Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18—P, Szerkesztőség és kiadóhivatal: negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, POLITIKAI NAPILAP / B u d a p e s t, Vili. kerület, Józset-körút 5, szám •gyes szám ára 10 fillér, vásárnál» 20 fillér. \ávTelefon: 144-400 e Telefon; 144-400 » • - Horthy Miklós kormányzó június 14-én államtői proklamációval nyitja meg az új orszá Gazdag munkaprogram vár az összeülő képviselő- házra — Június 12-én formális ülést tart a Ház A földreform a munkaprogram középpontjában Gróf Teleki Pál miniszterelnök cikke a politikai helyzetről Köszöntés a könyvnapra Irta: Vass László Mától kezdve pár napon keresztül a főváros és a vidéki városkák utcái, te­rei szívnek és észnek egyaránt kedves vásári zajtól lesznek hangosak, ünnepi sátrak alá vonul a magyar könyv, hogy ékes bizonyságot tegyen a magyar iro­dalom fejlettségéről, a magyar gondo­lat, a sajátosan magyar szellem őrt- álló hivatásáról. Tíz-tizenkét éve indult meg a nemes mozgalom s ma már való­ságos nemzeti ünneppé nőtt, túlszár­nyalva azokat az országokat is, ahon­nan a könyvnap gondolata származik. A kard nemzetének tartanak bennünket külföldön, mi tudjuk, másé is vagyunk, a kettőé együtt: a Kard és Könyv nem­zete. Nemcsak arra gondolunk most, hogy valahai jó íróink, poétáink, mint Balassa Bálint és Zrínyi Miklós egy­formán értettek a vitézi szablya és a karcsú toll forgatásához, egész nemzeti létünk címere és pajzsa volt mindvégig e két fegyver. Volt idő, mikor sere­geinket szétverte az ellenáradat és Mo­hács vértől patakzó földjén a magyar gondolat a szellem, a szó és a könyv szárnyai alatt megbújva vészelte át a nehéz századokat. így történt Világos után s Trianon sötét éveiben is a kul­túra fölényével állította meg a szellemi csonkítás veszélyét. A tizenhatodik szá­zadbeli magyar könyvnyomdászok, a Keltái Gáspárok és Abádi Benedekek hősi kultúrtettei újultak meg a kifosz­tott, szétosztott, megcsonkult magyar hazában. Tanyai iskolák és egyetemek épültek; amit a nemzet erejéből jobb időkben hadseregére költött, azt most művelődési intézményekbe és köny­vekbe, tudományos munkákba fektette. A nemes luxus megérte az áldozatot. A magyarság legjobbjai nem tétlenül, de a szellem, a gondolat műhelyében mun­kálkodva vészelték át a sorvasztó két évtizedet, s ma, mikor a nemzet újra szabadon forgathatja kardját, egy lé­lekben és testben erős, másokkal is ver­senyképes magyarság kezdi betölteni történelemi hivatását a Kárpátok me­dencéjében. Még ma is, ebben a csillag­oltó, gondolattipró korban, a magyar irodalom csodálatos teljesítményt mu­tat, amelyre büszke lehetne más orszá­gok népe is. Könyvkultúránkkal igazán nem kell szégyenkeznünk a legművel­tebb nyugati nemzetek előtt sem. Sőt, ma már irodalmunk olyan jeleket mu­tat, amelyek egy még gazdagabb, erő­teljesebb és magyarabb szellemi meg­újhodást ígérnek a közeljövőre. Nekünk, hazatért felvidékieknek kü­lön is ünnep ez a mai könyvnap. Az első Könyvnap, > amelynek már mi is szabad részesei lehetünk útlevél, vám és gyanakvó cenzor nélkül! Először vehetjük kezünkbe a magyar könyvet úgy, hogy nem kell félnünk a sanda szemektől; nem kell megbújnunk a szo­bák félhomályába, hogy a kitiltott köny­vet elolvashassuk, és elmúlt fejünk fe­lől az elnemzetlenítés szörnyű lidérce is, amely hogy hatásában célravezetőbb legyen, kezdetben magyar betűvel, ma­gyar nyelven hintette szét gyermekeink közt a csehszlovák mételyt. Ma újra kard van a kezünkben, — mondotta a könyvnapra hívó pünkösdi rádióbeszéd, Kz országos képviselőválasztás június 6-án, a pótválasztások után záródik le véglegesen. Ekkorra már kialakul az új képviselőház pártok szerint való végleges képe, amelyről már eddig is nyilvánvaló hogy a Magyar Élet Pártjának hallatlan fölényét mutatja. A választás után megindul az új kép­viselőház megalakításának munkája. A Házfeloszlató kormányzói kézirat június 10-ére hirdette meg az új országgyűlést, azonban éppen a megalakulással járó tech­nikai és előkészítő munkálatok miatt ez a terminus néhány nappal eltolódik. . Értesülésünk szerint az új képviselőház június 12-én tartja első ülését, amely formális ülés lesz s ekkor a kor­elnök és körjegyző közreműködésével a megválasztott képviselők bemutatják megbizóleveleiket. Ez az ülés szokott a legérdekesebb ülése lenni az összeülő parlamentnek, ekkor mutatkoznak fee' az új emberek, ekkor tűn­nek fel elsőízben az új arcok, az új pár­tok. Ünnepies hangulat, a bemutatkozás láza jellemzi ezt az első ülést. A következő és legfontosabb aktusa a képviselőház további működésének az 1939. évi országgyűlés megnyitása lesz. A képviselőház és felsőház tagjai az Ország­ház kupolacsarnokában gyülekeznek, ahol Horthy Miklós kormányzó hagyomá­nyos ünnepségek keretében megnyi­tóéinak jelenti ki az új országgyűlést, beszédet mond és az ú j parlament szá­mára megjelöli az irányelveket és ki­tűzi a megoldandó feladatokat. Az országgyűlés megnyitása valóban ün­— és sokkal, de sokkal több magyar gyerek kezében van magyar könyv, mint volt ma egy éve. Valóban, mindennél többet ér ez a győzelem: sokkal több magyar gyermek kezében van magyar könyv, mint volt ma egy éve! És olyan magyar könyv, amelyet többé nem Prága szállít, hanem Budapest! Évenként ilyenkor, kisebbségi, nyo­mott helyzetünkből, sóvárogva tekintet­tünk át a határokon a budapesti könyv­napok ünnepi sátrai felé. Végtelenül büszkék voltunk a magyar könyv kül­földi sikereire, de még inkább arra, hogy odahaza is megbecsülik a magyar irodalmat s a könyvet a magyar gon­nepélyéa külsőségek között szokott végbe­menni. A iképviselőház és a felscíház tagjai díszmagyarban jelennek-meg, előkerülnek, a drágaköves, aranysujtásos, régi családi öltözékek, amelyek apáról fiúra ezállanak és kegyeleteeen őrzi azokat minden család. Megjelennek a diplomáciai testület tagjai díszöltözékben, a honvédség tábornokai tel­jes díszben és az egyházak főpapjai díszes ornátusban. Egyszóval a történelmi Ma­gyarország minden pompája, Kagyományo­Az ünnepiesen megnyitott és megalakult képviselőház komoly és átfogó reformok megvalósitása előtt áll. A központi probléma természetesen a földreform, amelyet az összeülő Ház elé teljesen kész formában benyújt a földmívelésügyi mi­niszter. Értesülésünk szerint néhány alaki és technikai jelentőségű törvény javaslat az elsők sorában szerepel. Ilyen a házsza­bály revízióról szóló javaslat, amelynek az lesz a feladata, hogy a képviselőház tár­gyalási rendjét és munkatempóját az al­kotó munka ütemének meggyorsítása szem­pontjából átalakítja. Ilyen az ex-lex elke­dolat szimbólumának tekintik. Boldo­gok voltunk, hogy a magyar könyvkul­túra a trianoni sovány esztendőkben oly magas szintet ért el, megőrizve nemzeti jellegét és tisztult humanitá­sát. Egy-egy könyv, ami eljutott hoz­zánk, úgy tekintettünk rá, mint egy gazdagodó birodalom követére, amely ha olykor keserűen, lázadozva és pa­naszlón is beszélt a haza szociális álla­potáról, mi már tudtuk, nyomában az orvosságot is mutatja, a megváltás út­jait. Úgynevezett „emigráns” írók, em­lékezhetünk még rá, hányszor szeret­ték volna velünk elhitetni, hogy a kicsi ország már oly tehetetlen, pesszimista, kát tükrözd szépsége ékkor vonul fél, meg" adva a magyar parlamentnek, az ország- gyűlésnek azt a -külső ékességet, ami év­százados hagyománytiszteletre és a régi értékek féltő megőrzésére mutat. Ehhez a csillogó felvonuláshoz méltó keretet ad az országház kupolacsarnoka, csillogó már­ványoszlopaival, aranyos, freskódiszítésfl falaival, drágaművű, festett üvegű abla­kaival, és e kerethez illő pompás egyenru» hájú testőrségével. rülése céljából kért pénzügyi felhatalma­zás és -az indemnitási törvényjavaslat. Itt említjük meg, hogy a Ház költségvetési időbeosztása is megváltozik. Eddig ugyanis július 1-étől, június 30-ig tartott a költ­ségvetési év, ez a jövőben január 1-től de­cember 31-ig fog tartani. Módja nyílik a kormánynak arra is, hogy még az ősz fo­lyamán az új 1 V.tségvetést letárgyaltassa, A felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló javaslat mellett a kárpátaljai autonómiáról szóló javaslat is sorra kerül, továbbá egy nagyjelentőségű szociális javas­lat, hogy semmire se képes, s a felgyülemlett szociális bajok végül megfojtják a meglévő kicsi erőt is. Mi mást olvas» tünk ki a hozzánk eljutott könyvekből: egy megfogyatkozott nemzetnek föl- eszmélését saját bajaira, és megingat­hatatlan hitét a közeli feltámadásban, s belső megújulását. A magyar köny­veknek ezt a határontúli is sugárzó erejét elleneink, elnyomóink igyekez­tek gyöngíteni, torzítani, elhomályosí­tani, jóltudták, hogy a kardnélküli nem­zet most a könyvvel kezében veszi fel a harcot elszakított fiainak, véreinek megtartására és visszaszerzésére. Azon» ban mi is tudtuk ezt és soha nem szün» A képviselőház munkaprogramja: házszabály- revízió, pénzügyi felhatal­mazás, szociális alap,

Next

/
Thumbnails
Contents