Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-16 / 135. szám
1939 JÚNIUS 16, PÉNTEK TEÜWBEln 3 N APRÓL-NAPRA Június 15. A felvidéki hutátok beadványt intéztek a magyar !kormányhoz, amelyben kiemelik a felvidéki magyar tanári kar hallatlanul nagy nemzeti misszióját és egyben felhívják a kormány figyelmét arra a kétségbeejtő szociális helyzetre, amelyben a felvidéki magyar tanároknak mintegy 70 százaléka ma is létezik. A Ilit pengős óraadó tanárok, nyomorúsággal, kétségbeejtő anyagi gondokkal küszködő, rongyos és nem egyszer koplalássalteli hétköznapjaira. És rámutatnak egyben arra a hatalmas nemzeti és kulturális küldetésre is, amelyet a felvidéki magyar tanároknak éppen itt, a legveszélyeztetettebb északi végeken végezniök és vállálniok kell. Mindig hangoztattuk, hogy magyar népünk felemelése, kulturális és erkölcsi nevelése, egyszóval: szellemi megerősítése elsősorban attól függ, tudunk-e a magyar élet legveszélyeztetettebb pontjaira megfelelő, képzett és valóban a népért élő és dolgozó népnevelőket állítanif — A népnevelő munka nagy nemzeti jelentőségét mi elsősorban az elmúlt kisebbségi húsz esztendő alatt ismertük fel, éppen úgy, ahogy rádöbbent erre, hasonló kisebbségi adottságok között az erdélyi magyarság. A mi húszesztendős életünk ugyanis tudatosította bennünk azt a meggyőződést, hogy egészséges nemzetet, valóban a szociális igazság parancsa szerint élő népet és társadalmat nem hívhatnak életre kizárólag politikai vagy társadalmi rendelkezések. Az új társadalmi életformának le kell hatolnia a nemzet és társadalom legmélyére. Hirdettük és tudtuk, hogy egy magyarabb és szociálisabb élet csak úgy válhatik valóságos életté, csak úgy izmo- sodhatik tettekké, ha annak gyökerei a magyar nép lelkében ágaznak szét. Tudtuk és hirdettük, hogy az az új magyar élet, amelyet politikusok hirdettek, írók megrajzoltak: őszintén óhajtott elképzelés marad mindaddig, amíg nem tesszük közkinccsé, nem tesszük minden magyar életkövetelményévé és lelki habitusává mindazt a gyökeresen magyar és mélyen szociális kívánságot, amelyet bennünk az új magyar élet felismerése tudatosított. Ezért történt, hogy figyelmünk mindjobban a népnevelők munkája felé fordult, a magyar szellem falusi és városi munkásai felé: a magyar tanár és tanító felé. Mert tudtuk azt, hogy lelki nevelés nélkül nem teremhet nemzeti kultúra, nem teremhet magyar és emberi öntudat és nem érhet valósággá a szociális embertípus. Nemzeti munkánknak szinte gerincévé tettük húsz éven keresztül a magyar város és falu nevelőit, a magyar szellem és öntudat munkásait. És az ő munkájukat, sőt mondhatnák: nemzeti hivatásukat, mai felszabadult és megnagyobbodott nemzeti életünkben éppen oly nagynak látjuk, mint az elmúlt húsz esztendő alatt. A tétel, melyet, kisebbségi sorsban mondottunk, ma is érvényes. A magyarságot csak a teljes lelki átalakulás mentheti meg az új idők számára. A telkeknek, a társadalomnak, az egész nemzetnek, a nemzeti közgondolkodásnak teljes és gyökeres átalakulása. És ezt az átalakulást, ezt a nagy nemzeti küldetést elsősorban a magyar nép nevelőitől várhatjuk. A felvidéki magyar tanárok segélyt- kérö szavukat juttatták el a magyar kormányhoz. A hivatásuk tudatában élő és dolgozni akaró népnevelők segélykiáltása ez a memorandum, amely nem kér egyebet, csak emberi életet, kultúr- emberhez való és méltó életet. Olyan kérelem ez, amely nem találhat és bizton tudjuk, nem is fog találni süket fülekre. A mai magyar kormányzat tudatában van azoknak a nagy nemzeti teendőknek, melyeket a jövő Magyarországa megkövetel. És tudatában van annak, hogy az új magyar élet legértékesebb munkásai közé éppen azok a kopottkabátú, a mindennapi kény ér gondokkal küzdő felvidéki magyar népnevelők tartoznak, akiknek munkájától a fiatal magyar generációk, a magyar gyermek, a magyar jövő ígérete függ. Az új fiatal magyar hajtások élete, a kicsi magyar lelkek pallérozása, magyarrá és szociális emberré nevelése. Oly nemzeti küldetés ez, melyet mindenkinek méltányolnia kell. Mert ne feledjük el, hogy nemZet- nevelő nagyjaink sorába, a Bethlen Gáborok, a Zrínyi Miklósok, az Apácai- Csere Jánosok, a Széchenyi István grófok, a Szekfü Gyulák sorába belétarto- zik minden névtelen és elfeledett munkása is a magyar földnek, aki a magyar nép felemelését, öntudatra ébresztését és nevelését munkálja, (ö.) Magyarország kénytelen megváltoztatni magatartását, mert Románia a legmerevebb elutasító álláspontra helyezkedett Titulescu Londonban ismét megkezdte cselszövéseit - A török-román együttműködés a Balkán-szövetség teljes felbomlására vezethet Róma, június 15. Az olasz sajtó továbbra is nagy érdeklődéssel követi Románia magatartását és Gafencu román külügyminiszter balkáni tárgyalásait. A szerdai lapokban is több utalás olvasható Csáky István gróf külügyminiszter hétfői beszédére. A Corriere Padano vezércikkében hangoztatja, hogy az angol-francia szavatosság nyújtása előtt a románok némi hajlandóságot mutattak a Magyarországgal való tárgyalásra, most pedig egyszerre a legharciasabb magatartásba csaptak át. Gafencu román külügyminiszter Ankarában a legelcsépeltebb demokrata frázisok áradatával lepte meg a világot. Az ankarai pohárköszöntőkben legalább húszszor hangzott el a béke szó, mint annak idején Briand korában. A beszédekből kitűnik, hogy Európának két új csendőre van: egyik Románia az Aldunánál, a másik Törökország a Dardanelláknál. A kérdés csak az, hogy ez hogyan fér össze a Balkán-szövetséggel és a semlegességgel? A felelős magyar, bolgár és jugoszláv államférfiak egyaránt ezt kérdezik. Csáky István gróf magyar külügyminiszter azonban már felelt is, kijelentve, hogy Magyarország ezek után kénytelen megváltoztatni magatartását. Zingarellí a Stampában rámutat arra, hogy a románok mindent elkövetnek, hogy antireviziós jelleget adjanak Gafencu tárgyalásainak. Románia mind Magyarország, mind Bulgária irányában ismét a legmerevebb elutasító álláspontra helyezkedett. Magatartásával azonban nagy politikai rövidlátásról tesz tanúságot. Nagyon helyesen mondotta a magyar külügyminiszter, hogy Románia magatartása sem nem helyes, sem nem észszerű. A Lavoro Fascista budapesti keltezésű tudósításában rámutat arra, hogy az a Bécs, június 15. A Wiener Neueste Nachrichten részletesen foglalkozik Csáky István gróf külügyminiszter legutóbbi beszédével, amelyet a Magyar Élet Pártja értekezletén mondott a romániai magyar kisebbségek sorsával kapcsolatban. Alap a hosszú ismertetést a következő címek alatt közli: „Magyar felháborodás Románia magatartása miatt“, ,J£omoly feszültség Budapest és Bukarest között“, „Csáky gróf új utakat jelölt meg a kisebbségi kérdés tekintetében". A beszéd részletes ismertetése előtt a lap budapesti tudósítója utal arra, hogy néhány hét óta a magyar-román viszonyVarsó, június 15. A kormánypárti Kurjer Poranny főszerkesztője, Pietrzynski Romániáról írt cikket. Ebben a többi között azt fejtegeti, hogy Németország most a jugoszláv-magyar kiegyezés elérésére törekszik, abban a reményben, valószínűség, hogy Jugoszlávia csatlakozik az antikomintern egyezményhez, kemény próbára teszi a Balkán-szövetség rendszerét. Gafencu most azon fáradozik, hogy ezt a veszélyt ellensúlyozza, de közbelépése ahelyett, hogy javítaná a helyzetet, még csak súlyosbítja azt. Szerencsére segítségére sietett Titulescu, aki Londonban ismét megkezdte cselszövéseit. Miután még az a veszély is fennforoghat, hogy Titulescu ismét részt kap a román külpolitika vezetésében, Gafencu — akiről már amúgy is azt a hírt terjesztik, hogy májbaja miatt kénytelen lesz visszavonulni a politikától — képtelen gyors sikereket felmutatni. Talán ezzel is magyarázható Gafencu legutóbbi rendkívül lázas tevékenysége. A Popolo di Roma belgrádi tudósítója szerint Törökország és Románia együttműködése következtében a Balkán-szövetség teljes szétbomlása következhetik be. A tudósító rámutat a közeli jugoszláv- bolgár találkozóról szóló hírekre, kiemelve, hogy Bulgária, amely természetszerűleg nem lelkesedik a feketetengeri egyezmény tervéért, még jobban közeledik Jugoszláviához, amelytől semmi ellentét sem választja el. A román sajtó óriási zajt csap az ankarai tárgyalások körül és valósággal gyanús buzgalommal dicséri a Törökországgal való barátságot. A románok valósággal tobzódnak az anti- revizinizmusban. Az a híd, amely Romániát összeköthetné Magyarországgal és a tengellyel, igen sok megfigyelő szerint Belgrádon vezet keresztül. Olyan erős talán Románia, hogy egyszerűen mellőzheti ezt a hidat és a Dardanellákon át a veszélyes Földközi-tengeren keres hidat a távoli London és Párizs felé? ban folyamatos rosszabbodást lehet megállapítani, amelyért Budapesten kizárólag Romániát tes■ 'k felelőssé. Emlékeztet a lap arra, hogy a legutóbbi romániai választások során az erdélyi magyarság csak kilenc mandátun&t kapott, jóllehet számarányának megfelelően húszra tarthat igényt. A román lapok magyarellenes kirohanásai is felháborodást keltettek Magyarországon, különösképpen azonban Jorga legutóbbi megnyilatkozása, amelyben sajnálkozását fejezte ki, hogy 1939 márciusában a román nép nem viselhetett háborút Magyarország ellen. hogy Romániát elszigetelje és a Belgrád és Bukarest közötti kapcsolatot elszakítja. A lap végül úgy véli, hogy Románia minden szomszédjával kész szerződéseket kötni, — ez esetben Magyarországról . és Bulgáriáról van szó, — de semmi olyant nem tesz, ami becsületérzésével ellentmondásban volna, vagy ami további követelésekhez alapot nyújthatna. Ezzel mindenkinek számolni kell. Románia állásfoglalásában saját erejére támaszkodik. A Daily Mail a magyar-román határok módosításáért London, június 15. (Inf.) A magyarromán határok módosításáért szállt síkra csütörtökön reggel a Daily Mail, amely tudvalevőleg a múltban is előharcosa volt a trianoni békediktA- tumok revíziójának. A lap sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy a Romániának nyújtott angol szavatosság Anglia tekintélyét Magyarországon rendkívüli mértékben csorbította, mert a magyar közvélemény a status quo fenntartásában elveszítette minden reményét arra, hogy Anglia a magyar igényeket támogassa. A lap felveti a kérdést, hogy az angol kormány ezzel a magatartásával szembefordul-e Erdély problémájának tisztázásával. A Daily Mail végül megjegyzi, hogy az európai angol szavatossági politika legnagyobb veszélye, hogy ezzel a politikával Anglia más államokat arra kényszerít, hogy mennél szorosabb kapcsolatokat létesítsenek N émetországgal. Románia jó szomszédnak tartja masát Bukarest, június 15. A Romania azt írja, hogy a románok, mint szomszédok, mindenkivel szemben testvérnek bizonyultak a történelem folyamán és mindenkivel jóviszonyban éltek. Ha ez nem sikerült mindenhol, ez nem a románok hibája, hanem azoké a szomszédoké, akikben nem volt meg a szomszédságnak ez a magasztos érzése. Románia, mint szomszéd, a történelem fénypontja. A román nép, mint szomszéd, a viszályok megoldásában a Krisztus által bejelentett békét képviseli. Gafencu Athénbe utazó t Isztanbul, június 15. A Gafencu külügyminiszter látogatásáról kiadott hivatalos közlemény egyetlen olyan új elemet sem tartalmaz, amely Gafencu tegnapelőtti nyilatkozatában már nem szerepelt volna. A közlemény ugyanis csak a Balkán-szövetség sérthetetlenségét s Románia és Törökország szolidaritását emeli ki a Balkán-szövetség békepolitikája ügyében. Politikai körökben felvetették azt a kérdést, vájjon ez a szolidaritás Törökországnak a Balkán-szövetségen kívüli külpolitikájára is vonatkozik-e. Gafencu külügyminiszter a török körtársasági elnök által rendezett villásreggeli és a megbeszélések után Athénbe utazott. Gafencu csütörtök délután a Dacia nevű román gőzös fedélzetén érkezett Pireusba. Metaxas görög miniszterelnök a román külügyminiszter tiszteletére este díszvacsorát adott. György görög király pénteken délben fogadja Gafencu külügyminisztert, majd villásreggelin látja vendégül. Gróf Csáky új utakat jelölt meg a kisebbségi kérdés tekintetében Varsó szerint Németország magyaí-jugoszláv kiegyezés elérésére törekszik
