Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-29 / 146. szám
temhdeKi ‘-MaßfeSRHIRBÄß 1939 JÚNIUS 29, CSÜTÖRTÖK , be. Rá kívánok mutatni arra is, hogy amit a képviselő úr a napszámbérekre és részes művelésekbe Vonatkozólag mondott, sajnos, az is fedi a tényeket. Megállapítom, hogy tényleg igen kis részért adták ki a kuko' Teleki Mihály gróf: Ezek az adatok mind azt bizonyítják,1 hogy a kérdés radikális megoldása végett törvényszerű intézkedésekre van szükség; (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Matolcsy Mátyás: A mi emberünk! Teleki Mihály gróf: Remélem, hogy a földkérdést az ősszel törvényhozási úton meg fogjuk oldani, addig is azonban tudok olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyekkel. karöltve kényszeríteni . tudom a > Tildy Zoltán intézett interpellációt a miniszterelnökhöz az alföldi közmunkák előkészítése ügyében. Kijelentette, hogy gondoskodni kell a mezőgazdaságú munkásság részére olyan állandó közmunkákról, amelyek emberi megélhetést biztosítanak ennek az értékes rétegnek. Katasztrofálisnak tartja a mezőgazdasági munkásságnak a városokba és különösen Budapestre váló özönlését, mert szaporítják a Városi proletáriátust. Megdöbbentő jelenség, hogy egyszerű négy-hat elemit végzett emberek is -nyugdíjas állásra törekednek. Ezeknek az embereknek állandó nyugodt foglalkoztatásáról gondoskodni kell. Végül kérte a kormányt, hogy a szikes talaj megjavítását az ott élő munkássággal végeztesse. " Teleki Pál gróf miniszterelnök az interpellációra válaszolva kijelentette, hogy minden törekvése, hogy a nagy munkástelepülések helyzetén javítson, mert maga is szükségesnék tartja a kérdés rendezését. A digózással kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy nem akarják a helybeli munkások elől elvenni a munkaalkalmat. Végül kijelentette, hogy 'm I ■ minden rendelkezésre álló eszközzel '»> r , , • <•* igyekszik ~ v- - . • a :• * fa mezőgazdasági termelésben ősszel felszabaduló munkáskezeknek közmunkákban Való foglalkoztatására. rieaföldeket és a kaszálást, úgyhogy megállapíttatott, hogy 14 napi kaszálással, csak tizennégy pengőt keresett. Felkiáltások a Ház minden oldalán: Hallatlan! bérlőt, hogy a megfelelő munkadíjakat fizesse ki. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Utasítottam a közigazgatási hatóságot, hogy a bérlő ellen az eljárást indítsa meg és az eljárásról engem soronkivül értesítsen. Remélem, hogy akkor ez az ominózus kérdés a Prónay-hitbizomány bérlőjével kapcsolatosan elintézést nyer. Tóth János és a Ház a földmívelésügyi miniszter válaszát tudomásul vette. Tildy Zoltán és a Ház a miniszterelnök válaszát elfogadta. A bányászkérdés Csoór Lajos interpellációjának törlése után Gruber Lajos (nyilaskeresztes) interpellációjában a bányamunkásság helyzetét tette szóvá. Beszédének megkezdése előtt 15 perc meghosszabbítást kért, amelyet azonban a képviselőház nem adott meg. Erre nagy vihar kerekedett, amely csak hosszú percek múlva csitult el. Gruber Lajos a vihar elülte után rámutatott arra, hogy hatvanezer embert érint ez a kérdés, akiknek munkabére napi 2—4 pengő között váltakozik, amiből a bányamunkás-családok megélni nem tudnak. Kifogásolta, hogy ha egy bányamunkás megsérül, akkor 3—20 pengőig terjedő birsággal sújtja a vállalat azzal az indokolással, hogy a munkás vigyázatlansága okozta a szerencsétlenséget. Guber Lajos beszédideje lejárt és Darányi Kálmán elnök kérte beszédének befejezésére. Az interpelláló képviselő ekkor ismét negyedóra meghosszabbítást kért* amit a képviselőház most megadott neki. Darányi Kálmán figyelmeztette, hogy kétszer senki sem kérhet meghosszabbítást a házszabályok szerint. Gruber Lajos erre befejezte interpellációját, amelyet kiadtak az iparügyi miniszternek. bármi más ok. akár valamely párt, vagy akármelyik képviselő úr ellen. — Ami az interpellációt illeti, kijelentem, hogy az 1939—40. évi költségvetésben kívánjuk előkészíteni a kérdés megnyugtató megoldását. Ennek keretében kívánjuk igen nagy mértékben honorálni, nemcsak a középiskolai helyettes óraadó tanári, hanem az összes tanítói és tanári kérdéseket. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Vannak azonban anyagi korlátozások és nem tudjuk az egész kérdést úgy rendezni, ahogy szeretnénk. Gondoskodni tudunk azonban arról, hogy az óraadó helyettesi kisegítő kategóriák lehetőleg rövid idő alatt ki- kiiszöböltessenek. És remélem, hogy a költségvetés keretében igen nagy lépést tudunk ebben a tekintetben tenni, bár itt nem százötvenezer pengőről van szó, amint az interpelláló képviselő úr említette, hanem körülbelül másfélmillió pengőről, mert hatszáz tanítói és kétszáz új tanári állást akarunk rendszeresíteni. Kétségtelen, hogy olyan lényeges segítséget fogunk hozni, amely őket meg fogja nyugtatni, nemcsak a jelen, hanem a jövő tekintetében is. Á költségvetés letárgya- lása után két-három héttel az óraadó helyettes tanárok küldöttségének a határozott választ meg fogom adni. A kultuszminiszter ezután részletesén vázolta, hogy miképpen jöttek létre a különböző helyettes óraadó tanári kategóriák. Rámutatott arra, hogy az értelmiségi munkanélküliek elhelyezése és a felvidéki Matolcsy Mátyás a kereskedelmi miniszterhez interpellált és azt állította, hogy a Goldberger-gyár kelenföldi üzemeiben nemzetellenes állapot található. Az interpelláció megkezdésekor beszédidejének meghosszabbítását kérte, a Ház azonban ezt nem adta meg, mire a nyilasok erős zajongásba kezdtek. . Az interpelláló előadta, hogy a textilipar előnyös helyzetet élvez, amit bizonyít a munkások számának állandó emelkedése is. Ezzel szemben a munkabérek csökkentek. Rajniss Ferenc: Goldberger bácsinak mennyi volt. Matolcsy Mátyás elmondta, hogy a mérnöki és tisztviselői karban 8 idegen, 47 tanerők beállítása alkalmával keletkeztek a különböző kategóriák, amelyeket a közeljövőben megszüntetnek. Szöllősi Jenő köszönettel vette tudomásul a kultuszminiszter válaszát. Palló Imre (nemzeti front) a kultusz* miniszterhez intézett interpellációjában kifogásolta, hogy a Széchenyi-gimnáziumi épületének égy részében a Néprajzi Múzeum anyagát helyezték el, amelynek következtében a tanulók 2—3 helyre járnak iskolába. Hóman Bálint azonnal válaszolt az inter-* pellációra és kijelentette, hogy annakidején arról volt szó, hogy a Néprajzi Múzeum anyagának egyik igen értékes részét hagyjuk-e elpusztulni, vagy sem. Hajlandó lenne a Néprajzi Múzeum anyagát máshová elhelyezni és az egyes osztályokat visszahelyezni a régi épületbe. E2 azonban csak akkor történhetne meg, ha új iskolát építünk, ami körülbelül nyolcmillió pengőba kerülne. A képviselőház a kultuszminiszter válaszát tudomásul vette. A rádió Kerekes Béla (nyilas) interpellációjában; a magyar rádiónak politikai célokra való felhasználását tette szóvá. Kifogásolta, hogy a választások alkalmával a rádió Pünkösd mindkét napján elhallgatta a szélsőjobboldal győzelmeit és teljesen egyoldalúan, csak a kormánypárti győzelmeket jelentette. Követelte, hogy ha az egyik párt felhasználhatja a rádiót politikai célokra, akkor a másik párt is felhasználhassa azt. Az interpellációt kiadták a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek. zsidó és 31 magyar van. A fizetések úgy alakulnak, hogy az idegeneknek 1019, a zsidóknak 327, a magyaroknak 190 pengő átlagfizetésük van havonta. (Nagy zaj a nyilasoknál, állandóan a jobboldal felé mutogatnak). Felkiáltások a jobboldalon: Mit mutogatnak reánk. Mi közünk nekünk Goldber- gerékhez: (Zaj mindkét oldalon). Matolcsy Mátyás kifogásolja, hogy az egyik miniszteri tanácsost vezetői állásba helyezték el a textiliparnál, majd sürgeti a vizsgálatot a textilipar részéről előterjesztett beadvány ügyében. Az interpellációt kiadták a kereskedelmi miniszternek. Hatszáz tanítói és kétszáz tanári állást rendszeresítenek Az adóztatás és a cukorellátás Teleki Mihály: Törvényszerű intézkedésekre van szükség Munkástelepülés, közmunka, dlgózás Interpelláció a Goldberger gyár állapotairól . Szöllősi Jenő (nemzeti fornt) az óraadó helyettes tanárok súlyos helyzetét tette szóvá. A miniszterelnök azt mondotta, hogy az interpelláló mindig először a szak- miniszterrel beszélje meg a kérdéseket. Én felmentem a kultuszminisztériumba, — mondotta Szöllősi — ahol az osztály- vezető távollétében beszéltem egy titkárral. • , Hóman Bálint: A miniszterrel kell beszélni. Szöllősi Jenő interpellációja további részében kifogásolta, hogy az óraadó helyettes tanárokat 15-féle csoportra osztották és fizetésüket is tizenötféleképpen állapították meg.' Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. Mindenekelőtt kijelentette, hogy az interpellációnak nem az a célja, hogy a képviselőházat politikai agitációra használják. Hóman Bálintnak ezekre a szavaira a szélsőbaloldalon vihar kerekerdett. Darányi Kálmán elnök csak nagynehe- zen tudott csendet teremteni, miközben Keck Antal nyilaskeresztes képviselőt két Ízben is figyelmeztette. A zaj lecsillapultával Hóman Bálint ismételten kijelentette, hogy az interpellációk alkalmával nem szabad politikai agitatív működést kifejteni, sem pedig szakkérdésekre vonatkozó hosszú tanulmányokat elmondani. — Az interpellációknak az a célja, — mondotta a kultuszminiszter —, hogy kérdéseket tegyenek fel röviden. Tizenöt perc untig elegendő arra, hogy a legfontosabb kérdéseket feltegyék és a választ a miniszter ezután megadja. Ez az elvi ok kényszeríti a kormánypártot a meghosz- gzabbítás megadása ellen és nem pedig Serényi Miklós gróf az igazságügyminiszterhez interpellált az arányos adóztatás kérdésében, valamint a cukorkivitelnek a belföldi fogyasztás csökkentéséről. Kifogásolja, hogy a részvénytársaságok csak egynyolcad részét fizetik annak, amit fizetniök kellene, ha olyan mértékben adóznának, mint a földbirtokosok, vagy háztulajdonosok. Szerinte százötven millió pengő nemzeti ajándékot kapnak ilyen módon a pénzügyminiszter jóvoltából. Reményi-Sehncller Lajos: És ezt maga el is hiszi? Serényi Miklós gróf azt kívánja, hogy szüntessék meg a cukornak alacsony áron való exportálását.., Reményi-Schneller Lajos (gúnyosan): Igaza van! (Derültség.) Serényi Miklós gróf: ... amikor a szegény családoknak nincs módjuk cukrot vásárolni. A cukorhoz elsősorban a zsidók jutnak, mert meg tudják fizetni. Addig nem szabad exportálni, amíg a belső fogyasztást el ném látják. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az interpelláló által elmondott adatok azt igazolják, hogy a statisztika igen veszedelmes tudomány. Hubay Kálmán: Nagyon veszedelmes. Reményi-Schneller Lajos: Hnbay Kálmán képviselőtársamat sokkal okosabbnak tartom, semhogy elhigyje mindazt, amit Serényi gróf előadott. Felkiáltások a nyilasoknál: Ez személyeskedés! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Akkor visszavonom. (Derültség,) Megállapította ezután a pénzügyminiszter, hogy Serényi gróf a statisztikai adatokat összekeverte, a részvénytársaságok jövedelmére vonatkozó adatai hangulatkeltő számok, melyek helyt nem állanak. Adóztatási kérdésekben valóban vannak panaszok, de ha nem jött volna közbe a kétízben való mozgósítás is, már régen túllennénk a társulati törvényen, amely teljesen elkészült, s melyet alapos megfontolás után fog a Ház elé terjeszteni, a tényleges és valódi nyereséget meg fogja adóztatni, még ebben az évben törvényerőre emelkedik és január 1-től kezdve végre is lehet hajtani. A cukorkérdéssel már az elmúlt őszöd foglalkoztak, kijelentette a miniszter, hogy cukrot nem exportálnak. (Helyeslés.) A múlthoz viszonyítva, mikor tíz, majd negyven vagont osztottak szét, jelenleg száznegyven vagon cukrot juttatnak el a reászoruló szegény gyermekek részére. A szétosztás az iskolákban történik, mert szomorú tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a családhoz juttatták el a cukrot, akkor sok esetben eladták. Tehát az interpellálónak az exportra vonatkozó adatai a valóságnak nem felelnek meg. A cukor árát jelentékenyen leszállították. (Zaj és ellentmondás a nyilasoknál.) A cukor iekintélyeS bevételt jelent a kincstárnak, tehát, ha lelkesednek a hadseregért, akkor bevételekről is kell gondoskodni. Egyébként a cukorfogyasztás kérdése szokás és éghajlati kérdés. Nem helyesli, hogy a túloldal a bajokat túlzott mértékben állítja be, Kéri a válasz tudomásulvételét. A Ház a miniszter válaszát Serényi Miklós gróf felszólalása után tudomásul vette, Csoór Lajos a földmívelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában a hegyközségi törvény módosítását kérte és az interpellációt kiadták a földművelésügyi miniszternek. Zsidó és kommunista sajtótermékek ellen Pálffy Fidél gróf nyilas a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez interpellált, az egyes kommunistaszellemű, baráti államokkal való kapcsolatainkat érintő külföldi sajtótermékek behozatala és terjesztése ellen. Elmondta, hogy több olyan Párizsban megjelenő és németelleiH“* E | Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok- nüfF Plil * nak> vezetőknek, gyár- és ipartelepek légoltalmi vezetőinek, lég- 1 *J| 5 Ül Villa oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Rombolóbomba és bombaoltalom. 3. Gyújtó- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbomba és gázvédelem. 5. Az elsötétítés. 6. A jelzőszolgálat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház légoltalma. 9. A falu légoltalma. 10. Függelékek. Ara 4.— pengő. A „Légoltalmi utasítás” figyelembe vételével szerkesztette: Papp J. Ottó m. kir. szkv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. kir. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — jelen müvet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. , Mindenkinek legsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan védekezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását Is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand könyvkereskedés Budapest, IY.f Kossuth Lajos-u. 5. Tel.: 18-57-30,18-74-00
