Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-18 / 137. szám
Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, / ) ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, POLITIKAI NAPILAP (''v V _Budapest,Vili. kerület,Jőzsef-körútS, szám •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. V*.’)-ATelefon: 144*400 O Telefon; 144-400 Angol szavatosságot követel a szovjet orosz-japán háború esetére Újabb követeléseket támasztottak az oroszok a moszkvai tárgyalásokon - Borisz bolgár király hivatalos látogatást tesz Rómában A pápa új közvetítő kísérletet tesz London, június 17. A Daily Express egyre újabb követelésekkel állanak elő, Alig jött létre a megegyezés a balti kéri désben, az oroszok máris azzal a követeléssel álltak elő, hogy kötelező angol szavatosságot akarnak kapni arra az esetre is, ha háborúba keverednének Japánnál. Az angolok elvben már ehhez is hozzájárultak és csak azt kérik, hogy ezt a kötelezettségüket ne kelljen írásba fektetniük. Ez a fordulat — írják a berlini lapok — kétségkívül döntő kihatással lesz Japán további magatartására. varsói tartózkodása során közölte a lengyel kormánnyal, hogy , Anglia szívesen látná, ha Német- ] J A Hansa mérlege Büszke seregszemlét tartott a Felvidék büszkesége: a Hanza. Mérleget nyújtott nemcsak a felszabadulás szent esztendejében végzett sáfárkodásáról, hanem egyúttal az elmúlt egész húsz esztendő csodálatos eredményű héroszi küzdelméről. Ez a mérleg mindennél többet mond a Felvidékről, a Felvidék gazdasági és népi szelleméről, a népi gazdálkodásról, a magyar nép kitartásáról és törhetetlen szorgalmáról, a könnyelműnek, uraskodónak és felületesnek feltüntetett magyarság szívósságáról, józanságáról és szorgalmáról. Egy új magyar embertípusról tanúskodik, a nyugatias gondolkodású, gazdasághoz és kereskedelemhez egyaránt értő falusi és kisvárosi kispolgárról. A legreálisabb oldaláról mutatja be a Felvidéket: a gazdasági realizmus hősi époszát zengi a Hanza vagyoni és még inkább erkölcsi mérlege. A Hanza a legreálisabb oldaláról mutatja be a Felvidéket: a hangya- szorgalmú gazdasági realizmus színképein át. A kisemberek realizmusa Itt alkotásokban, számoszlopokban és a kisemberek jólétében nyer kifejezést. De a vagyoni mérlegnél is nagyobb a Hanza erkölcsi mérlege. Mert hitet és bizalmat csiholt ki a nehezen hivő és bizalmatlan magyar népből és ránevelte az összefogásra, a kollektív szellemre. Ez a nép bízik a vezetőiben, akik soha nem azért szervezték, hogy a maguk részére teremtsenek a gazdasági szervezéssel fényes egzisztenciát, hanem azért, hogy a kisemberek közt osszák meg az utolsó fillérig a szövetkezés minden előnyét, a kis tőkék egyesüléséből létrejött nagytőke kamatozó hasznát. Ez a nép bízhatik vezetőiben, mert ezek a szociális felelősség puritanizmusával dolgoztak a közösségért, s nemcsak szólamokban s elméletben, a gyakorlati életben is, a hétköznapi apró munkában is megvalósították a népszocializmust. Igen, ez a Hanza és az egész Felvidék szelleme: a gyakorlati tettekben érvényesülő szocializmus. A népi eszme érvényesítése a mindennapi teljesítményekben. A nemzeti eszme szolgálata a mindennapi áldozathozatal formájában. A közösségi gondolat realizálása. Nem véletlen, hogy a Hanza éppen a Felvidék legnyugatibb területén végezte igazi népnevelő és népjóléti munkáját. A felvidéki magyarság legnyugatibb területe és népe ez. nemcsak földrajzi, hanem gazdasági és kulturális tekintetben is. Olyan gazdag és művelt terület ez, mint a legműveltebb és leggazdagabb Dunántúl vidéke. A Hanza Pozsonytól Ipolyságig építette ki hálózatát, a felvidéki magyar nyelvterület legnyugatibb oválisán, de e mintegy hatszázezer magyar ember lakta földön sűrűbb szövetkezeti hálózatot épített ki. mint az anyaországi hasonló fogyasztási szövetkezeti központ, mert a kezdeti 114 szövetkezetét a visszacsatolásig 219-re tudta fölszaporítani annak ellenére, hogy a cseh uralom mindent megtett, hogy a magyar gazdasági szervezkedést vagy megfojtsa, vagy legalábbis ki ne engedje a rákénysze- tített központi keretszervezetek fojtó Moszkva, junius 17. A szovjet sajtó Molotovnak a brit és francia közvetítők- kal folytatott megbeszéléséről csak szűkszavú hivatalos jelentést közöl, amely csupán a találkozás tényét állapítja meg és semmiféle célzást nem tesz a megbeszélések tartalmára. A lapok nem közlik saját álláspontjukat és moszkvai hivatalos helyeken sem nyilatkoznak. Politikai körökben általában azt várják, hogy a tárgyalások még néhány napig elhúzódnak. Sir William Seeds angol és Naggiar francia nagykövet szombaton újból tanácskozott Molotovval az angol-francia javaslatokról. Berlin, június 17. A szombatreggeli berlini lapok szenzációs leleplezésekkel szolgálnak a moszkvai angol-francia-orosz tárgalásokról. Moszkvában most már nem gyűrűjéből. És a legnehezebb körülmények között, a gazdasági ellenerők minden akadékoskodása ellenére páratlanul virágzó gazdasági tényezővé fejlődött a Hanza. Erejére jellemző adat, hogy bár csak 200 szövetkezettel rendelkezett, a szlovákoknak pedig négyszerannyi szövetkezeti egységük volt, ennek ellenére egész Szlovákia szövetkezeti forgalmának mindig több mint a 36 százalékát, sőt némely években az ötven százalékát bonyolította le. Mi volt a titka ennek a csodálatos fölvirágzásnak? Semmi más, mint a Hanza egész szervezetében, egész fölépítésében és egész gazdálkodásában százszázalékosan érvényesülő szociális gondolat. Ez hódított új és új híveket. Szociális volt a személyi politikája, mert itt a legkisebb eladó alkalmazott minimális fizetése havi 110 pengő és a legmagasabb fizetés, amit a Hanza legfelső irányítójának ad, csak a hétszerese a minimumnak. Szociális volt a munkáspolitikája, mert munkásainak is kétszobás és fürdőszobás lakásokat biztosít. Szociális volt a forgalmi politikája, mert például minden tagszövetkezete, akár öt kilométerre, vagy akár kétszáz kilométerre esik is a ga- lántai központi raktártól, egyforma igazságossággal mind egyformán csak fél százalékot fizet a központnak az autókon való áruszállításért. Szociális az árpolitikája, mert nem tartaléktő- kék gyűjtésére pályázik, hanem üzleti megtakarításait úgy osztja szét a tagok közt, hogy az áruk árát a legminimálisabbra szorítja le. A cseh uraarról van sző, •— írják a lapok, •— hogy az angolok nem akarják szavatolni a balti államok területét, hanem arról, hogy az oroszok szavatosságot követelnek orosz-japán háború esetére is. A sajtó „mértékadó Ionodon! körökből“ kapott értesülésekre hivatkozva s azt írja, hogy Anglia a megegyezés érdekében már rendkívül messzemenő engedményeket tett az oroszoknak, akik azonban varsói diplomáciai körökből úgy értesül, hogy William Strang, az angol külügyi hivatal középeurópai osztályának főnöke, lom alatt még a monopoláruk árát is leszorította és ujjat húzott minden kartellek És diadalmaskodott rajtuk. Csak egy példát erre. A gyufa ára Csehszlovákiában szabott volt, nem lehetett olcsóbban adni, mint ahogy a törvény előírta. És a Hanza még itt is leszorította az árat. Ezt úgy érte el. hogy ugyanazért a harminc fillérért több gyufaszálat adott tagjainak. A normális gyufadobozokban átlagban 47—48 gyufaszál szokott lenni. A Hanza úgynevezett „Hanza-gyufát“ rendelt s kikötötte, hogy az ő dobozaiban 54 gyufaszál legyen. Ez 8 százalékkal több áru volt, más szóval nyolc százalékkal olcsóbban adta a gyufát. így évente 90 ezer koronát takarított meg a Hanza-gyufát vásárló magyarságnak. S ezt űzte nagyban minden vonalon. A szociális szellem másik megnyilvánulása a központi adminisztráció hallatlan takarékossága is. A szövetkezeti központ rezsije mindössze 4.02 százalék, a tagszövetkezeteké 5.5, együttvéve 11.72 rezsi- költség terheli csak a Hanza áruit. Aki csak egy kissé ismeri a kereskedelmi üzemi költségeket, az ámulattal állapítja meg, hogy ez minden más hasonló üzemet lepipál. És a Hanza mindezt egy fillér állami támogatás nélkül csinálta. Még a csehszlovák törvények előírta segélyeket és kedvezményeket sem vette igénybe. Féltékenyen őrizte függetlenségét. Sőt maga áldozott. Állandó önkéntes adót fizetett a magyarság nemzeti céljaira. Az utolsó 14 év alatt 74 kultúrház épült a körzetében. A kultúrházak építésére kiadott kamatmentes kölcsönöknél csak kamatban 960 ezer koronáról mondott le. Templomokra, iskolákra, szegényházakra, könyvtárakra, iskolák téli fűtésére évente átlagban negyedmilliót adományozott. így lehetne folytatni a végtelenségig a Hanza tevékenységének ismertetését. De bármely oldalról nézzük is, mindenütt ugyanazt az elvet és szellemet látjuk: az igazi gyakorlati altruizmus, a tettekben végrehajtott szövet- kezési szellem, a gyakorlati szocializmus érvényesülését. A felvidéki szellemet. Amikor a Hanza eszméinek diadalát ünnepeljük, akkor voltaképpen a felvidéki szellem ül diadalünnepet. Amit a Hanza csinált, a gazdasági és kereskedelmi életben, ugyanazt akarja a felvidéki magyarság politikai szervezete a földreformban és az iskoláztatás reformjában, a közigazgatás átszervezésében, minden téren. A szociális népi politikát. Ha a felvidéki magyarság ugyanolyan összetartással és kitartással halad majd politikai célja felé, mint a gazdasági téren a Hanza cselekedte, nem lehet kétségünk afelől, hogy ez époly tökéletes aktív mérleggel fog zárulni népünk javára, mint ahogy tiszta anyagi és erkölcsi aktívummal zárul a Hanza mérlege. A Hanza csak egyik fejezete a felvidéki magyar alkotó munkának, valamennyi téren ezt a szociális puritanizmust kell követnünk és diadalra vinnünk. Én azt hiszem, hogy ebben mindnyájan egyetértünk,
