Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-09 / 105. szám
1939 MÁJUS 9, KEDD íEBöifitUn .MaeW-Himfi 5 A szegedi l elhangzott Teleki Pál gróf progranuvdásakor, hogy utat mutasson, alaphangot adjon, elvi kereteket építsen. Jelképesen kibontotta a magyar miniszterelnök azt a zászlót, mely Szegedtől Szegedig húsz esztendő politikai küzdelmeit, fejlődését és győzelmét látta; a keesztény és nacionalista, a fajvédő és nemzet- építő politika zászlaját. A zászlón ^nég mindig ott ékeskédnek a szavak: Szegedi gondolat. És e zászló húsz év után is maradéktalanul hirdeti, hogy nem változott meg semmi, az út ma is egyenesen vezet a kitűzött cél felé. A feladatok sokasodtak, külpolitikai és belpolitikai adottságok hullámoztak, de mind egy és ugyanazon irányban, a nemzet továbbépítése, fejlesztése és naggyátétele vonalán, Teleki Pál gróf felmutatta most a zászlót, megadta a jelet, hogy azt átvegye mindenki, aki most' a választásban jeladást vár. A képviselőjelölt átveszi a nemes küzdelem úri hangját, az ígéretek nélkül való munkaszolgálat jeligéjét, átveszi és továbbhirdeti, hogy a kormány és mögötte a párt fokozott erővel építi, fejleszti a dunamedencei magyar politika bástyáit) a nemes és nagy' barátok segítségével. És építi befelé a szociális, igazságos, ősi földből új magyar életet fakasztó politilca erősségeit, amelyen megveti lábát a kisember és nekiveti hátát a dolgozó magyar. Felfogja a szegedi jeladás minden villanását a választó- közönség is, mely felé szuggesztív erővel hangzanak a munka, a fegyelem, a helytállás parancsszavai. Olyan helyről jönnek egy új magyar élet kialakulásán e kommandók, ahonnan húsz esztendő bizonysága szerint eddig is a fegyelmezett munka, a köz és nemzeti érdekek előtt váló feltétlen meghajlás, a szociális szeretetten való egyesülés igaz szavai hangzottak. Teleki Pál élete és munkája eddig is ezeket a gondolatokat, fogalmakat és példákat mutatta. Amikor így, mind a két oldalra bőven hullott a választási „utravaló”, nekünk, felvidékieknek jól esik látnunk, hogy benne bőven találhatunk a Felvidék és a Kárpátalja kérdéséből is számunkra való kedves matériát. Fülünkben csengenek a miniszterelnök szavai a nemzetiségi politikáról, mely nem csupán a visz- szatért Felvidék, de az anyaország számára is tiszteletreméltó és becsületes elveket szögez le a kisebbségi kultúrának, a sorsközösségre utalt testvéreknek jólétéért, örömmel hallottuk, hogy a kormányzati feladatok tengelyében a megnagyobbodott Magyarországra szabott olyan temek készülnek, melyek teljes egészében számolnak a hazatért országrészek gazdasági, szociális és kulturális igényeivel, berendezkedéseivel. És itt van az új programban Kárpátaljának különleges szerepe. Évszázadja halmoód- nak gondok és tervek, elképzelések és tervek, hogy miképpen lehetne az Alföld öntözését, a Tisza hajózhatóságát megvalósítani, fejleszteni. Most bejelentette Teleki Pál, hogy a Kárpátalja visszatérésével e probléma közel áll a megoldáshoz. Újabb élet- lehetőség nyílik ezrek és tízezrek számára, munka és kenyér, nyugodtság és stabilitás. Kárpátalja, mint a magyar gazdasági élet új fogaskereke belekapcsolódik a nemzeti termelésbe, a nemzet gazdasági életének lendületébe és e nefnzeti misszión túl végső fokon ott áll a húsz éven át agyongyötört, meghajszolt kisember, a rutén paraszt. Most megtalálhatja végre munkáját, nyugalmát és a magyar alkotmány formáiból kiteljesedő autonómia keretében önálló nemzeti életét. Mindezt örömmel és a fejlődő, erősödő nemzet biztos jövőjébe vetett hittel hallgattuk és a szegedi zászló jelmondata, a hozzáfűzödő kipróbált és nemes gondolatok csak alátámasztották, csak megerősítették Teleki Pál grófnak felénk és a nemzet számára küldött biztató ígéretét: ha fegyelmezetten dolgozunk, erős lesz a nemzet. A magyar életet akarjuk újj áalakítaní, — mondotta Jaross Andor a devecseri választási gyűlésen Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter, Imrédy Béla és a Magyar Élet Pártjának vezetői már résztvettek az első választási gyűléseken — A Magyar Élet Pártjának nagyarányú szervezkedése a fővárosban és a vidéken — Legújabb hírek a jelölésekről Vasárnap már teljes képében kibontakozott a választási küzdelem, amelynek Teleki Pál gróf miniszterelnök szegedi programbeszéde úgy a politikai elvek, mint a konkrét feladatok tekintetében a MÉP számára megadta a keretet. Nem az Ígéretek választása lesz, — mondotta a miniszterelnök — ez az első titkos választás. A konkrét feladatokat pedig megjelölte abban a sokrétegű programban, amely átfogja az egész magyar életet, külpolitikában és belpolitikában egyaránt s tulajdonképpen új korszak perspektíváját nyitja meg a magyar nemzet számára. A miniszterelnök programbeszédén kívül számos nagyjelentőségű beszéd hangzott még el az első választási vasárnaip. Kiemelkedik ezek sorából Jaross Andor miniszter Devecserben elmondott beszéde. Jaross Andor Devecserben és Kapuvárott Devecser községben vasárnap délelőtt nagy ünnepséget rendeztek a kommunizmus alatt kivégzett mártírok emlékezetére, délután pedig János Áron, a Magyar Élet Pártjának devecseri jelöltje mondott programbeszédet. A gyűlést Antal Lajos nyitotta meg, majd János Áron a MÉP programját ismertette. Jaross Andor miniszter mondott ezután igen nagyhatású beszédet. Hangoztatta, hogy a csonkahazai magyarság az elmúlt húsz évet nem minden vonalon használta ki úgy, ahogy az szükséges lett volna. Voltak olyanok, akik megfogadták Horthy Miklós kormányzó (lelkes éljenzés) szegedi programját és ebből akarták és akarják a jövő feladatait és tennivalóit kiolvasni. Voltak azonban a magyar életnek olyan gáncsvetői, akik azt mondották, hogy vigyázni kell, nehogy a magyar élet szekere olyan meredélyre kerüljön, amelyen nem tud majd megdUani. Ennek a gondolatnak a jegyében sokszor állították meg a fejlődés vonalát. — Amikor a visszatért felvidéki magyarság ezt látta, elhatározta, hogy odaáll a mellé a munka mellé, amely új, boldogabb, szociálisabb, keresztényibb és jobboldalibb Magyarország megalkotását vallja programjában. (Lelkes éljenzés és taps.) Ezért állott ő maga is az első pillanattól kezdve az akkori Imrédy-kormány mögé. Elhatározta, hogy támogatni fogja a kormányzatot, hogy reformtörekvések megalkotása révén tegye egészségesebbé, önállóbbá, függetlenebbé a magyar nemzetet. A továbbiakban arról beszélt a miniszter, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai a Felvidéken megmutatták, hogy a nemzeti lét kérdésében elsősorban a magyar kisemberekre lehet számítani. Látni kellett, hogy a dolgozó magyarság volt az, amely erejének latbavetésével megállította a Duna felé előre törni akaró cseh gőzhengert. A továbbiakban rámutatott a miniszter arra, hogy a magyar parlament elszakadt magától a néptől. Már hónapok óta nem a magyar nép igazi törekvéseinek szószólója volt, hanem érdekek és érdek- csoportok ütköztek össze benne. (Helyeslés.) A parlament nem tudott a nép igazi érdekeinek szószólója lenni. — A párt most régi hagyományok talajáról elindulva, régi értékek tekintetbevételével, de friss, fiatal erők latbavetésével hirdet új munkát. Arról a munkáról van szó, amelyet a miniszterelnök bemutatkozó beszédében a parlamentben meghirdetett és amelyet minden körülmények között meg sí fog valósítani. — A magyar életet akarjuk újjáalakítani -— mondotta a miniszter. — Szükség van elsősorban arra, hogy emberközelséget teremtsünk a magyar élet minden rétege között, hogy a magyar nemzet minden egyes tagja érezze a nemzethez váló tartozás tudatát. A nemzet minden tagjának éreznie kell a nemzet iránti felelősséget. Kell, hogy kialakuljon közöttünk az a testvériség, amely a felvidéki magyarság körében kialakult, hogy érezzük, ha egymás szemébe nézünk Jiogy nincs különbség közöttünk magyar érzés tekintetében. A miniszter végül a választók figyelmébe ajánlta János Áront, aki a miniszterelnöknek és a magyar élet programjának igazi híve és hű hirdetője. Az ülés Antal Lajos elnök zárószavaival ért véget. A visszatért magyarság: a felelősségérzetet hirdeti Jaross miniszter hétfőn Kapuvárra utazott Oláh György lapszerkesztő, hivatalos jelölt támogatására. A miniszter itt is nagyobb beszédet mondott és a közönség .mindenütt nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadta Jaross Andort, aki itt is hitet tett a fajvédő keresztény és nacionalista politika elveihez való törhetetlen hűségéről. Jaross Andor miniszter délelőtt Mihályi községbe látogatott el, ahol bandériummal és diadalkapuval fogadták. A népgyűlésen Jaross Andor miniszter a többi között ezeket mondotta: — A Felvidék visszatért magyarsága a felelősségérzetet hirdeti a magyar közéletben. A felvidéki magyarság ezt a felelősség- érzetet száz százalékig megvalósította a húszéves cseh elnyomatás alatt. Ezt a szellemet akarjuk most átplántálni a ma gyár közéletbe — mondotta a miniszter. — Meg akarjuk tanítani — ha még nem tanulta volna meg — a kastély lakóját, hogy becsülje meg a kérgestenyerű mun kás embert; meg akarjuk tanítani az iparost, aki talán büszkén hangsúlyozza a maga függetlenségét, hogy becsülje meg a nálánál szegényebbeket és meg: akar juk tanítani a hivatalnokokat, akik ott ülnek a zöld asztaloknál, hogy az íróasztal szolgálata nem az ő tekintélyük szolgálata, hanem a népnek adandó és juttatandó szolgálat. (Helyeslés és taps.) — Olyan közszellemre van szükség, amely nem a vagyon szerint tesz különbséget magyar és magyar között, hanem az áldozatkészség és tettrekészség foka szerint. Olyan jólétet kell teremtenünk e földön, hogy érdemes legyen magyarnak lenni akkor is, ha az illető nem nagy latifundium ura, hanem kisember, kisgazda, kisiparos. (Zugó helyeslés és taps.) A miniszter végül a legsürgősebben megoldandó problémákról szólott s ezek közül elsőnek, mint legfontosabbat említette a földkérdést. KEDVEZMENYES JEGYEK AZ ÖSSZES FÜRDŐKBE EÓYIRODÁNKBAN BUDAPEST, Vili.. SÓZSEF-KORUT 5 Jaross Andor miniszter a szűnni nem akaró tapssal fogadott felszólalása után Oláh György mondotta el programbeszédét. Kijelentette, hogy az Ígéretek kora lejárt, ma már a választóközönség nem ígéreteket, hanem tetteket akar látni. Hangoztatta, hogy annak a programnak megvalósítása érdekében kivan dolgozni, amelyet vitéz Imrédy Béla tűzött ki zászlajára, s amelynek végrehajtása Teleki Pál miniszterelnökre hárul. Jaross Andor miniszter Mihályiból Kapuvárra ment, ahol a kora délutáni órákban népgyűlés keretében mnndott beszédet: — Most a visszatérés után a visszacsatolt magyarságnak módja és lehetősége lett volna arra. hogy kimondja: nem harcol tovább, hiszen húsz évig állandóan és folyton harcban volt. A munkát azonban folytatni kell, mert a megnagyobbodott csonka hazában sok tennivaló, sok reformra váró probléma, sok megfiatalítani való van. A fiatalítást azonban nem úgy kell érteni — mondotta —, hogy kizárólag az években fiataloknak nemzedékével akarunk dolgozni, hanem a lélekben fiata- lolcra, a reformokra várókra van szükség. Gyiimölcsöztetni akarjuk azokat az értékeket, amelyeket a Felvidéken kitermeltünk és azokat az értékeket, amelyek a szegedi program gondolatából származnak. A továbbiakban a -miniszter az ellenzéki politikáról beszélt. — Ma nem lehet kormánypárti és ellenzéki magyarságról beszélni — mondotta —, mert az államépítés feladata vár ránk, ezt pedig csak pozitív munkával lehet elvégezni, nem pedig üres kritikával. A kormányzat eszközeinek és hatalmának birtokában kell továbbhaladni és kiharcolni azt, hogy azokat a törvényeket, amelyeket hosszú parlamenti vita után meghoztunk, meg i3 valósítsák. Innen szólítom fel a nagybirtokos osztályt — Nagy feladat vár ránk, — folytatta Jaross Andor, — várat kell építenünk minden magyar otthonból, hogy az erőt és biztonságot jelentsen, s erre kell felépítenünk a magyar jövőt. Fel kell parcellázni a latifundiumokat, hogy minél több magyar család találjon otthont. Innen szólítom fel a nagybirtokos-osztályt, a nagy latifundiumok tulajdonosait, hogy ne álljanak útjába ennek a fejlődésnek, ne várják meg, hogy törvényeket hozzunk, hanem értsék meg a reformok szavát, tegyék lehe-