Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-15 / 134. szám

2 •FELVIDÉKI 1989 JŰNTUS 15, CSÜTÖRTÖK 1 adata az, hogy a társadalmi, gazda­sági és állampolitikai szempontokat minden irányban mérlegelve egyez­tesse. Gazdasági fejlődésünkben nem szabad visszahanyatlanunk. Ha a világ gazdasági életének mai kíméletlensége mellett bármi okból csak egy kevéssé is megtorpanunk, helyrehozhatatlanul hátrányos gazdasági függésbe kerülhetünk. A földmívelés, kereskedelem és ipar fejlesztése — Gazdasági életünket egységesen és minden Irányban fejlesszük. Földmívelé- eünk színvonalának emelése nélkül nem fejlődhetik kereskedelmünk és nem tartha­tunk lépést más országokkal a haladásban és gazdagodásban. Földmívelésünk és kereskedelmünk fejlesztése nélkül nem fejlődhetik ipa­runk. Magyar ipar nélkül pedig nem tudnánk »unkát és kenyeret adni mindjobban sza­porodó földmíves népünknek, nem tud­nánk létesíteni önálló és erős magyar had­sereget és nem képzelhető el öncélú ma­gyar élet és politika. — Amikor gondoskodunk a földreform által minél több önálló egyén és család gazdaságának megalapozásáról, ugyanak­kor biztosítanunk kell ezeknek és az egész ország termelésének mennyiségi és minőségi fokozását. Erre szolgál majd á gazdaságnak megfelelő irányítása, a szak­oktatás emelése, a termelési és a mező- gazdasági hitel rendezése, a mezőgazda- sági közigazgatás fokozott javítása. — Az ország megnagyobbodása és külö­nösen a Tisza és számos mellékfolyója felsőfolyásának visszakerülésé következ­tében új és szélesebb láthatár nyílt meg mezőgazdaságunk fejlődése számára. Az Alföldet gazdaságosabban és jobban fogjuk tudni öntözni és evvel megadhat­juk termelésünknek azt a sokszerűséget, melyre ma feltétlenül át kell térnünk. Kis országnak minőségi termelést kell űznie, különösen, ha a világ gazdasági gócpontjai és sűrűn lakott területei köze­lében fekszik és maga is sűrű népességű. — Termelésünk fokozásának és mező- gazdasági népességünk boldogulásának lé­nyeges előfeltétele, hogy alaposabban ta­nulmányozzuk és megismerjük az ország különböző részeinek úgy fejlődési lehető­ségeit, mint szükségleteit. A termelőt támogatnunk kell nemcsak otthonhoz, földhöz vagy munká­hoz juttatással, de közigazgatásunk jobbá, gyorsabbá és emberiesebbé, közvetlenebbé tételével is. Ez elsősorban közigazgatási és kormányfeladat, de sokat segíthet az országgyűlés is jól átgondolt, egyszerűbb és érthető törvények alkotásával. Realitás, takarékosság Fontos feladatok várnak az országgyű­lésre az adóztatás terén is, ahol nemcsak a sokkal arányosabb köz­teherviselés megvalósítására, hanem adóztatási rendszerünk egyszerűsíté­sére is törekedjünk. Pénzügyi politikánknak változatlanul sar­kalatos pontja kell, hogy maradjon pén­zünk vásárlóerejének fenntartása, a bel­földi tőkeképződés elősegítése és a hitel- ellátás javítása. Költségvetési politikán­kat pedig továbbra is a realitás és a szükségletek fontossági sorrendjével is számoló takarékosság irányítsa. — Az iparpolitikában irányelvünk az iparnak minél erősebb, minél magyarabb, de ágazatok szerint is egészségesebb és természetesebb irányokban való fejlesz­tése. — Nagy gondot kell fordítani közlekedé­sünk és hajózásunk további fejlesztésére. Kiválóan megszervezett honvédelem •— Szociális és gazdasági megerősödésünk mellett szabadságunk és gyarapodásunk legfőbb záloga az ősi magyar erényekben és a nemzet erejében való- bizodalom. Kiválóan megszervezett honvédelem, fegyelmezett, elsőrangúan kiképzett, izzó hazaszeretetben nevelt és jól fel­szerelt hadsereg, élén fenkölt katonai hivatásának élő tisztikarral Úgy függetlenségünknek és megerősödé­sünknek, mint a békének leghatásosabb biztosítéka. — Katonai egyenjogúságunk kivívása és új honvédelmi törvényünk csupán az első lépések voltak ahhoz, hogy az ország hon­védelmét teljesen kiépíthessük. A nemzet áldozatkészsége lehetővé tette, hogy az ország nagyságához és feladataihoz mért hadsereget szervezzünk és azt a korszerű követelményeknek megfelelően mihama­rább felszereljük. A munka mindkét irány­ban nagy lépésekben halad előre. De ez még nem elegendő, itt még nem állhatunk meg. Korunk háborúi mutatják, hogy szükség esetén az országoknak összes élő és holt anyagi erőiket a honvédelem szolgálatába kell állítaniok. Ezért katonanemzetünket hitben, erkölcsben és anyagiakban egy­aránt a legnagyobb erőfeszítésekre képessé kell tennünk. — A magyar nemzetnek, amely a füg­getlenségéért és önállóságáért egy ezred­éven át vívott küzdelmeiben megedződött, elsősorban saját erejére támaszkodva kell betöltenie mindenkori békés hiva­tását a Dunamedencében a népek boldogsága és békéje érdekében. De mint a múltban, úgy ma is ebben a hivatásában barátokat keres és eddigi ba­rátai mellett hűséggel kitart. Viszonyunk a baráti Olaszország, Németország és Lengyelország felé —- Hálával és megelégedéssel gondolunk azokra a nagy eredményekre, amelyeket Az elsőként mellénk állott Olaszországnak és a régi hűséges fegyvertársnak, Német­országnak barátságára támaszkodva ér­hettünk el. Úgy, mint eddig, a jövőben is együtt kívánunk haladni e két hatalmas, egy­mással szövetkezett baráti állammal az igazságos béke nagy művének érdeké­ken. — Az évszázados megszakítás után is­mét szomszédunkká vált . Lengyelországhoz a történelmi hagyo­mányok alapján kifejlődött igaz ba­rátság íratlan törvényei fűznek. Éber figyelemmel kísérjük mindazt, ami bizalmi légkört fejleszthet ki köztünk és Jugoszlávia között. Jogaink felett minden­kor s mindenütt őrködve és más kétségbe nem vonható jogait tiszteletben tartva, baráti jobbot nyújtunk minden nem­zetnek, amely ugyanilyen jószándék­ról bizonyságot ad. Nemzetünk történelmi nagyságát és szere­pét tartva szem előtt, gonddal ápoljuk min­den irányban művelődési és gazdasági kap­csolatainkat. Mindebben az a remény tölt el, hogy hozzájárulunk a népek és orszá­gok békéjének megteremtéséhez, amely béke keretébe kell, hogy beleilleszkedjék függetlenségünk és megoldódjanak meg­erősödésünk és boldogulásunk kérdései is. Európa nagy feszültségben él — A világtörténelemnek egy különösen nehéz korszakába esik ennek az ország- gyűlésnek munkássága. Európa nagy fe­szültségben él. Az ok kétségkívül a párizs- környéki békediktátumokban keresendő, amelyek több államban tűrhetetlen hely­zetet teremtettek s amelyből szabadulni a lehetőséghez képest természetesen min­denki törekszik. — Ennek a helyzetnek fenntartását szolgálta a Népszövetség is. Ha csak egyetlenegyszer bátor kezdeményezéssel vállalkozott volna a fennálló igazságta­lanságok egynémelyikének megszünteté­sére, a pártatlanságába vetett hit és bi­zalom nem veszett volna el. — A kudarcba fulladt leszerelés helyett megkezdődött az általános lázas fegyver­kezés. Európa mintha két táborban állana egymással szemben — lábhoz tett fegyverrel. Hogy a világ legrettenetesebb harca •—* mindenki minden ellen — még nem ih- dúlt meg, az csak annak köszönhető, hogy az államok sorsának intézői tudják, hogy ez a harc csakis a kultúrvilág meg* semmisülésére vezethet. Minden kérdést jóakarattal le lehetne tárgyalni; legszerencsésebb megoldás az volna, ha a nagyhatalmak össze­hívására a pápa tenne javaslatot — Nincsen olyan probléma, amely bé­kés úton többé-kevésbbé megoldható ne volna, össze kell ülni és minden olyan kérdést, amely magában rejti az összeüt­közés csíráját, jóakarattal, nyugodtan le lehetne tárgyalni. Tárgyalás két érdekelt állam között azonban nehezen vezethet célhoz, mert elfogadtatni a közvélemény­nyel talán még a legigazságosabb enged­ményt is legtöbbször majdnem leküzdhe­tetlen nehézségekbe ütköznék. A nagyha­talmaknak módjukban volna, hogy a kö­zöttük fennálló vitás kérdések elintézése után a többi érdekelt államokat is meg­hallgatva, ezek között egy új és igazsá­gos helyzetet teremtsenek s ezt, ha kell, az érdekeltekre reá is kényszerítsék. — A tárgyalások ideje talán elérke­zett, de a kezdeményező lépést megtenni nehéz. Ezért nézetem szerint a legszerencsésebb megoldás az volna, ha a konkrét problémák meg­beszélése céljából a nagyhatalmak ösz- szehívására a világ legmagasabb és leg­önzetlenebb erkölcsi fóruma: a Pápá Őszentsége tenne javaslatot. A tiszta múlt hagyományait a korszerű haladás eszméivel összeegyeztetni — Különösen nehezek a feladatok és súlyos a felelősség, amelyet a nemzet az országgyűlés tagjaira ruházott. Nemcsak azért, mert nagy gyorsasággal ^ gördülő események közepette nemzetek és orszá­gok közt végsőkig feszült ellentétek lég­körében kell az ország érdekeit szolgál­nia, hanem azért is, mert az emberek élete nemcsak gyorsabbá, de sokkal szö­vevényesebbé is lett. Közösség és egyes ember között a kap­csolatok sokszerűbbekké lettek, az állam és polgárainak élete a legapróbb részletekig egységbe szövődik. És ennek az egész bonyolult új életnek végleges rendszere még sehol e világon nem alakult ki teljesen és egészségesen. Nagy felelősségérzettel és hazafias ko­molysággal kell ilyen időben az ország és a nemzet ügyeit intézni. .— A nemzet életének válságos óráiban a magyarság politikai ösztöne mindig rá­talált a helyes útra. Népünk harckészsége és jogérzéke, tekintélytisztelete és alkot­mányos gondolkodása, ősi hagyományai­hoz való ragaszkodása és a nagy eszmék iránt való fogékonysága mindenkor biz­tos útmutatónk volt arranézve, hogy mit és hogyan kell cselekednünk. Tudtuk, miképpen kell a múlt tisztes hagyományait a korszerű haladás esz­méivel összeegyeztetni és az új élet­formákat teremtő erős központi hatal­mat. a nemzet önkormányzati jógával összhangba hozni. Ezért sikerült a keresztény királyság megalapításától a modern állam kiépíté­séig minden nagy politikai és társadalmi átalakuláson nagyobb rázkódtatás nélkül keresztülesnünk. Ezért sikerült történeti­leg kialakult ezeréves alkotmányunk foly­tonosságát mindmáig megóvnunk. Történeti alkotmányunk szellemében — Alkotmányos életünk folytonossága nemzeti életünknek mindig egyik legna­gyobb erőssége volt.- Erősségünk volt már a nemzeti királyok korszakában, kiknek uralkodását éppen az alkotmányfejlődés egyes mozzanatai kapcsolják szerves egy­ségbe. Erősségünk a későbbi századokban idegen hatalmakkal szemben, az o'rszág önállóságáért és a nemzet függetlenségéért vívott nagy küzdelmünkben. Erősségünk az osztrák ház uralkodása idején, mikor épp az alkotmány szellemében sikerült a Szent Korona országainak különállását az osztrák-német világbirodalommal szemben biztosítanunk. Erősségünk és bizodalmunk volt a világháború után ránkszakadt ösz- szeomlás és megcsonkítás idején — és erősségünk ma, újraéledésünk és megerő­södésünk hajnalán. — A világszerte új eszméket kereső és új életformák után vágyódó átmeneti kó­runk forrongásai közepette is alkotmányos életünknek ez a folyto­nossága és egyben alkotmányunk min­den üdvös újítás megvalósítására mó­dot nyújtó ruganyossága erősségünk marad a szentistváni eszmék korszerű alkalmazásáért és az új szentistvás? feladatok megoldásáért vívott küzdel­münkben. — Mint az alkotmány és a törvényed rend legfőbb őre, felhívom az országgyű­lést, hogy törvényhozó munkáját történeti alkotmányunk szellemében, népünk ősi erényeihez és nemes magyar jogfelfogá­sunkhoz igazodva végezze s az ezeréves nemzeti hagyományok és korszerű szociá­lis törekvések szellemében; építse tovább a magyar állam sok vihart kiállott épületét. AUTOCAR TÚRÁINK 7 napos kirándulás Felvidékre és Kárpátaljára P 145b-1 Indulások : június 18. augusztus 13. július 2. szeptember 3. július 16. Jelentkezési határidő: július 30. 4 nappal az indulás előtt. 14 napos Jugoszláv és Dalmát autocartura P390.­Indulások: július 2. július 30. augusztus 22. Jelentkezni lehet: Utazási Irodánkban Vlll.f József-krt. 5. Tel. 14-44-00. Jelentkezési határidő minden utazás megkezdése előtt 7 nappal záródik.

Next

/
Thumbnails
Contents