Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-24 / 142. szám
1939 JÚNIUS 24, SZOMBAT TEWIDEKl •J*hfifevRHnaíjE 5 Flachbart Ernő dr- egyeteml magántanár A Felvidék kiváló fogadósának érdekes előadása a budapesti egyetemen A budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem jogi és államtudományi ' karán ma érdekes és a Felvidéket közelről érdeklő esemény játszódott le. Flachbarth Ernő dr.. a felvidéki magyarság egyik élharcosa és legkiválóbb jogásza egyetemi magántanári próbaelőadást tartott A csehszlovák állam meqszünése nemzetközi jogi szempontból' címmel. Az előadást előkelő közönség hallgatta végig, köztük ott láttuk a Felvidék szellemi vezéreit s a magyar revíziós mozgalom kiválóságait. Flachbarth Ernő dr. magas színvonalú szabad előadásában az államok megszűnésinek jogi értékelésével foglalkozott, majd finom elmeéllel vette ezután elemzés alá a március 14—-17 közti cseh-szlovák eseményeket. A kifejlődést a müncheni négyhatalmi szerződés indította el, amely a szudétanémet területeknek egyszerű átengedése volt. Politikailag lehet kényszerről beszélni, de jogi szempontból nem. Ugyanez állt fenn a teschani és árvái területeknek Lengyelországnak való átengedése esetében is. Átengedés volt Ipolyság és Sátoraljaújhely visszaadása is. A Felvidék visszacsatolása azonban döntőbiró- sági odaítélés alapján történt. Ha Csehszlovákia az odaítélt területeket nem engedte vo'jna át, akkor nemzetközi jogi szempontból deliktumot követett volna el, amelynek alapján megtorlásokat foganatosíthattak volna ellene. Az illusztris előadó ezután a cseh-szlovák állam végső széthullásával foglalkozott. Szlovákia szeparáció útján vált önálló állammá. Németország vállalta Szlovákia védelmét, viszont ez a terület vállalta, hogy honvédelmét és külpolitikáját köteles Németországgal egyértelemben intézni. Ez a viszony „protekció”, de nem „protektorátusA cseh-morva terület viszont „unióba” lépett Németországgal és állami létét elvesztette. Az előadás alig huszonöt perce tartott, amikor a jogi kar dékánja megköszönte az előadást. A tanári kar erre tanácskozásra vonult vissza, majd a dékán a közönség ünneplése és tetszésnyilvánítása mellett kihirdette, hogy Flachbarth Ernő dr.-t egyetemi magántanárrá elfogadta. ¥ Egy szerény, csöndes, tudományos téren dolgozó és rendkívüli érdemeket szerzett közírónk a mai napon eljutott ahhoz a célhoz, amely a tudományokkal foglalkozó kiváló kultúrmunkásoknak mindenkor legfőbb célját és ambícióját alkotta: az egyetemi katedrához. Nagy örömmel, meleg együttérzéssel, igaz rokonszenvvel közöljük a Felvidéki Magyar Hírlap olvasóival, hogy Flachbarth Ernő dr. miniszteri osztálytanácsost a magyar tudományos élet szellemi fellegvárában, a Pázmány Péter Tudomány Egyetem jogtudományi karán magántanárrá habilitálták és pénteken tartotta meg nagy érdeklődés mellett próbaelőadását. Mindazoknak, akik figyelemmel kisérték húszéves kisebbségi életünket, akik ismerték a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális eseményeket, a mozgalmainkban résztvevő személyeket, azoknak munkásságát, tevékenységét, nem kell hosszabban beszámolnunk arról, hogy mit jelentett Flachbarth Ernő dr. munkája a csehszlovákiai magyarság közéletében, hogy milyen jelentős, irányító szerepet játszott ő esztendőkön át egész kisebbségi mozgalmunk irányításában, mindaddig, míg a viszonyok kényszerítő hatása alatt addigi munkaterületét el nem kellett hagynia. De új munkahelyén, most már az anyaországban, továbbra is ugyanolyan munkabírással, rendíthetetlen buzgalommal dolgozott a magyar kisebbség ügyéért, mint azt szlovákiai, majd prágai őrhelyén tette. Fiatal ember volt még Flachbarth Ernő dr., amikor az összeomlás, az államfordulat és Trianon egyszerre a közélet mezejére szorította. Szükség volt az ő széleskörű jogi ismereteire, közírói készségére és páratlan munkásságára. Közjogi szakismeretei egyszeriben nélkülözhetetlenné tették és hamarosan köztudomásúvá vált kisebbségi életünk irányítói között, hogy a szerény, csendes modorú fiatalember a kisebbségi kérdésnek egyik legkiválóbb szakértője, nemcsak szlovákiai, hanem valóban európai viszonylatban is. Ettől kezdve minden idejét a kisebbségi kérdés elméleti tanulmányozására és az elméleti tanulmányokból leszűrt elvek gyakorlati érvényesítésére kellett fordítania. Mint a Prágai Magyar Hírlapnak éveken át szerkesztője és vezérpublicistája azokban az időkben jelzett irányt és mutatott utat. amikor még csupán kő—m-mlai bontakoztak ki húszéves kisebbségi küzdelmünk arcvonalának és kádereinek. Sűrűn egymásután jelentek meg cikkei és tanulmányai, mindmegannyi maradandó hatású terméke politikai irodalmunknak. Ö volt az első magyar újságíró, akinek Masaryk elnök interjút adott és ez az interjú akkoriban széles körökben keltett visszhangot. Értékes munkásságát a politikai küzdelemben is igénybevették, majd Petrogalli Oszkár halála után reábízták a Prágában működő ellenzéki központi iroda vezetését és irányítását. Ebben a minőségében munkatársaival együtt páratlan értékű sérelmi | anyagot gyűjtött össze, dolgozott fel és hozott külföldi lapok útján az európai köz- I Róma, június 23. Valamennyi olasz lap közli azt a budapesti keltezésű h'rt, hogy a román katonai h-lóságok szabotáló munkája következtében a magyarországi A büntetőtörvényszSk Dorosy Dezső dr. elnöklése mellett ítélkező tanácsa, mint valutabíróság, pénteken folytatta Pongrácz Albert báró és Roth Jenő bankár nagyarányú valutabűnpörének a tárgyalását. A büntetőtörvényszék bűnösnek mondta ki Pongrácz Albert bárót és Roth Jenőt fizetési eszközökkel űzött visszaélés elkövetésére irányuló összebeszélés, illetve szövetkezés bűntettében és ezért Pongrácz Albert bárót nyolchónapi börtönbüntetésre és 500 pengő pénz- büntetésre ítélte, de kötelezte 500 pengő vagyoni elégtétel vélemény tudomására. Tehát nagyrésze volt abban a felvilágosító munkában, amely végül is bemutatta az ámuló világnak Csehszlovákia igazi arcát. Nagyon sok külföldi kongresszuson, tanácskozáson vett részt, szoros kapcsolatban állott a népszövetségi ligák uniójának központjával, nép- szövetségi körökkel s joggal mondhatjuk, hogy mintegy vezérkari főnöke volt a külföld felvilágosítására irányuló minden propaganda tevékenységnek. Angol és francia nyelven megjelent röpiratait szigorú objektivitás, tárgyismeret jellemezte, éppen ezért voltak írásai hasznos és veszedelmesen éles fegyverek. Mint tudós, csak nemrégiben lepte meg az európai tudományos világot egy olyan hatalmas felkészültségű németnyelvű tudományos munkával, amely a kisebbségi kérdésnek a nemzetközi jog szempontjából való legbehatóbb ismertetése. Ez egyszerre reáirányította a tudományos köröknek figyelmét is és ezt a tudományos munkásságot honorálta a Pázmány Péter Tudományegyetem, amikor meghívta magántanárnak. Flachbarth Ernő új munkahelyén még sokat és jelentősei fog alkotni a kisebbségi jog érvényesítése terén. árvíz nagy károkat okozott. A tudósítások kiemelik, hogy a magyar kormány követelni fogja Romániától a károk megtérítését. megfizetésére is. Roth Jenőt egyévi és hathónapi börtön, valamint ezer pengő pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság s vele szemben ezer pengő vagyoni elégtétel megfizetésére irányuló kötelezettséget állapított meg. Foglalkozott a részletes indokolás Pongrácz Albert bárónak a főtárgyaláson Zombori Lászlóra, illetve Zombori Merce- desre vonatkozóan tett vallomásával is. Ezzel kapcsolatban a törvényszéknek az az álláspontja, hogy a bárót hátsó gondolat, átlátszó taktika vezette akkor, amikor kellőképpen meg nem okolt és ezért el sem Hoszvényes fájdalmaknál^*"* reumatikus béntaUiriaknáj, idegfájclalmak« nál, fejfájásnál, tjsületi- és tagffíjdalmak- nál, valamint meghűléses bgiélpégeknél, gyorsai/ és mzto»n hat a Td|al.| Orvosok ezrei ajánlok I Togal-k-ítehál ön is bizalommalJvásóBolhatja. Imigyen Spiég ma egy kísérl®ét. Mérje kifjjjtzetten k kiváló hatású Tolßl-t.ireijesen^p-t^jjg^l&n. Minden gyógyszertlrban M Ä.60 fogadható módin megváltoztatta régebbi vallomásait. —- Zombori László nincs Mavvarországon s ezért — hangzott az indokolás idevonatkozó része — a vádlottak igyekeztek mindent ráfogni. A Zombori Mercedes iránti szerelmére s a leány felbujtására való hivatkozás, az erre alapított és nyilván való'Tan védekezés hasonló ténybeli értékkel és erkölcsi súllyal bír. A büntetés kiszabásánál a törvényszék enyhítő körülményt nem észlelt, de súlyosbítóként vette figyelembe, hogy Pongrácz Albert báró, mint a történelmi társadalmi osztály tagja — kinek fokozottabb kötelessége lett volna a nemzet parancsoló érdekeit szem előtt tartani s azt másokkal szemben is megvédeni — nemcsak hogy nem ezt tette, de éppen nyilván születésére alapított és várt összeköttetéseire számítva, igyekezett bűnös úton nemzetrontó anyagi haszonhoz jutni. Roth Jenővel szemben nyomatékos súlyosbító körülmény, az indokolás szerint, hogy ő volt a nemzetellenes bűntett szellemi kitermelője, gyakorlati irányítója és mozgatója. Nélküle a vádbeli cselekméy nem is lett volna megvalósítható. Az ítélet kihirdetése után a vádlottak és védőik a bűnösség kimondása miatt, felmentés céljából, Schindler_ Dezső dr. királyi ügyész pedig súlyosbítás miatt jelentett be semmiségi panaszt. Az ügyész indítványára a törvényszék Roth Jenő további fogvatartását rendelte el. A magyar-bolgár barátság jegyében küldte Magyarország kormányzója a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített Nagykeresztjét Borisz bolgár királynak.. A kitüntetett bolgár uralkodó és a kitüntetést adományozó magyar kormányzó személyén keresztül a két nemzet egymáshoz fűződő hagyományos barátsága domborodik ki. A szimbólum, amely a legmagasabb magyar érdemrend fényében jelenik meg, a magyar nemzet szeretetét és elismerését juttatja kifejezésre a bolgár király és népe iránt. A kitüntetett uralkodó távirata, amelyet ebből az alkalomból küldött Horthy Miklós Magyarország kormányzójának, a baráti hang őszinte melegségével viszonozza a magyar rokonszenv megnyilatkozását. Nem alkalomszerű tett a kitüntetés és nem alkalmi udvariasság a kitüntetés fölött kifejezett öröm és köszönet. A magyar és bolgár államfő ünnepélyes érintkezése mögött két nép, két nemzet évszázados kapcsolatai élednek fel. A magyar-bolgár viszony két rokon nép egymás iránt érzett természetes vonzódásából alakult ki és a történelem során a műveltségi és politikai kapcsolatok egész sorát hozta létre. De eltekintve a régmúlt közös magyar-bolgár vonatkozásaitól, a közelmúlt eseményei is csak fokozták a két nép közt a megértést és érdekközösséget. A világháborúban a bolgár és a magyar fegyverek együtt küzdöttek a nemzeti szabadságért, jogért és igazságért és a közösen vívott harcok után mindkét nemzet az igazságtalan, méltatlan békeszerződések áldozatául esett. A békeszerződések revíziójáért folytatott küzdelem egyhamar közös célért dolgozó társakká avatta a magyart és a bolgárt, s ma, amikor a párizskörnyéki békeszerződések lidércnyomása tünedezik a Duna- medencéből, az igazságos békéért sikra- szálló két nemzet még szorosabbra fűzi békében és háborúban bevált kapcsolatait. A magyar és bolgár államfők mögött ma két erős nemzet fegyelmezett sorai állnak, örömmel kísérik az uralkodók közt váltott baráti szavakat és egymásba vetett bizalommal néznek az ,''T”fo”Tnái ó^mf-tt jövő felé. ...................... . .......i Miért veit szükség zsidótörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszolt erre a kérdésre Bartha Miklós a legnagyobb magyar publicista és nemzetpolitikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltüntették a piacról a szerzőt pedig támadták, csúfolták .. Megállapításai nemcsak ma is igazak, hanem ma is égetően időszerűek, s a „Kazárföldön4* súlyos problémái ma is problémák Minden müveit embernek olvasnia kell BARTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő politikára! Kapható a STÁDIUM könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111. szám), PFEIFER FERDINAND könyvkereskedésében (IV., Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyvesboltban. Ara kötve: 2.50 p —— . ,i m wijJJXZW tj<7! . ■■ 1 Magyarország követelni fogja Romániától az árvízkárok megtérítését — írjak az olasz lapok Báró Pongrácz Albertet nyolchónapi börtönre ítélte a valutabiróság Az indokolás szerint alaptalanul hivat* kozott arra, hogy Zombori Mercedes színésznő bultotta fel
