Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-13 / 132. szám
6 teebideKi j^ÄiG^AR HiRMß 1939 JÚNIUS 13, KED« ” „Gafencu beszéde Magyarország irányában teljesen negatív“ Olasz és német lapok a magyar-román viszonyról Róma, június 12. Olasz politikai körökben figyelmet keltett Gafencu román külügyminiszter beszédének Magyarországra vonatkozó része és a beszéd magyarországi visszhangja. A Stampa megállapítja, hogy Gafencu beszéde Magyarország irányában teljesen negatív. A román külügyminiszter kijelentései ugyanabból a szellemből fakadnak, amely éveken ál megák clálvozta a magyar-román kapcsolatok javulásál. A román kormány álláspontjának lényege az, hogy nem Jic~-.r.dő köt-~.-~ettséget vállalni a T'• sebbségek irányában, így tehát kitér a Magyarországgal váló megegyezés elöl. A lap budapesti tudósítója megjegyzi, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha Gafencu beszédének nem volt jó hatása Budapesten. A tudósító részletesen ismerteti a Pester Lloyd fejtegetéseit, majd kiemeli, hogy a kétmillió főnyi magyar kisebbség a román parlamentben csak kilenc helyet kapott, holott számarányánál fogva 20 mandátum illette volna meg. Hasonló értelemben foglalkozik a magyar-román viszonnyal a Regime Fascista, a Voce áltállá és más olasz lapok is. Berlin, június 12. A Berliner Börsenzeitung budapesti tudósítója szerint Gafencu román külügyminiszter külpolitikai expozéja, különösen pedig az expozénak a román kisebbségi politikára vonatkozó része Budapesten igen nagy feltűnést keltett. Irányadó kormánykörök Gafencu idevonatkozó kijelentéseiben a magyar kormány által a magyar kisebbség ügyében tett javaslat visszautasítását látják és azon a véleményen vannak, hogy Romániának ez a negatív válasza elsősorban Anglia és Franciaország garanciakötelezettségeire és a nyugati hatalmak által Bukarestnek nyújtott támogatásra zethető vissza. veKEtOBB Báró PongráczJenőt valutabün€$elekménnyel vádolják Hamis iratokkal akart manipulálni egy társaság, de a Nemzeti Bank éberségén meghiúsult a terv A királyi ügyészség fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés büntette címén emelt vádat Pongrácz Albert báró, Roth Jenő volt bankár, jelenleg ügynök és Zombori László magánzó ellen s mára tűzte ki az ügy tárgyalását a büntetőtörvényszék Dorosy-tanácsa. A vádirat szerint Pongrácz báró 1937 márciusában tárgyalásokat kezdett Roth Jenővel és Zombori Lászlóval arra nézve, hogy a Nemzeti Bank megtévesztésével volt felesége: szül. Pongrácz Vera bárónő örökségét — nagyértékű értékpapírokat és kötvényeket — behozzák Magyarországra. A megállapodás alapján kérvényeket nyújtott be a báró a Nemzeti Bankhoz. Azt írta a báró a kérvényekben, hogy az engedély alapján az értékpapírokat nosztrifikáltatni és belföldön értékesíteni szeretné. Az volt ugyanis — mint a vádirat megállapítja — a vádlottak célja, hogy a külföldön olcsón megvásárolható értékpapírokat itthon nagy nyereséggel értékesítsék. A Nemzeti Bank azonban igazoló iratokat kért, így a részvények le-, tétének írásban való bizonyítását és^ a részvények számának előzetes bejelentését is kívánta. Ezeket az írásokat a kérvényező báró nem tudta becsatolni és így meghiúsult a már részleteiben is kidolgozott terv. Kiderült a nyomozás során, hogy a báró hamisított hagyatéki leltár segítségével szándékozott lebonyolítani az ügyet. Erről a hamis leltárról hiteles fordítást készíttettek és ezt nyújtották be a Nemzeti Banknak. Ez a nem létező adatokat tartalmazó leltár azt igazolta, hogy Pongrácz Albertné báróné külföldön nagyértékű részvényeket és értékpapírokat örökölt. A vádhatóság a felmerült bizonyítékok alapján a valutatörvénybe ütköző bűncselekmény elkövetésére való összebeszélés tényét látva fennforogni, a vádlottak megbüntetését indítványozta és egyben fejenként 1000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére is kérte kötelezni a terhelteket. A tárgyaláson Zombori László nem jelent meg, vele szemben nyomozólevél kibocsátását indítványozta a királyi ügyészség, s erre való tekintettel ügyét el is különítette a törvényszék. Elsőnek Pongrácz Albert bárót hallgatta ki Dorosy elnök. A báró a vádirat ismertetése után kijelentette, hogy csak részben érzi magát bűnösnek, nem gondolt arra, hogy ilyen következményekkel jár az, amit elkövetett, — Amikor megtudtam, hogy milyen súlyos ügybe keveredtem — mondotta — önként elálltam a tervtől. Zombori követte el a hamisításokat, bár én tudtam róla. Végül ismételten hangoztatta, hogy szorult anyagi helyzetben volt és ezért foglalkozott a vádiratban kifejtett tervvel, de amikor látta, hogy ebből milyen súlyos bajok származhatnak, önként visszalépett. Ráth Jenő tagadta bűnösségét. Azzal védekezett, hogy jóhiszeműen adott tanácsot az engedély megszerzését illetően és kért Amsterdamból egy árfolyamlapot. Hangoztatta, hogy mindvégig azt hitte: a szóbanlévő külföldi értékpapírok valóban léteznek és a báró felesége örökségének egy részét képezik. A vádlottak kihallgatása után a bizonyítási eljárást folytatta le a büntetőtörvényszék, majd a védők terjesztették elő a bizonyítás kiegészítésére irányuló indítványukat. Pongrácz Albert báró védője kérte, hogy a törvényszék több tarjut hallgasson ki, köztük Zombori Mercedest, aki — mint a védő mondotta — a váddal kapcsolatos egész tervet kieszelte s rávette a bárót arra, hogy a Nemzeti Bankhoz benyújtandó kérvényre a nevét aláírja. Rotli Jenő védője ugyancsak tanuk beidézését és kihallgatását indítványozta. A törvényszék a tárgyalást félbeszakította és a bizonyítás kiegészítése feletti döntést szerdán délelőtt 9 órakor folytatandó főtárgyaláson fogja kihirdetni. Beiktatták új méltóságukba Ilniczky Sándort, Marina Gyulát és a munkácsi székeskáptalan előléptetett többi tagjait Ungvár, junius 12. A munkácsi székeskáptalanban Sztankai Gyula nagyprépost halálával megüresedett helyre XII. Pius pápa Ilniczky Sándor kanonokot nevezte ki és ugyanakkor előléptetések történtek a székeskáptalan kanonoki állásaiban és a hetedik kanonoki székbe Sztojka Sándor dr. görögkatolikus püspök Marina Gyula dr. teológiai tanárt, Kárpátalja jelenlegi kormánybiztosát nevezte ki. A káptalan fejének és tagjainak új méltóságukba való beiktatása vasárnap délelőtt az ungvári görögkatolikus székes- egyházban folyt le nagy ünnepélyesség közepette. A káptalan tagjai: Ilniczky Sándor nagyprépost, Hira Sándor, Kosszej Tódor, Choma Viktor, Kohutics Tódor, valamint Marina Gyula dr. kanonokok jelvényeikkel feldíszítve Sztojka Sándor püspök vezetésével bevonulta^ a templomba és a közönséggel szemközt, a szentélyt és a hajót elválasztó ikonosztáz előtt sorakoztak fel, míg Sztojka püspök a templom jobboldalán lévő trónuson foglalt helyet. Sztojka Sándor püspök ruszin, majd magyarnyelvű beszédében részletesen ismertette a kinevezéseket és a kanonokok életrajzi adatait, hangsúlyozva a közszeretetben álló Ilniczky Sándor új nagyprépost érdemeit. A szentszéki jegyző ezután felolvasta S Szentatya és a budapesti pápai nuncius, Angelo Rótta latinnyelvű kinevezési okiratát, majd pedig Hóman Bálint kultuszminiszter levelét, melyben a kultuszminiszter tudomásul veszi, illetőleg jóváhagyja a Szentatya, a pápai nuncius, illetőleg a munkácsi görögkatolikus püspök kinevezéseit. Ezután következett az ünnepélyes eskütétel a liturgikus ószláv nyelven, majd pedig Sztojka Sándor püspök megáldotta a fogadalmat letevő főpapokat és beiktatta őket méltóságukba. Ezután felhangzott a magyar, majd pedig a ruszin nemzeti himnusz, utána Ilniczky Sándor, az újonnan kinevezett nagyprépost elmondotta első főpapi szentmiséjét. Szentmise közben Hira Sándor kanonok mondott szentbeszédet, amelyben az éppen, tedeumot tartó teológiai növendékekhez szólott, akiknek énekkara Hladenik István vezényletével a beiktatási ünnepség és az ünnepi szentmise alatt egyházi énekeket adott elő. A díszes ünnepség és a szentmise a békéért való könyörgéssel fejeződött be. Igen sokan keresték fel jókívánságaikkal Ilniczky Sándor nagyprépostot, Marina Gyula kanonokot, valamint a többi előléptetett kanonokokat is. Rimaszombat és Rozsnyó öregdiákjai a felszabadult Alma Materekben Öregdiákjárás Gömörben Rimaszombat, június 12. A rimaszombati volt diákok szövetsége szombaton és vasárnap rendezte meg első országos diák- találkozóját Rimaszombaton vitéz köve- csesi Lukács Béla államtitkár, díszelnök vezetése mellett. A felszabadult magyarság húsz éven át várt erre a régen áhított találkozóra és azt az első' alkalomhoz illő bensőséggel, impozáns keretek között s az egész megye ünnepévé avatva rendezte meg. Szombaton reggel már zászlódíszbe öltözött a város. Az ország minden részéből jöttek a találkozóra az öregdiákok. Szombaton este ünnepélyes fogadást rendeztek a pályaudvaron. Badinyi György nyugalmazott rendőrkapitány, városbíró köszöntötte szívből jövő szavakkal az országos találkozóra érkezett diákokat és családtagjaikat. Este közel négyszáz terítékes közvacsora volt a polgári kör helyiségeiben, majd utána táncmulatság. Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között tartották meg a rimaszombati volt diákok szövetségének közgyűlését, amelyen többek közt megjelentek vitéz Lukács Béla földmíve- lésügyi államtitkár, á Szövetség díszelnöke, Szent-Jvány József országgyűlési képviselő, Groó Béla dr., a szövetség elnöke, Kerekes Depső nyug. tanár, Zehery István dr. főorvos, Perecz Samu nyug, városi tanácsos és még igen sokan máezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a Budapest. VIII.« Józsei-körút 5. szám ♦ Telefonrendelés: 140-000 sok. A közgyűlést a hírneves rimaszombati Kodály-kórus vezette be. A búcsúebéden Lukács Géza dr. miniszteri titkár, a Szövetség alelnöke mondott köszönetét a két szép pap örömeiért, végül Gabonás János dr. városi jegyző a város nevében búcsúzott el a kedves vendégektől. A rendezés nehéz munkáját Mihálik Dezső dr., Rábely Miklós és Ve- rés István irányították. Rozsnyó, június 12. A Rozsnyói Öreg Diák Szövetség háromnapos ünnepi találkozót rendezett a sajóparti városkában s ugyanekkor tartotta jubileumi közgyűlését is. A diáktalálkozón mintegy háromszáz öregdiák jött össze az egész országból. A két ősi Alma Mater egyforma szeretettel fogadta hazatérő fiait, közöttük sokan olyanokat is, akik 70—80 éves korral jöttek a régi meleg otthonba. öröm volt látni a sóik ismerős arcot, amint a hajdani sajóparti és drákusparti diákévekre emlékezve boldogan mosolyogni kezdtek. Az előkelő állást betöltő öregdiákok között itt voltak Soldos Béla dr. főispán, Ludwig tábornok, nagyszandai Szekeres Kálmán dr., a Szövetség elnöke, Varga Sándor dr. tanár, tanulmányi szakfelügyelő, Rege Károly dr.. Egyed Aladár és még- sokan mások. Az ismerkedő estén Dittel István köszöntötte az öregdiákokat, akiknek nevében Szekeres Kálmán dr. válaszolt megható szavakkal. Másnap az istentiszteletek után a katolikus főgimnázium és az evangélikus gimnázium udvarán felhúzták a zászlókat lendületes beszédek kíséretében. Megkoszorúzták a hősök emléktábláját és a volt tanárok sírját a temetőben. Ezek után tartották meg a jubileumi közgyűlést, ahol emlékező beszédek, beszámolóik és üdvözlések hangzottak el. A 300 terítékes közebédnél Soldos Béla dr. főispán tartotta az első pohárköszöntőt a Kormányzó úrra. Délután és másnap kedélyes szórakozások, kirándulások közt ért véget a sokáig emlékezetes diáktalálkozó,
