Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-13 / 132. szám
8 TEEWDEta -WafifcaiHnarafi 1939 JÚNIUS 13, KEDD Megmérgeztek Nankingban két japán konzulátusi tisztviselőt Mérgezett bor a lakomán Tokió, junius ÍZ. A külügyi hivatal közli, hogy két japán konzulátusi tisztviselő, aki Nankingban a főkonzulátus által Shimizu japán helyettes külügyminiszter tiszteletére adott lakomán résztvett, hétfőn áldozatul esett a méreggel elkövetett gyilkosságnak. A merényletet eredetileg a nankingi kormány főtisztviselői ellen tervezték. A két japán konzulátusi tisztviselő, akik a megmérgezett bor elfogyasztása után azonnal a kínai vendége^ megmentésén fáradoztak, emiatt elmulasztották saját kezeltetésüket. .iM.iieB58sg»weiiíMe8j38SSSi89sraKg»i»»»f'««»»« tanúsok, tanítók kiírni fßintiv Qeno 50 pontja Nincsen ember hiba nélkül, s mert a tanár is ember, ö is hibázhat. Csak merje valaki ezt meg is mondani neki! Mert a diák véleménye, aligha helytálló, a szülő pedig szintén érdekelt. Ki mondhatja meg tehát a tanárnak és tanítónak a hibáit? A főigazgató. Szokatlan jelenség, de nem hiábavaló, hogy most Pintér Jenő tanker, királyi főigazgató 50 pontban felsorolja a tanárok és tanító'k hibáit s ezekben figyelmezteti a tanerőket, mit kell elkerülniök nevelői és oktatói működésűkben. Az ötven pont közül, íme a jellemzőbb hibák. Hiba, ha a tanár nem segítőtársa, hanem ellensége a diáknak. Hiba, ha a tanár hivatalnoknak érzi magát, s morózus, száraz, unalmas mesterember. Hiba, ha a tanár a társadalmi rendet bírálgatja és nem erősíti az ifjakban a nemzeti és vallásos szellemet. Hiba, ha nem tud fegyelmet tartani, s mindenáron népszerű akar lenni. Hiba, ha a tanár kigűnyolja a diákjait, vagy zsarnokoskodik az osztály fölött, mint egy diktátor, vagy egy hóhér. Hiba, ha a tanár megrövidíti a diákokat a tizpercükben. Hiba, ha mellőzi a tankönyveket és jegyzeteket készíttet. Hiba, ha a tanulókat betűrend szerint szólítja fel és bogarasán osztályozik (pld. elvből nem ad jelest, vagy elvből „átenged"). Hiba, ha idegen szavakat használ. Hibát követ el a tanár, ha a tanulók magánviszonyai felől érdeklődik. Hiba az is, ha a tanítványait a maga ügyeinek elintézésére használja fel. Hiba, ha kosztos diákot tart és magánoktatást vállal. Hiba, ha a tanár úr elhanyagolt ruházatban jelenik meg az iskolában. (De sokszor miből teljék kifogástalan öltözetre a fiatal tanároknak?...) Ne fogadjon el a tanár ajándékot, még néhány virágszálat se! Hiba, ha a tanár meg van elégedve a saját munkájával. De súlyos hiba az is, ha a tanár nem olvas tudományos szakkönyveket, s tudományos eszmecsere helyett inkább politizál. („Hagyjuk a politizálást azokra, — mondja Pintér Jenő, — akiknek a tudomány érdektelen valami".) Bizony, ez sok hiba és mi legnagyobb hibának azt tartjuk, ha a tanár és tanító nem ismerik be saját hibáikat. B>XOXI Megalakult a TESz kassai szervezete Az összefogott erők együtt dolgozzanak a haza továbbépítésében — mondotta Uzdróczy Zadrazelz István püspök A TESz kassai szervezete a kassai vármegyeháza zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta közgyűlését. Az -alakuló közgyűlésen az előkelőségek sorában megjelentek Csárszky József kassai püspök, vitéz Halász János ny. tábornok, Borbiró Ferenc, Kassa város főispánja, Tost Barna prelátus, Zachár István ítélőtáblái elnök, Tost László ny. polgármester, Pajor Miklós és Vitéz Attila országgyűlési képviselők és sokan mások. Budapestről a TESz képviseletében nagyobb küldöttség érkezett Kassára. Uzdóczy Zadravetz István tábori püspök, a TESz országos elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: Tövisházy-Férjentsik Ottó titkos tanácsos ny. gyalogsági tábornok, Folkusházy Lajos ny. altábornagy, Makay Dezső dr., a főudvarnagyi bíróság elnöke, Borsody Gyula kormányfőtanácsos, Nagy Sándor rendőrfőtanácsos, a TESz társelnökei és Boér Zoltán főtitkár. Az alakuló gyűlést Schell Péter báró nyitotta meg, majd Zadravetz István országos elnök mondott nagyhatású beszédet. Nem ünnepelni jöttünk — mondotta többek között — hanem a munkát megindítani, amely nélkül nem tudom elképzelni a magyar életet. Zászlót bontani jöttünk, amely összehozza és összefűzi a magyarságot és magyar egységet hirdet, ugyanezt hirdeti Rákóczi fejedelem sírja is. Soha nem volt a nemzetnek olyan^ egységet hirdető pedagógusa, mint Rákóczi fejedelem. Az ő nyomdokain halad a TESz is, amikor egységet akar az országban, amikor minden erőt össze akar fogni, hogy azután az összefogott erők együtt dolgozzanak a haza továbbépítésében. Nem hordó tetejéről hirdeti a hazafiságot, ha- r—n a szivekben élő erős, lelki hazafiságot kivételi. A TESz a Reg-,ium Marianumért harcol, amelynek alapja a kereszténység és a függetlenség. Beszéde végén idézte Rákóczi fejedelem második jelmondatát „Opresa, resurgo” „Tiporjanak el bár bennünket, de feltámadunk”. Pajor Miklós országgyűlési képviselő mondott ezután köszönetét a TESz-nek azért a hatalmas ajándékért, amellyel karácsonykor Kassa város szegényeinek segítségére sietett. Majd Folkusházy Lajos ny. altábornagy megköszönte Kassa asszonyainak és anyáinak a húszéves kitartó munkát, amellyel a magyarságért dolgoztak és amellyel gyermekeiket igaz magyar érzésben nevelték fel. Az alakuló közgyűlés hódoló táviratot intézett Horthy Miklós kormányzóhoz és táviratilag üdvözölte Teleki Pál gróf miniszterelnököt, valamint Darányi Kálmán ny. miniszterelnököt, a képviselőház elnökét, majd a helyi csoport elnökévé Schell Péter bárót, társelnökökké: Harcsár István nagyprépostot, Pajor Miklós ország- gyűlési képviselőt, Szentimrey Pál alispánt, Téglássy Andort, Tost Barnát, Zachár Istvánt és dr. Borbiró Ferencnét választották meg. Kezelést hiba okozta a 7 hét Is katasztrófáját, London, június 12. A Sunday Times szerint a Thetis tengeralattjáró szerencsétlenségét kezelési hiba okozta. A tengeralattjáróba akkor hatolt be a víz, amikor a legénység a torpedókilököcsüvön keresztül kísérletet akart végezni. A cső végét elmulasztották lezárni. Felavatták Kölcsey Ferenc szobrát A Himnusz halhatatlan költőjének Nagykárolyban 1897-ben felavatott szobrát a románok a megszállás alatt lerombolták. A főváros az eredeti szobor alkotóját, Kallós Ede szobrászművészt megbízta, hogy Kölcsey Ferenc szobrát újramintázza, az ércszobor elkészült s vasárnap délben ünnepélyes külsőségek között avatták fel Budán a Batthyány-téri park közepén. A nemzetiszínű drapériával beborított szobor talapzatát délszaki növények díszítették, kétoldalt a főváros díszruhás hajdúi állottak sorfalat s a megjelent előkelőségek a szoborral szemben s jobb- és baloldalán helyezkedtek el. A park körül díszruhás rendőrök vontak kordont, mely mögött sokezer főnyi közönség nézte végig az ünnepély lefolyását. A park fáin az ország és a főváros zászlós címereit helyezték el s a szobor mögött két hatalmas zászlót lengetett a szél. Az ünnepélyen a felsőházat, a képviselőházat, a kormányt és a miniszterelnököt, a fővárost, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Kisfaludy Társaságot, Szat- már vármegyét, a kultuszminisztériumot, a magyar református egyházat, a tiszántúli református egyházat és a debreceni főiskolát, melynek Kölcsey növendéke volt, a debreceni Tisza István-Tudományegyetemet, a Petőfi Társaságot, a Gyön- gyössy István Társaságot küldöttek képviselték. A megjelent előkelőségek soraiban foglaltak helyet a Kölcsey-család számos tagja. A szobor baloldalán sorakozott fel a Kölcsey-gimnázium növendékeinek küldöttsége, darutollas sapkával. Az Egyetemi Énekkarok a Magyar Hiszekegyet énekelték el, majd Kornis Gyula titkos tanácsos, a Kölcsey Ferenc- szoborbizottság elnöke mondott emlékbeszédet. Ezután Voinovich Géza az Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében mondott magasanszárnyaló beszédet. Az ünnepi szónokokat lelkesen megéljenezte a közönség, majd Szendy Károly polgármester és a főváros közönsége nevében Morvay Endre dr. alpolgármester vette át az ércalakot a főváros gondozásába. A beszédek elhangzása után megkezdődött a koszorúk elhelyezése Kölcsey szobrának talapzatára. Az Egyetemi Énekkarok előadták Kodálynak Kölcsey „Huszt“ című költeményére szerzett gyönyörű dalát, majd a mindvégig lelkes hangulatú avatóünnepély a Himnusz eléneklésével véget ért. A rádió az ünnepélyről helyszíni közvetítést adott. Komárom szellemi arcképe a rádióban Nagy sikere volt a rádí©közvetítésnek Komárom. A Kulturális Egyesületek Szövetsége mozgalmat indított Kállay Miklós ny. földmívelésügyi miniszter elnökletével azirányban, hogy a visszacsatolt felvidéki városok szellemi arcképét rádióközvetítések formájában bemutassák az anyaországnak, hogy az is megismerje a Felvidék városait, akinek még nem volt alkalma meglátogatni Komáromot, Kassát, Lévát, vagy Ungvárt. A rádió örömmel kapcsolódott bele a mozgalomba s elsőnek Komáromot jelölték ki a közvetítés színhelyéül. A közvetítés nagy sikerrel folyt le. Két részből állott: az első részben helyszíni közvetítést adott a városból, a második részben a Jókai Egyesület Kultúrpalotájából adott műsoros-est közvetítést. Hankiss János debreceni egyetemi tanár a közvetítés előtt látogatóban járt Komáromban s az általa elkészített szép szöveg alapján ismertette a várost Bu- dinszky Sándor, a rádió riportere. A Dunapartról, az utcáról készítettek hanglemezfelvételt, felvették este nyolc órakor a Szent András-templom nagyharangjának szavát is, valamint egy kis cserkész beszélt a Jókai-cser- készcsapat jubileumáról a mikrofonba. Igen érdekes volt Fülöp Zsigmond polgármester rádióinterjúja. A polgármester városáról szólott közvetlen szavakkal s munkaalkalmat, fejlődési lehetőséget kért Komárom számára. A rádió ismertette a Jókai Egyesület gyűjteményeit, majd a nagyteremből adott helyszíni közvetítést. A Kultúrpalota nagytermét a helyszíni közvetítés hírére megtöltötte a közönség és lelkesen ünnepelte az előadókat. A KESz távollevő elnöke, Kállay Miklós ny. földmívelésügyi miniszter helyett Hankiss János dr. vezette be a közvetítést. Meleg szeretettel üdvözölte a komáromi szereplőket s elmondotta, miért Tan szükség felvidéki helyszíni közvetítésekre. Majd Kossány . József szavalta el két szép költeményét, Szombathy Viktor olvasta fel egy derűs novelláját, Manga János Komárom vidékének néprajzáról beszélt, a koszorús Komáromi Dalegyesület Schmidt Viktor karnagy vezetésével magyar egyveleget énekelt, Farkas Márta hegedült egy Zsolt- s egy Hubay-darabot Sendlein János zongorakíséretével, Biró Lucián a kisebbségi sorsban élt magyar diákról s cserkészről szólott, végül Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke mondott szép zárószavakat. A kerek, egységes jellegű kultúrest megmutatta Komárom szellemi életét, kereszt- metszet volt s emlékeztető a kulturális tekintetben jól megszervezett s „szellemi autarkiára“ törekvő kisebbségi esztendőkre. A Jókai Egyesület kultúrest je után közvetlenül a Jókai cserkészcsapat kétnapos jubileumának bevezető része következett, ezt azonban már nem közvetíthette a rádió. A komáromi cserkészek vendégeikkel együtt hatalmas tábortüzet gyújtottak a Klaplca-téren s szerenádot adtak Komárom polgármesterének s polgárságának. Vlzsgabemutató a székesfőváros Prohászka Ötíekár-uícai háztartási iskolájában
