Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-22 / 140. szám

1939 JUNIUS 22, CSÜTÖRTÖK TEHOTia •®&^VRHHaAB 11 \ ff r>?' Kiváló alkalom nyílik a felvidéki és kárpátaljai keresztény elemeknek a szeszipari szakmában való v / to W ervenyesuiesre Budapest, június 21. A magyar gazda­sági életben az egész vonalon folyamatban van az őrségváltás, a rátermett keresz­tény elemeknek, a keresztény vállalkozó szellemnek és a keresztény tőkének sze­rephez juttatása. Annak ellenére, hogy ezen a téren átmeneti zavaró tünetekkel számolni lehet, nem kétséges, hogy a ke­resztény szellemnek, tudásnak és ráter­mettségnek a vállalkozásokban való ér- vényrejuttatása be fogja váltani a hozzá­fűzött reményeket. Ez a folyamat a vissza­csatolt Felvidéken most van kiteljesedő­ben, bár számolni kell azzal, hogy ott a szükségszerűség egyelőre azt fogja ered­ményezni, hogy amíg ez az őrségváltás megtörténik, a zsidóság számarányát meg­haladó mértékben fog érvényesülést ta­lálni a gazdasági életben, természetesen a nemzethű zsidóság. Van azonban egy olyan iparág, és pedig a szeszipar, amely Ma- gyaroszág gazdasági életében jelentős sze­repet játszik, amelyhez nemcsak magának az iparnak, de a mezőgazdaságnak is ha­talmas érdekei fűződnek és ebben az ipar­ágban a szeszegyedáruság, mondhatni, egé­szen kivételes szerepet szánt a magyar tő­kének és vállalkozó szellemnek. Arról van szó, hogy a szeszegyedáruság hatáskörébe tartozó iparok: a rum- és likőrgyártási, az ecetgyári, a szesz és denaturáltszesz nagykeres­kedelmi iparok a Felvidéken, Kárpát­alján szeptemberben érvényüket vesz­tik i és eddig a határidőig történik meg az új iparok engedélyezése. Az új iparigazolvá­nyok kiadásánál elsősorban azok a hadi­igényjogosultak jönnek számításba, akik­nek egzisztenciájuk másképpen biztosítva nincs. Meg kell jegyeznünk, hogy ilyen iparengedélyt zsidó az érvényes törvények szerint nem kaphat, tehát itt a kínálkozó alkalom arra, hogy a felvidéki keresztény tőke és vállalkozó szellem ebben a jelentős iparágban bizto­sítsa a maga számára a megfelelő helyet. Mondanunk sem kell, hogy a fenti ipar­ágak közül bármelyik, ha azt a legszeré­nyebb keretek között űzik is, az ipar foly­tatójának és családjának becsületes pol­gári életszínvonalat biztosít. Ezzel kapcso­latban meg kell jegyeznünk azt is, hogy megfelelő végzettséggel biró rátermett ke­resztény szakemberek számára az ipar­ágba való bekapcsolódás annál is köny- nyebb, mivel az ipar megkezdéséhez szük­séges beruházásokra megokolt esetben megfelelő segélyben részesülhetnek az ön- állósítási alapból. Kívánatos tehát, hogy a Felvidékről és Kárpátaljáról mennél több keresz­tény ember kapcsolódjék be a szesz­ipari szakmába s hogy az iparengedély iránti kérvényeket mielőbb adják be az illetékes hatóságok­hoz. (p. z.) Mgjg%ÜÍ I T Enyhítették a felvidéki vállalkozókra a közszállításban való részvétel föltételeit Budapest, június 21. Az iparfejlesztés­ről szóló 1931 :XXI. t.-c. 21. paragafusá- ban felhatalmazás alapján az iparügyi mi­niszter a belügyminiszterrel, törvényható­sági és községi vonatkozásban a belügy­miniszter az iparügyi miniszterrel egyet­értve elrendelte, hogy mindaddig, amíg a társadalombiztosítással kapcsolatos kér­désekre vonatkozó magyar jogszabályok a Magyar Szent Koronához visszacsatolt fel­vidéki területeken hatályba nem lépnek, olyan vállalkozónak, akinek vállalata, vagy üzeme az említett területen van. közszál­lítást az 50.000—193 j. K. M. számú ren­delet 46. paragafusa 1. bekezdésének 11. pontjától eltérően abban az esetben is oda lehet ítélni, ha ajánlatához társadalom- biztosítási köztartozásairól kimutatást nem csatolt, vagy ha, bár valamely társada­lombiztosítási biztosító intézettel szemben hat hónapnál régebben esedékessé vált tartozása van, a közszállítási szerződésen alapuló követelését az intézet javára nem engedményezi. E rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba és hatályát veszti azon a napon, amelyen a társadalombiztosításra vonat­kozó magyar jogszabályok a visszacsatolt területen hatálybalépnek. Selyemtermeléstink helyzete ' Budapest, június 21. A Statisztikai Érték­megállapító Bizottság ülésén Hevesi Béla ér­dekes beszámolót tartott a magyarországi selyemtermelésröl és a selyemkivitel alakulá­sáról. Rámutatott arra, hogy a valódi se­lyemáruk lránt világszerte megnövekedett az érdeklődés és emelkedett nálunk is e téren a fogyasztás. Az a körülmény, hogy a múlt. év őszén az állam saját kezelésébe vette a se­lyemfonodákat, sok vonatkozásban éreztette kedvező hatását. A gubótenyésztés megélén­kült, az eperfák ültetése gyorsabb ütembon folyik, a gubák beváltási árát felemelték és ezek minősége javult. Ha sikerül a fonodák modernizálását végrehajtani és ezzel a fona­lak tisztábbak és egyenletesebbek lesznek, úgy a termelés gazdaságosabbá tételével a fonalárakat Is sikerül majd a külföldiekkel kiegyenlíteni. A kész tisztaselyem áruk ki­készítésével kapcsolatban életbeléptetett kor­látozások az iparnak nehézséget okoznak. A hazai müselyemszövögyárak tavaly kizárólag külföldi nyersanyagot dolgoztak fel. A múlt évben a fonalárak mintegy 10 százalékkal csökkentek. A termelés az előző évekhez vi­szonyítva nem emelkedett, az előző évekről áthozott nagy raktárkészletek sem csökken­tek. A müselyemszövetek kivitele kevesebb volt, mint az előző évben. A visszacsatolt Felvidéken az áruk elhelyezése nehézségekbe ütközik, aminek magyarázata részben az, hogy a visszacsatoláskor a felvidéki keres­kedők nagy készletekkel rendelkeztek. A bel­földi gubótermelés egy év alatt 10.000 kilo­grammal emelkedett. A M. Kir. Selyemte­nyésztési Felügyelőség nagy energiával és szakszerűséggel fejti ki propagandáját a te­nyésztés fokozása érdekében és e propagan­dának előreláthatólag a folyóévi fokozottabb termelésben meg is lesz az eredménye. (—) Kevesebb búzatermést várnak a vajdaságban a tavalyinál. Újvidékről jelen­tik: Legújabb vetésjelentések szerint a búza Bácskában, valamint a vajdaság többi ré­szén igen jő termést ígér. A szakértők vé­leménye szerint az idén 10—15 százalékkal kisebb lesz a hozam a tavalyinál, de azért az 'eredmény így is igen jó, mert a tavalyi év különösen jő volt. Katasztrális holdanként 10—12 mázsa búza várható. (—) Olasz-román gazdasági tárgyalások. Bukarestből jelentik: A hét folyamán Rómá­ban össze ül az olasz-román kereskedelmi vegyes bizottság, hogy a két ország közötti árucsereforgalom kérdéseit megvitassa. A román kormány már napokkal ezelőtt Buka- resbe hívta római kereskedelmi megbízott­ját, hogy a küszöbön álló tárgyalásokkal kapcsolatban utasításokkal lássa el. (—) Tárgyalások a Szlovákiába irányuló jugoszláv kivitel megindításáról. Belgrádból jelentik: A Politika jelenti, hogy a két nap óta Belgrádban tartózkodó négyfőnyi szlo­vák gazdasági bizottságnak nincs hivatalos jellege. Feladata nem szlovák-jugoszláv ke­reskedelmi szerződés megkötése, hanem a március óta Szlovákia felé megszakadt ju­goszláv kivitel megindítása. (—) Kiadják a magyar tulajdonban lévő szlovák származású tűzifára vonatkozó be­hozatali engedélyeket. Beszámoltunk a szlo­vák származású tűzifa behozatalának nehéz­ségeiről. Most úgy értesülünk, hogy a föld- mívelésügyi minisztérium, a magyar állam­polgárok Szlovákiában levő vagyonának megmentése érdedében hozzájárult azoknak az engedélyeknek halandéktalan kiadásához, amelyeknek korábbi kifizetését a vissza­csatolt magyar állampolgárok a Magyar Nemzeti Banknál már Igazolták. Azokat a behozatali kérvényeket, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank még nem javasolt, a minisz­térium egyelőre függőben tartotta. (—) Nagy fakereslet Szlovákiában. Szlo­vákiában a múlt héten, valószínűleg a nagy német vásárlások következtében, az ár erő­sen emelkedett. Fürészgömbfát egyáltalában nem lehet kapni, minden mennyiséget hat hónapra előre lekötöttek. A fűrészáru ára 30—70 Kc-vel emelkedett köbméterenként. (—) Jugoszlávia megengedi 500 vágón diófa kivitelét. Mint Belgrádból jelentik: A Narodna Banka június 14-én értesítette az érdekelteket, hogy hozzájárul 500 vágón dió­rönk kiviteléhez. Ez a mennyiség akár a Wi­ring, akár az exkliring országokba kivihető. (—), 12 ezer tonna árpát kötött le Német­ország Romániában. Konstancából jelentik: Németország tizenötezer tonna árpát kötött le Romániában. Az árpa júliusban rakandó be a konstancai kikötőben. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS Az értéktőzsde részvénypiacán a forgalom ma a tegnapinál szükebb keretek között, de ennek ellenére barátságos irányzattal bonyo­lódott le. Bauxit 2.5, Kőszén és Cementia 2, Rima 1.1, Goldberger 1, Salgó 0.25 pengővel javult, Délcukor 0.5, Magyar cukor 1 pengő­vel gyengült. A szilárdkamatozású értékeli piaca üzlettelen volt, az árfolyamok jól tar­tottak. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 157.5, Concordia-malom 2.40, Első Bp. malom 4.90, Hungária-malom 15.—, Bauxit 138.—, Bor­sodi szén 6.—, Cementia 70.—, Kohó 14.—. Aszfalt 4.80, Kőszén 252.—, Nagybátonyi 37.25,. saigó .23,5. Urikányj Csáky 4.—, Fegyver 22.5, Ganz 11.2, Győri vágón 12.1, Rima 52.9, Nasici 63.5, Duha-Száva' 7.50, Levante 0.25, Nova 11.2, Tröszt 42.25, AUam- vasút 4.—, Délcukor 68.—, Magyar cukor 66.—, Georgia 15.—, Stummer 29.—, Gyapjú­mosó 2.50, Goldberger 36.—, Pamutipar 23.5, Chinoin 7.20, Szikra 180.—, Brassói 21.25, Gumi 40.—, Vasúti forg. 13.45, Telefon 6.25. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy 100.—, 1911. évi főv. 4% 16.20, 1914. évi föv. 4.5% 300.75. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16.—16.20, belga 58.— 58.60, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.70—344.70, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland fo­rint 181.15—183.15, cseh-morva protektorá­tus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85—77.75, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.55— 183.15, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58,18— 58.62, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.10— 344.70, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.45—83.15, Zürich 77.075—77.775, Isztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, június 21. (Zárlat): Párizs 11.75 egynyolcad, London 20.76 hétnyolcad, Newyork 443.50, Brüsszel 75.42%, Amszter­dam 235.55, Berlin 177.90, Stockholm 106.95, Oszló 104.37%, Kopenhága 92.75, Szófia 5.40, Varsó 83.62, Prága 15.02, Belgrád 10, Athét) 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.15, Buenos Aires 102%, Yokohama 121%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A készárupiac ma üzlettelen volt, ami an­nak tudható be, hogy a gazdák az aratásra való készülődés miatt a piacra úgyszólván alig hoznak árut. A búza és az árpa ára nem változott. A rozs névleges jegyzése 10 fillérrel javult. 150 q kukorica 5 fillérrel ol­csóbb áron cserélt gazdát. Ugyancsak 5 fil­lérrel olcsóbbodott a zab is. — A határidős­piacon a júliusi kukorica 9, az augusztusi 15 fillérrel olcsóbbodott. Kukorica: júliusra 16.70, 16.63, zárlat 16.66—16.68; augusztusra 17, 16.84, zárlat 16.91—16.93. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—20, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20 10 —20.30, felsötiszai 77 kg-os 19.45—19.65, 78 kg-os 19.65—19.85, 79 kg-os 19.85—20.05, 80 kg-os 19.95—20.15, dupa-tiszaközi 77, kg-os 19.45—19.60, 78 kg-os 19.65—19.80, 79 kg-os 19.85—20, 80 kg-os 19.95—20.10, fejérmegyei 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—2Ö, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10—20.30, du­nántúli 77 kg-os 19.55—19.75, 78 kg-os 19.75 —19.95, 79 kg-os 19.95—20.15, 80 kg-os 20.05 —20.25. Rozs: pestvidéki 13.10—13.40. Ta­karmányárpa: elsőrendű 16.25—16.50. Zab: elsőrendű 23.50—23.75, középminőségü 23.30 23.50. Kukorica: tiszántúli 16.5Ó—16.65. Orle- lemények: korpa 13.60—13.70, 8-as liszt 15.50 —16. Kukorica: 150 mm 16.70 budapesti pa­ritásban. Miihar: 4 mm 25.— Budapest. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, élénk forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120—200. Borjúhús: comb 280 340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—180, eleje 100—160. Sertéshús: karaj 220—270, tarja, comb 140—212, olda­las 128—164, zsirszalonna 136—148, sertés­háj 150—160, sertészsír, budapesti 148—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácánn 1 drb 200—250, feny­vesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (120—130), csirke, rántani való 1 drb 100—280, 1 kg (150—170), ruca, hízott 1 kg (130—150), pujka, hízott (110—120). Vágott: tyúk 1 kg (120—145), csirke, rántani való 1 kg 200—350 (190— 260), ruca, hízott 1 kg 140—190 (110—150). lúd, hízott 1 kg 140—190 (120—160). Tojás: Teatojás válogatott drb 8—9, kg 140- 150, ládaáru (122—140), főző- és aprótojás drb 7— 8, kg (118—135). Halak: Ponty, élő 120— 200, szeletelt 90—150, jegelt 100—160. Tej­termék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (290 —300), pasztőrözött (325—330), sovány te­héntúró (40—56). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü (30—32), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—56). Zöldségfélék: vegyes zöldség, zöldjével (8—18), kalarábő drb (1—3), karfiol, hazai levéllel (10—22), Vöröshagyma, érett, makói (18—20), zöldjé­vel (1.5—5), fokhagyma (8—14). Káposzta- félék: Fejeskáposzta, hazai (7—10), kelká­poszta (8—14), fejessaláta (1—4). Burgonya» Gülbaba (6—7.5), sárga (10—13). Főzelék­félék: Fözeléktök (5—10), hónaposretek (3 —6), zöldpaprika, apró (1—5), tölteni való (8—20), vajbab, hazai (20—26), zöldborsó, hazai (10—20), vargányagomba (60—80), csi­perkegomba (80—160), spárga (10—70), uborka (25—36), paraj, tisztított (30—40), sóska, közönséges (12—22). Gyümölcs: Alma, közönséges (26—45), körte, közönséges (28 —50), cseresznye 24—80 (10—60), meggy (15—60), barack, kajszin (30—60), barack őszi (50—70), málna (40—80), szamóca (10 —60), ribizli (18—26), egres (10—40). Fű­szer: Paprika, édesnemes, csemege (400— 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyásvv (320), mák, kék (144), bors (440), szegfü- bors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—100). 4* MAGPIAC. Köles, fehér 22—25, vörös 22—24, egyéb 20—21, tökmag, nagyszemü 27—28, klsszemü 24—25, olaj, dohos 22— 22.50, kék mák 120—125, muharmag 22—23, csillagfürt, fehér, lapos 12.75—13.25, szárí­tott répaszelet 9.50—10.50.-)- LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények: Búzaliszt: dara 36.75— 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37, Of 36.75— 37, 2gg 35—35,75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32, 6-os 26—29, 7-es 19—21; rozsliszt: 0-ás 27.25— 29, 0/I-es 24.50—26, I-es 18.75—20.50. I-es 17.25—18.50. SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 1997 darab. Vá­sári állományból angol hússertésfelhajtás 334 darab. Az irányzat változatlan. Arak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 104—105%, I. szedett 96—102, III. 80— 88 fillér kg-ként. 4~ HüSVASAR. Készlet: nagy marha 3 (3), borjú 82 (82), félsertés lehúzott 30 (10), szalonnnás 72 (72), süldő 94 (74), marha- zsiger 9 (9), kiló, sertészsiger 98 (98) kiló. (Zárójelben az eladottak száma.) Arak: marhahús másodrendű egészben 100, cson- toznivaló 50, burjú bőrben I. 142—150, II. 120—140, félsertés lehúzott 120—125, sza- lonnás 116—124, süldő 104—126, marha- zslger 50, sertészsiger 60 fillér kg-ként. A vásár lanyha volt. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK. Gyöngyös. A felhozatal váratlanul meg­csappant, a kereslet megélénkült, ami némi áremelkedést Idézett elő. Vásárlások kizáró­lag német és belföldi számlára történtek. Elment Németországba 1, Budapestre 2 vágón áru tegnnap, ma reggel pedig a fővá­rosba 10 teherautó és 10 kocsi áru. Nagy­kereskedelmi árak: cseresznye (felhozatal 70 q) korai piros 10—15, germersdorfi (275 q) 25—30, fekete (200 q) 10—25, egres (5 q) 10—20, ribizli (110 q) 20, körte nyári (20 q) 20—26, meggy (5 q) 16—25, zöld­borsó (5 q) 16—20, új rőzsabrgonya (50 q) 10 1, zöldbab (80 q) 10—16, uborka salá­tának való (10 q) 25—30, tök (15 q) 8—10 fillér kg-ként. — Kecskemét. A piacon meggyben élénk volt a forgalom, egyébként lanyha. Kivitel tegnap: 19 vágón meggy Németországba. Nagykereskedelmi árak: barack (32 q) Ha korai 30—40, Illa 18—25, cseresznye (90 q), badacsonyi kivételesen 55, la 32—40, Ila 30—35, fekete 20—30, sárga 16—20, baltavári 15—22, pongr^di 15—20 meggy (538 q) la 50—55, apró 15—16, körte apró (3 q) 20—25, tüköralma Ila 20, Illa 10—15, zöldborsó 12—14, velöborsó 20, zöld­bab 25—28, uborka salátának való 20—30 fillér kg-ként. Saláta fejenkénnt 2—4, zöld­paprika hegyes drb-ként 2—4, tök drb-ként 8— 20, retek csomőnnként 3—5, kalarábé cso­mónként 4—10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents