Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-24 / 142. szám
2 TEHÍIDE&I 1939 JÚNIUS 24, SZOMBAT belőle. Kárpátalja Cseh-Szlovákiában hiába birt nemzetközileg biztosított önkormányzattal, az mindvégig csak a pa,piron maradt. A csehek a kárpátaljai területi autonómiát mindvégig elsikkasztották. Először úgy sikkasztották el, hogy egy nagymegyét csináltak belőle s ennek a nagymegyének a jogköre nem volt több, mint a többi húsz hasonlóé, később tartományi címet is adtak neki, ám a tartománynak megint nem volt több „önkormányzata“, mint a többi három tartományé, de mindenesetre kevesebb, mint egy magyar megyéé. Kárpátalja most nyelvjogi, kulturális és gazdasági tekintetben három megyét átölelő magasabb közigazgatási egység lett, különlegesebb pozícióval bíró test, mint a többi magyar vármegye. Mert nyelvi tekintetben itt a magyar mellett a magyar-orosz is egyenrangú hivatalos nyelv lett. A kárpátaljai kormányzat hármas tagolása, a közigazgatási, a kulturális és gazdasági ügyek kezelése megfelel annak az önkormányzati keretnek is, amelyet a magyar-orosz nép a saintgermaini szerződés értelmében várt. Ez a megoldás tehát teljesen alkalmas a cseh ígérgetések által fölkorbácsolt rutén vágyak egészséges kielégítésére, anélkül azonban, hogy a megyei egységekben rejlő ezeréves ön- kormányzati formát és a magyar állam egységét veszélyeztesse. Persze, nem elégítheti ki azoknak az ukrán irredentistáknak az igényeit, akik önálló államról, lengyel, magyar, szlovák, sőt nagyoroszellenes támadó állam alakításáról ábrándoznak s puskaporos hordót akarnak építeni a Kárpátokban Kelet-Európa békéje számára. Volosinéknak. De Volosinék pünkösdi királysága csak azért tudott néhány hétre agyrémből rémregénnyé változni, mert ez a kísérlet egy összetákolt állam agóniájának, darabokra való szétrothadásának láztünete volt. Haldoklás volt és nem életet szülő vajúdás. A fantasztikus irrealitások, a ha- vasi délibábképek után a szerencsés magyar megoldás megint realitást, a valósághoz való visszatérést, a hagy- máz után az egészséget jelenti. Munkát, kenyeret, egészséget, a húsz éve leszakított testrész vérkeringésének újabb megindulását: életet. Ismételjük, a fölvázolt kárpátaljai keret még csak ígéret. A keretet a. gyakorlatban élettel kell megtölteni. De a keret életre való keret és azt hisszük, hogy méltó alkalmazása az ezeréves szentistváni gondolatnak. Teljes a reményünk, hogy a legmegfelelőbb megoldás a magyar-rutén testvérnemzetek együttélése számára. Olyan megoldás, amely nem hasonlítható más népek szimbiózisához, a mi középeurópai életszükségleteinkből, földrajzi adottságainkból folyó, eredeti és magyar. Megoldás, amely a történelmi múlt és a jövő szintézise: benne van az ezeréves múlt ezer tanulsága és benne van a nemzeti szimbiózist elrendelő jelen korszerű szemlélete és parancsa. A közös élettér középeurópai értelmezéséből eredő magyar modus vivendi. Á Kormányzó Űr // mélynyesnásu arcképe cm. méretben P 1,40 + ioriéköitségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a keresztünk —-------*-------------f-----------—---------—------------*7------------------1 0 a ml | lézerünk Ez a ml ■ .................................la------------hazánk 1 —... --------------------------■%--------!■ % feliratú fenti ^nagyságú, de háromszin nyomású képek P 1.50 + portéköStségért megrendelhetők: STÁDIUM SAJTÓÍíALLALAT RT-núi Budapest, VI., Rőzsa-ufca 111. az. Folytatás az lök neveit tartalmazza. Ezt a névsort, mint említettük, miniszterelnöki indítvány formájában fogják az országgyűlés elé terjeszteni és várhatóan már hétfőn letárgyalni, úgyhogy kedden sor kerülhet a képviselők behívására. A névsorokat a felvidéki és kárpátaljai illetékes tényezők állították össze és már néhány napja benyújtották Keresztes-Fi- scher Ferenc belügyminiszterhez, aki a végleges névsort a miniszterelnök számára kijelölte. Ezt a névsort a miniszterelnök a belügyminiszterrel és a felvidéki miniszterrel egyetértve terjesztette a mai minisztertanács elé és kijelölte a behívandó képviselőket. Kárpátalja tíz mandátuma között helyet kell adni a novemberi határmegvonás után Kárpátalján maradt magyar töredék vezérének, Hokky Károly volt szenátornak, aki a hírhedt egylistás Volosin- választás alkalmával azért nem vehetett részt a választási küzdelemben, mert Volo- sin a magyarok listáját önhatalmúan el1-ső oldalról utasította. Továbbá helyet kell adni Egry Ferenc kisgejöci harangöntőmesternek, aki a kárpátaljai magyarság életében mint szenátor két cikluson keresztül játszott fontos vezetőszerepet. Harmadik helyen Habka Péter técsői ügyvéd neve szerepel, esetleg sor kerül Csuha Sándor szobrác- vidéki földbirtokosra is. A többi hely a Bródy-féle ruszin autonom földmíves-szö- vetség és a Fencik-íéle kárpátorosz nemzeti fasiszta párt jelöltjeiből és a magyarorosz nemzeti tanács tagjaiból kerül ki. A Felvidék felemelt létszámú 26 helyéből a ruszinok 3—4 helyet kapnak. Ezekre a helyekre Fencik Istvánon és Földesei Gyulán kívül Bródy András és esetleg a Bródy-párt volt tartománygyűlési képviselője, Bencze György kerül. Mint ismeretes, Bródy András a ruszinok vezére, Kártyák Iván elhunyta után vette át a magyarbarát ruszin autonom földmíves-szö- vetség vezérletét és 1938 október 6-án Kárpátalja miniszterelnöke lett. Mivel a prágai minisztertanácsban ragaszkodott a népszavazás elvéhez, a Syrovy kormány megfosztotta miniszterelnöki megbízatásától és több hónapra börtönbe vetette. Két szlovák nemzetiségű képviselő Is lesz A képviselőház folyosóján pénteken elterjedt hírek mint újdonságot közölték, hogy a Felvidékről két szlovák nemzetiségű jelölt is mandátumot kap. Annyit sikerült megtudnunk, hogy az egyik esélyes jelölt törzsökös tagja volt az Egyesült Pártnak, illetve régebben az országos keresztény szocialista párt szlovák osztályának. A fennmaradó húsz-huszonegy helyre elsősorban az eddigi 14 felvidéki képviselő kerül és a magyar képviselők sorában esélyes helyen szerepel még Tost László. Bártól Iván, Papp Mihály, Pintér Béla és Király József. Természetesen ezeknek a helyeknek betöltése számtalan kombinációra ad alkalmat, amelyeket a sajtó már eddig is bőven kihasznált, figyelembe véve a volt választási listákat. A felhatalmazási javaslat vitája a képviselőházban Lemondott mandátumáról a volt nyilas koréinak Bobory György alelnök tíz órakor nyitotta meg a képviselőház ülését és elnöki előterjesztései során bejelentette, hogy a felsőház változatlanul megszavazta a felvidéki és kárpátaljai javaslatot, majd bemutatta Magyary-Kossa Istvánnak, a Ház volt korelnökének levelét, melyben egészségi állapotára való hivatkozással mandátumáról lemond. A Ház a lemondást tudomásul vette és a listán soronkövetkező képviselő behívásáról intézkedni fog. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az indemnitási javaslatot, majd a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi 26-ik törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazást további meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat tárgyalására tértek át. Krúdy Ferenc előadó ismertette a törvényjavaslatot és a felhatalmazás meghosszabbításának szükségességét és a javaslat elfogadását kérte. Kerekes Béla nyilas nem ad bizalommal felhatalmazást a kormánynak, amikor nyolc esztendőn át nem tudta megoldani a társadalmi kérdéseket. Szlovákiában 24 óra alatt megoldották a zsidókérdést és nálunk hosszadalmas viták után rendezték csak a kérdést, amíg rengeteg érték hagyta el az országot. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Németországból is megy ki a vagyon, pedig ott.alaposan megcsinálták. Meskó Zoltán: Statárium kell! Ha a pénz bentmarad, a zsidó kimegy, az a politika. (Derültség.) Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Én benne vagyok, Zoltán bácsi. (Taps a nyilasoknál.) Kerekes Béla a javaslatot nem fogadta el. Esterházy Móric gróf szükségesnek tartja a felhatalmazást nyolc év múltán is, annak ellenére, hogy az államháztartás helyzete teljesen konszolidálódott. Szükséges azért, hogy a kormány a felhatalmazással éljen az ország nagy érdekeinek biztosítása céljából. Kéri a kormányt, hogy a kibocsátandó rendeleteket előzetesen mutassák be, továbbá, hogy ismerje el kötelezőnek a kormány azt az országos határozatot, hogy e felhatalmazás nem vonatkozik arra is, hogy alkotmányunknak törvényen, vagy szokásjogon alapuló szabályait rendeletileg módosíthassa, vagy hatályonkívül helyezhesse. Ezután a pénzügyi helyzettel foglalkozva megállapította, hogy a Felvidék visszacsatolásával felmerült költségekre kiadott 177 millió pénzügyi szempontból gazdaságosnak nevezhető. Egyébként a javaslatot elfogadta. (Helyeslés és taps.) A magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény Tors Tibor előadó ezután a vita megszakításával beterjesztette a magyarjapán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentését, amelynek tárgyalására a Ház a sürgősséget kimondta. Meizler Károly volt a felhatalmazási vitában a következő szónok. A törvényjavaslatot nem fogadta , el, mert nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Felszólalásában választási kérdésekkel foglalkozott és megállapította, hogy a liberális kapitalista rendszer öreg csáklyásaj kimúltak a képviselőházból, de a képviselőház új arculata és a miniszterelnök által bejelentett program között ellentétet lát. Hosszasan foglalkozik a miniszterelnök programjával. A földbirtokreform elsősorban üzemi kérdés Piukovich József Magyar Élet párti kép- ■'selő kijelentette, nagyon tévednek, akik azt hiszik, hogy a liberális gazdasági rendszer bűneiért hajlandók a most bekerült képviselők a felelősséget vállalni, mert ezzel a rendszerrel nem azonosítják magukat. A miniszterelnök programjánál továbbmenő programot nem kell adni. Fájdalommal látja, mikor a magyar munkáskérdésekről az anakronizmussá vált szocialista és demokrata pártok ki akarják oktatni őket, ezeket visszautasítják. Rátérve a javaslatra, kijelentette, hogy nem jöttek volna a parlamentbe, ha >, ’? nem akarnának dolgozni \, és cselekedeteket követelni. A végrehajt tást azonban mindig megelőzi a szerveze- tek kiépítése. Ez a probléma a legnagyobb, éppen a pénzügyi és gazdasási életben. Büszkén látja, hogy a miniszterelnök olyan kiváló agrárprogramot adott« melynek első, legfontosabb tétele a termelés és mezőgazdaság átállítása, a spekulatív termelésről a lukrativ, a nemzet érdekeit szolgáló termelésre. A földreform' kérdésénél az a véleménye, hogy a földreform elsősorban üzemi kérdés. Ebből a! szempontból kell nézni s mert eddig nemi így nézték, ezért nem sikerültek az eddigi kísérletek. A törvényjavaslatot elfogadja« (Helyeslés és taps.) Kúpért Rezső szólott ezután a javaslathoz, főleg közjogi szempontból. A javaslatot nem fogadja el. Tóth József Magyar Élet párti képviselő a javaslatot a miniszterelnöki bizalomnál fogva elfogadja. Szintén tiltakozik az ellen, hogy azonosítják őket a régi Bethlen- rendszerrel, amelynek semmiképpen nem' követői. A zsidókérdés könyörtelen végrehajtását a nemzet egyetemes érdeke szempontjából sürgeti. A földbirtokreform gyökeres megoldását annál inkább is kívánatos, mert nem lehet nézni, hogy többszázezer katasztrá- lis hold idegen kézben legyen, amikor ai magyar munkástömegek nem Rendelkeznek biztos megélhetési alappal. Igazságos adóztatást sürgetett és a javaslatot elfogadta. (Éljenzés és taps.) Csoór Lajos a javaslat ellen szólalt fel« elsősorban azért, mert a 36-os országos bizottság, amely dolgait nem végezte időszerűen, hatáskörében nem hosszabbítható meg. Foglalkozott a gazdaadósságok kérdésével, majd a gazdasági élet rendjének kérdésével és a búza árával. Vásáry István szintén a javaslat ellen; szólott, szerinte a javaslat az alkotmányos elvvel nem egyeztethető össze. Foglalkozott a közületek kérdésével és a, Speyer-kölesönnel. A pénzügyminiszter felszólalása Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a vita szónokainak válaszolva utalt az 1931-ben alkotott törvény megokolására, mely szerint a gazdasági helyzet szükségessé teszi a törvényhozás két házából alakított gyorsan intézkedő szervnek, ä 33-as, illetve 36-os országos bizottságnak a törvényhozáson kívül való beiktatását, A külpolitikai helyzet megokolja, hogy ä törvény hatályát meghosszabbítsuk, hogy legyen kezünkben egy olyan instrumentum, amellyel szükség esetén nagyon gyorsan tudunk élni és az intézkedéseket megtenni. A szónokoknak egyébként azt válaszolja, hogy tanulmányozzák az eredeti törvényjavaslat megokolását és akkor választ kapnak azokra a kérdésekre, amelyeket felvetettek. Egyébként a javaslat elfogadását kéri. A Ház a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben ezután elfogadta. A házadómentességrűl szóló javaslat Krúdy Ferenc előadó ismertette, ezután a Budapesten létesítendő tisztviselői és munkásházak adómentességéről . szóló javaslatot, majd az ismertetés u£án az elnök rövid szünetet rendelt el,finely után javaslatára elhatározták, hogy a vitát hétfőn délelőtt tíz órakor fcaytatják. í TELEFONSZÁM: 144-400
