Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-17 / 136. szám

1939 JÚNIUS 17, SZOMBAT TENIIDEKl •i^ßfedlHIRIÄß Japán végső célja: a külföldi hatalmak kínai engedményes területeinek megszüntetése Megszigorították a tiencini blokádot — Éhínség fenyegeti az engedményes területet - Japán nem oldja fel az ostromzárt, amíg az angolok nem teljesítik követeléseit TELEFONSZÁM: 144-400 ki. amelyben sajnálkozásának ad kifeje­zést afölött, hőgy a csunkingí német nagykövetséget súlyos károsodás érte Sanghaj, június 16. A tiencini helyzetet, csak még jobban kiélezte az az éleshangú tiltakozó jegyzék, amelyet csütörtökön este a tiencini angol főkonzul átnyújtott a japán főkonzulnak. A jegyzékben a fő­konzul tiltakozást jelent be amiatt, mert a japánok testi motozásnak vetettek alá angol állampolgárokat és keresztkérdé­sekkel hallgatják ki őket. Tiltakozik a jegyzék amiatt is, mert a japán hatóságok illetéktelenül beavatkoztak a Peihó folyón az angol folyami hajózásba.. Az utolsó 43 órában ugyanis japánok megállítottak több angol vontatógőzöst és átkutatták azokat­Az angol tiltakozó jegyzék, amelynek sző* vegét csütörtökön este állapították meg Londonban, végül felszólítja a japán fő­konzult, hogy lehetőleg azonnal foglaljon állást az ango tiltakozások ügyében. Japán részről azzal válaszoltak a tilta­kozó jegyzékre, hogy még jobban megszi­gorították a tiencini angol engedményes negyed elleni ostromzárral kapcsolatos in­tézkedésekét. A nemzetközi hidat, amely a Peiho folyón keresztül vezet, még Szi­gorúbban őrzik. A hidat teljesen lezárták. Az angol és a francia engedményes negyed közötti átjárókat japán katonák szigorúan ellenőrzik. Az áthaladó angolokat kereszt­kérdéseknek vetik alá és alaposan átku­tatják. Számos kínait is testi motozásnak vétettek alá. továbbá több angolt és mái európait. Az élelmiszerszállítás a gyakorlatban teljesen megbénult. A japánok ugyan megengedték az élelmi­szerszállítást a nemzetközi negyedbe, az angol hatóságoknak azonban mégis súlyos gondokat Okozott az élelmiszerek beszer­zése, mert az engedményes negyeden kí­vülálló kínaiak közül senki sem merészel résztvenni az élelmiszerszállításban, te­kintettel arra, hogy a japánellenesség gyanújába keverednek. Az élelmiszerszál­lítás üyén körülmények között gyakorla­tilag teljesén megszűnt. Az angol enged­ményes negyed utcáin a forgalom tel­jesen leállott. Pénteken reggel a lóversénypálya mel­lett levő japán torlasznál a japánok lelőttek két kínait, akiket főzelékcsempészésen lértek tetten. Az élelmiszerellátási nehézségek kezde­nek válságosra fordulni. Az idegen ne­gyed angol lakói közül, akik csak tehetik, lakásukba záróznak. Japán izgatok be­járták a kinai mosodákat és az európaia­kat szidalmazva, felszólították a tulajdo­nosokat, ne dolgozzanak többé fehér em­berek számára s a földre szórva bepisz- kolták a kimosott fehémeműeket. A helyzet Tiencinben óráról-órára röss- szabbodik. A külföldi engedményes terü­let piacain pénteken reggel már alig lehetett élelmiszereket kapni. Friss hús sincsen többé s a lakosságnak csak az a húsmennyiség áll rendelkezésre, amely a hűtőházakban tárol. Japán nem dug:Ja vissza hüvelyébe kardját, amíg gyökeresen meg nem oldják az egész kérdést Tokió, június 16. Itagaki hadügyminisz­ter a pénteki minisztertanácson közölte, hogy a tiencini japán hatóságok „nyugodt elhatározottsággal” hajtják végre a brit és francia engedményes terület ellen meg­állapított intézkedéseket abból a óéiból, hogy véget vessenek minden visszás álla­potnak. A szűkebb japán minisztertanács meghallgatta Itagaki és Afita miniszterek jelentését. A hadügyminiszter és a vezér­kar főnöke beszámolt a császárnak a tien­cini helyzetről. Jól értesült körök úgy tudják, hogy a kormány a tiencini óStfomzárat mindaddig fenntartja, amíg a letelepült idegének nem isme­rik el az új északkínai helyzetet. Hír szerint a tiencini japán hatóságok az ostromzár megszüntetését a kővetkező fel­tételekhez fűzik: 1. A japánellenes terrorista személyeket letartóztatják. 2. A rendőrséget Japán ellenőrzés alá helyezik. 3. Az idegen telepesek alkalmazkodnak a pekingi kormány politikájához és nem avatkoznak be az északkinai pénzügyekbe. lf. Az idegen negyedekben felhalmozott 50 millió ezüstöt azonnal kiszolgáltatják. Hangoztatják, hogy ha Anglia a keres­kedelmi szerződés megsértésével megtorlá­sokhoz nyúl, erre a kísérletére a legerélyesebb ellenintézkedésekkel felelnek. Tokióban idáig nem erősítették meg azokat a washingtoni híreket, ame­lyek szerint az Egyesült Államok állítólag közvetítést terveznek. A Seiyukai-pkrt par­lamenti csoportja csütörtökön határozatot hozott, amelyben követeli, hogy Japán üzenjen hadat a kínai nemzeti kormány­nak. A japán külügyminisztériumban pénte­ken délben megerősítették azokat a híre­ket, hogy a japán politika végső célja a külföldi hatalmak kínai engedményes területeinek megszüntetése. Ezt a célt Japán idővél feltétlenül meg fogja valósítani, élőbb azonban megvárja, amíg a kínai viszonyok rendeződnek s a kínai birodalomnak erős központi kormá­nya lesz, amely azután hozzáfoghat a kül­földi hatalmak előjogainak megszüntetésé­hez, A jápán kormányhoz közelálló Hoóhi Simbun írja: Japán kirántotta kardját és még akkor sem dugja azt vissza hüve­lyébe, ha Anglia kiadja a négy kínait. Az egész alapvető kérdés gyökeres megoldása nélkül nem lesz többé nyugalom. Amerika is tiltakozott a japán kormánynál Washington, június 16. Hull külügymi­niszter elnöklésével értekezlet volt a kül­ügyminisztériumban, amelyen elhatároz­ták, hogy az amerikai kormány csatlakozik a japánok tiencini eljárása miatt át­nyújtott angol és francia tiltakozás­hoz. Az amerikai tiltakozó jegyzékét sürgősen eljuttatják Tokióba. Minden jel arra mu­tat, hogy az amerikai kormány megelég­szik az elvi tiltakozással, az esetleges an­I gol-fráncia megtorló intézkedésekben azonban nem vesz részt. Az Egyesült Államok kormánya — mondják beavatott washingtoni körökben — független politikát ákár folytatni a Távölkéleten. A Tokióban átnyújtandó amerikai tiltakozó jegyzék is független az angol és a francia kor­mány hasonló lépésétől, mert a tokiói amerikai ügyvivő már há­rom nappal ezelőtt értésére adta a japán külügyminisztériumnak, hogy a japánok tiencini eljárása létfontosságú amerikai érdekeket érint. Japán sajnálkozását fejezte ki a német nagykövetséget ért kár miatt Sangháj, június 16. A japán kormány pénteken félhivatalos közleményt adott a Csangkájsek-kormáxvy székvárosa éllen intézett legutóbbi japán légitámadásnál. A közlemény szerint a japán repülőgépek éjszaka érkeztek Csunking fölé, ahol a kinai légelhárító tüzérség nehéz ágyúi heves tűz alá vették őket' s kinai repülők is ellentámadást hajtottak végre ellenük. A rendkívüli körülmények között a japán gépek nem tudtak pontosan célozni s így történhetett, hogy néhány bomba a csunkingi német nagykövetség közvetlen közelében robbant. SIS» Anyagi és erkölcsi sérelem érte a visszacsatolt terület testnevelési tanárait A Testnevelési Tanárok Közlönyének szerkesztője, Jakus Kálmán, a lap júniusi számában nyílt levelet intéz Hórhan Bá­lint dr. közoktatásügyi miniszterhez a visszacsatolt terület tornatanárait ért sérelmes rendelkezés miatt. A nyílt levél lényegében a következőket mondja: A „Hivatalos Közlöny“ 1939 június 1, száma közli a közoktatásügyi miniszter 3200—1939. ein. számú rendeletét, amely a visszacsatolt felvidéki területeken tanári és tanítói állásokhoz megkívánt képesítés és az ilyen állásokra kineve­zettek (alkalmazottak) szolgálati ide­jének megállapításáról szól. A rendelet kapcsán a visszacsatolt terü­let testnevelési tanárait igen súlyos sé­relmek érik. A felbomlott csehszlovák köztársaság­ban a tanárok, tanítók három csoportba voltak osztva: az első csoportba tartoz­tak a középiskolákban tanító tanárok, á másodikba a polgáriiskolai szaktanítók, á harmadikba az elemiiskolai tanítók. A középiskolákban tanító tanárok között semmi különbség nem volt. Teljesen egyenlő erkölcsi és anyagi elbí­rálásban részesült a földrajzszakos tanár a matematikussal és a latinszakossal é3 tornatanár kollégájával. A mostani sé­relmes rendelet a testnevelő tanárt kiveszi az egyenlő elbánás alól és még a polgári iskolai szaktanítónak is mögéje helyezi. A nyílt levél írója egy jellegzetes példát ragad ki. Czárán Dániel a visszacsatolás előtt tornaszakos középiskolai tanár volt. A veié egyformán 32 szolgálati évvél ren­delkező kártársa a VI. fizetési osztály 1. fokózatába kerül. Czárán Dániel középis- kólai tórttaszakos pedig a VIt. fizetési osztály 2. fokozatába. Az alacsonyabb ké­pesítésű polgáriiskolai szaktanító 32 évi szolgálattal megelőzi Czárán Dániel kö­zépiskolai tanárt, mert a VII. fizetési osztály 1. fokozatába jut. A félvidéki állami tisztviselők erkölcsi és anyagi helyzetének rendezésénél az volt áz irányadó élv, hogy senkit sérelem nem érhet. A nyilt levél írója azt panaszolja, hogy ez az elv mindenütt érvényesült, csupán a testnevelő tanárokat érte anyagi és er­kölcsi sérelem. Miért volt szükség zsidótörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszait erre a kérdésre Ara kötve: 2.S0 P Bart ha Miklós a legnagyobb magyar publicista és nemzet­politikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltün­tette« a piacról a szerzőt pedig támadták, csúfolták... Megállapításai nemcsak ma is igazak, hanem ma is égetően idő­szerűek, s a „Kazárföldön“ súlyos problémái ma is problémák Minden műveit embernek olvasnia kell MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arről, hogy miért van szükség fajvédő poli­tikára! Kapható a STÁDIUM könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111. szám), PFEIFER FER­DINAND könyvkereskedésében (IV., Kossuth Läjos-utea 5) és minden könyvesboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents