Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-11 / 131. szám
1939 JÚNIUS 11, VASAENAP TElsVTDEKI 9 Megalakult az Egyesült M kultúr szakosztály a A szakosztály a párt szellemi élgárdája legyen — mondotta Jaross Andor miniszter Budapest, június 10. Az Egyesült Ma- gyár Párt kulturális szakosztálya szombat délután három órakor tartotta alakuló gyűlését a felvidéki minisztériumban. Az összejövetelen megjelentek elsősorban Jaross Andor miniszter, Révay István gróf, a párt ügyvezető elnöke, Fleischman Gyula dr. tan. főtan., Rozsin- szki László pártigazgató, Haitz Kálmán dr., Jankovich Marcell dr., Pfeifer Miklós, Gömöry János, Korláth Endre főispán, Wellmann Mihály, Stend Gábor dr., Narancsik Imre, Simon Menyhért dr., Noszkay Ödön dr., Szvatkó Pál dr., Darvas János, Vécsey Zoltán dr., Polyánszky I. Zoltán, Borsody István, Vass László, Rády Elemér, Hantos László, Dobossy Imre dr., Berecz Kálmán, Baráth László dr., Sinkó Ferenc, Czvank Lásíló, Abka- rovits István, Varga Imre, Richter László dr., Zsoldos Béla dr., Baltazár János, Fekete Ferenc dr., Estók Gyula, Haypál Gyula, Zombor György, ölvedy János és még sokan a felvidéki fiatal értelmiség tagjai közül. Kooperáció a párt és a szellemi gárda között Az alakuló ülést Révay István gróf nyitotta meg. Beszédében kitért az immár történelemmé vált közelmúlt eseményeire. A húszéves kisebbségi sors lassan megérlelte a párt s a szellemi gárda között a szükséges kooperációt, annyira, hogy ma együtt vagyunk és a gultúrszakosztály megalakulhat. A szakosztály alapjait tulajdonképpen a párt komáromi programja és a Kazinczy-Társaság által nemrég megrendezett ankét re- yolúciói adják meg. Jaross Andor miniszter emelkedett ezután szólásra. Hangoztatta, hogy a kulturális szakosztálynak rendelkezésére áll majd a párt, a sajtó, elsősorban a Felvidéki Magyar Hírlap, amelynek kiépítése folyamatban van, az egyes vidéki lapok és bizonyos folyóiratok. De nem állunk fegyverbarátok nélkül a magyar társadalomban sem. Végül Jaross Andor miniszter örömét fejezte ki, hogy együtt dolgozhat az ifjúsággal és a kulturális szakosztály munkáját mindenkor támogatni óhajtja. Czvank László ismertette a kulturális szakosztály célját. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy a kisebbségi esztendők alatt kialakulóban volt egy népközösségi szellem. Ezt tovább kell tüzelnünk a meglévő keretek közt. A szakosztály egyik fontos feladata lesz a magyar népi tömegeket öntudatosítani e célból nagyobbszabású kulturális mozgalmakat kell elindítani. Végül indítványt terjesztett elő, hogy a párt jelenlévő vezetősége és az értelmiség tagjai együttesen hassanak oda, hogy a SZEMKE tovább végezhesse a maga népi nemzetnevelő munkáját. Újból Jaross Andor miniszter szólalt fel. Válaszolt elsősorban a Kazinczy Társaság budapesti ankéntján elfogadott memorandum egyes pontjaira. 3 ipar jő műs hihfatlan, divofszínt H&jszáivékon közkedvelt mú emharisnya f műseiyemharisnya igünk, hibátlan, leg-0 4.98 -----— ....JL- párjai^ I Férfi flqi^e^ni , § f hibátlan, dupJJf talppal es arokkaWIső- A 98 tendü yftnosjß_____páriáját.23, U "accob' iss nyári színbe» pórifjP mosóbdfrkssztyi párja P fartői, jó minő: Divatkendő tiiztoselyem mousselineból, nagy minta választékban, kb. 70*70 cm _______F AJO MINŐSEGEK ^flCt /(JnyU váron fontosabb, mint bármikor Mit keres Titulescu. koncionban? A száműzött volt román külügyminiszter tárgyalásai A falu és a város Ezekután a jelenlévőik felszólalásai során hosszabb vita indult meg a felvetett kérdések fölött. Elsőnek Narancsik Imre szólalt fel, aki hosszabb beszédben vázolta a visszacsatolt Felvidék, különösen Kárpátalja kulturális, szociális társadalmi problémáit. Gömöry János a város és a falu közti kapcsolatokról beszélt, hangsúlyozta, hogy meg kell szűnnie a város és falu közti távolságnak, ez pedig a népiségen felépülő új magyar társadalomnak a feladata. A következő felszólalók, Wellman Mihály dr. és Estók Gyula különösen kárpátaljai vonatkozású kérdésekhez szólaltak fel. Bolya Lajos dr. nagyobb felszólalásában a politikai párt és a kultúrélet viszonyát fejtegette és megállapította, hogy a felvidéki szellemi gárda és a politikai gárda egyet jelent. Ennek a szellemi gárdának az a feldata, hogy megteremtse az új egészséges magyar közszellemet. Fegyelmet! Baltazár János után újra Jaross Andor emelkedett szólásra és válaszolt a vita során felmerült kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyar társadalomnak fegyelmezetten kell továbbra is viselkednie, mert csak így oldhatjuk meg a még függő kérdéseket. A fegyelmezetlenség viszont a felbomláshoz vezetne és lehetetlenné tenné annak a szellemnek a győzelmét, amelyet a párt és a köréje csoportosult szellemi gárda képvisel. Jaross Andor miniszter után tovább folytatódott a vita. Richter László dr. az ifjúság megszervezését sürgeti a párt keretén belül és egy nyári kultúrkongresszus összehívását indítványozta. Paráth László dr. egy egységes ideológia kialakítását ajánlja a szellemi élgárda figyelmébe és kéri a pártot, hogy a felvidéki nemzetiségi kérdések tanulmányozására nemzetiségi bizottságot küldjön ki. Felszólaltak még Abkarovits István tanár, Simon Menyhért dr. és még sokan mások. Vita után megválasztották a kultúrszak- osztály ötös bizottságát. Schubert Tódort elnökké, a bizottság négy alelnökévé pedig Bolya Lajost, Czvank Lászlót, Na- rancsik Imrét és Darvas Jánost választották meg. Egyhangúan elhatározták, hogy időnkint minden időszerű kérdés tárgyalására a kultúrszakosztályt összehívják. Ezek után Révay Istváq, gróf elnök a kul- túrszakosztály alakuló ülését bezárta. London, junius 10. THulescu volt román külügyminiszter pontosan egyhetes londoni tartózkodásának lefolyásáról a Times szombaton reggel kimerítő jelentést közöl. E szerint a volt román külügyminiszter az angol fővárosban Chamberlain miniszterelnökkel, Lord Halifax külügyminiszterrel, Sir Robert Wansittart diplomáciai főtanácsadóval, Sir Alexander Cadogan állandó külügyi államtitkárral és a kormány legfőbb gazdasági szakértőjével, Sir Frederico Leith-Ross professzorral folytatott megbeszéléseket. A lap szerint Titulescu londoni tartózkodása során még a politikai személyiTokió, június 10. Sir Robert Craigie tokiói angol nagykövet szombaton felkereste Arita külügyminisztert és tiltakozását jelentette be a tiencini japán hatóságok eljárása, valamint a pekingi angol nagykövetség két tagjának kalgani fogva- tartása ellen. A tiencini japán hatóságok tudvalévőén négy kínai alattvaló kiszolgáltatását követelik az ottani engedményes terület angol hatóságaitól, hivatkozással arra, hogy a négy kinai alaposan gyanúsítható egy japán szolgálatban álló vámtiszt meggyilkolásával. A kalgani incidens viszont abból keletségek egész sorával találkozott. A lap ezek között a következő neveket említi: Lloyd George, Eden, Duff-Cooper és Churchill neveit, továbbá Majszki londoni szovjetnagykövet nevét. A lap jelentése nem említi meg, hogy tulajdonképpen milyen célt szolgált Románia száműzött volt külügyminiszterének londoni látogatása. A londoni román követségen még néhány nappal ezelőtt leszögezték, hogy a látogatást nem a román követség készítette elő és a volt külügyminiszter londoni tartózkodásának kifejezetten magánjellege van. kezett, hogy az ottani japán csendőrség letartóztatta a pekingi angol nagykövetség katonai attaséját, Spear ezredest, majd később Cooper tolmácstisztet is, mert engedély nélkül utaztak át japán megszállás alatt álló területen. Cooper tolmácstisztet követlenül az angol nagykövet és Arita külügyminiszter találkozását megelőzően szabadlábra helyezték s már útban van Peking felé, Spear alezredes azonban továbbra is a japánok foglya. Valamennyi japán lap azt írja, hogy június 14-én a japánok zár alá veszik a tiencini francia és angol engedményes területet. ■ÁRIUNK SZÍNHÁZBA! ezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket Kedvezményes színházjegyek nz összes színházakba a KCfllODJtBjiN St/udiiim feudapesL VIII.. József-kSrút 5. szám ♦ Teleíonrendelés: 140-000 mw»ac4—— Japán zár alá veszi a tiencini francia és angol engedményes területet Az angol nagykövet tiltakozása Tokióban
