a nehéz viszonyok közé került nemzet lelkiisme­rete hatványozottabb mértékben, mint valaha, ősszel felszabadultunk s a kb. hatszáz felvidéki magyar diákkal együtt a csallóközi ifjú is a magyar- országi egyetemekre került. Zuhany­ként hatottak rájuk az itthoni magas tan-, mellék- és vizsgadíjak. Csák a ki­vételes méltányosság és tekintélyes se­gélyek tették lehetővé, hogy beiratkoz­hattak az első félévre. Ez a kivételes állapot, minden jel azt mutatja, a kö­vetkező esztendőre megszűnik. Ezt a ve­szélyt érezte már a csallóközi diák is a „tömegszálláson” s ezért tért vissza kiábrándultán, letört, szétfoszlott remé­nyeivel népe közé, félbemaradt ember­nek, meghasonlott lélekkel... Ha csak erről az egy diákról volna szó, azt mondhatnánk, véletlen eset. Noha kisebbségi sorban megtanultuk, hogy egyetlen lélek elvesztése is nagy kárt okoz a nemzetnek. De, fájdalom, itt nemcsak egy diákról van szó, itt nem egy véletlen esettel, hanem egy általános veszéllyel állunk szemben. Már többízben megemlékeztünk ezen a helyen a felvidéki főiskolások vagyoni helyze­téről. Pontos statisztikai adatok szerint a 617 felvidéki egyetemi és főiskolai hallgató közül csak 215 van olyan, aki­nek szülője fedezni birja fia, leánya diplomaszerzésének költségét. A 402 szegénysorsú főiskolás csak úgy tudta továbbfolytatni tanulmányait a négy magyar egyetemen, hogy olyan kivételes tandíjkedvezményeket kapott, amelyek ellentétben állanak az eddigi magyar szabályokkal. Tehát .várni lehetett, ha rövidesen nem változtatják meg az A választások lezajlása után elcsendese­dett politikai élet hétfőn és kedden újra megelevenedik, Ugyanis ezen a két na­pon lesz nyolc választókerületben a pót- választás. A nyolc kerület és a pótválasz­tásban résztvevő jelöltek a következők: Ráckevén Mester Miklós (MÉP) és Krumpach József (nyilas), Kunszent- miklóson Molnár Lajos (MÉP)' és Beret- vás István (pártonkívüli fajvédő), Szarva­son vitéz Zerinváry Szilárd (MÉP) és Tepleczky János (független kisgazdapárti) indul a választási küzdelemben. Ezekben a kerületekben hétfőn lesz a választás. Kedden Mohács választ Mischung Kon­rad (MÉP), Keck Antal (nyilas) között, Siklóson Endrey József (MÉP) és Orsós Mátyás (Nemzeti Front), Nyíregyházán Bertalan Kálmán (nem hivatalos MÉP) .és Kóródy Tibor (nyilas), Tatatóvároson Szabó Gusztáv (MÉP) és Andorka Ödön (nyilas), Jászapátiban Ulain Ferenc (MÉP) és Orosz Mihály (nyilas) állanak szemben egymással. A vasárnapi nap kiemelkedő politikai eseménye az Egyesült Magyar Párt tar- doskeddi népgyűlés lesz. Ugyanis a gyűlésen megjelenik Jarosg Andor tárcanélküli miniszter is, az Egyesült Párt elnöke s nagy beszédben ismerteti a magyar pártot közelről ér­deklő politikai kérdéseket. Teleki Pál gróf miniszterelnök szomba­ton a könyvnapon vett részt, sorrajárta a fiatal magyar írónemzedék terméseit be­mutató sátrakat. Egyébként a miniszter- elnök ma délelőtt Kunder Antal kereske­egész magyar tandíjrendszert, akkor közel félezer felvidéki főiskolás kényte­len lesz abbahagyni tanulmányait. Kü­lönben is a nehézségek már az első fél­év folyamán jelentkeztek: sokan a pót­díjakat sem bírták megfizetni s az egyik fakultáson pedig a kivételesen elenge­dett tandíj befizetésére szólították fel a felvidékieket. Azonkívül a fővárosi diák­szociális intézmények (internátusok, menzák) sem tudják biztosítani az arra rászorulóknak a nyugodt, tanulásra al­kalmas lehetőségeket. Legtöbbször ösz- szezsúfolt diáktanyákra, tömegszállásra delmi miniszterrel és Surányi-Unger Ti­vadar egyetemi magántanárral a szociál­politikai ügyek előadójával tanácskozott. E tanácskozás összefüggésben áll annak $ : . nagyszabású szociálpolitikai program, nak előkészítésével, amelyről már több ízben említést tettünk. A miniszterelnök ugyanis több törvényja­vaslatot és rendeletet készíttet elő, ame­lyet egyfelől egy országos szociális alap megterem­téséről, másfelől a szegényebb nép­osztály életszínvonalának emeléséről hoznak új intézkedéseket. Ezekről a . mi­niszterelnök a Magyar Élet Pártjának jú­nius 12-i pártértekezletén tájékoztatja a politikai közvéleményt. A miniszterelnök holnap, vasárnap a cserkésznapon mond beszédet, majd pedig résztvesz a piaristák ünnepségén is. A külföldi sajtó továbbra is élénken fog­lalkozik a magyar képviselőválasztás ered­ményével. A Berliner Börsenleitung buda­pesti tudósítója: A magyar nemxét telje­sen eltért a marxista népből máitok jelsza­vaitól és a parasztfogé trükkökkel dolgozó kisgazdáktól é- teljesen jobbs felé irányi- tódott, természetesen csak a fogalom át­vitt értelmében. Az új választások a re­form jegyében állottak, és mipd a kor­mány, mind a szélső jobboldal a reform jelszavaival dolgozott. A zsidótörvény és a választási törvény reformja után most a földbirtokreform a legfontosabb kérdés Magyarországon. Szófiából érkező jelentés szerint a kerültek a felvidékiek. Csoda-e aztán, ha ekkora nehézségek és mindjobban tornyosuló bajok nyomására ritkulni kezdtek a felvidéki sorok? Nap, mint nap üresedett a diákszálló, — írja bú­csúlevelében a csallóközi ifjú, — össze­hullott lelkű fiúk mentek csomagjaik­kal a „Nyugati” felé, vissza azon Váz úton,^ amelyen januárban jövőjük ra­gyogó reményei röpítették őket az egye­tem felé: „Nem búcsúztak el. Hangta­lanul, csöndben, lehetőleg titokban •hagyták ott az egyetemi várost. Fájt a szívük és szegyeitek a dolgot. Én is el­Slovo clmü lap cikkében hangoztatja, hogy a kománypárt óriási sikert ért el, de kiemelik * nemzeti szocialisták előre, töréeék is. A láp kigmeli, azt is, hogy a merxista 'ideológiának csak jelentéktelen SJsáipú követője számára sikerült mandá­tumot biztosítani^ Magyarország európai helyzeténél és szerepénél fogva a magyar választásokait történelmi jelentőségű ék­nek lehet minősíteni, mert e választások Magyarországnak új erőt és Szilárd i támaszt biztosítanak a jövőre. Róbert Valery-Radöt a párizsi Jour hasábjain: Budapestről keltezett hírben számol be a magyarországi helyzetről és a választási eredményekről. A magyar nemzeti érzés történelmi valóság, — írja a cikk, — amelyet a szabadságért és füg­getlenségért folytatott évszázados véres küzdelmek teremtettek meg. A cikk meg­állapítja, hogy a választásokon a kor­mánypárt nagy győzelmet aratott és a nyilasok is bizonyos sikert értek el. Ma­gyarországon főképp szociális kérdések várnak megoldásra. Teleki Pál gróf mi­niszterelnök, akit ellenségei is nagyra- beesüínek, kész arra, hogy ezeket a kér­déseket megoldásra juttassa. A cikk súlyt helyez arra, hogy Csáky István gróf kül­ügyminiszter Sopronban nagy választási sikert aratott és a szavazók kétharmad része mellette foglalt állást. A soproni választás mintegy jelképes jelentőséggel tir. A választókerület Németország ha­tára mellett fekszik. A kerület választói­mentem. .. Miért?! Csak azért, amiért előttem ■ sokan. Előttem szánalmasan, visszavonuló sorstársaimat megvetet­tem, közben nem vettem észre, hogy szakadt könyökkel, lyukas cipőben vo­nulnak^ vissza. Kilyukadt az én cipőm is s végérvényesen elnyűtt a kabátom. S ha nem is fizetünk tan- és mellékdí­ját/' a mindemképpen szükséges „pót­díjakra” nincs egy hatosom se. És ki tudja, mi lesz jövőre?” Ittmaradó tár­sainak a következőket üzeni: „Nem lennék tfczjnte* ha azt mondanám, hogy, népi irigyellek 'benneteket. De azért ne nak 45 százaléka német nemzetiségű.

Next

/
Thumbnails
Contents