Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-29 / 146. szám
1939 JÚNIUS 29, CSÜTÖRTÖK FELVIDÉKI Ac&arhirme Rendelet a mezőgazd újjáéledése érdekében A gazdatartozások fizetésének új rendezése — Meghosszabbították az áliatános mezőgazdasági kedvezményeket A hivatalos lap csütörtöki (f. évi június hó 29-iki) számában tette közzé a kormány 6500—1939. M. E. szám alatt a gazdatartozások fizetésére és rendezésére vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló rendeletet. Ez a rendelet egyfelől 19JfO. október hó 31-éig meghosszabbítja a védettségi feljegyzéshez fűződő joghatályt, másfelől pedig tartalmazza azokat a már régebben tervbevett intézkedéseket, amelyekkel a mezőgazdasági hitel újjáéledésének elősegítése érdekében a védettséggel járó korlátozások fokozatos lebontása megkezdődik. Uj kedvezmények és a régi védettség megszűnése Ezek a rendelkezések a következők: 1. Azoknak a birtokoknak védettsége, amelyeknek jelzálogi megterhelése a kataszteri tiszta jövedelm húszszoros szorzatát el nem éri, folyó évi október 31-én megszűnik. Ez a rendelkezés mindamellett nem vonatkozik a 10 katasztrális holdnál kisebb területű, sőt még a nagyobbak közül sem a 100 K-nál kisebb kát. tiszta jövedelmű védett birtokokra, vagyis azokra, amelyek javára már az eddigi rendelkezések is biztosították az ú. n. konverziós teherrendezés kedvezményét. 2. Az 500 kát. holdnál nagyobb területű birtokok védettsége — ha az előbbi pont alapján, vagy más okból már korábban meg nem szűnt — a folyó év végéig általában megszűnik. 3. Az úgynevezett konverziós teherrendezés kedvezményét, amit az eddigi rendelkezések csak a 10 kát. holdnál kisebb területű és a nagyobbak közül csupán a 100 K-nál kisebb kataszteri tiszta jövedelmű védett birtokok javára biztosítottak, az új rendelet most kiterjeszti mindazokra a védett kisbirtokokra, amelyekének területe 30 kát. kát. holdnál nem nagyobb. Ezek az érdekelt birtokosok és hitelezőik — amennyiben a teherrendezési bejelentést eddig még nem tették meg — ezt a bejelentést az illetékes m. kir. adóhivatal mellett működő helyi bizottságnál legkésőbb folyó évi november hó 15-ig kötelesek megtenni. Ezeket a bejelentéseket a helyi bizottságoknál az érdekeltek megtekinthetik és azokra 1940. évi január 31-ig észrevételt tehetnek. Részletesebb felvilágosításokat a m. kir. adóhivataloknál és az azok mellett működő helyi bizottságoknál lehet kapni. 4. A védett gazdák által fizetendő kamat mérvét a rendelet az 1939. évi november hó 1-től 1940. évi április hó 30. napjáig terjedő időre évi 4 és fél százalékban, attól kezdve pedig évi 5 százalékban határozza meg. Azok azonban, akik mint 30 holdon aluliak a konverziós rendezésre igény- jogosultak, arra az átmeneti időre, amíg a konvertált tartozásaik első annuitása esedékessé nem válik, csak évi 4y2 százalék kamat fizetésére köteleztetnek. 5. A nem védett gazdák által fizetendő kamat mérvét pedig akként szabályozza a rendelet, hogy közülük azok, akiknek birtoka 50 kát. holdnál kisebb, továbbra is évi 5 százalékot, az 50—100 hold közöttiek, évi 5V2 százalékot, a 100—1000 holdasok évi 6 százalékot, az 1000 holdon felüliek pedig évi 6V2 százalékot kötelesek fizetni. A kedvezmények biztosítása A hivatalos lap mai számában jelent meg a m. kir. minisztériumnak 5700/1939. M. E. számú rendelete, amely a mezőgazdaságnak az előző gazdasági évben nyújtott kedvezményeket biztosító rendeletek hatályát az 1939—1940. gazdasági évre is meghosszabbítja. Ez a rendeiet változatlanul fenntartja a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapot az 1939—1940. gazdasági évre is és ennek segítségével a mezőgazdaság részére biztosítja azokat a kedvezményeket, Amelyekben a múlt évben részesült a mezőgazdaság földadó-megtérítés, közmunka- váltság-térítés és vasúti fuvardíjkedvezmény címén. Ugyancsak az említett alap segítségével történik gondoskodás az új gazdasági évben is a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének előmozdításáról, valamint a mezőgazdaságnak más módon való megsegítéséről. A magyar kajszin- barack-kivitet biztosítása Az idei szokatlanul nagy kajszin- baracktermésre való tekintettel az értékesítés is komoly feladatot rótt a kormányzatra. A földművelésügyi minisztérium erre a feladatra teljes mértékben felkészült és mintegy ezer vágón kajszin- baracknak Németországba, 100 vagonnak Svájcba és 60 vagonnak Lengyelországba való exportját tette lehetővé, míg a napokban megállapodott a konzervgyárakkal és gyümölcsf őzökkel 800 vágón kajszinbarack felvásárlására és feldolgozására. A konzervgyárak kilogrammonként 15 fillérért, a gyümölcs- és borszeáz- főzők a telepükre beszállított fáról szedett érett kajszinbarackért a termelőknek kilogrammonként 13 fillért fizetnek. Az utóbbi napokban bekövetkezétt áresés feltétlenül átmeneti jellegű, miért is felhívják a termelők figyelmét arra, hogy ne nyugtalankodjanak. „Csáky külügyminíszte r beszéde őszinte, bátor és igazán örvendetes volt“ A német külügyminisztériumhoz közelálló Berliner Börsenzeifung cikke a KJ einMühl ügyről Berlin, június 28. A német külügyminisztériumhoz közelálló Berliner Börsenzeitung megemlékezik arról a vitáról, amely a magyar képviselőház keddi ülésén Klein Antal és Mühl Henrik képviselők közt folyt és ismerteti Csáky István gróf külügyminiszternek ezzel kapcsolatban mondott beszédét. Csáky külügyminiszter beszéde — teszi hozzá a lap — őszinte, bátor és igazán örvendetes volt. Egy felelősségének tudatában levő férfiú beszéde volt, olyan férfiúé, aki egész erejét a magyarok és az idegen népcsoportok egészséges viszonyának szolgálatába állította. Csak ez a viszony szolgálhatja a magyar birodalmi gondolat további fennállását. A külügyminiszter beszédét — folytatja a lap — a képviselőház nagy lelkesedéssel fogadta. Amikor a beszéd után Klein képviselő szólásra jelentkezett és azt vitatta, hogy Mühl sérteni akarta Magyarország külpolitikai érdekeit, állandó közbekiáltásokkal szakították meg és sürgősen felszólították, hogy vádjait terjessze bíróság elé. Beregszász, Érsekújvár, L és Rimaszombat megyei város 1 A Budapesti Közlöny június 29-i számában megjelenik a magyar királyi minisztérium rendelete, amely szerint Beregszász, Érsekújvár, Léva, Losonc és Rimaszombat nagyközségek 1939 július 15-ik napjával a megyei városok közé soroztainak. B'Z« Amnesztia Kárpátalján A kormányzó kegyelemben részesítette állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül a politikai vádlottakat és elitélteket A hivatalos lap a következő legfelsőbb elhatározást közli: Abból az ünnepélyes alkalomból, hogy a magyar törvényhozás a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal való egyesítését immár a magyar állam törvényei közé is becikkelyezte, lelki szükségét érzem annak, hogy államfői kegyelmezési jogom széleskörű gyakorlásával Is hatékonyan előmozdítsam e területek sokat szenvedett lakossága lelki békéjének és megnyugvásának megteremtésére irányuló céltudatos törekvéseket s ezen az úton a Kárpátalja rendezett közviszonyainak mielőbbi megvalósítását. I. E törekvések által vezéreltetve kegyelemben részesítem állampolgárságra és nemzetiségre tekintet nélkül mindazokat: a) akiket a kárpátaljai területek állami hovatartozásának kérdésével, illetve az ebből támadt politikai feszültséggel kapcsolatban a jelen elhatározásom kibocsátásáig elkövetett bűncselekmény miatt a polgári vagy katonai büntetőbíróság jogerősen elítélt. b) akik ellen polgári vagy katonai büntetőbíróság előtt ily cselekmény miatt kell bűnvádi eljárást indítani vagy folytatni, amennyiben cselekményük egyébként is nem esik az 1938. évi december hó 29. napján kelt közkegyelmi elhatározás kegyelmi renUgegyszeröbb használat: üleped- ‘ vesileni, az üvegre feszíteni és zsugorodni hagyni. Ez a valódi béfŐEŐ CELLOPHAN 'mm|p a kék-narancs csíkkal delkezéseinek hatálya alá. II. A jelen elhatározásom I. pontjában engedélyezett kegyelem kiterjed úgy a tettesekre, mint a részesekre s úgy a befejezett bűncselekményre, mint annak kísérletére, valamint a kegyelem alá eső büncselekmény- nyel kapcsolatos bűnpártolásra is. A jelen elhatározásommal a jogerősen elítéltek részére engedélyezett kegyelem — ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a bíróság a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette — kiterjed úgy a jogerősen kiszabott fő- és mellékbüntetésnek, mint a fő- és mellékbüntetés még végre nem hajtott részének elengedésére. Felhívom a magyar királyi igazságügyminisztert, honvédelmi minisztert és belügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegyék meg. - — ................ Kelt Budapesten, 1939 június hó 26. napján. Horthy s. k. Dr. Tasnádi Nagy András s. k. ---------------------------------------Pénzügyminiszteri rendelete felvidéki tratikosokrói Budapest, június 28. Annakidején megírtuk, hogy a visszacsatolt Felvidéken működő kistrafikok az érvényes rendelkezések értelmében engedélyük érvényességét június végéig kötelesek meghosszabbít- tatni és azok a kistrafikosok, akiknek engedélyét nem hosszabbították meg, üzeműket június végén kötelesek beszüntetni. A ma megjelent 95.600/193S. XIII. a. számú pénzügyminiszteri rende’ az előbbi rendelkezésben foglalt határi'őt szeptember 30-ig hosszabbítja meg, tehát ezek szerint a visszacsatolt Felvidéken azok a kistrafikosok, akiknek az engedély érvényességét nem hosszabbították meg, üzemüket szeptember 30-ig folytathatják. Kinevezések az esztergomi főegyházmegyében XII. Pius pápa Serédi Jusztinián dr. bibo- ros-hercegprimás előterjesztésé) e Mészáros János dr. esztergomi protonotárius-kanonok, budapesti érseki helytartót főszékesegyházi föesperessé, Török Mihály dr. protonotárius- kanonokot nógrádi föesperessé, Jeszenszky Kálmán protonotárius-kanonokot barsi föesperessé, Szokolay Antal dr. protonotárius- kanonokot komáromi föesperessé, Bognár Gergely szentszéki tanácsos, gutái plébánost az esztergomi székeskáptalan mesterkanonok- jává nevezte ki. Ezzel egyidejűén a bíboros föpásztor Wiedermann Károly dr. pápai kamarás, naszvadi plébánost és Gregorovics Lipót szentszéki tanácsos, megbízott esperes, jókai plébánost mesterkanonokokká, Janics Ferenc alespe- res, vágkirályfai plébánost tb. kanonokká, Prenner Béla dr. érd. alesperes, érsekujvári plébánost bélyi, Lestár István dr. szentszéki tanácsos, komáromi plébánost pedig sághi c. prépostokká nevezte ki.
