Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-07 / 104. szám
Az új titkos választójog, melynek alapján ősszel a Felvidék is választ A törvény alaprendelkezései és a központi választmány 2 «FEOTIDEla • j'foüfcjlHIRMß 1939 MÁJUS 7, VASÁRNAP^ őrizték meg a magyar nyelvet, a műhelyekben, az üzletekben és az utcán. Emlékezzünk vissza a sok panaszra, amit szlovák oldalról hallottunk Eperjes, Nagymi- hály, Aranyosmarót, Besztercebánya, Ve- rebély, Nagyszombat és Losonc magyar jellege miatt. Emlékezzünk vissza Rimaszombat hősi küzdelmeire, ahol a polgári olvasókörben és a városházán a kisiparosságból kinőtt kiváló Telek A. Sándor költő vezetésével a kisiparosok alkották Törköly leghűségesebb gárdáját. Vagy ott van Kassa, Ungvár, Komárom, Rozsnyó nagyszerű iparostársadalma, mindenkor a legbiztosabb fellegvára a magyar ügynek. S amikor a nemzeti ügy diadala közeledett, az eltévelyedett keresztény magyar kisiparos és kiskereskedő a nemzeti gondolathoz csaknem mind visszatért. A visszacsatolás előtt meghódoltak a Magyar Nemzeti Tanácsnak. A döntő órákban Ungyljrott a magyar iparostársadalom tagjai verték ki a hazaáruló Volosin-gárdistákat. A magyar kisiparosok nemzethűsége nem újdonság, hanem évszázados magyar tradíció. A húszévi- eredmény csak részben az egyes egyének érdeme, valójában jelentős részben a kari hagyományból ered. A magyar kisipar évszázadok óta magyar. Különösen a török idők óta, amióta az alföldi menekült kisiparosok megjelenése magyar jelleget adott nemcsak a kisalföldi és palócföldi magyar városok céhjeinek, de még a szlovák etnikumban levő kis városkákban is. Az egykori német hagyományú céhrendszer magyarrá vált, magyarnevű cáhmesterek, magyar feliratú céhládák, céhkönyvek és pecsét lök hirdetik a kisipar évszázados magyar szellemét. A szláv eredetű iparosok teljesen felolvadtak a céhrendszer lelkiségében. Ezért van az, hogy annyi sok kiváló magyar ember akadt szlávnevű iparosaink közijtt. Ez a szellem öröklődött a céhrendszer eltörlése óta a mai napig Felvidékünkön s a mi szlávnyelvü iparosaink magyar múlt és nemzeti tradíció dolgában büszkén felvehetik a versenyt a leg- törzsökösebb előneves magyarokkal is. Az egész magyar nemzet büszke lehet jő magyarságukra. A felvidéki keresztény kisiparos és kereskedő tábor helyt állott a magyarságért, de helytállásával súlyos sebeket is kapott. Gazdasági és szociális tekintetben a leg- raostohább sorsot vállalta és viselte. A hatalom gyakorlói nemcsak hogy elhanyagolták, nemcsak hogy nem támogatták, hanem szándékosan kiszorították minden pozipióból és kedvezményből, ahol csak lehetett. A kisiparosság legnagyobb része a munkanélküliek sorsában osztozkodott anélkül, hogy a munkanélküliek kedvezményében, a munkanélküli segélyben részesülhetett volna. Munkanélküli volt, koldus volt. Sokan olyan nyomorba _ jutottak, hogy iparengedélyüket is kénytelenek voltak visszaadni, És ha _ koldusbotra jutva közsegélyt követeltek és a hatalom urai számukra némi közsegélyt is utaltattak, ezek olyan kis összegek voltak, hogy pem is annyira segélyt, mint inkább megszégyenítő alamizsnát jelentettek... A felszabadulás megtörténtével a kisiparosság gazdasági felszabadulásának is el kell következnie. A magyar hazának nem szabad megfeledkeznie sokat szenvedett hű fiairól. A magyar kisiparosok és kiskereskedők közül az°k, akik húsz éven át egzisztencií '-’kát kockáztatták és áldozták fel a magyar ügyért, megérdemlik, hogy a kormányzat a hónuk alá nyúljon. Nem személyenként, nem egyéni jutalmazással, ilyesmit a kollektív felvidéki szellem mellett ők maguk sem kívánnak, ellenben a kisiparosság érdekeinek egyetemleges támogatásával, közrendelésekkel, munkaalkalmak nyújtásával. Húsz éven át a magyar fájdalom hordozói és a magyar önfeláldozás hűséges névtelen katonái voltak, a kisebbségi sors veteránjai szenvedéseik el kiérdemelték a nyugalmasabb sorsot és a nagyobb kenyérfalatot. Ha kéznél van a Keresztrejtvény Lexikon, nem probléma a keresztrejtvény megfejtése. 2 kötet ára fűzve P 2.—, bekötve P 2.40 Megrendeléseket forduló postával utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében Intézünk cl. Ha ajánlott küdést kíván, 50 fillér beutalását Is kérjük. Pfeiler Ferdinand (Zeitiier Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-30, 18-74-00. A választás lázában ég az egész ország, önkéntelenül felbukkan előttünk a békeidők piros és zöldtollas választása, a korteshadakkal, a zászlókkal, szóvaj a régi Magyarország régi választási külsőségeivel. Azóta negyedszázév pergett le a magyar politika történetében és a mi életünkben is. Tapasztaltabbak lettünk mindenképpen, a politikában és az életben is. őszintén meg kell mondanunk, hogy nem kívánjuk vissza a régi idők régi -választásait, mert éppen az élet tanított meg bennünket arra, hogy az emberi szabadságjogok és a közjogok, a függetlenségre való legszentebb törekvés éppen olyan nagy építő eleme a nemzet életének, mint akár a gazdasági, akár a kulturális tényezők bármelyike. Annál nagyobb sajnálkozással kell arra gondolnunk, hogy amikor az egész ország a legelső jog és kötelesség gyakorlása előtt áll, amikor a választópolgár az urnánál megjelenik és teljes felelősséggel, nemzeti önérzettel és szilárd politikai meggyőződéssel szavazatát leadja, az állami élet keretében mint érző és gondolkodó téneyző hozzájárul a nemzeti közösség nagy akaratának kialakításához: akkor a Felvidék visz- szacsatolt részén ennek a jognak gyakorlása egy időre szünetel. Szünetel néhány hónapra, úgy gondoljuk őszig, amikor elkövetkezik a Felvidék számára is a választás ideje. És mert rövidesen elkövetkezik ez az idő, nem közömbös, hogy milyen szemmel és tudással követi a Felvidék népe a most folyó választási eseményeket és milyen véleményt szűr le magában a választás szemlélése után. Nem közömbös az sem, hogy megismerje és megtanulja az új választási törvényt, amelynek alapián és méretei között gyakorolni^ fogja választói jogát. Titkosság az egész vonalon Kötelességünknek tartjuk az olvasóközönséggel szemben, hogy az új választási törvényt (1938 :XIX. t.-c.) rövid összefoglalásban és visszatérő cikkekben ismertessük és ezzel is megkönnyítsük a felvidéki magyarságnak a mai választás idején az események világosabb áttekintését és ítéletének helyesebb kialakítását. Nem felesleges talán megemlítenünk, hogy közel félévszázados közjogi törekvés eredményeképpen jött létre az új választór jogi törvény, amelynek legfőbb jellemzője az egész vonalon bevezetett titkosság. Ha visszagondolunk a nyiltszavazásos rendszerre, amely önmagában hordta a szabadságjog korlátozását, a függetlenségi érzés szándékosság nélkül való csökkentését is, amely éles elválasztást jelentett azokkal a városi tömegekkel szemben, amelyek már titkosan szavaztak, akkor meg kell állapítanunk, hogy a mai törvény nagy haladást jelent a magyar választójogban. Az igaz, hogy a kétféle rendszer, az egyéni és lajstromos rendszer fenntartása, az ajánlásokra, a választói jogosultságra és választhatóságra vonatkozó megszorítások a mostani titkos választójogot talán nem helyezik a legtökéletesebb választójogok sorába. De tárgyilagosan azt is meg kell állapítani, hogy a törvénynek gondoskodnia kellett a titkos szavazás rendszeréből származható veszedelmek elhárítására is és gondolnunk kell arra, hogy ez a törvény is, mint minden parlamentáris úton létrejött törvényalkotás, kompromisszumok eredménye, tehát mindkét oldalról bizonyos engedmények és megszorítások érvényesültek, de nagyjában alkalmas lesz a választói jog szabad és független gyakorlására. Ez pedig önmagában is nagy eredmény. Hiszen csak arra kell gondolnia a húszéves rabságot átélt felvidéki magyarságunknak, hogv Cseh-Szüovákiában a legdemokratikusabb választási rendszer is milyen visszaéléseket és egyoldalúságot, tudott éppen a magyarsággal szemben alkalmazni. Egyéni és laistromos kerületek Rátérve a választójogi törvény ismertetésére, kezdjük az általános rendelkezések, vagy mint á törvény mondja, az alaprendelkezések ismertetésével. Ezek szerint az országgyűlési képviselők száma: 260, ebből 185 az egyéni, 125 a lajstromos választókerületben megválasztott képviselő. Egyéni kerületeket minden vármegyében kell alakítani. Minden törvényhatóság önállóan egymagában egy- egy lajstromos választókerületet alkot, kivéve Pest vármegyét, amelyet négy lajstromos kerületre osztották fel, továbbá BácsBodrog megye és Baja város együtt, Fejér megye és Székesfehérvár együtt, Sopron megye és Sopron város együtt alkot egy- egy lajstromos kerületet. Budapest fővárost 3 lajstromos kerületre osztották fel. Kimondja a törvény, hogy a választókerületeket szavazó körökre keli felosztani és hogy a törvényhatósági városokban ezernél, a többi városban és községben hatszáznál több választó lehetőleg ne legyen egy-egy szavazókörben. Renszerint minden község egy szavazókört alkot. Az egyéni választókerületben a megválasztáshoz viszonylagos többség, azonban a leadott érvényes szavazatoknak legalább negyven százaléka szükséges. A lajstromos választókerületben az eredmény megállapítása az arányos képviseleti rendszer szerint történik. Minden lajstromos választásnál egyidejűleg pótképviselőket is kell választani. A szavazás minden választásnál A minisztérium 4759—1939. M. E. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely lehetővé teszi, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területen lakó azok az ügyvédek, akiket egy ügyvédi kamara tagjai közé sem vettek fel, folyamatban Második kétnapos felvidéki országjáró útjára szombaton reggel fél 6 órakor indult el a Szent Jobbot vivő Aranyvonat a Nyugati-pályaudvarról. A ezent ereklyét ezúttal is elikísére Serédi Jusztinján dr. bifooros-hercegprimás és számos egyházi és világi előkelőség. Bár a vonat Vácíg nem állott meg, az útvonalon mindenütt lelkes tömegek várták példáé rendben az állomásokon áthaladó díszes szerelvényt. Vácott ünnepélyes fogadtatás volt. Itt szállt fel az Arany vonatra Nógrád vármegye képviseletében Paczolay Zoltán dr. t. főügyész. A vonat azután keresztülhaladt a vadregényes Börzsöny történelmi emlékekben gazdag vidékén és közben az állomásokon mindenütt a hlyek százai sorakoztak fel zászlók alatt, lelkipásztoraik vezetésével. D>*égelypalánkon szállott, fel a vonatra Hont vármegye képviseletében Koczor Gyula főispán és Sáska Dezső alispán. Fél 9 órakor futott be az Aranyvonat Ipolyság pályaudvarára, hogy 11Q percet töltsön a városban. A szent ereklyét zenekarral kivonult katonai díszszázád fogadta. A vonatból leszálló biboros-hercegprimást Gálffy Ernő főszolgabíró üdvözölte. A hercegprímás válaszában örömét fejezte ki, titkos és kötelező. A megválasztott országgyűlési képviselő megbízatási időtartama az országgyűlés összeülésétöl számított öt esztendő. A központi választmány A választások előkészítésével járó ten* nivalók ellátására minden törvényhatóság-* ban központi választmányt kell alakítani. Ez a választmány a hatóságokkal, hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik. A választmány elnöke a törvény* hatóság elsp tisztviselője, vagy akadályoz** tatása esetón, törvényes helyettese. A köz* ponti választmány tagjainak száma azokban a törvényhatóságokban, melyekben a lakosság száma kétszázezernél kevesebb: 16, ahol 200—500 ezer között van: %h, ahol meghaladja az ötszázezret ott: 32. A választmányt a törvényhatósági bizottság választja meg, egyidőben megválasztja a póttagokat is. A megbízatás a megválasztást követő év január hó első napjától számított három évre szól. A központi választmány tagjává, vagy póttagjává titkos szavazással azt lehet megválasztani, akinek az illető törvény- hatóságnál választójoga van. A választás ellen a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. A központi választmány tagjai esküt tesznek, a választmány ülései nyilvánosak, határozathozatalra az elnökön kívül legalább négy tagnak jelenléte szükséges. Aki két egymásután következő ülésen nem jelent meg és elmaradását kellően nem igazolta, elveszti tagságát és a legközelebbi választásnál nem választható meg újra. lévő ügyeik befejezése végett ügyvédi 'működésüket 1939 október 31. napjáig folytathassák. Az ilyen ügyvédek működésük tokintctfoor természetesen az ügyvédi ka-- mara fegyelmi hatósága alatt állanak. hogy mint főpásztor eljöhetett ebbe a városba, mely a nehéz időkben nemcsak vallásosságáról, hanem szeretetéről ia tanúságot, tett, Ezután-a Szent Jobbot a hívek sorfala között ünnepélyes menetben kísérték a Vármegyeháza elé, ahol díszes emelvényre helyezték. Itt Salkovszky Jenő v. oroz. képviselő méltatta az ünnep jelentőségét és kifejezte Ipolyság örömét, hogy falai között köszöntheti a Szent Jobbot. Majd Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás csendes szentmiséje után Polcsák Endre esperes-plébános rövid fohászt intézett a Szent Jobbhoz, Drahos János protoneta- rius-kanonok, általános érseki helytartó pedig szentbeszédet mondott. Ennek végeztével a testületek és a közönség zárt sorokban elvonult a szent ereklye előtt, amelyet visszakísértek a pályaudvarra, hogy folytathassa tervbe vett szombati útját. Az Aranyvonat egynegyed 11 után indult tovább szombati második nagyobb állomása, Balassagyarmat felé, ahol éppen a déli órában 124 percig időzött. Hosszabb tartózkodása volt még Losoncon, este .pedig Rimaszombatba érkezett, ahol az éjszakát töltötte. Október 3Uig folytathatják működésüket azok a vissza csatolt területen lakó ügyvédek,akiket nem vettek lel a Kamarába A Szent Jobb Ipolyságon, Balassagyarmaton, Losoncon és Rimaszombatban A hercegprímás második felvidéki útjára is elkísérte az Aranyvonatot
