Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-03 / 125. szám

Í939 JÚNIUS 3, SZOMBAT TEHHDtta ifefifeüXHIRlAB 11 Az egész ország területén 27'5 millió mázsa búza- és 91 millió mázsa rozs­termésre számit a tőzsde Bi/Sápest, június 2. A STUD más évek- beü' is ki szokta számítani a földmívelés- Üfcyi minisztérium minősítő jelzései alap­ján, hogy ezek métermázsára átszámítva mit jelenthetnek. A módszer alapja a mi­nősítő számrendszer, amely tudvalévőén osztályozásszerűen fejezi ki a várható ter­més nagyságát. Az egyes jelenti a legjobb termést, az ötös a legrosszabbat. Abból indul ki, hogy ezt a két szélsőséget tör­vényhatóságonként más és más mértékkel kell mérni, mert a legjobb búzatermés egé­szen más métermázsasúlyt jelent például Sopron megyében, mint Békésben. Miután pedig ismerjük az egyes vármegyék régi terméseredményeit, mint egyes vármegyére nézve feltesszük, hogy a minősítés az ott észlelt változásokat fejezi ki, vagyis az egyes a vármegyében eddig miért legjobb terméseredménynek felel meg, az ötös pe­dig az ott tapasztalt legrosszabbnak. De figyelmen kívül hagytuk az olyan ka­tasztrofálisan rossz eredményeket, amelye­ket például aszály, vagy árvíz idézhet elő, hanem megmaradtunk a normálisnak mond­ható kilengések két szélső határán. Ezt a módszert azonban nem alkalmazhattuk az újonnan visszakapcsolt területekre, miután ezekről még nincsenek összehasonlításra al­kalmas adataink. Ezen az alapon számítva a földmívelés- ügyi minisztérium termésbecslései a STUD átszámítása szerint a régi csonkaterületen 22.6 millió métermázsa búzatermésnek és 7.6 millió métermázsás rozstermésnek fe­lel meg. Ez a multévihez mérten megle­hetősen nagy esést jelent, de azért legalább is a búza tekintetében inkább jó közepes­nek mondható. A tőzsde becslése azonban kedvezőbb eredményeket hoz. Ennek a becslésnek a rendszere más, a tőzsdén ugyanis a vár­ható métermázsa-átlagból indulnak ki. Meg­bízhatóságuk rendesen igen nagy, mert a tőzsdén meglepően jól ismerik a vidékek vetéseinek állapotát. E8zerint a számítás szerint a régi csonkaterületen 21.8 millió q búzát és 7.9 millió q rozsot várhatunk. Az újonnan visszacsatolt területeken pe­dig 300.000 kát. hold bevetett búzaterület­tel számolva, — aminél azonban a tényle­ges vetési terület az utóbbi évek adatai szerint valamivel nagyobb — és 9 méter- mázsás átlagos termést téve fel, még mintegy 2.7 millió q búzát és 150.000 hold- nyi rozsterület alapján 7.7 métermázsás átlagokat véve alapul 1,170.000 q rozsot várhatunk. Meg kell ehhez a becsléshez je­gyeznünk, hogy a visszacsatolt területek jelentékeny részének termésátlagai általá­ban ezeknél a számoknál nagyobbak szok­tak lenni. Eszerint tehát a tőzsde úgy számol, hogy az egész országterületen összesen 27.5 mil­lió métermázsa búzára és 9.1 millió q rozsra számíthatunk. Ez valamivel jobb a STUD számításának eredményénél és még a megnövekedett léfekszám mellett is je­lent bizonyos kivihető terméstöbbletet. Megkezdették az emmenthali sajt gyár­tását a Ménesül havason Budapest, jún. 2. A máramarosi havasok­ban az 1900-as évek elején megindított „Fel­vidéki akció” során több állami sajtgyár alakult abból a célból, hogy a ruszin la­kosság az állami erdőgazdaságok kezelése alatt áll') havasi legelőkre felhajtott tehe­nek nyári tejtermelését a lehető legjobban tudja értékesíteni. A cseh megszállás kö­vetkeztében e_ek az állami sajtgyárak a cseh állam tulajdonába kerültek, majd az Erdcls Kárpátok visszacsatolásával ismét a m. kir. erdőigazgatóság fennhatósága alá estek. A földművelésügyi minisztérium és a Rahói m. kir. Erdőigazgatóság a Men- csül-havason lévő állami sajt gyárat az Or­szágos Magyar Tejszövetkezeti Központnak adta bérbe, amely május utolsó napjaiban az emmenthali sajt-gyártást már meg is kezdette. Bár eddig is volt emmenthali- sajtiparunk, de még a legkitűnőbb ura­dalmi emmenthali sajt sem érte el azt a minőséget, amilyent a havasokon legelte­tett tehenek tejéből készíteni lehet. A Mencsuli-havason lévő sajtgyárnak az OMTK kezére történt adásával most már módjában lesz a Tejszövetkezeti Központ­nak a legkiválóbb havasi legelőn legelte­tett tehenek tejéből készíteni a svájci mi­nőséget elérő emmenthali sajtot. A hava­son készült emmenthali sajtok a nyár vé­gén, illetve az ősz elején kerülnek a buda­pesti piacra. (—) Megalakult a Magyar Hüvelyes- és Olajosmagklvitell Egyesülés. A Magyar Hü­velyes- és OlajosmagkiviteU Egyesülés má­jus 26-án tartotta alakuló taggyűlését a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatal­ban. A taggyűlés megválasztotta az egyesü­lés elnökét és az intéző bizottságot. Az egyesülés adminisztratív ügyeit a Magyar Vetőmagkiviteli r. t. irodája végzi. Az egye­süléshez, illetőleg az intézőbizottsághoz for­duló cégek tájékoztatására közlik, hogy az egyesülés a Magyar Vetőmagkiviteli r. t.- gal közös helyiségben, Budapest, V., Alkot­mány-utca 27. szám alatt működik. (—) Románia vetésállása. Bukarestből je­lentik: A földmivelésügyi minisztériumba beérkezett jelentések szerint több mint nyolcnapos esőzés után a vetések helyzete általában a következő: jó termés várható Temestorontálban, Krassószörényben és Bi­har megyében. Kielégítő Arad megyében, mig Háromszék egyes részeiben gyenge a terméskilátás. A dunavölgyi gabonatermö megyékből olyan jelentések érkeznek, hogy az esőzés következtében rozsda mutatkozik a búzán. A termést teljes megsemmisülés fenyegeti. (—) Az árpagyöngyexportálók figyelmébe. A Külkereskedelmi Hivatal felhívja az Olaszországba árpagyöngyot ■ exportálók figyelmét, hogy olasz részről 8230 q árpa­gyöngyre történt behozatali engedély kiosz­tás. (—) Angol-román gazdasági tárgyalások. Londonból jelentik: A május 11-én aláírt román-angol gazdasági egyezmény gyakor­lati alkalmazásának megtárgyalására ro­mán szakértőbizottság utazott Londonba. A londoni tárgyalások során a román bizott­ság tanulmányozni fogja egy új kereske­delmi egyezmény megkötésének lehetőségeit is, hogy a nemrég létesített gazdasági egyezmény szélesebb kereteit mindkét rész­ről megfelelően kihasználhatók legyenek. Ebben az irányban már az angol küldöttség bukaresti tárgyalásai során megindultak a megbeszélések. A román szakértöküldöttség föfeladata természetesen a jórészt technikai kérdéseket szabályozó megállapodás megkö­tésére irányul. Egységesen intézi Németország és Olasz­ország a romániai búzavásárlásokat Bukarest, június 2. Németország és Olaszország élénken érdeklődik a romániai búza iránt. A két állam illetékes tényezői a verseny kikapcsolása érdekében elhatá­rozták, hogy a jövőben a búzavásárlásokat egységesen eszközlik. Ennek érdekében a két ország érdekképviseletei egy német megbízottat neveztek ki, aki a búzavásár­lásokat olasz számlára is végzi. A Cseh- és Morvaország bekebelezésével kapcsolatos pénzügyi kérdések rendezése ügyében folytatott német-rorr.án tárgyalá­sok véget értek. Elhatározták, hogy a régi román-csehszlovák egyezmény érvényét az év végéig meghosszabbítják és a fizetési forgalomban az egysiég egyelőre a cseh korona marad. (—) Felemelték a drachma felárát. A Külkereskedelmi Hivatal felhivja a Görög­országba szállítók figyelmét, hogy a drach­ma felára az exportnál az eddigi 33%-ról 38%-ra, az importnál pedig 34.5%-ről 39.5%-ra módosult. (—) Németország és Szlovákia között minden pénzügyi tranzakciót kliring utján bonyolítanak le. A- Szlovák Nemzeti Bank jelenti, hogy a Németország és Szlovákia között 1939. május 26-án Pozsonyban alá­írt államközi egyezmény értelmében minden fizetést és pénzügyi tranzakciót Szlovákiá­ból Németországba a Szlovák Nemzeti Bank „Warenkonte" német klíringje révén lehet lebonyolítani. Ez a megállapodás nem vonatkozik a protektorátusra. (—) A román vasút ismét felemeli a sze­mély- és árutarifát. Bukarestből jelentik: A román államvasutak, a CFR tarfiaemelésre készül. Macovei, a CFR vezérigazgatója je­lentést terjesztett az államvasút tarifabizott­sága elé, amelyben bejelenti, hogy leszállítja a vasúti kedvezményiét,' mert azok miatt képtelen a CFR újabb beruházásokra. Gaz­dasági körökben az a hír is tartja magát, hogy a CFR egyidejűleg felemeli a teheráru- tarifát. A teherárudíj szabás felemelésével együtt a CFR meg akarja szüntetni az ipar- vállalatok részére eddig megadott kedvezmé­nyes állomási díjszabásokat is. (—) öt hónap alatt mindössze 18 kény- szeregyesség a Felvidéken. A visszacsatolt Felvidéken az év első öt hónapjában mind­össze 13 kényszeregyességi eljárás megindí­tását kértey. A passzívák összege 394 ezer pengőt tett ki. A fizetésképtelenségek cse­kély száma mellett figyelmet érdemel az a körülmény, hogy azok gazdaságilag nem bírtak nagyobb jelentőséggel. A kimutatott tartozási összegek átlaga 30 ezer pengő kö­rül mozgott. Csődeljárást az öt hónap alatt egyet sem indítottak. (—) Kitüntetett felvidéki iparosok. Az Országos Iparegyesület minden évben kitün­teti azokat az iparosokat, akik a magyar ipar fejlesztése terén kiváló érdemeket sze­reztek, úgyszintén azokat az iparvállalato­kat is, amelyek a magyar ipar fejlesztésé­nek előmozdítása körül közreműködnek. Idén az Iparegyesület arany díszérmét a Gamma finommechanikai gépek és készülé­kek gyára kapta, az egyesület ezüst dísz­érmét többek között Buliczka Ede kassai könyvkötő és Freudenfeld kassai hentesáru­gyáros kapta versenyképesség címén. Ugyancsak ezüst-éremmel tüntették ki ipari jelességért a kassal Vlko litográfiái és nyomdai müintézetet. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Az értéktőzsde mai forgalma csendes volt. A kínálat folytán az árfolyamok enyhén le­morzsolódtak. Bauxit 4, Kőszén 0.5, Magyar Biztosító 16.5, Nasici 1.5, Rima 1, Gumi 0.5, Nova 0.5 pengővel gyengült. Fegyver, Úri­kén yi, Salgó, Tröszt, Pamut kisebb árvesz­teséget szenvedett. A fixkamatozású értékek piaca csendes volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 153.5, Első M. Bizt. 342.5, Concordia-malom 3.1, Békéscsabai 7.7, Első Bp. malom 5.9, Bauxit 151.—, Kohó 15.5, Aszfalt 5.—, Kőszén' 276.5, Nagybátonyi 40.—, Salgó 25.9, Urikányi 30.25, Fegyver 23.25, Ganz 12.4, Győri vágón 16.75, Rima 59.—, Guttmann 6.—, Ofa 11.—, Nasici 67.—, Duna-Száva 7.25, Nova 10.—, Tröszt 46.75, Délcukor 72.—, Magyar cukor 68.75, Georgia 15.5, Izzó 80.25, Gschwindt 725.—, Pannónia sör 8.5, Gyapjúmosó 2.8Ű, Goldberger 42.—, Magyar kender 10.75, Pa­mutipar 28.5, Műtrágya 34.5, Szikra 160.—, Gumi 44.—, Vasúti forg. 13.25, Telefon 7.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: BSzKRT kötv. AA 6.7, BSzKRT kötv. BB 0.35, 1914. évi föv. 4.5% 300.5, 1927. évi főv. 6% 81.5. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05—58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6 —7.50, USA dollár 340.65—344.65, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 182.40—184.40, cseh-mörva pro­tektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével, Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), len­gyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3— 3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.95 —77.85, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 182.80—■ 184.40, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.24— 58.68, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyonk 342.05— 344.65, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.475—83.175, Zürich 77.15—77.85, Isztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75. zürichi árfolyamok Zürich, június 2. (Zárlat): Párizs 11.74, London 20.75, Newyork 443.06, Brüsszel 75.45, Milánó 23.31, Amszterdam 236.87%, Berlin 177.80, Stockholm 106.85, Oszló 104.25, Kopenhága 92.65, Szófia 5.40, Prága 15,12%, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztan bul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.14%, Buenos Aires 102.37%, Yokohama 121.12%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacának forgalma jelentéktelen volt. A búza és a rozs ára nem változott. A zab 30—35 fillérrel javult. A kukorica ára 5 fillérrel emelkedett. — A határidőspiacon a júniusi rozs nem változott, a júliusi és az augusztusi kukorica 3 fillérrel javult. Rozs: júniusra 12.70, 12.65, zárlat 12.65— 12.70. Kukorica: júliusra 16.94, 17.05, zárlat 16.99—17; augusztusra 17.17, 17.23, zárlat 17.18—17.20. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 20.15—20.30, 78 kg-os 20.35—20.50, 79 kg-os 20.55—20.70, 80 kg-os 20.65— 20.80, felsőtiszai 77 kg-os 20—20.15, 78 kg-os 20.20—20.35, 79 kg-os 20.40—20.55, 80 kg-os 20.50—20.65, duna-tiszaközi 77 kg-os 20—20.10, 78 kg-os 20.20—20.30, 79 kg-os 20.40—20.50, 80 kg-os 20.50—20.60, fejérme­gyei 77 kg-os 20.15—20.30, 78 kg-os 20.35— 20.50, 79 kg-os 20.55—20.70, 80 kg-os 20.65— 20.80, dunántúli 77 kg-os 20.10—20.?5, 78 kg-os 20.30—26.45, 79 kg-os 20.50—20,65, 80 kg-os 2Q.60—20.75. Rozs: pestvidéki 13.10—: 13.40, más származású 13.40—14. Takar* mányárpa: elsőrendű 16.50—17. Sörárpa: lá­váié 20.50—21.25, príma 19—19.50. Zab! elsőrendű 23.50—23.60, középminőségű 23.35 —23.50. Kukorica: tiszántúli 16.60—16.70. Őrlemények: korpa 13.35—13.50, 8-as liszt 15.80—16.30. Rozs: 150 mm kocsira 12.90 Csepel. Zab: 150 mim 23.40, 150 mm 13.50 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm fegyvemeki 16.62%, 150 mm déltiszai 16.72 budapesti paritásban. Muhar: 10 mm zsákkal 24.— Budapest. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő' felhozatal, élénk forgalom mel­lett ma á következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marha­hús: rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: comb 260—320, vésés 180—280, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—168, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 220—270, tarja, comb 168 —212, oldalas 128—168, zsírszalonna 130— 144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40 —400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200— 250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfit Élő: tyúk 1 kg (140—150), csirke, rántani* való 1 drb 100—300, 1 kg (170—210), ruca, hízott 1 kg (150—170), lúd, hízott 1 kg (150—170), pujka, hízott 1 kg (100—135).' Vágott: tyúk 1 kg (140—170), csirke, rán­tani való 1 kg (200—270), ruca, hízott 1 kg 130—210 (120—170), lúd, hízott 1 kg (125 —170). Tojás: Teatojás válogatott drb 7— 9, kg 135—145, ládaáru (119—135), kosár­áru (130—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—135 (112—125). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—150, jegelt 100— 160. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömb­ben (290—310), pasztőrözött (325—330), so­vány tehéntúró (40—60). Szárazfőzeléks Bab, fehér, aprószemü (32), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—56). Zöld­ségfélék: Vegyes zöldség zöldjével 32—40 (30—32), kalarábé drb (3—5.5), karfiol, hazai, levéllel (30—80), vöröshagyma, érett, makói 40—60 (40—55), zöldjével (3—3.5), fokhagyma (12—14). Káposztafélék: Fejes­káposzta, hazai (32—38), kelkáposzta (10 —35), fejessaláta (1.4—4). Burgonya: Gül- baba (9—9.5), nyári rózsa (10.5—10.6), őszi rózsa (8.6), Ella (7.5—8), új 22—30 (18— 22), fojtott burgonya 14—18 (10). Főzelék­félék: Fözeléktök (40—70), hónaposretek (3—10), zöldpaprika, apró (2—12), tölteni* való (8—25), zöldborsó, hazai 20—36 (16— 28), szegfügomba (80—120), csiperkegomba (60—160), spárga 20—160 (10—120), uborka (65—80), paraj, tisztított 35—60 (25—50), sóska, közönséges 16—36 (10—28). Gyü-^Y mölcs: Cseresznye 40—100 (15—80), meggy, nagyszemü (50—70), szamóca (20—80), eg­res (16—38). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (380), fél­édes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66— 68), Karolin-rizs (92—100). + MAGPIAC: Köles, fehér 19—23, vörös 19—21, egyéb 18—19, tökmag nagyszemü 27—28, kisszemü 23.50—24.50, olaj dohos 22 —22.50, kék mák 130—135, borsó zöld (ex­press) sterilizált 18.50—21, muharmag 21.50 —23, bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fehér, lapos 12.50—13, szárított répaszelet 9.50—10.50. + LISZTARAK: A budapesti lisztár- jegyzőbizottság árjegyzései (az 1938. évi ga­bonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37—38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36— 37, 2gg 35.25—35.75, 2g 35.25—35.75, 2f 35.25—35.75, 4-es 33.25—34.25, 5-ös 31.25— 32.50, 6-os 27—29.50, 7-es 19.25—21.25; rozs­liszt: 0-ás 27.50—29, 01-es 24.75—26, 1-es 19—20.50, 2-es 17.25—18.50. + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 397 darab. Vá­sári állományból angol hússertésfelhajtás 205 darab. Az irányzat változatlan. Árak: szedettsertés I. 99—104, II. 94—98, III. 82 —92, angol tőkesertés 98, angol sonkasertés I. 94, exportzsír márkázott 150 fillér kg- ként. • • > + HUSVASAR. Vásári készlet: Nagy marha 6 (6), növendék 1 (visszamaradt), borjú 820 (820), bárány 2 (2), sertés lehú­zott 30 (30), szalonnás 80 (80), süldő 72 (72), marhazsiger 57 kg (57 kg), sertés- zsiger 110 kg (110 kg). (Zárójelben az el­adottak száma.) A vásár közepes- volt. Arak: marhahús II. egészben 90, borjú bőrben I. 170—180, II. 146—178, bárány bőrben 100, sertés lehúzott 140—150, sza­lonnás 126, süldő 108—136, marhazsiger 50, sertészsiger 80 fillér kg-ként.-f GYÖNGYÖSI GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLD­SÉGPIAC. Nagykereskedelmi árak: cse­resznye korai, piros (75 q) 18—25, germers- dorfi (70 q) 35—45, földieper (15 q) 30— 60, egres (5 q) 16—24, ujburgonya rózsa (30 q) 20—30 fillér kg-ként. A közepes fel­hozatalt igen élénk kereslet mellett emel­kedő árakon belföldi számlára vásárolták. Tegnap Budapestre szállítottak 1 vágón, ma reggel 9 teherautó és 4 kocsi, Kassára pedig 2 teherautó árut. + KECSKEMÉTI GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLD­SÉGPIAC. Nagykereskedelmi árak: eper (436 q) kiv. 50—60, la 30—40, Ha 22—25, nia 15—20, cseresznye (72 q) jabulai la 30—40, Ila 20—25, Illa 15—18, zöldborsó 18—20 fillér kg-ként, saláta fejenként 1—2, zöldpaprika hegyes drb-ként 4—10, retek csomónként 3—5, kalarábé csomónként 5— 10 fillér. Igen élénk kereslet mellett a piao szilárd volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents