Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-09 / 105. szám

ítoffiS MÁJÖS % keBd mmmÄöfen®o® 11 Akció a kárpátaljai munkások nyári foglalkoztatása érdekében Budapest, május 8. Több ízben foglal­koztunk már azzal a kérdéssel, hogy gaz­dasági szempontból mit jelent Kárpátaljá- únak az anyaországhoz történt visszacsato­lása. Kétségtelen, hogy a visszacsatolással gazdasági szempontból mindkét ország­rész csak nyer, hiszen egy évezreden át kialakult gazdasági egyensúly állott helyre. A közigazgatás megszervezése után gazda­sági téren is megindult a munka, hogy a hazatért országrész mielőbb szervesen beilleszkedhessék az anyaország gazdasági életébe. Kárpátalja számára a visszacsato­lás óriási előnyöket jelent, mert hiszen a visszacsatolással a csehek által háttérbe szorított, úgyszólván holt értékei nagyot nyernek értékesítésükben és nem kétséges, hogy a csehek által húsz éven át kiuzso- rázott országrész gazdasági élete gyorsan fel fog lendülni. Természeti kincseinek fo­kozott kihasználása és feldolgozása a jö­vőben meg fogja oldani a munkaerő hasz­nosításának kérdését és meg fog szűnni az a munkanélküliség, amelyet magával a cse- hektöl örökségképpen hozott. Természete­sen időre van szükség, hogy Kárpátalja gazdaságilag beilleszkedhessék az anyaor­szág vérkeringésébe és az átmeneti nehéz­ségek leküzdésére szükség van arra, hogy a kárpátaljai munkások nyári keresethez jussanak az 'Alföldön. Ab Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület hivatalos lapja útján felhívással fordult az anyaországi birtokososztályhoz és gazdaközönséghez, hogy méltassa figyelemre a kárpátaljai munkások alkalmaztatáshoz fűződő nemzeti érdekeket és az üzemadta lehetőségek ki­bővítésével biztosítson kereseti alkalmat a húsz év óta er reváró ruszin munkásoknak a gazdaságban, szokásos munkabérek mel­lett. Az OMGE tudatában van annak, hogy a mezőgazdasági munkások szerződ­tetése már nagyrészben megtörtént, mégis rámutat arra, hogy ha sok gazdaság egyenként csak kevés számú rutén alkal­mazását vállalja is, ezáltal olyan munka- alkalom nyújtható, amely jelentősen eny­híteni fogja a ruténföldi munkahiányt. A földművelésügyi minisztérium kebelében működő Országos Gazdasági Munkaköz­vetítő Iroda (Budapest, V., Kossuth Lajos- tér 11.) készséggel vállalja a szerződési feltételeket és a szerződtetni kívánt mun­kások számát közlő gazdaságok számára megfelelő munkások ajánlását. Reméljük, hogy ez az akció eredménnyel is fog já­rulni és visszacsatolt ruszin testvéreink meg fognak győződni arról, hogy az anya­ország jólétüknek emelését tettekkel is kí­vánja szolgálni. Kiterjesztették a Felvidékre a kartelekről és a márka­cikkekről szóló jog- szabályokat i Budapest, május 8. A minisztérium a 4820/1939. M. E. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely a felvidéki terüle­tekre is kiterjeszti a kartelekről és a márkacikkekröl szólói, jogszabályok hatá­lyát. A rendelet május 15. napján lép hatályba és ettől számított 45 nap alatt kell a kartelmegállapodásokat az iparügyi miniszterhez bemutatni, a márkacikkekről szóló megállapodásokat pedig bejelenteni. A rendelet hatálybalépése előtt létrejött 6 fennálló megállapodást, ha írásbafogla- lása a Felvidéken nem lett volna köte­lező, a rendelet hatálybalépésétől számí­tott 30 nap alatt kell írásba foglalni, máskülönben azok érvényüket vesztik. A kartelilletéket a felvidéki területekre vo­natkozóan folyó évi január hónap 1. nap­jától kezdve kell a magyar* jogszabályok szerint leróni. (—) A Bódvavölgyi Gazdasági Egyesület csatlakozott az Abaujvármegyei Gazdasági Egyesülethez. Az abaujvármegyei Gazdasági Egyesület Kassán a vármegyeház nagytermé­ben tartotta meg közgyűlését Téglássy András elnöklésével. Az elnöki megnyitó után Dobozy István üdvözölte Bárczay János alelnököt kor- mányfőtanácsossá történt kinevezése alkalmá­ból. Ezután Schell Péter báró, az egyesület ügyvezető elnöke tett jelentést a visszacsato­lás után előállott helyzetről és jelentette, hogy a Bódvavölgyi Gazdasági Egyesület H00 taggal csatlakozott a vármegyei gazda­sági egyesülethez. ígéretet tett, hogy a vár­megye egész területét a szepsi járáshoz ha­sonlóan meg fogja szervezni és reméli, hogy a tagok létszáma rövidesen tetemesen szapo­rodni fog. Ezután az új alapszabály elfoga­dására került a sor. Mielőtt ezt pontonként felolvasták volna, Fodor Jenő ismertette rö­viden az új alapszabályok fontosabb részeit. Az alapszabályokat a közgyűlés 'elfogadta. (—) Katasztrofális jégverés Délbácskában. Újvidékről jelentik: Szombaton délután a Bácska déli részében és Szlavóniában katasz- trófális jégverés pusztított. A jégverés telje­sen elpusztította Újvidék környékén a kerti veteményeset és a gyümölcsösöket. A Péter- várad környéki szőlőket egészen Karlócáig tönkreverte a jég. Hozzávetőleges becslés sze­rint a kár 95 százalék. Egyes helyeken 10—12 cm. vastagságban feküdt a jég a zivatar el­vonulása után. Begscs és Futak környékén a gabonát is tönkreverte a jégverés. Nagy a kár az apróbaromfiban is. A kár hozzávető legesen sokmillió dinárra becsülhető. (—) Emelkedik Románia papírtermelése. Bu­karestből jelentik: Statisztikai kimutatás sze­rint Románia papíripari termelése folyama­tos növekedést mutat. 1925-ben a romániai papírgyárak összes termelése 34.500 tonna volt, 1938-ban viszont 75.820. Ez az ered­mény még nem meríti ki a papírgyárak ka­pacitását, amennyiben jelenlegi berendezé­sük mellett 100 ezer tonnát is könnyen ter­melhetnének. A belföldi papírgyártás értéke a legutóbbi évben 1.3 milliárd lei volt és Csaknem teljes egészében belföldi forgalom­ban kelt el. (—) Csikólegelőt tart fenrt a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület. A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület kibérelte Pelsőcz község elöljárósá­gától a pelsőc-nagyhegyi csikólegelőt. A le­gelőre felhajthatok egyéves koron felüli he­réit és kanca csikók. A legelőbér darabonként 19 pengő, amelynek felét a felhajtáskor, fe­lét pedig augusztus végéig kell kifizetni. A legelőbérben minden költség bent foglaltatik. A legeltetés felügyeletével Farkas Ábrahám dr. földbirtokos van megbízva. A bejelentése­ket az előjegyzés sorrendjében fogadják el és azdk a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület címére (Tornaija, telefon: 63) küldendők. A legeltetés megkezdéséről az egyesület a csikók tulajdonosait idejében értesíti. , (—) Cseh kézbe került a brassói Scherg­gyár. Brassóból jelentik: A Cehoslovaca nevű textilipari vállalat, amelynek Bukarestben nagy áruháza is van, megvásárolta a brassói Scherg szövőgyárat! (—) A jugoszláv mezőgazdasági válság megszűnése Németországnak köszönhető. Bel- grádból jelentik: Jugoszláviában 1938-ban erő­sen emelkedtek az élelmiszerárak s a terme­lők és állattenyésztők újra tisztességes kereset hez jutottak. A mezőgazdasági válság megszű­nése elsősorban Németországnak köszönhető, amely a jugoszláv mezőgazdaság terményeit a világpiacon elérhető átlag-áraknál jóval maga­sabb értékben veszi át. 1930 és 1936 között, a világszerte dühöngő mezőgazdasági válság ide­jén Jugoszláviában olyan alacsonyak voltak a gai^na- és más élelmiszerárak, hogy egész Európában csak Bulgáriában volt rosszabb a termelők helyzete. A német-jugoszláv gazda­sági kapcsolatok kiépítésével azonban Jugo­szlávia agrárlakossága is megmenekült a vál­ságtól. (—) Márciusi borexportunk adatai. Március hónapban Magyarország összesen 21.777 hekto­liter hordósboit exportált 702.132 pengő érték­ben. A palackborkivitel 370 hl-t tett ki 36.401 pengő értékben. Márciusban Németországba 18.516, Ausztriába 611, Csehországba 272, Svájcba 928, Hollandiába 167, Lengyelországb 923, Belgiumiba pedig 299 hl. hordósbor került. A palackborokbói 187 q az Egyesült Államokba, 83 q Svédországba, 35 q pedig Angliába ment. (—) Leszállították a román gabonakiviteli prémiumot. Bukarestből jelentik: A kormány gabonaértékesítő bizottsága május 9-i ér­vénnyel, 7000 leire szállította le az eddigi 9000 lejről a búza kiviteli prémiumát vago­nonként. Egyúttal a tarifakedvezményt is megszüntették a vasutaknál, a külföldre szál­lítandó búzatételekre. Egy további intézkedés a búza minimális árát szünteti meg, a jö­vőben tehát tetszés szerinti áron hozható for­galomba belföldi piacon a búza. A 7000 lejes kiviteli prémiumok június 10-ig érvényesek. (—) A román kormány terve a parasztbirto­kok erősítésére. Bukarestből jelentik: A román földmívelésügyi minisztérium keretében nem­régen alakult meg az állandó mezőgazdasági tanács. Az új tanács feladata lesz a követ­kező problémák sürgős megoldása: 1. Pa­raszt munkaszövetkezetek alakítása azzal a rendeltetéssel, hogy szövetkezeti tőkebefek­tetés utján motorizálják gazdaságaikat és biztosítsák a belterjes gazdálkodást. 2. A paraszt: kisbirtokok további elaprózódásának megakadályozása. 3. A kisbirtokok tulajdon­jogában beálló változások szigorú ellenőr­zése. 1 (—) Kárpátalja kivételével országszerte megcsappant a borkészlet, — emelkednek az árak. Múlt hétfői borpiaci jelentésünk óta a helyzet lényegesen megváltozott. An­nak ellenére, hogy az export céljára esz­közölt vásárlások igen csekélyek, mindenütt lényeges áremelkedés következett be. Az árak általánosságban 3.5 fillér körül ala­kulnak, de a vevők ilyen ár mellett sem tudják 'Szükségletüket fedezni ,és a 10 fo­kos borért 40 filléres árat is fizettek na­gyobb tételeknél. A készletek/ — Kárpát­alja kivételével — országszerte nagyon megcsappantak s a termelők «zért nem haj­landók a termelésnek nálunk lévő maradé­kát olcsón eladni. Ugyanez a helyzet _ a jobbminőségű boroknál is. Ezek iránt min­denütt kereslet mutatkozik és az elmúlt héten elkelt tételekért magasabb párakat fizettek. i r (—) Kirendeltséget' állít fel Munkácson a földmívelésügyi minisztérium. [A vissza­csatolt Felvidék mezőgazdaságának meg­szervezésére és Kárpátalja visszacsatolása folytán előálló mezőgazdksági rendelkezé­sek keresztülvitelére a földmívelésügyi mi. nisztérium Munkácson kirendeltséget léte­sít. Ez a kirendeltség Elsősorban Kárpát­alja, továbbá az azzal szoiros gazdasági és földrajzi egységben álló Felvidék agrár­ügyeit fogja irányítani. ■ (_) Eltemették Fleiseig Sándort. A magyar közgazdasági és pénzügyi élet nagy részvéte mellett temették el vasárnap delben Fleissig Sándor felsőházi tagot, a budapesti áru és ér­téktőzsde elnökét, az Angol-Magyar Bank al- elnökét és még sok más közgazdasági, társa­dalmi és jótékonysági intézmény vezetőjét. A ravatalt a rákoskeresztúri zsidótemető szer- tartásterme előtt lévő téren állították fel s a magas katafalkon nyugvó koporsót a koszorúk tömege borította. A temetésen a felsoházat Vida Jenő képviselte és ő helyezte el a rava­talon a felsőház koszorúját. , Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: ÜZLETTELlEN A budapesti értéktőzsde részvénypiacát ma üzlettelenség jellemezte. A nagyfokú tar- zkodás miatt az árfolyam eltolódások nem lyegesek. Zárlatkor a tőzsde gyengén tar- tt. Kőszén 4, Goldberger 1, Cukor 0.75, luxit, Rima, Délcukor, Górni 0.o0, Ganz S0, Salgó 0.25 pengővel gyengült. Műtrágya pergővel javult. A szilárdlkamatozású érte- k macán üzlettelenség mellett az árfolyam­Záróárf oly amok: Nemzeti; Bank 152.5, Bé­késcsabai 4.50, Első Bp. malom 5.50, Hungá- ria-malom 17.—, Bauxit 164.5, Beocsini 9.20, Cementia 84.—, Kohó 15-8, Kőszén 272.5, Nagybátonyi 40.75, Salgo 26.25, Urikanyi 32.—, Fegyver 25.9, Ganz 12.7, Láng 26. , Győri vágón 17.—, Rima 60.5, Guttmann 6.—, Ofa 11.—, Nasici 73.75, Levante 0.25, Tröszt 47.5, Délcukor 71.—, Magyar cukor 68.25. Georgia 16.75, Gschwindt 715.—, Krausz-szesz 45.5, Gyapjúmosó 3.1, Lukács fürdő 29.—, Goldberger 35.—, Pamutipar 18.5, Chinoin 8.—, Műtrágya 36.—, Gumi 43.5, Vasúti forg. 13.3, Telefon 7.5. Államadósság, kötvények, záloglevelek; 1939. évi ptjegy 100.—, BSzKRT kötv. AA 5.5, BSzKRT kötv. B 0.25, 191L évi főv. 4% 15.5, 1914. évi főv. 4.5% 290.25, 1927. évi főv. 6% 80.—. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol iont 16—16.50, Belga 58.05 —58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland fo­rint 182.60—184.60, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek ki­vételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.60—77.50, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183— 184.60, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.25— 58.60, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Ofzló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—13.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.50—83.20, Varsó 64-25—64.75, Zü­rich 76.825—77.525, Isztanbul 268—271. toztak. A rozs 10, a takarmányárpa 25, aí zab 5 fillérrel emelkedett. 450 q sörárpa vál« tozaÜa/n áron cserélt gazdát. A kukoricafor« galom 5 fillérrel javult áron 750 q-t tett ki* A határidőspiacon a júniusi kukorica 3, at augusztusi 4, a júniusi rozs 19 fillérrel ol4 csóbbodott. Rozs: júniusra 14.65, 14.70, 14.58, zárlat 14.56—14.58. Kukorica: májusra 17.40, 17.43, zárlat 17.40; júliusra 17.75, 17.73, 17.86, zárlat 17.80—17.82; augusztusra 18-02, 18.15, zárlat 18.09—18.10. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.30—20.80, 78 kg-os 20.50— 21, 79 kg-os 20.70—21.20, 80 kg-os 20.80— 21.30, fejérmegyei 77 kg-os 20.35—20.80, 78 kg-os 20.55—21, 79 kg-os 20.75—21.20. 80 kg-os 20.85—21.30, felsőtiszai 77 kg-os 20.15 —20.70, 78 kg-os 20.35—20.90, 79 kg-os 20.55 —21.10, 80 kg-os 20.65—21.20, duna-tiszaközi 77 kg-os 20.20—20.70, 78 kg-os 20.40—20.90, 79 kg-os 20.60—21.10, 80 kg-os 20.70—21.20, dunántúli 77 kg-os 20.25—20.75, 78 kg-os 20.45—20.95, 79 kg-os 20.65—21.15, 80 kg-os 20.75— 21.25. Rozs: pestvidéki 14.50—14.G5, más czármazású 14.65—15.10, Takarmány- árpa: elsőrendű 18—18.45. Sörárpa: kiváló 20.50— 22, príma 19.25—19.75. Zab: elsőrendű 22.60—22.75, középminőségű 22.45—22.60. Ku­korica: tiszántúli 17—17.10. őrlemények: korpa 14—14.10, 8-as liszt 16.30—16.50. Arjms 300 mm felvidéki 21.25, 150 mm felvidéki 20.75 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm hajdúi 17.05, 150 mm Szolnokon át 17.05, 150 m Szolnokon át 17.05, 150 mm Szolnokon át 17.05, 150 mm Szolnokon át 17.— buda* pesti paritásban. Lóhere: 1 mm német norma 121.—, 3 mm 96%-os 120.— Szigetvár. Csil­lagfürt: 150 mm 16.20 dunántúli érkezési állomás. Muhar: 15 mm 15.75 beszállítva, 50 mm 25.— Budpaest. . A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árakat) fizették: Marha* hús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús, comb 240—320, vésés 140—260, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—250, tarja, comb 1601 —200, oldalas _ 128—172, zsírszalonna 130— 144, sertésháj 150—160, sertészsír buda­pesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas I kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130— 140), csirke, rántanivaló 1 kg (230—270), ruca, hízott 1 kg (130—160), lúd, hízott 1 kg (140—160), pujka, hízott 1 kg (100—135), Vágott: tyúk 1 kg (125—170), csirke, rán- tandvaló 1 kg (300—360), ruca, hízott 1 kg 160—200 (130—160), lúd, hízott 1 kg 150— 200 ^ (130—165), pujka 1 kg (110—köp). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kgoj35 —145, ládaáru (114—135), kosáráru (125— 13’5), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (108— 126). Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött 360—370! (330); sovány tehéntúró 70—80 ( 60). Száraz- főzelék: Bab, fehér, aprószemű (30—83), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—34). Zöldségfélék: Vegyeszöldség, zöld­jével (12—15), kalarábé kg (6—12), karfiol, külföldi, tisztított kg 110—130 (100—110), vöröshagyma, érett, makói (16—18), zöldjével (1.5—2.5), fokhagyma (6—16). Káposztafé­lék: Fejeskáposzta, hazai (40—44), kelká­poszta (3—36), fejessaláta 2—7 (0.5—4), Burgonya: Gülbaba (10—10.25), nyári rózsa (10.5—11), őszi rózsa (9—9.2), kifli (16— 18), Ella (7.6—8.2), fojtott burgonya 18—24 (14—22). Főzelékfélék: Hónaposretek 4—20 (2—14), zöldborsó külföldi 52—60 (45—50), hazai 76—90 (60—76), csiperkegomba (120 —200), spárga 20—150 (10—120), paraj, tisz­tított 12—24 (8—18), sóska, közönséges 12— 24 (10—18). Gyümölcs: Alma, külföldi (140 —160), nemesfaj (120—180), közönséges vá­logatott (60—80). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (64—90), vörösibélű (78—100). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400— 420), édesnemes (3G0—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140), bors (440), szegfű­bors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—100). + MAGPIAC: Köles fehér 18—22, vörös 18— 19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagy­szemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 22—-22.50, kék mák 128—132, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 19— 21, fehér szokványbab dunai 30—30.50, dunántúli 29.75—30.50, felsőmagyarországi 28.25—28.75, muharmag 21.50—23, bükköny szöszös 36—-38, csillagfürt fehér lapos 12.501 —13, szárított répaszelet 9.50—10.50. + LISZTÁRAK: A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50— 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 36.50— 37.50, 2gg 35.75—36.25, 2g 35.75— 36.25, 2f 35.75—36.25, 4-es 33.75—34.75 , 5-ös 31.75— 33, 6-os 27.50—30, 7-es 19.75—21.75; rozsliszt: OLás 28.50—30, 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, május 8. (Zárlat): Párizs 11.79, London 20.84, Newyork 445.12, Brüsszel 75.77%, Milánó 23.42%, Amszterdam 237.95, Berlin 178.60, Stockholm 107.35, Oszló 104.70, Kopenhága 93.05, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bu­karest 3.25, Helsinki 9.19, Buenos Aires 103.12%, Yokohama 121.62%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE EGYENETLEN A gabonatőzsde készáx-upiacán ma mérsékelt forgalom volt, az irányzat nem volt egyenle­tes. A búzaüzlet élénk volt. A malmok ma a ezokványárut is megvették s az árak nem vál­4- SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 7552 darab. A vá­sári állományból angol hússertés felhajtás 2233 darab. A vásár irányzata közepes. Árak: uradalmi zsírsertés páronkint 340 kg-on felül I -102—103.5, II. 104, szedett sertés I, 95— 100, III. 74—85, angol sonkasertés I. 92— 102, II. 82—90, exportzsír márkázott 149 fil­lér kg-ként. + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: Nagymarha 1 (1), borjú 325 (325), sertéshús, lehúzott 25 (25), szalonnás 20 (20), süldő 26 (26), sertészsiger 30 kg (30). Zárójelben az el­adottak száma. Árak: esontoznivaló 70, borjú bőrben I. 130—140, H. 118—126, sertéshús lehúzott 120—122, szalonnás 110—122, süldő 122, sertészsiger 80, A vásár közepes volt.

Next

/
Thumbnails
Contents