Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-23 / 141. szám
10 TECTiftgfc! 1939 JÚNIUS 23, PÉNTEK Magyar írók a magyar filmgyártásért Nyaraljunk Kárpátalján — a magyar Svájcban r A magyar ember egyik legnagyobb ti-1 bája az, hogy soha sincs megelégedve azzal, ami az övé. Rendkívül szeretjük aztt ami idegen. Mindent, ami külföldi. Legyen az bármi. Ember, állat, élő vagy élettelen tárgy. Sőt a levegő, a napfény, a víz és a homok is sokkal jobban esik, ha idegenben, drága pénzen juthatunk hozzá. Hát hiszen szép az idegen értékek megbecsülése, de csak rendjével, addig, amíg magunknak nem ártunk vele. Amíg a saját érdekeinket nem veszélyeztetjük. Mert mégis csak az a fontos, hogy magunkra gondoljunk elsősorban, a saját boldogulásunkat tartsuk szem előtt. Mert erre van most szükség. Nagy, nagy összefogásra, hogy a húsz esztendős trianoni fogságból hazatért tesvéreinken segíthessünk. Ha keménynek érezzük a feladatot, vegyünk példát az angoloktól. Az utazó angoloktól. akikkel tele van a világ, de akiket a harmincas évek elején, a világválság alatt nem láttunk sehol. Mert az angol ember leküzdötte nagy szenvedélyét, az utazgatást és otthon maradt spórolni. És takarékosságának meg is volt az eredménye. Az otthon elköltött fontok csodákat műveltek. Mert a világválságot, amely Angliát sem kerülte el, alig egy év alatt leküzdötték teljesen. Miért ne tehetnők meg ezt mi is?! Hiszen a mi pengőnknek is kitűnő a csengése — és mennyivel szebben csengene még akkor, ha itthon költenénk el. Rengeteg alkalom van rá. Különösen most, nyáron. A nyaralási gondok idején. Mi volna, ha mi is itthon maradnánk?! Ha itthon költenénk el a pénzünket?! Hiszen a Balatonon, a Mecseken, a Mát- ráapft Kékesen és a többi kiváló nyaralási lehetőségeken kívül újakkal is szaporodott az ország. A Felvidék keskeny kis sávján kívül a márciusban hazatért Kárpátaljával, amelyet nagyszerű természeti adottságainál fogva mindé;n túlzás nélkül nevezhetünk a magyar Svájcnak. Mert mindent megtalálhatunk ott, ami az ideális nyaraláshoz szükséges. Hegyet, vizet, fenyveserdőt, pompás magaslati levegőt, modem felszerelésű sportpályákat és nem utolsó sorban igen olcsó megélhetést. Aki a nyaralást valamilyen kúrával is köti egybe, az is megtalálhatja számítását. Szolyva, Hársfáivá, Rahó, Iványi és Szittyák kitűnő gyógyhatású forrásainál. Természetesen ezek a fürdők berendezés tekintetében még igen kezdetlegesek, hiszen a cseheknek igazán nem volt érdekük, hogy a Tátra és a csehországi fürdők rovására kiépítsék, modernizálják. A luxust és a kényelmet azonban nélkülözni lehet a kívánt cél érdekében mindaddig, amíg a magyar vállalkozó szellem fel nem ismeri ezeknek a fürdőknek óriási gazdasági lehetőségeit. Kevés tőkével is virágzó fürdőéletet lehetne varázsolni ottan. Hiszen a vidék festői szép, a megélhetés igen olcsó, A Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomást! arcképe 63x95 cm. méretben P 1.40 + portékÖltségért, valamint a legújabban megjelent Csak m a hereiztttnk Ö a ml vezérünk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszfn nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelheták: STÄDIUH SAJTŰUfiLLflLAT RT-nüi Budapest, Rózsa-utca 111. as. a források hatása pedig csodálatos. Aki a turisztikát és a vizet kedveli, annak sem kell a tengerpartra vagy idegen hegyek közé menekülnie. Kárpátalján megtalálja azt is. A szelídebb hajlású hegyeken kívül, égbenyúló havasokat, melyen úgy terem a havasi gyopár, mint bokor alján az ibolya. Fürödni is lehet. A Tisza kékesen csillogó, hűvös hullámai új idegeket simogatnak belénk. Husztnak és Nagyszöllősnek kitűnő strandfürdője is van. Nagyszöllősnek egyébként kis gyógyfürdője is van, a Teplica, amely romantikusan szép kirándulóhely is egyúttal. Itt szokták tartani a híres-neves Anna- bálokat és nyári mulatságokat is. De a Tiszán kívül a Tarac, Talabor és a Nagyág is alkalmas a vízisportok művelésére. Visszatérve azonban a turisztikához, részletesebben kel ismertetnünk ennek a csodaszép vidéknek nevezetességeit. Kárpátalja visszacsatolásával miénk lett ismét a Tisza-forrás is. A Fekete-Tisza vidéke különösen elragadó. És a megközelítése sem ütközik különösebb nehézségbe. Aki csak egy kicsit is szereti a hegymászást, kényelmes, szép erdei úton juthat fel az 1229 méter magas Akol-ha- vasra, hogy megcsodálhassa a legmagya- rabb folyó, a Tisza bölcsőjét, amely sohasem lépte túl a történelmi Magyarország határait. És most is hazatért szépen, a húszesztendős kényszerelszakadás után. Máramarosnál tartva, meg kell említenünk egy csodálatos természeti tüneményt, amely ökörmező környékén, Szi- nevérnél jelentkezik így, nyári időben. A természetnek ez a ritka játéka a havasi délibáb, amely talán szebb a hortobágyinál. De ez a környék még arról is nevezetes, hogy itt találjuk a két szinevéri tengerszemet, amelyekről a környék lakóin és a földrajztudósokon kívül alig tud más valaki. Ozera tengerszemnek hívják, miután a 990 méter magas Ozerni havason találhatjuk. Vizében pisztrángot tenyésztenek, míg a másik tengerszem vizében megdöglik a hal, a benne feloldott mérges ásványok következtében. Maga az utazás is élmény Kárpátalján. Az Ung megyén áthaladó Debrecen— Sianki vasútvonal, amely a szakértői szemeket is csodálatba ejti. Ezen a vonalon utazva, azt sem tudjuk, mit bámuljunk jobban, a vadregényes tájat vagy a magyar vasútépítésnek ezt a bravúros teljesítményét, amelynek merész kapaszkodói Fenyvesvölgy előtt kezdődnek, hogy hat alagúton át, a Bisztra völgye fölött, 719 méter magasságban érje el a csorbadombi állomást. Csorbadombtól ismét emelkedik a sínek útja. Két szédítően merész viadukt és három alagút következik még, hogy a 857 méteres magasságban kanyarodjon Lengyelföldre, elhagyva a szomorú emlékű uzsoki országhatárt. Van még egy másik turistaszemet gyönyörködtető vasútvonala is Kárpátaljának. Éz a lawocznei vasútvonal, amely Bereg legszebb, legregényesebb táját, a híres beregi hegyvidéket metszi kígyózó sínpárjával. Aki ezen a vasúton utazott, ha csak egyszer is, nem felejti el többé! A hegyvidékért rajongók meg különösen nem. A síkságot kedvelők is megtalálják a saját ízlésüket. Nagyszöllős egyes vidéke például a város felett emelkedő boráról, szőlőjéről híres Feketehegy kivételével, itt- ott síkságnak is nevezhető. A Tiszapartján üldögélve, a hegyek csak kéklő messzeségből látszanak oda, de a levegője mégis elsőrendű, tiszta magaslati levegő, amit a környékbeli erdők lehelnek ki magukból. Ez tehát az újra magyar Kárpátalja, melynek a csehek által elzárt életfolyamata a határsorompók eldöntésével ismét a régi mederbe terelődhetik vissza. Abba a mederbe,, amelytől a trianoni boszorkánykonyha lombikjaiban mesterségesen előállított „csehszlovák” állam húsz esztendőn át könyörtelenül elzárta. Ez a természetes életfolyamat most megindulhat ismét, ha mi, magyar közönség is segítségére sietünk, szeretettel, megértéssel és a nyaralásra szánt összegeinkkel. Ne vigyük a magyar pengőt külföldre! Ez legyen a szemünk előtt. És ha ezt betartjuk, ha legalább néhány évig lemondunk a külországi barangolásról, tapasztalni fogjuk az eredményt. Rövidesen talpraállunk, megerősödünk és azután, mint a bodog Magyarország boldog polgárai folytathatjuk külföldi passzióinkat. De addig maradjunk itthon. Kövessük az angol példát és ne csak szeressük, de elégedjünk is meg azzal, ami a miénk. Pártoljuk a magyar Svájcot, a vadregényes Kárpátalját ép olyan lelkesedéssel, mintha az igazi Svájc égbenyúló csúcsaiban gyönyörködnénk. Szirmay-Kalos Margit Magyar írók ma megalakítják a Magyar Írók Filmje R. T.-ét, hogy a maguk erejével hozzájáruljanak a csődbe jutott magyar filmgyártás feltámasztásához. Az alakuló ülés csütörtök délben volt a Baross Szövetség székházában a negyvenkét alapító részvételével. A Felv'.déki Magyar Hírlap gárdájából Darvas Jánost. Máriáss Imrét, Ölvedy Jánost, SzomÁ szlovákiai nagy feladatai Pozsony, június. Az Uj Hírek sportszerkesztője felkereste Révay János grófot, a Szlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség elnökét és beható megbeszélést folytatott vele a szlovákiai magyar sport helyzetéről, aktuális kérdéseiről és jövőjéről. A beszélgetés lényegét a következőkben foglaljuk össze: — A SzMTSz a tizenkét évvel ezelőtt alapított CsszlMTSz programját vette át, amely igy foglalható össze: Tiszta amatőrszellemben egységbe tömöríteni az itteni magyar sportot, test- nevelési lehetőséget biztosítani a magyarságnak, egyesületeket létrehoznni. a gyengéket támogatni, versenyeket létrehozni, istápolni a testvéries sportbarátságot a más nemzetiségű sportszervezetekkel és keresni az együttműködést az állami szervekkel is. — Mindenütt nagy a lelkesedés, óriási az élet- és munkakedv. Egyes községekben szorgalmasan sportolnak, van labdájuk, fölszerelésük, csak éppen egyesületük nincsen. A szervezkedés szükségét sokan még nem ismerték fel, sokhelyütt nincsenek felvilágosítva, nem ismerik a hivatalos eljárások reformját. A legnagyobb baj azonban az, hogy sokhelyütt az alkalmas emberek felesleges aggodalomból húzódnak az aktiv szerepléstől. Első törekvésünk tehát az, hogy a téves felfogásokat eltüntessük és segédkezet nyújtsunk a sportegyesületek alakítására. A Magyar Testnevelő Szövetséget az illetékes kormánykörök és sportszervek elismerték a magyarság legfőbb sport- szervezetének, tehát legális szervezet. — Az MTSz és a más nemzetiségű sport- szervezetek között példás viszony van. Első perctől kezdve résztveszünk az önálló Szlovákia állami sportszervének építő munkájában. Tagegyleteink ennek következtében tagjai a szlovák központi sporttanácsnak. Ezáltal biztosítva van az önálló magyar sportélet s adva van az együttműködés a szlovák és német sportszervezetekkel is. — A szövetség számolva az új viszonyokkal, megszüntette mindazon magyar alszö- vetségeket, melyeknek létföltételei a területi visszacsatolás következtében megszűntek. bathy Viktort találtuk az alapítók sorában, akik előtt Matolay Géza dr.. a nemes terv elindítója fejtette ki a helyzetet és az R. T. célkitűzését. Az alapító tagok részjegyzésével máris 65.000 pengő gyűlt össze. A MIF megalakulásának részletes ismertetésével legközelebb foglalkozunk. magyar sport W /II I.ff / ■ es célkitűzéséi Egyedül a labdarugó szövetséget hagyta meg, mert ezt a sportot valamennyi egyesület űzi. Az MLSz tehát szükebb keretek között ugyan, mint a múltban, de tovább működik. A többi sportág részére a szövetség kebelén belül szakbizottságok alakultak, amelyek a központ és a tagegyletek, valamint az állami szakszövetségek között az összekötő szerepét játsszák. Az atlétikát pillanatnyilag csak a PTE űzi, miután az eperjesi TVE működését a hatóságok ismételten betiltották. A szövetség mindent elkövet ennek a nagymultú egyesületnek érdekében és remélhető, hogy működését engedélyezni fogják. A PTE atlétagárdája kitűnő eredményeket ér el és a klubban példás összhang, egyetértés uralkodik, ami Moravek István kitűnő nevelési rendszerének eredménye. ö egyúttal a szövetségi szakosztály vezetője is és az állami atlétikai szövetségnek egyik alelnöke. A torna-szakbizottságnak élén Guth Ferenc végez kitűnő munkát. A labdarúgáson kívül főleg ezt a két sportágat kell a vidéken kultiválni, mert ezek alkalmasak az Ifjúságnak télen-nyáron át való szakadatlan foglalkoztatására. A szövetség feltétlenül számit a tanítóság együttmunkájára, főleg azokra, akik az 1937. évi testnevelési tanfolyamon résztvettek. — A többi sportágban is lassan megkezdődik a munka. Az úszőszakbizottság Stahl Lajos kitűnő szakoktatása mellett mári3 megkezdte munkáját, s a napokban tehetségkutató versenyt rendezett Pozsonyban, százon felüli résztvevővel. A nehézatlétika és tennisz megszervezése is folyamatban van, nz asztali tenniszre ősszel kerül a sor. Különös gondunk van a turisztikára, amelynek vezetésével és a téli sport irányításával Reichardt Dezső dr.-t bíztuk meg. A speciális munkássportra a jövőben Is nagy gondot fordítunk. Az osztálykülönbség közöttünk megszűnt é3 mi egységes nagy családot alkotunk. * A wimbledoni versenyen a férfiegyes csoportok vezetői a kővetkezők: Austin (angol), Riggs (amerikai), Mac Neill (USA), Puncec (jugoszláv), Henkel (német), Cook (USA), Menzel (nnémet) és Tloczinskl (lengyel).- SPORT . Révay János gróf, a Testnevelő Szövetség elnöke a szlovákiai magyar sport aktuális kérdéseiről Kölcsönös német-olasz társadalombiztosítási megállapodást írtak alá Berlinben
