Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-15 / 134. szám
2 •FELVIDÉKI 1989 JŰNTUS 15, CSÜTÖRTÖK 1 adata az, hogy a társadalmi, gazdasági és állampolitikai szempontokat minden irányban mérlegelve egyeztesse. Gazdasági fejlődésünkben nem szabad visszahanyatlanunk. Ha a világ gazdasági életének mai kíméletlensége mellett bármi okból csak egy kevéssé is megtorpanunk, helyrehozhatatlanul hátrányos gazdasági függésbe kerülhetünk. A földmívelés, kereskedelem és ipar fejlesztése — Gazdasági életünket egységesen és minden Irányban fejlesszük. Földmívelé- eünk színvonalának emelése nélkül nem fejlődhetik kereskedelmünk és nem tarthatunk lépést más országokkal a haladásban és gazdagodásban. Földmívelésünk és kereskedelmünk fejlesztése nélkül nem fejlődhetik iparunk. Magyar ipar nélkül pedig nem tudnánk »unkát és kenyeret adni mindjobban szaporodó földmíves népünknek, nem tudnánk létesíteni önálló és erős magyar hadsereget és nem képzelhető el öncélú magyar élet és politika. — Amikor gondoskodunk a földreform által minél több önálló egyén és család gazdaságának megalapozásáról, ugyanakkor biztosítanunk kell ezeknek és az egész ország termelésének mennyiségi és minőségi fokozását. Erre szolgál majd á gazdaságnak megfelelő irányítása, a szakoktatás emelése, a termelési és a mező- gazdasági hitel rendezése, a mezőgazda- sági közigazgatás fokozott javítása. — Az ország megnagyobbodása és különösen a Tisza és számos mellékfolyója felsőfolyásának visszakerülésé következtében új és szélesebb láthatár nyílt meg mezőgazdaságunk fejlődése számára. Az Alföldet gazdaságosabban és jobban fogjuk tudni öntözni és evvel megadhatjuk termelésünknek azt a sokszerűséget, melyre ma feltétlenül át kell térnünk. Kis országnak minőségi termelést kell űznie, különösen, ha a világ gazdasági gócpontjai és sűrűn lakott területei közelében fekszik és maga is sűrű népességű. — Termelésünk fokozásának és mező- gazdasági népességünk boldogulásának lényeges előfeltétele, hogy alaposabban tanulmányozzuk és megismerjük az ország különböző részeinek úgy fejlődési lehetőségeit, mint szükségleteit. A termelőt támogatnunk kell nemcsak otthonhoz, földhöz vagy munkához juttatással, de közigazgatásunk jobbá, gyorsabbá és emberiesebbé, közvetlenebbé tételével is. Ez elsősorban közigazgatási és kormányfeladat, de sokat segíthet az országgyűlés is jól átgondolt, egyszerűbb és érthető törvények alkotásával. Realitás, takarékosság Fontos feladatok várnak az országgyűlésre az adóztatás terén is, ahol nemcsak a sokkal arányosabb közteherviselés megvalósítására, hanem adóztatási rendszerünk egyszerűsítésére is törekedjünk. Pénzügyi politikánknak változatlanul sarkalatos pontja kell, hogy maradjon pénzünk vásárlóerejének fenntartása, a belföldi tőkeképződés elősegítése és a hitel- ellátás javítása. Költségvetési politikánkat pedig továbbra is a realitás és a szükségletek fontossági sorrendjével is számoló takarékosság irányítsa. — Az iparpolitikában irányelvünk az iparnak minél erősebb, minél magyarabb, de ágazatok szerint is egészségesebb és természetesebb irányokban való fejlesztése. — Nagy gondot kell fordítani közlekedésünk és hajózásunk további fejlesztésére. Kiválóan megszervezett honvédelem •— Szociális és gazdasági megerősödésünk mellett szabadságunk és gyarapodásunk legfőbb záloga az ősi magyar erényekben és a nemzet erejében való- bizodalom. Kiválóan megszervezett honvédelem, fegyelmezett, elsőrangúan kiképzett, izzó hazaszeretetben nevelt és jól felszerelt hadsereg, élén fenkölt katonai hivatásának élő tisztikarral Úgy függetlenségünknek és megerősödésünknek, mint a békének leghatásosabb biztosítéka. — Katonai egyenjogúságunk kivívása és új honvédelmi törvényünk csupán az első lépések voltak ahhoz, hogy az ország honvédelmét teljesen kiépíthessük. A nemzet áldozatkészsége lehetővé tette, hogy az ország nagyságához és feladataihoz mért hadsereget szervezzünk és azt a korszerű követelményeknek megfelelően mihamarább felszereljük. A munka mindkét irányban nagy lépésekben halad előre. De ez még nem elegendő, itt még nem állhatunk meg. Korunk háborúi mutatják, hogy szükség esetén az országoknak összes élő és holt anyagi erőiket a honvédelem szolgálatába kell állítaniok. Ezért katonanemzetünket hitben, erkölcsben és anyagiakban egyaránt a legnagyobb erőfeszítésekre képessé kell tennünk. — A magyar nemzetnek, amely a függetlenségéért és önállóságáért egy ezredéven át vívott küzdelmeiben megedződött, elsősorban saját erejére támaszkodva kell betöltenie mindenkori békés hivatását a Dunamedencében a népek boldogsága és békéje érdekében. De mint a múltban, úgy ma is ebben a hivatásában barátokat keres és eddigi barátai mellett hűséggel kitart. Viszonyunk a baráti Olaszország, Németország és Lengyelország felé —- Hálával és megelégedéssel gondolunk azokra a nagy eredményekre, amelyeket Az elsőként mellénk állott Olaszországnak és a régi hűséges fegyvertársnak, Németországnak barátságára támaszkodva érhettünk el. Úgy, mint eddig, a jövőben is együtt kívánunk haladni e két hatalmas, egymással szövetkezett baráti állammal az igazságos béke nagy művének érdekéken. — Az évszázados megszakítás után ismét szomszédunkká vált . Lengyelországhoz a történelmi hagyományok alapján kifejlődött igaz barátság íratlan törvényei fűznek. Éber figyelemmel kísérjük mindazt, ami bizalmi légkört fejleszthet ki köztünk és Jugoszlávia között. Jogaink felett mindenkor s mindenütt őrködve és más kétségbe nem vonható jogait tiszteletben tartva, baráti jobbot nyújtunk minden nemzetnek, amely ugyanilyen jószándékról bizonyságot ad. Nemzetünk történelmi nagyságát és szerepét tartva szem előtt, gonddal ápoljuk minden irányban művelődési és gazdasági kapcsolatainkat. Mindebben az a remény tölt el, hogy hozzájárulunk a népek és országok békéjének megteremtéséhez, amely béke keretébe kell, hogy beleilleszkedjék függetlenségünk és megoldódjanak megerősödésünk és boldogulásunk kérdései is. Európa nagy feszültségben él — A világtörténelemnek egy különösen nehéz korszakába esik ennek az ország- gyűlésnek munkássága. Európa nagy feszültségben él. Az ok kétségkívül a párizs- környéki békediktátumokban keresendő, amelyek több államban tűrhetetlen helyzetet teremtettek s amelyből szabadulni a lehetőséghez képest természetesen mindenki törekszik. — Ennek a helyzetnek fenntartását szolgálta a Népszövetség is. Ha csak egyetlenegyszer bátor kezdeményezéssel vállalkozott volna a fennálló igazságtalanságok egynémelyikének megszüntetésére, a pártatlanságába vetett hit és bizalom nem veszett volna el. — A kudarcba fulladt leszerelés helyett megkezdődött az általános lázas fegyverkezés. Európa mintha két táborban állana egymással szemben — lábhoz tett fegyverrel. Hogy a világ legrettenetesebb harca •—* mindenki minden ellen — még nem ih- dúlt meg, az csak annak köszönhető, hogy az államok sorsának intézői tudják, hogy ez a harc csakis a kultúrvilág meg* semmisülésére vezethet. Minden kérdést jóakarattal le lehetne tárgyalni; legszerencsésebb megoldás az volna, ha a nagyhatalmak összehívására a pápa tenne javaslatot — Nincsen olyan probléma, amely békés úton többé-kevésbbé megoldható ne volna, össze kell ülni és minden olyan kérdést, amely magában rejti az összeütközés csíráját, jóakarattal, nyugodtan le lehetne tárgyalni. Tárgyalás két érdekelt állam között azonban nehezen vezethet célhoz, mert elfogadtatni a közvéleménynyel talán még a legigazságosabb engedményt is legtöbbször majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék. A nagyhatalmaknak módjukban volna, hogy a közöttük fennálló vitás kérdések elintézése után a többi érdekelt államokat is meghallgatva, ezek között egy új és igazságos helyzetet teremtsenek s ezt, ha kell, az érdekeltekre reá is kényszerítsék. — A tárgyalások ideje talán elérkezett, de a kezdeményező lépést megtenni nehéz. Ezért nézetem szerint a legszerencsésebb megoldás az volna, ha a konkrét problémák megbeszélése céljából a nagyhatalmak ösz- szehívására a világ legmagasabb és legönzetlenebb erkölcsi fóruma: a Pápá Őszentsége tenne javaslatot. A tiszta múlt hagyományait a korszerű haladás eszméivel összeegyeztetni — Különösen nehezek a feladatok és súlyos a felelősség, amelyet a nemzet az országgyűlés tagjaira ruházott. Nemcsak azért, mert nagy gyorsasággal ^ gördülő események közepette nemzetek és országok közt végsőkig feszült ellentétek légkörében kell az ország érdekeit szolgálnia, hanem azért is, mert az emberek élete nemcsak gyorsabbá, de sokkal szövevényesebbé is lett. Közösség és egyes ember között a kapcsolatok sokszerűbbekké lettek, az állam és polgárainak élete a legapróbb részletekig egységbe szövődik. És ennek az egész bonyolult új életnek végleges rendszere még sehol e világon nem alakult ki teljesen és egészségesen. Nagy felelősségérzettel és hazafias komolysággal kell ilyen időben az ország és a nemzet ügyeit intézni. .— A nemzet életének válságos óráiban a magyarság politikai ösztöne mindig rátalált a helyes útra. Népünk harckészsége és jogérzéke, tekintélytisztelete és alkotmányos gondolkodása, ősi hagyományaihoz való ragaszkodása és a nagy eszmék iránt való fogékonysága mindenkor biztos útmutatónk volt arranézve, hogy mit és hogyan kell cselekednünk. Tudtuk, miképpen kell a múlt tisztes hagyományait a korszerű haladás eszméivel összeegyeztetni és az új életformákat teremtő erős központi hatalmat. a nemzet önkormányzati jógával összhangba hozni. Ezért sikerült a keresztény királyság megalapításától a modern állam kiépítéséig minden nagy politikai és társadalmi átalakuláson nagyobb rázkódtatás nélkül keresztülesnünk. Ezért sikerült történetileg kialakult ezeréves alkotmányunk folytonosságát mindmáig megóvnunk. Történeti alkotmányunk szellemében — Alkotmányos életünk folytonossága nemzeti életünknek mindig egyik legnagyobb erőssége volt.- Erősségünk volt már a nemzeti királyok korszakában, kiknek uralkodását éppen az alkotmányfejlődés egyes mozzanatai kapcsolják szerves egységbe. Erősségünk a későbbi századokban idegen hatalmakkal szemben, az o'rszág önállóságáért és a nemzet függetlenségéért vívott nagy küzdelmünkben. Erősségünk az osztrák ház uralkodása idején, mikor épp az alkotmány szellemében sikerült a Szent Korona országainak különállását az osztrák-német világbirodalommal szemben biztosítanunk. Erősségünk és bizodalmunk volt a világháború után ránkszakadt ösz- szeomlás és megcsonkítás idején — és erősségünk ma, újraéledésünk és megerősödésünk hajnalán. — A világszerte új eszméket kereső és új életformák után vágyódó átmeneti kórunk forrongásai közepette is alkotmányos életünknek ez a folytonossága és egyben alkotmányunk minden üdvös újítás megvalósítására módot nyújtó ruganyossága erősségünk marad a szentistváni eszmék korszerű alkalmazásáért és az új szentistvás? feladatok megoldásáért vívott küzdelmünkben. — Mint az alkotmány és a törvényed rend legfőbb őre, felhívom az országgyűlést, hogy törvényhozó munkáját történeti alkotmányunk szellemében, népünk ősi erényeihez és nemes magyar jogfelfogásunkhoz igazodva végezze s az ezeréves nemzeti hagyományok és korszerű szociális törekvések szellemében; építse tovább a magyar állam sok vihart kiállott épületét. AUTOCAR TÚRÁINK 7 napos kirándulás Felvidékre és Kárpátaljára P 145b-1 Indulások : június 18. augusztus 13. július 2. szeptember 3. július 16. Jelentkezési határidő: július 30. 4 nappal az indulás előtt. 14 napos Jugoszláv és Dalmát autocartura P390.Indulások: július 2. július 30. augusztus 22. Jelentkezni lehet: Utazási Irodánkban Vlll.f József-krt. 5. Tel. 14-44-00. Jelentkezési határidő minden utazás megkezdése előtt 7 nappal záródik.
