Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-16 / 135. szám
1939 JÚNIUS 16, PÉNTEK TEHJIDEKI JkcfoiRHIRiaE 5 A képviselőház és a felsőház csütörtökön délelőtt ülést tartott, hogy folytassa a megalakulásnak a házszabályokban előírt munkáját. Ennek megfelelően mind a két Ház megválasztotta az elnököt, alelnö- keit, jegyzői karát és háznagyát. A képviselőház ülésén bemutatták az igazoló osztályok a mandátumok felülvizsgálásáról szóló jelentést és ezzel a csütörtöki munka véget is ért. A képviselőház legközelebbi ülését hétfőn tartja, a felsőház Magyary Kossá István korelnök tíz órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. A mai ülésen is nagy számban jelentek meg a képviselők, legtöbbje magyar ruhában. A kormány részéről Teleki Pál gróf miniszterelnök, Kereszfes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Kunder Antal kereskedelmi, Csáky István gróf külügy- és Tas- tiádi Nagy András igazságügyminiszter volt jelen. Az igazoló osztályok előadói tettek ezután jelentést a benyújtott mandátumokról, azokat egy kivételével rendbenlévőnek találták. Egyedül Pálffy Fidél nyilas képviselő mandátumát sorolták a B. osztályba, miután vele szemben választhatóságot kizáró ok látszik fennforogni, ugyanis a rendtörvény alapján egy ízben elítélték. A mandátumot átteszik a köz- igazgatási bírósághoz. Ezután áttértek a Ház elnökének, alelnö- keinek és tisztviselőkarának megválasztására. A szavazás megtörténte után a következő eredmény alakult ki. Házelnökké Darányi Kálmánt választották meg, akire 181 szavazatból 178 szavazat esett, alelnökök: Szinyei-Merse Jenő és Bobory György lettek, 147—147 szavazattal, 35 szavazat érvénytelen volt, mert a nyilas képviselők fehér lappal szavaztak. Háznagynak 175 szavazattal egyhangúan Put- nöky Móricot választották meg. Jegyzőkké: Boczonády Szabó Imrét, Miskolczy Hugót, Mocsáry Ödönt és Szeder Jánost a Magyar Elet Pártja részéről, Nagy Ferencet a Kisgazdapárt részéről és Kovács Gyulát a nyilasok részéről. Magyary Kossá István korelnök ezután megköszönte a Ház tagjainak a támogatást a maga és a körjegyzők nevében, Isten áldását kérte a megválasztott tisztikar működésére, majd az ülés eddigi jegyzőkönyvének felolvasása után szünetet rendelt el. Szünet után Darányi Kálmán vezetésével bevonult az újonnan megválasztott tisztikar. Darányi Kálmán az elnöki széket elfoglalva, köszönetét mondott a bizalomért, amellyel őt a Ház elnöki székébe emelték. Most elsőízben ült össze a képviselőház a titkos választójog alapján. A választásokról és a választójogról lehetnek viták, de az az egy bizonyos, hogy a titkosság behozatalára az egész vonalon szükség volt. Kijelentette a házelnök, hogy a házsza- bályrevizió kérdésében álláspontját fenntartja és a parlamenti tárgyalás ütemének meggyorsításával a nemzeti élet meggyorsítani kívánt ritmusához kell alkalmazkodni. iz elvi kérdések megvitatásának nem esik Hátrányára a tónus finomsága és a vita emelkedettsége. Viszont csak hátrányára válik az ok nélkül való személyeskedés, ilyen esetekben nem fog tartózkodni a házipedig holnap, pénteken is tart ülést és mindkét Ház napirendjén a bizottságok megválasztása szerepel. Előreláthatóan a hétfői napon sor kerül már a képviselő- házban törvényjavaslatok benyújtására is, melyek tárgyalását az illetékes bizottságok azonnal megkezdik és a jövő héten már a felvidéki képviselők behívását tárgyalják. A két Ház üléséről az alábbiakban számolunk be. szabályadta fegyelmezési jogok gyakorlásától. Kijelentette az elnök, hogy mindig tárgyilagosságra fog törekedni, működésében a nemzeti érzésen és izzó fajszereteten kívül más szubjektív érzés nem fogja vezetni. Arra fog törekedni, hogy az immár egyenjoguvá lett felsőházzal az érintkezés előzékenyen és a hivatalos formák között történjék. Az ország kormányzója megnyitóbeszédében megjelölte a célokat és eszközöket, amelyek a nemzet élete szempontjából ma elsőrangúan fontosak. Bizonyosra veszi, hogy a Ház minden tagját áthatja az az érzés, hogy a nemzet egyetemes érdekeit óhajtja szolgálni. Végül megköszönte úgy maga, mint tisztviselőtársai nevében a megnyilvánuló bizalmat. (Éljenzés és taps.) Legközelebbi ülés hétfőn Az elnök ezután felszólította a több- mandátumos képviselőket, hogy nyolc napon bélül nyilatkozzanak, melyik mandátumot tartják meg. A Ház üléseinek rendjéről szólott az elnök, majd utalt a választójogi törvény új intézkedésére, amely a Ház tárgyalásainak egyes részeire közlési tilalmat állapít meg. Végift napirendi indítványt tett, eszerint a Ház legközelebbi ülését hétfőn, június 19-én délelőtt tizenegy órakor tartja és ekkor megválasztják a bizottság tagjait. Az ülés az elnök éljenzésével háromne- gyedegy órakor véget ért. Elnökválasztás a felsőházban A felsőház délelőtt tizenegy órakor tartotta ülését. Borhy György korelnök bemutatta az igazoló bizottság jelentésit, majd sor került a választásokra. Elnökké egyhangúan Széchenyi Bertalan grófot választották meg, alelnök: Radvánszky Albert báró és Pe- rényi Zsigmond báró lett. A korelnök üdvözölte Széchenyi Bertalan gróf elnököt, aki lelkes éljenzés közben foglalta el az elnöki széket. Megköszönte a már har- madizben feléje irányuló bizalmat, azt hangoztatta, hogy a felsőház összetételében, szellemében és törekvésében nem változott. Nagy jelentőségű, hogy az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról szóló törvény hatályba lépett, ami a kétkamarás rendszer alapgondolatának megerősödését jelenti, egyben pedig növeli a felsőház tekintélyét. A törvény módot ad arra, hogy a felsőház belső ügyeiben egyedül és kizárólag maga intézkedjék arra hivatott szervei útján. A felsőház most már, mint a törvényhozás egyenrangú tényezője, a nemzeti haladás ügyének önzetlen és biztos támogatója lesz. Az elnök nagyhatású beszédét zajosan megtapsolták, majd a választásokat folytatva, háznagynak Szapáry. Lajos grófot választották, jegyzőkké pedig Agorasztó Tivadart, Bethlen Pál grófot, Bezerédj Istvánt, Görgey Lászlót, Khuen-HéderA m. kir. közigazgatási bíróság a május 31-ikén megtartott ülésében hozott 3159—1939. K. számú végzésével első ízben döntött olyan panasz tárgyában, amelyet egy érdekelt a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken ipart (kereskedést) űzött, jogosítványai tárgyában kibocsátott 1100—1939. M. E. számú rendeletén alapuló elutasító miniszteri határozat ellen intézett a megnevezett bírósághoz. Az 1100—1939. ME. számú végzés szerint ugyanis a felvidéki iparengedélyek, iparigazolványok, házalási és vándoripari engedélyek 1939. július 1-én hatályukat vesztik. Aki tehát ipari vagy kereskedelmi foglalkozását a visszacsatolt Felvidéken az említett időpont után folytatni kívánja, annak a hivatkozott rendelet értelmében új iparengedély, iparigazolvány, házalási, illetőleg vándoripari engedély kiállítását kell kérnie. Az ilyen kérelmek tárgyában hozott elutasító miniszteri határozatokat az érdekeltek számos esetben panasszal támadták meg a közigazgatási bíróságnál. A közigazgatási bíróság a fentebb hivatkozott végzésével a panasz ügyében hatáskörét nem állapította meg és a panaszt visszautasította. A közigazgatási bíróság ezzel a határozatával végérvényesen eldöntötte, hogy a szóbanlevő ügyekben hozott miniszteri döntés ellen a közigazgatási bíróságnál panasznak nincsen helye. A végzés indokolásának lényege a következő : A megtámadott miniszteri határozat nem az iparűzési jog elvonásáról rendelkezik, hanem a hatályban megszűnő iparjogosítvány helyébe új iparigazolvány kiállítását tagadja meg. Etekintetben pedig sem az 1896. XXVI. t.-c., sem a 9330- - 1938. ME számú rendelet 29. paragrafusában foglalt rendelkezéssel a visszacsatolt területekre kiterjesztett és az 1720—• 1939 ME számú rendelet 1. paragrafusa értelmében az ott megállapított eltérésekkel alkalmazandó ipari közigazgatási jogszabályok a miniszter döntése ellenében a közigazgatási bíróság előtt érvényesíthető panaszjogot nem biztosítanak. A panaszos iparjogosítványának a törvényerejű 1100—1939. M. Eí. számú kormányrendelet alapján megszűnése nem azonos az 1922 : XII. t.-c. 70. §-únak helyébe lépett 1936 : VII. t.-c. 19. §-ában szabályozott azzal az esettel, amikor az iparűzési jog a fél jogellenes magatartása váry Károly grófot, Kiss Ernőt, Péchy Manót és Tarányi Ferencet. Az ülés végén Radvánszky Albert báró alelnök kegyeletes szavakkal parentálta el az utóbbi időben elhunyt felsőházi tagokat, majd javaslatára elhatározták, hogy a felsőház pénteken délelőtt tizenegy órakor tart ülést, amelyen a bizottságok tagjait választják meg. miatt meghatározott különleges feltételek meglétében határozott vagy határozatlan időtartamra vonatott el. Az utóbb felhívott törvényhely pedig csupán az abban szorosan körülírt esetekben keletkezett határozatokat mondja ki panasszal meg- támadha lóknak. * A visszacsatolt Felvidéken megindult az iparengedélyek felülvizsgálása az 1100—1939. M. E. számú rendelet alapján. E rendelet alapján hozott elutasító miniszteri döntés ellen többszáz panaszbeadvány érkezett az érdekeltektől a közigazgatási bírósághoz. A beadványokat előre kinyomott űrlapokon írták meg, az űrlapok egyik kassai cégnél készültek és ezeket négy pengőért vásárolták. A tájékozatlan felek szívesen áldoztak viszonylagosan ilyen kis összeget az űrlapok megvásárlására az eredmény reményében. Ugyanis nem tudták, hogy a miniszteri döntés éllen nincsen helye a közigazgatási bírósághoz intézett panasznak. Ugyanis a közigazgatási bíróság hatáskörébe csak olyan ügyek tartoznak, melyeket valami jogszabály kifejezetten oda utal. Az említett miniszteri rendelettel kapcsolatos ügyeket egyetlen jogszabály sem utalja a közigazgatási bírósághoz, tehát a köz- igazgatási bíróság nem is illetékes ezekre az ügyekre nézve. Chamberlain kijelentette, hogy nincs szükség propaganda- mini sztériumr a London, junius 15. Az alsóházban Chamberlain miniszterelnök Fletcher képviselő kérdésére kijelentette, hogy a kormány áttekintette a nyilvánosság felvilágosításának egész kérdését és úgy találja, hogy békeidőben nincs szükség külön „felvilágosító", vagy „propaganda“-minisztérium- ra. Ha Anglia nagyobb háborúba keverednék, a kormány információs minisztériumot szervez egy miniszter és egy államtitkári rangban lévő főigazgató vezetése alatt. PótSérdésekre kijelentette Chamberlain miniszterelnök, hogy a felállítandó szervezet békeidején kizárólag a külföldi nyilvánosságot érintő kérdésekkel foglalkozik s nem avatkozik az angol sajtó jogszerű tevékenységébe. . M. N. B. eng. sz. 22021 ntf mim «Mr mMm Indulások: I. július 10—22. II. július 24. augusztus 5. Útirány: Budapest — Varsó — Tallin — Helsinki — iratra — Savonlinna — Punkaharju — Sortavala — \ vió — Vilipurí — Helsinki — Tallin — Riga — Bpesl. RÉSZVÉTELI Díj 385 P Jelentkezés; határidő: I. csoportná. július I.Jg. II. cs.-ná! július 15-ig. JElEHTKEZHI LEHET: UTAZÁSI IRODÁNKBAN Ilii., JÚZSEF-XÓRÜT 5. TELEFON: 14-44-00. Darányi Kálmánt a képviselőház, Széchenyi Bertalan grófot a felsőház elnökévé választották Bobory György és Szinyei-Merse Jenő a képviselőház, Radvánszky Albert báró és Perényi Zsigmond báró a felsőház alelnökei — Putnoki Móricot és Szapáry Lajos grófot újra megválasztották háznagynak Hétfőn a bizottságokat választja meg a képviselőház A közigazgatást bíróság elutasítja a iparmegvonás elleni panaszokat Végérvényesen kimondotta a közigazgatási bíróság, hogy ilyen ügyekben a miniszteri döntés ellen panasznak nincsen helye Darányi Kálmán megválasztása és székfoglalója a képviselőházban
