Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-18 / 137. szám
iÁ’* ■**> TEMJiDEta 1939 JÚNIUS 18, VASÁRNAP 8 reménysége, ígérete a boldogabb, embe- riesebb Magyarországnak! Az alkonyodó tájban új színekkel lobognak fel a balatoni vitorlások. Vége a munkanapnak, vacsora (jólesik a sonkás tészta, még repeta is van, ha nincs, akkor „délibábnak“ hívják a repetát...), parancskihirdetés, imádkozás, miközben félárbócra engedik a táborzászlót. Játszanak, futballoznak, csónakáznak vagy fiir- denek. 10 órakor takarodó. Hoolnap nehezebb napra virradnak ,az u. n. kubikus- napra, amikor többet dolgoznak, kevesebb pihenővel, hideg ebéddel, szalonnával s kenyérrel, akár az orosházi kubikusok... Erről a nparól majd máskor. Most menjünk aludni. V. L. Állampolgársági és illetőségi ügyek Szlovák állampolgárnak maradt magyarok A magyar-csehszlovák nemzetközi egyezmény folytán, amely a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban az állampolgár- sági kérdéseket rendezte, a felvidékiek közül sokan megmaradtak csehszlovák, illetve most már szlovák állampolgároknak, miután nem feleltek meg azon feltételeknek, amelyeket a rendelet ír elő ahhoz, hogy valaki automatikusan visszanyerje a magyar állampolgárságát, amelyet annakidején a trianoni békeszerződés folytán elvesztett. Legyen elég itt rámutatni pusztán arra a feltételre, hogy a rendelet szerint szükséges, hogy az illető személy 1928 november 2-a óta állandóan a visszacsatolt területen lakott. Ha tehát valaki bármely okból, bárcsak néhány napig is, a megjelölt időben nem lakott a felszabadult Felvidéken, az nem nyerte vissza a magyar állampolgárságát. Különösen a tisztviselőkre kell itt gondolni, akik könnyen ki voltak téve annak, hogy a csehszlovák minisztérium egyik helyről a másik helyre helyezte őket s így ha egy ideig nem a felszabadult területen teljesítettek szolgálatot. akkor már nem "Szerezték vissza a magyar állampolgárságot. Magyar nemzetiségű és magyar érzésű emberek gyakran kerülnek ily módon abba a méltánytalan helyzetbe, hogy nincs meg a magyar állampolgárságuk és így mindaddig, mig nem kapják meg ezt, az idegen konpolgárság sanyarú kenyerét aiel kell enniük. Gondolni keik például a po- -nv zsonyi magyar munkásokra, akiket a szlovák hatóság ez év elején „megbízhatatlanság miatt“ kiutasított, szerintük a kétes állampolgárság miatt, mert hiszen éppen az a baj, hogy a nemzetközi szerződés dacára az államok nem mindig ugyanazoii elvek alapján állapítják meg az illető személyek állampolgárságát. Úgy véljük, hogy az ilyen személyekre alkalmazni lehet az 1922. évi XVII. t.-c- 24. paragrafusát, amely különös méltánylást érdemlő körülmények mellett nagy könnyítéseket nyújt a visszahonosítási eljárásnál. Az állampolgársági törvény szerint ug; anis a visszahonosításnál ugyanzaon szabályok volnának alkalmazandók, mint a honosításnál. Visszahono- sítást annak kell kérnie, aki már volt magyar állampolgár, de magyar állampolgárságát elvesztette, ellenben honosítást annak kell kérni, aki azelőtt nem volt magyar állampolgár. A honosításhoz és visszahonosításhoz az általános kellékeken kívül szükséges az is, hogy a honosítást kérő legalább öt év óta megszakítás nélkül már belföldön lakik és a belföldi adózók lajstromába legalább öt év óta már be van vezetve. Aki magyar állampolgár akar lenni, annak igen kínos dolog öt évig várni, amíg a fentiek szerint a visszahonosítás kérésének ideje elérkezik. Ezért ad könnyítést az 1922. évi XVIT. t.-c. 21. paragrafusa, amely szerint aki magyar állampolgárságát a háború kitörése óta elvesztette és Magyarország területén lakik, vagy itt kíván letelepedni, azt kérelmére a belügyminiszter kivételesen az állampolgársági törvény értelmében megkívánt kellékek hiányában is visz- szahonosíthatja, ha azt külön méltánylás* érdemlő körülmények indokolják. Ily módon csak oly személyek kérhetnek visszahonosítási, akik a 18 életévüket már betöltötték. Aki elbocsátás, vagy hatósági határozat (állampolgársági törvény 21. és 30. paragrafus) által vesztette el a magyar állampolgárságát, annak ilyen kedvezményes virszahonosításra nincsen törvényes igénye. Akik ezt a törvényszakaszt akarják igénybevenni, azok azonnal kérelmezhetik a visszahonosítási, nem kell tehát bevárnic'. a fent említett 5 évet. A belügyminisztériumnak teljesen disz- krécionális joga a visszahonosítás ily módon való engedélyezése, ezért akik ilyen kedvezményes módon nem kapják vissza a magyar állampolgárságot, azok kénytelenek lesznek a törvényes öt év elmúltával a rendes útú visszahonosífá"' kérelmezni az állampolgársági törvény 38. szakasza értelmében, miután a magyarcsehszlovák egyezmény 2. cikke érteimében mindazon személyek, akik nem felelnek me gaz 1. cikk feltételeinek (vagyis hogy a trianoni békeszerződés életbeléptekor magyar állampolgárok voltak, továbbá hogy ezen magyar állampolgárságot a trianoni békeszerződés folytán vesztették el, végül hogy 1928. évi november 2-a óta a visszacsatolt területen laktak), azok továbbra is csehszlovák állampolgárok maradtak, és ezen személyek a magyar állampolgárságot csak honosítás, illetőleg visszahonosítás útján szerezhetik meg az idevonatkozó magyar jogszabályok alapján. Mindaddig tehát, amíg ezen személyek a magyar állampolgárságot nem kapják meg, külföldieknek tekintendők, és az 1903. évi V. t.-c., az 1930. évi XXVIII. t.-c. és a 100.000—1930. B. M. rendelet rendelkezései szerint esetleg ki is utasíthatók az ország területéről. Ezen kritikus helyzeten nézetünk szerint enyhít a 6500—1921. M. E. számú kormányrendelet 21 §-a, amely szerint azokat, akik az 1879. L. t.-c. értelmében a trianoni békeszerződés életbeléptekor, vagyis 1921 julius hó 26. napján kétségtelenül magyar állampolgárok voltak, s akiknek állandó lakhelyük a mérvadó napon Csonkamagyarország területén volt, annak az illetékes megállapításáig, hogy magyar állampolgárságuk a békeszerződés értelmében megváltozott-e vagy sém, azokat a hatósági eljárások során ideiglenesen továbbra is magyar állampolgároknak, kell tekinteni. Ad analogiam ilyen kedvezményezett személyeknek, vagyis ideiglenesen továbbra is magyar állampolgároknak kell tekinteni azokat a volt magyar állampolgárokat is, akikre a már többször említett magyar-csehszlovák egyezmény kihat, és akik 1928. évi november hó 2-a óta a visszacsatolt területen laknak. A most felszabadult felvidéket ezen kérdés szempontjából ugyanis úgy kell tekinteni, mintha a trianoni békeszerződés életbeléptekor is Magyarországhoz tartoztak volna, ezért mindaddig, amíg a m. kir. belügyminisztérium nem dönt abban a kérdésben, hogy az érdekelt személyeknek állampolgársága az egyezmény értelmében megváltozott-e vagy sem, ezen személyeket a hatósági eljárás során ideiglenesen továbbra is magyar állampolgároknak kell tekinteni. ÜZENETEK (Állampolgársági és illetőségi ügyekben előfizetőinknek és olvasóinknak díjmentesen tanáccsal szolgálunk. A szerkesztőséghez irt ilyirányú levelek boritékán feltűnő módon jelezni kell azt, hogy állompolgársági ügy.) B. P. Feled. Szíveskedjék azt is közölni pontosan, hogy a fia 1928 nov. 2-töl a mai napig, mely években hol lakott, mert ezeu adatok nélkül nem lehet megnyugtató választ adni. 5000. előfizető. Az állampolgársági kérvényéhez ne csatoljon illetőségi bizonyítványt, ha kiszerzése nehéz, hanem csak községi bizonylatot arról, hogy 1921 júl. 26. előtt legalább négy évig ott lakott és legalább egyszer hozzájárult a községi adó tűzetéséhez, Tj. L. K. Teljesen mellékes, hogy ön az 1932. évben illetőségi bizonyítványt nyert K. községben. Egyedül az a fontos és mérvadó, hogy 1921 júl. 26-án hol volt az illetősége. F. J. Kassa. Az ön illetőségét a cseh hatóságok annakidején nem akarták elismerni. Ez nem baj, mert a cseh hatóságok az ott érvényes osztrák törvények szerint bírálták el az illetőséget. Most azonban már kizárólag a magyar jogszabályok szerint döntik el a kérdést, és ha ön a magyar jogszabályok szerint a mérvadó napon ottani illetőségű volt. akkor nem számít az, hogy a cseh hatóságok nem akarták elismerni az illetőségét. Dr. Juris, Ungvár. Hogy a községi ügyekben mikor van helye panasznak, azt az 1896. évi XXVI. te. 22. és 23. §-a állapítja meg. Tanító felesége. Érsekújvár. Tessék hivatkozni a közigazgatási bíróság 2951/1910. számú döntésére, amely szerint a felekezeti néptanítók a község által alkalmazott néptanítókkal egy tekintet alá esnek, ezért itt az illetőség elnyeréséhez csak négyévi lakás szükséges, ellenben nem kell kimutatni azt, hogy a községi terhekhez hozzájárult volna A közigazgatási bíróság ezt a döntését azzal indokolta meg, hogy az e részben érvényben lévő jogelv szerint azok a községi alkalmazottak és az ezekkel egy, tekintet alá eső közszolgálatot teljesítő alkalmazottak, akik a fent hivatkozott törvényszakasszal a községi adó fizetése alól mentesítve vannak, a község javára teljesített közszolgálatukkal a község közterheihez hozzájárultaknak, illetve a községi adót tényleg fizető községi lakosokkal jogokra nézve egy tekintet alá esőknek vétetnek. Trafik. Rozsnyó Ha a képviselőtestület egyszer már elismerte az illetőségét, azt hatályon kívül helyezni nem láhet. Ezt már többször kimondotta a közigazgatási bíróság. H. H. Jolsva. trgy az állampolgársági törvény 36. §-a, mint a 47.195/1884. B. M. számú rendelet szerint is nem veszti el magyar állampolgárságát az az egyén, aki idegen állampolgárságot szerez, mert idegen állampolgárság megszerzése nem vonja maga után a törvény szerint a magyar állampolgárság elvesztését. Tanácstalan. Dacára annak, hogy ön egy pillanatig sem lakott K. községben, atyja mégis K. községbeli illetőségű, mert önállóan nem szerzett ujabbi illetőséget, miután aS újabb blakóhelyeken adót nem fizetett. Nem tréfa, hanem megtörtént valóság lehet az, hogy barátja magyar állampolgárságát a kutyája mentette meg, mert kutyája után ebadót fizetett, és így hozzájárult a községi terhekhez, holott egyébként semmi adót; nem fizetett. * Ruszinszkó. ön az utóbb felszabadult területen, Huszton lakik 1928 november 2-a óta, és a trianoni békeszerződéskor magyar állampolgár volt, amelyet azonban elvesztett, miután a mérvadó napon Huszton bírt illetőséggel. Bár a volt Ruszínszkóra nézva nincs még nemzetközi egyezmény a szlovákokkal, kétségtelen, hogy önt magyar állampolgárnak kell vélelmezni a 2200/1939. M.E. sz. rendeletben foglalt jogszabályok ha3ca- szerűségénél fogva. G. L. Losonc, — M. M. Léva, — K. F. Érsekújvár. Kérdéseikre helyszűke miatt csak a jövö számban válaszolunk. A lévai öregdiákok találkozója elé 1926 június 26-án búcsúztak az utolsó lévai magyar érettségizők az iskolapadoktól. E sorok írójának az ifjúság iránt érzett meleg szeretetén kívül, külön kapcsolatai vannak ehhez a korosztályhoz, mert az a megtisztelő kitüntetés érte, hogy eljátszhatta velük Csiky Gergely örökbecsű darabjának, a , ,N agy mamának” címszerepét, amaz emlékezetes június 26-án. Megelőzőleg pedig a következő felhívást közöltem a „Prágai Magyar Hírlap“, a pozsonyi „Híradó” és két budapesti napilap hasábjain: A lévai Piarista-gimnázium öreg diákjaihoz Temetésre hívunk ma Benneteket! Jérték el mindannyian, akik az ősi rendház falai között kajtatok bizonyítványt arról, hogy az Élettel immár felvehetnek a küzdelmet, jertek el mindannyian, akiknek a múltjában az elröppent szép, felejthetetlen diákkor emlékei belesimulnak a lévai piarista rendhág kápolnájának áhita- tos csendjébe. Június 26-án utoljára zei>- dül meg drága, bohó. életes diákajkakon a „Ballag már a vén diák“ édes-bús dallama. Ez a dal lesz halálharangja a mi nagy halottunknak, ezzel temetjük,, ezzel kísérjük utolsó útjára a Magyar Szót. minden igaz magyar ember legféltőbben őrzött kincsét. Ti urak, ösmerősök és ösmeretlenek szerte az országban és a ködös határokon túl, tudjátok-e azt, hogy Vak Battyán összerombolta, tönkretette a lévai várat, amikor nem bírta már tartani a labanc hadak túlereje ellen? írtak pedig akkor 1709-et. Ma 1926-ot írunk, ma nem rombolni hívunk Benneteket, de építeni. Ha nem is bírtuk megtartani ezt a fontos pozíciónkat a túlerő ellen, amennyire lehet, vessük meg a lábunkat a szomorú romok felett. Építsük fel az erő, az összetartás várát, emeljünk templomot az örök éltű, örökyarázsú tradícióknak. Jertek el mind 26-án, szent fogadással pecsételjétek meg s a múlt emléke nyomán fellángoló szeretettel fogadjátok meg, hoqy ha meghalt is az édesanya, aki felnevelt Benneteket, az emlékét kegyelettel őrzi- tek meg, hadd falcadjon a felejthetetlen ifjúság csodamultjából virág a sírhalmán. gyenge félénk kis virág, amelyiknek azonban „nagyra kell nőnie a lévai Öreg Diákok lelkes összefogásának melegénél. 1926 június 26-án tartja meg az utolsó magyar nyolcadik osztály érettségi ünnepélyét. Miután felette kívánatos lenne, hogy a magyar sorstragédia e szomorú felvonása minél impozánsabb keretek közt játszódjék le, ezúton fordul a diákság Léva város magyar társadalmával együtt az öreg piarista rendház egykori diákjaihoz, hagy jöjjenek el mindannyian, vegyenek részt az utolsó magyar osztály Te Dev.mán. álljanak meg együtt utoljára ifjú és vén diákok lehajtott fővel a klastrom kopott küszöbe előtt és hullassanak egy közös forró, megszentelő könnycseppet az elnémuló Magyar Szó szent emlékére. Léva magyarságának nevében Boleman Jánosné. Zorkóczy Atala. Az utolsó magyar VIII. osztály diákjai sokat szenvedtek e felhívás miatt. Már- már ott lebegett fejük felett az ünnepség betiltásának veszedelme, kihallgatásokkal gyötörték őket, holott teljes mértékben igazat mondtak akkor, mikor azt vallották, hogy az írás létrejöttében közvetlen részük nem volt, sőt arról előzetes tudomással sem bírtak. Többszáz öreg diák gyűlt össze aznap Léván, forró hangulatban zajlott le az utolsó magyar osztály búcsúja s a kulisszák mögött keserű kény- nyek szántottak végig mindannyiunknak előadáshoz gondosan kikészített arcán, miközben az egyik remegő hangú diák utalsó istenhozzádot mondott az elnémuló magyar iskolának. Az előadást követő társasvacsorán tilo3 volt mindennemű szónoklat; hiszen a nagyszálló emeleti szobájában nagyobb számú csendőri kirendeltség csak arra várt, hogy a legcsekélyebb „provokáció” esetén felléphessen és szétkergesse a „renitens”, „lázadó" magyarokat. Persze, erről nem tudott mindenki, de sí beavatottak gondosan vigyáztak arra, noli ogy bármilyen módon okot szolgáltassunk a hatóság közbelépésére. Hadd történjék ma 13 év után először, arra is nyilvánosan utalás, vájjon miért nem jelent meg az igazgató és a tanári kar az ifjúságnak az új életzónába való lépésének örökké emlékezetes ünnepén. Alkalmunk volt ez irányban a hittan és földrajztanároknál érdeklődni, miután határozott formában elítéltük és szemükre vetettük pedagógusokhoz méltatlan magatartásukat, —. és magyarázatot kértünk arra nézve, egyedül mért csak Ferenc Ferenc osztályfőnök környezte meg fiaival a lévai ősi piarista gymnázium falai közül száműzött magyar szó elmúlásra ítélt emlékét? — Azt a választ kaptuk, hogy az igazgató és az egész tanári kar álláspontjának tükrözése ez az eljárás, hisz alig elképzelhető jelenlétük olyan ifjúság körében, mely „lázító” hírlapi cikkek formájában, suttogó propagandával” és előre kidolgozott tervszerűséggel „botrányt provokáló” tüntetésekre készült !! _ Az igazság kedvéért fel kell azt is jegyezni, hogy a hittan- és földrajztanárok — Bolczer és Zauner — a két nappal később tartott „tyukverőn“ mégis megjelentek, ahol alkalmuk volt velük hosszasan elbeszélgetni és talán sikerült is eloszlatni — sajnos, csak utólag —- a fiukról alkotott kedvezőtlen véleményüket. Talán megértették a rövidlátó tanár urak, hogy vannak tiszteletreméltó sebek, melyeket respektálni illik és felesleges rebellis és lázító tendenciát tulajdonítani a magyar fájdalom megnyilvánulásának. — Ma, tizenhárom év után felelevenednek bennem az emlékek. Ma újból kezembe veszem a tollat és üzenek szerte az országba és a ködös határokon túlra! Jertek el mindannyian a „Magyar Szó“ feltámadását allelujázó ünnepségre, — szorítsatok kezet egymással különösen Ti, akik 13 évvel ezelőtt szent és néma fogadással Ígértétek meg, hogy hűek maradtok a nagy Halott emlékéhez és gondosan ápoljátok a sírján felfakadó gyenge kis virágszálat. Mert jó volt hozzánk az Isten. Adakozó jókedvében engedte megérnünk, hogy kiszállt sírjából a mi felejthetetlen Halottunk és engedte, hogy terebélyes fává erősödjön a sírján kinőtt félénk kis virág. És majd ha 26-án a piarista rendház hűvös kápolnájában forró könnycsepp tolul a szempillátokra, lévai Öreg Diákok! — ne szégyeljétek azt. Áldozat lészen az a magasságos Isten előtt, a hálás, boldog magyar lelkek legszebb gyöngyszeme, amit a Magyar Szó húsvéti ünnepén az Ur lábai elé hullatni lehet. Páp»ST-n---------*,----------------------MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, VIII, Júzsef-krt 5 144-400 Teleíonszám j FELVIDÉKI
