Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-09 / 105. szám

8 1939 MÁJUS 9, KEDD KASSA SAKKOZÓI nagy sikerrel szálltak szembe Budapest játékosaival Döntetlenre áll a két csapat mérkőzése — Egy játszma hat órai küzdelem, után sem fejeződött be Imrédy Béla beszél Vácott a Magyar Élet Pártja zsázlóbontó gyűlésén Ami a román lapokból kimaradt Bukarest, május 8. Csáky István gróf külügyminiszternek a képviselőház és a felflőház külügyi bizottságában tartott be­számolóját a Magyar Távirati Iroda nyo­mán rövid kivonatban közölte a román sajtó, de a beszámolóból kihagyták a be­szédnek azt a részét, ahol a magyar és ro­mán kormány, közötti tárgyalásokról tör­tént említés. Viszont az erdélyi magyar lapok ezt a részt is közölték. Rimaszombat, május 8. Vasárnap alakult meg Rimaszombatban a Hadirokkantak Or­szágos Nemzeti Szövetségének 17. felvidéki csoportja. A veit Görr.ör vármegye rokkant- jainak, hadiözvegyeinek és hadiárváinak helyi szövetsége alakult át a HONSz rima- szombati csoportjává. A központot az ala­kuló gyűlésen Székely Ferenc ügyvezető főtitkár képviselte, aki részletes beszámolót adott a HONSz működéséről és feladatai­ról. A városháza nagytermében impozáns számban összegyűlt rimaszombati és kör- nyékebeli hadirokkantak és hadiözvegyek egyhangú lelkesedéssel mondották ki a HONSz helyi csoportjának megalakítását. Elnökké Jwaskó Pál bankfőpénztárost, rok­kant főhadnagyot választották meg. Alel- nökök: Vozáry Samu és Szabó Andor, ügyész és titkár Veres Andor dr„ pénz­táros Teleszniczky Ferenc, ellenőr pedig Makovitg Jenő lettek. A számvizsgálóbi­zottságban Koncz András, Dusek Károly és Sebő János foglalnak helyet. Megala­kították a választmányt is 20 taggal. A közgyűlés hódoló táviratot küldött Horthy Miklós kormányzónak és táviratban üdvö­zölte Bartha honvédelmi, Jaross Andor fel­vidéki minisztereket, Werth vezérkari fő­nököt és Ár rétfalvi Nagy Istvánt, a HONSz elnökét. Végül a HONSz helyicso­portja elhatározta, hogy díszelnökévé vá­lasztja Soldos Béla dr.-t, Gömör-Kishont megye főispánját és Horváth Árpád dr. al­ispánt. Hamburg jubilál Hamburgt május 8. A hamburgi kikötő 750. éves fennállásának alkalmából vasár­nap ünnepi gyűlést rendeztek a ,JMusik- halle”-ban, amelyen résztvettek Dorpmül- ler birodalmi közlekedésügyi miniszter a birodalmi minisztériumok képviselőivel és a bel- és külföldi kikötővárosok vezető személyiségei. Dorpmüller rámutatott arra, hogy Ham­burg nagy jövő előtt áll. A Csehországból és Morvaországból kiinduló Dana-csatorna megépítése és az Elbán való hajózás bizto­sítása által Hamburg áruforgalma előnyö­sen megnövekedik. A külföldi kikötővárosok képviseletében Heysmans, Antwerpen főpolgármestere fe­jezte ki szerencsekivánatait és hangsú­lyozta az európai kikötővárosok érdekei­bek szoros közösségét, A felszabadult városok sakkörei közül elsőben a kassai Aljechin Sakkor, a volt szlovákiai kerület vezető egyesülete és a Rimaszombati Sakklör kapcsolódott a ma­gyar sakkéletbe. A rimaszombatiak a salgó­tarjáni sakkört látták vendégül nem sok­kal a felszabadulás után, a kassaiakat pedig az eddigi északi kerület vezető csapata, a Diósgyőri Sakkor látogatta meg, a kassaiak pedig nem sokára viszonozták a látogatást. Kassa és Diósgyőr kettős küzdelméből a kassaiak nagy fölénnyel kerültek ki és már e mérkőzés után nyilvánvalóvá vált, hogy a vidéki sakkörök között Kassa veszi át a vezető szerepet, úgy játékos-gárdájának ereje, mint vezetőinek lelkes munkakészsége következtében. A magyar sakkélet vezetésében nemrégiben bekövetkezett változás meghozta a felvidéki sakkozás szervezeti, bensőséges bekapcsolódá­sát is. Újból Kassa vette át a vezető és irá­nyító szerepet. Az Aljechin-klub vezetőségének két tagja, Laczkó Tibor dr. és Sándor And­rás, a múltkoriban hosszabb ideig tárgyaltak Pesten a szövetség vezetőségével és ekkor feöbb fontos megállapodás jött létre a felvi­déki sakkozás bekapcsolására vonatkozólag. Ekkor állapodtak meg a Budapest és Kassa között létesítendő süni sakk-érintkezés kiépítésében is. Elhatározták, hogy Kassát sorjában több fő­városi tegyüttes keresi fel, hogy ezáltal a kas­sai sakkélet serkentést, fejlődést nyerjen. A budapestiek közül elsőnek a vasutasok jóké­pességű csapata, a Törekvés vállalkozott arra, hogy fölkeresi Kassát A Törekvés egyesüle­tének játékosait kiegészítették más egyletbeli vasutasjátékosokkal, úgy hogy a Kassára utazott nyolctagú vasutas csa­pat ténylegesen a legjobb magyar vasutas válogatottnak volt tekinthető. Fiistér Géza mester és Rög Sándor személyé­ben két olyan játékos állott a csapat élén, akik nemrégiben a Németország ellen kiálló országos válogatottnak is tagjai voltak. A budapesti csapat vasárnap reggel indult útnak Vécsey Zoltán dr.-nak, a sakkszövetség főtitkárának vezetésével. Az állomáson a kas­saiak küldöttsége várta a vendégeket, akiket kivittek a csodálatos tavaszi pompában tün­döklő Bankóra. Itt, Kassa környékének egyik legszebb pontján, a modemül átalakított és az idegenforgalmi központtá váló bankói szálló éttermében volt a társasebéd, amelyen Tost László polgármester is üdvözölte a pestieket. Ebéd utóm a fővárosiak a Dóm elé siettek, ahol a Törekvés koszorúját Vécsey Zoltán dr. helyezte el az emléktábla tövében díszlö ko­szorúk és virágok halmazaiéra. Rövid beszé­dében elmondotta, hogy a Törekvés csapata az első fővárosi sakkcsapat, amely hódolatát jött kifejezni a Nagyságos Fejedelemnek, aki a magyar sakktörténelemnek is kimagasló alakja. Mint vallomásaiban megírta, már gyermekkorában szerette a sakkot és jindri- chuv-hradeci tanulóéveiben sokszor édesítette meg a béna Zimmermann páter óráit azzal, hogy játszótársává szegődött, rodostói magá­nyának »ok keserű órájában volt vigasztalója a sakk. A mérkőzés az Andrdssy-kávéház föld­alatti helyiségében folyt le. Sándor András a vendéglátó egyesület nevében meleg sza­vakkal fogadta az első fővárosi csapatot, amely Kassára látogatott el és az egyesület nevében selyemzászlót nyújtott át. Vécsey Zoltán dr. válaszában rámutatott Kassa ve­zérlő szerepére az utolsó félszázad magyar sakktörténelmében. Innen Indult ragyogó pályafutására Charousek Rezső, az egyik legnagyobb magyar sakkzseni, akinek hagyo­mányai még ma is hatékonyak Kassán. Itt rendezték meg négy háborús esztendő után az első nemzetközi sakk-versenyt, amely megnyitotta a háború utáni egyre fejlődő és erősödő nemzetközi sakk-életet. Kassa magyar sakkozói szereztek a cseh­szlovák sakkéletben is nagy megbecsülést éa elismerést a magyar sakk-kultúrának. A Törekvés emlékplakettet adott a vendég­látó csapatnak. Testvéri szellemben kezdődött meg a ne­mes viadal. A tágas helyiség zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik között ott lát­tuk a magyar feladványköltök egyik leg­kiválóbbikát, Páter Zoltánt és Kassa sakk­társadalmának minden kiemelkedő képvise­lőjét. A papírforma szerint a pestiek két­pontos győzelme volt várható, azonban a kassai sakkozók lelkesültsége és tudása olyan ellenállásban nyilvánult meg, hogy a kassai Aljechin sakkor egyik legszebb eredményét könyvelheti el. Kemény, hat­órás küzdelem után a mérkőzés 31^:354 arányban be sem fejeződött, mert Gru- seczky—Rög S. játszma a 70. lépés után függőben maradt. Az előzetes megegyezés értelmében a játszma/- állást Maróczy Géza nagymester vizsgálja meg és ö dönt a kimenetele fölött is. Ml fölületesen megítélve az állást, azt döntet­lennek tartjuk és Így a mérkőzés valószínű végkimenetele a 4:4 arányú döntetlen lesz, ami a kassai sakkozás elhatározó nagy sikeré­nek tekinthető. Alább közöljük az érdekes állást. (Világos: Gruseczky (Kassa) Kh2, Vg3, Hg4, gyalogok b5, g2 és h4. — Sötét: Rög. Kf6, V e6, Bh7, gyalog e4. — Világos az utolsó lépésben sak­kot mondott. Erre sötét borítékban adta meg feleletét és így kerül a játszma elbírálás alá.) Az első győzelmet a kassaiak aratták a hetedik táblán. A Sumics (P.)—Weissenstein (K.) olasz megnyitású játszmában világos nem egészen megalapozott támadását sötét visszaverte, minőséget nyert, sőt vigyázat­lan elenfelét bemattolta. Ezután a nyolca­dik táblán a SzirüH (K.)—Csányi (P.). Falkibeer-nyitású játszma a 26. lépés után ki­egyenlítődött és az ellenfelek döntetlenben állapodtak meg. A hatodik táblán Kassa a maga javára dönthette volna a mérkőzést. Az orosz emigráns Sochom (K.)—Lengyel (P.) játszmában l.e4, te5 2.Hf3, Hc6 3.Fc4, Fcő 4-0—0, Hfß 5X3, 0—0? 6-d4, e x d4 7-c x d4, FbO 8.Fg5,h6 9. Fh4,g5 után világos lO.Hxgó!, Hxe4 ll.Vhö! lépéssel a Vg6 sakk fenyegetés miatt nyomban nyerhetett volna. Ehelyett futárjával meghátrált, mire sötét anyagi túl­súlyával fokozatosan előnybe került és nyert. Pest kiegyenlített. Az ötödik táblán a Cigoj (P.)—Gömöri (K.) játszmában sötét kitünően védekezett és bár c6-on gyönge gyalogja volt, sikerült döntetlent elérnie. A négy utolsó táblán fejeződött be leg­előbb a küzdelem 2:2 eredménnyel. Az első táblák eredményétől függőt tehát a mérkő­zés sorsa. Kassa azonban ezeken a táblákon is kitünően horcolt. Bár az első táblán Csöváry dr. vesztett Füstérrel szemben, mert mint sötét túlságo­san vakmerő királyszárnyi játékot kezdemé­nyezett, ám a negyedik táblán Wassermann kitűnő királyszárnyi játékkal győzte le vitéz Gérecet. A harmadik táJblán a Pési-Zabod- roczky bécsi játszma döntetlennel végződött és így csupán a második tábla játszmájának kialakulásán dől el a mérkőzés sorsa. A hatórás nemes küzdelem befejeztével a kassaiak lelkes ünneplésben részesítették a vendégeket, akik gyönyörű nap emlékével hagyták el Rákóczi városát. A középiskolai tanárok vándorgyűlése Komáromban A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület Budapesti Köre 14-én, vasárnap a felszaba­dult Komáromban tartja idei vándorgyűlését. Délelőtt fél 11 órakor szentmisét hallgatnak a tanárok a bencések templomában, 11 óra­kor Kemenes Illés dr. tanker. kir. főigaz­gató megkoszorúzza Király György püspök szobrát, majd fél 12 órakor kezdődik a dísz­gyűlés a bencés gimnáziumban. Az elnöki megnyitó és az üdvözlések után Sebes Gyula tanügyi főtanácsos tart előadást a hitre való nevelésről, utána Hajdú Lukács dr. bencés tanár tart visszapillantást a komáromi ben­cés gimnázium 20 éves múltjára a csehszlo­vák uralom alatt. A gyűlés után Regényi Sándor áll. gimn. tanár Jókai Mór szobrát, ezt követően Balanyi György dr. tanügyi fő­tanácsos Klapka György szobrát fogja meg­koszorúzni. Délután fél 4 órakor a bencések sírboltjára koszorút helyez Buday Károly dr. c. igazgató, majd este fél 6 órakor a bencés székházban üdvözli a rendet és érdemeit mél­tatja Stuhlmann Patrik dr. kát. elnök-főigaz­gató. Indulás 8 óra 30 perckor a Keleti p. u.-ról gyorsvonaton különkocsiban, vissza­érkezés Budapestre 9 ó. 10 p-kor este. Jelent­kezés május 9-ig Kopp Tibor titkárnál (Bu­dapest, V., Vörösmarty-tér 3. III. 4). Gatencu Isztanbulba utazik Bukarest, május 8. Károly király vasár- nap fogadta Gafencut, aki szombaton este érkezett vissza külföldi útjáról. Hivatalos jelentés szerint Gafencu má­jus 17-én Isztanbulba érkezik. Tiszaborkút jelképes község alakuló közgyűlése Vasárnap ünnepélyes külsőségek között alakult meg a budai Simplon filmszinház- házban a Budapest Szentimreváros által testvérközséggé fogadott Tiszaborkút helyi elöljárósága. Buday Alajos dr. ke­rületi elöljáró megnyitója után Tompa Miklós Kárpátalja és Tiszaborkút termé­szeti szépségeit ismertette, majd Olchváry Ödön tett javaslatot a jelképes község tisztikarának megválasztására. Biró: Bu­day Alajos dr., törvénybiró: Márffy Ede dr. "egyetemi tanár, esküdtek: Kovács Jó­zsef és vitéz Galánthay Glock Tivadar ny. tábornokok, gazdasági főnök: Szojka Kor­nél miniszteri tanácsos, főjegyző: Tompa Miklós, adóügyi jegyző: Proff László báró, segédjegyző: Palika Jenő dr., gyakornok: Húsz Béla dr., mérnök: Gyerkászay Gyula, orvos: vitéz Solt Károly dr., mű­vészi tanácsadó: Bán Tibor lettek. A kép­viselőtestület tagjai a XI. kerületi intéz­mények és társadalmi egyesületek vezetői, valamint a vállalatok kiküldöttei lettek. Tiszborkut nevében Dudinszky Pál mon­dott köszönetét és végül Bornemisza Géza titkos tanácsos, ny. miniszter Kárpátalja szülöttjének beszédével ért véget a köz­gyűlés. INGYEN küldjük az érdeklődőknek a legújabb mezőgazdasági könyvjegyzéket, mely a gazdasági szakirodalom kővetkező ágait öleli fel: I. Gazdálkodásról általában. Talaj- művelés. Trágyázás, n. Általános és különleges növény- termesztés. ül. Kertészet. Gytimölcsészet. Szölö- mívelés. Borászat. IV. Állattenyésztés. Takarmányozás. Tejgazdaság. V. Baromfi-, nyúl- és kecsketenyésztés. Méhészet. VI. Állatgyógyászat. VH. Gazdákat érdeklő műszaki könyvek. VIII. Üzemtan és számtartás. Gazdasági jog. IX. Agrárpolitika. Szövetkezés. X. Monográfiák. Tanulmányutak. XI. Különböző kiadványok. Eredményesen gazdálkodni csak szak­tudással lehet, ezt pedig szakkönyvekböl merítheti. Tehát még ma rendelje meg a jegyzéket: Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek! nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Tetefon: 18-57-30, 18-74,00. Rimaszombatban is ^megalakult aHONSz helyi csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents