Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
f 1939 HS JUS 2, KEDD ■nmtiffla JkofcaiHTRK® 7 így mond igazat a Szlovenská Pravda, vagyis a «Szlovák Igazság»... Hazug rágalom Letocha József szentszéki tanácsos, galántai plébános ellen — Letocha megcáfolja a kitalált vádakat Galánta, május 1. A pozsonyi Slovenská ■'Pravda április 23-iki, vasárnapi száma szóról- szóra ezt a képtelen hazug hírt köztölte: ,,A szlovákok az „elszakított területen” (!!) nélkülözik a legminimálisabb nemzeti jogokat is. Végül még szlovákul gyónni ewn gyónhatnak. Legjobban bizonyítja ezt a Galánta melletti Nebojsza község esete. Ennek a kis községnek nincs saját temp- lomócskája és lakosai a közeli Galánta templomába jártak. Az elmúlt napokban /!!) több nebojszai hívő Galántára ment, hogy eiwgezze a szent gyónást. Itt azonban hallatlan eset történt velük. A plébános úr, ;aki a kíméletlen magyarizálás dühös exponense, mind elutasított őket azzal, hogy szlovákokat nem gyóntat. Olyan eset ez, — folytatja a szlovák lap, — amihez nem kell kommentár, mert kiáltóan beezél a dzsentry államiban dívó nemzetiségi szabadságról. Nem csoda tehát, ha az „elszakított föld” szlovák községeinek lakói könnyes szemekkel üdvözölnek minden szlovákot, aki néha közéjük megy és sírva kérdik: Mikor jöttök értünk?” Az esettel kapcsolatban a legilletékesebb tényezőhöz Galánta plébánosához Letocha József szentszéki tanácsoshoz fordultunk s Letocha a „Slovenská Pravda” cikkére a követke^/Őket mondta: — Végtelenül csodálkozom, hogy egy majmát katolikusnak valló lap ilyen kep- tej/en és hazug hírrel téveszti meg a hiszékeny szlovák népet. Nemesnebojsza község Galántához tartozik, mint kis filiális s így annak hívei bármily nemzetiségűek is, az én hatáskörömbe tartoznak. 18 éve vagyok a plébánosuk és egyházi téren soha 'semmiféle különbséget nem tettem a nemzetiségek között. Hogy magyar ember létemre mennyire szívemen viseltem szlovák híveim lelki ügyét, bizonyítani tudja volt egyházi szlovák hatóságom, a nagyszombati apostoli adminlsztratura, de bizonyítja szlovák híveim elismerő levele is, amely lelkipásztori működésem egyik legszebb jutalma. Négy év előtt ünnepelték híveim 25 éves papi jubileumomat s ez alkalommal az egyik tiszta szlovák ajkú, most visszacsatolt filiálisom, Gány minden lakója mindnyájuk által aláirt levélben üdvözölt. A vád tehát teljesen légből kapott és nemcsak „hallatlan”, miként a lap írja, de képtelen is. Rendet, fegyelmet mindenkor megköveteltem híveimtől — magyaroktól épúgy, mint a szlovák ajkuaktól, de hogy valakit elutasítottam volna azért, mert szlovák, ez teljesen szemenszedett hazug-. ság) rágalom és a legcsunyább sajtó- betyárság. Úgy látszik a „Slovenská Pravda” is teljesen átevezett vagy inkább visszaesett a Benes-féle cseh-szlovák módszerekbe. Három évvel ezelőtt a „Slovenská Politika”, Micsura lapja hozott majdnem hasonló hazugsággal telített cikkeket ellenem, aminek legfőbb vádpontja szintén az volt, amit most felújít a „Slovenská Pravda”, hogy „erőszakosan Magyarosítok”. Tessék elképzelni, hogy a cseh zsarnokság alatt hogyan lehetett még csak szelíden is magyarosítani. Ugyanígy hazug a vád mostan is. Mint ■magyar ember is szeretettel foglalkoztam a reám bízott szlovák híveimmel s azért azok mindig többre becsültek, mint a saját vezetőiket, akik őket most is csak a vágóhídra viszik s akik közül igen sokan valamikor nagy magyarok voltak s csak 1918 után fedezték fel magukban nem is a szlovák, hanem csehszlovák mivoltukat. — Mikor Selmecbányára kerültem, magyar ember létemre megtanultam tehetséTELEFONSZÁM: 144-400 gemhez képest a szlovák nyelvet s hivatkozom a selmeci szlovákokra, akik ma is szeretettel emlegetnek engem. Tizennyolc éven keresztül itt, Galántán, négy szlovákajkú filiálisom lelki ügyét vezettem s egyKomárom, május 1. A Szent Jobb vasárnap reggel nyolc órakor érkezett meg az Aranyvonaton a komáromi nagy pályaudvarra. A pályaudvaron ünnepélyes küldöttségek fogadták. Alapy Gáspár, a jobbparti Komárom polgármestere üdvözlőbeszédet mondott. A Szent Jobb ünnepélyes fogadására egész Komárom ünnepi díszt öltött. A házakat fellobogózták, a hidakat feldíszítették. Az ünnepélyes fogadtatás után a Szent Jobb körül hatalmas menet alakult és elindult a jobbparti Komáromból a balbarti Komáromba a feldíszített hídon. A menet a Szent András- templom felé tartott, cserkészdíszszakasz, katonazenekar, katonai díszszázad, a papság és a koronaőrség kíséretében. A Szent Jobbtól jobbra haladtak Komárom megye, balról Komárom város magyarruhás képviselői, utánuk következtek Mészáros János érseki helytartó, a prépostok, prelátusok. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Serédi Jusztinián hercegprímás, Drahos János dr. és Hamvas Endre dr. prelátussal, Esthy Miklós pápai világi kamarás, Horváth István caudatárius és Bartmann Miklós pápai kamarás, primási titkár, az Aranyvonat díszkísérete Jaross Andor felvidéki miniszter vezetésével. Fülöp Zsigmond komáromi polgármester, Soós Imre dr. törvényszéki elnök, Feketehalmy-Czeydner Ferenc vezérkari ezredes ötventagú tisztiküldöttség élén. A menet elején és végén díszszázad, leventék, cserkészek és igen sok vidéki jött zászlók alatt papjaik vezetésével. Megjelent a komáromi szekeresgazdák díszbandériuma, régi viseletében, a város képviselőtestülete, az Egyesült Magyar- Párt vezetősége, valamint a többi társadalmi egyesület; megjelentek a győri Érsekújvár, május 1. Hosszú hetek gondos előkészítő munkálataival készült Érsekújvár keresztény magyar társadalma, hogy a felvidéki útjára induló Szent Jobbot méltó ünnepélyes keretekben fogadhassa. A rendezés nagy munkáját Prenner Béla dr. érsekújvári esperes-plébános tartotta kezében, aki a -á- város minden rétegének bevonásával készítette elő a páratlan fogadtatást. Már a kora reggeli órákban minden irányból érkezett a pályaudvarra a vármegye legmesszebb zö vidékéről is a nép. Felvonult Tardo*,",,*d Vágsellye, Jóka, Zsigárd, Udvard, Szene, Kossuth, Nagycétény és más községek keresztény magyarsága, hogy láthassa a Szent Jobbot. A pályaudvar bíborral bevont előcsarnokán keresztül egymásután érkeztek meg az Arány- vonat fogadására a megye és a város előkelőségei. A katonaság részéről Fáy ezredes helyőrség-parancsnok, Csenkey ezredes, a Vitézi Szék kapitánya, továbbá Jánoska Tibor rendőrtanácsos. A polgári hatóságok részéről Jaross Vilmos főispán, Majthényi József báró alispán, Kubinyi György dr. főszolgabíró, Lapka Béla dr. vármegyei tiszti főügyész, Zoubek Zoltán dr. árvaszéki elnök, házi hatóságom szlovák létére nemcsak hogy nem talált gáncsolnivalót működésemben, de kitüntetésben is részesített. A szlovák testvéreink elszakadása után pedig most decemberben a nagyszombati Szent Adalbert Társulatnak a magyar belügyminisztériumnál és hatóságoknál nagy segítségére voltam s így a szlovák katolikus híveknek is. Erről az „igazságot szerető” szlovák rádió és úgynevezett sajtó persze tudomást nem vehetett, de annál fürgébben ad hitelt ilyen alattomosan rágalmazó besúgóknak, akik a magyar és szlovák nép közé minden’ áron éket szeretnének verni. Szlovák testvéreink komolyan gondolkozó része nem adhat hitelt ilyen felelőtlen, lelkiismeretlen embereknek.” A galántai plébános szavaihoz nem kell kommentár. Felelete eléggé megvilágítja a pozsonyi rádió és sajtó módszerét, amely semmiben sem jobb a volt csehszlovák gyászos rendszernél. így fest a „Slovenská Pravda”, vagyis a „Szlovák Igazság”. « . ummt » anyamw. m n ■ ■■ » A Szent Jobb első felvidéki útja Komáromban, Érsekújvárott és Léván ünnepelték a szent ereklyét — Jaross Andor miniszter kísérte a Felvidéken a Szent Jobbot r A Szent Jobb bevonulása Ersekuvárba Rákócziánum díszruhás apródai is és kivonultak az iskoláik és a vallási egyesületek. Amikor a menet a Szent András templom elé ért, a templom előtt Bartal Iván főispán a felszabadult Komárom város és a vármegye nevében üdvözölte a Szent Jobbot. A Szent Jobb és kísérete ezután bevonult a templomba, ahol Serédi Jusztinián hercegprímás mondott csendesmisét egyházi énekkarok kíséretével. Mise után Meszlényi Zoltán dr. felszentelt püspök, egykori komáromi káplán mondott szentbeszédet. A felajánlási imádságot Lestár István szentszéki tanácsos, komáromi plébános mondotta. A kinszorult tömeg részére a Klapka- téren, a Szentháromság-szobor előtt tábori misét mondott Kelemen Krizosztom pannonhalmi apát. Szentbeszédet tartott Szu- nyogh Xavér Ferenc. A Szent András templomban lefolyt szentmise után a Szent Jobbal kivonultak a Szentháromság-térre, ott megálltak néhány percig, végül pedig az Aranyvonathoz vitték, ahol ünnepélyesen búcsúztatták. A Himnuszt énekelték, miközben a vonat lassan elindult Komáromból Érsekújvárra. Komáromban körülbelül tizenötezer főnyi tömeg fogadta és ünnepelte a Szent Jobbot. A falvak lakói erre az alkalomra nagy számban jelentek meg Komáromban. Komárom közönsége melegen ünnepelte a Szent Jobbot, hiszen a Szent Jobb ma lépett először felvidéki területre. Az Aranyvonat Komáromból tizenegy óra előtt tíz perccel indult él Érsekújvár felé. Jaross Andor felvidéki miniszter kísérte a Szent Jobbot. Szerényi György vármegyei főmérnök, Kürtiig Győző nyug. főjegyző és a vármegye teljes tisztikara. Ott voltak Holota János dr. és Turchányi Imre dr. országgyűlési képviselők. A város képviseletében ölvedy János városbíró, Prónay Kálmán főjegyző, Saskó Gyula városi főtitkár, Néder János és Liszy Lajos tanácstagok. A pénzügyigazgatóság és az adóhivatal Zoliay Kornél dr. adóügyi főtanácsossal az élén. A Pázmány Péter- gimnázium képviseletében Mrema József igazgató és Thain János tanár. Kéhrer Károly tanügyi főtanácsos, m. kir. tanfelügyelő, Sós János, a járásbíróság elnöké, Szabó Kálmán bankigazgató, Jókay Imre füri föld- birtokos, Kuthy Géza dr. ügyvéd, a galántai Hanza elnöke, Biskoroványi Emő, a Vág- sellyei Hitelintézet igazgatója. Simkó Károly kerületi esperes vezetésével a kerület papsága karingben, akiknek soraiban ott láttuk Gregorovits Lipót és Letoha József szentszéki tanácsosokat. P. Csulen Kolos férenc- rendi házfőnök vezetésével az érsekújvári zárda valamennyi tagja. A várakozók soraiban felfedeztük Jaross Andornét is édesanyjával, özv. Hegedűs Kálmánnéval, akiknek társaságában yan Majthényi Józsefné báróné, Kürthy Győzőné, Jókai Imréné, Puck- Un Kármémé. A helyőrség kivonult díszszázada mögött a frontharcosok foglalnak helyet, akik mellett az iparos cserkészek zenekara helyezkedett el. Háromnegyed tizenegy előtt néhány perccel jelentik az Aranyvonat érkezését. Fenséges nyugalommal közeledett a mozdony, amelyen ott ragyogott az apostoli kettős kereszttel a magyar címer. A cserkészzendkar a Himnuszt játszotta. A vonat ablakából Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás mosolyogva üdvözölte a kivonult előkelőségeket. Egymásután pattantak fel a vasúti kocsik ajtajai és elsőnek Zsembery István v. főispán, majd Huszár Károly m. kir. titkos tanácsos v. miniszterelnök, Jaross Andor miniszter, Serédi Jusztinán hercegprímás és kísérete szállt ki a vontából. Jaross Vilmos főispán meleg szeretettel üdvözölte Serédi Jusztinián hercegprímást, aki megköszönve az üdvözlést, annak a boldog örömének adott kifejezést, hogy a Szent Jobbot arra a Felvidékre hozhatják el, amelyért annyit dolgozott az első szent király. A Szent Jobbot leemelték az Aranyvonatról és lassan megindult a menet a Horthy Miklós-úton át a Kossuth Lajos-térre. Az úttest két oldalán a város és környék községeinek ifjúsága, valamint a különböző falvak csoportjai helyezkedett el. A Kossuth Lajos-térre én-e, a Szent Jobbot díszes emelvényen helyezték el és Mészáros János dr. csendes szentmisét celebrált. Czapik Gyula dr. mondott ezután szentbeszédet. A szentmise végeztével a Szent Jobbot a plébániatemplomba vitték. Itt egy órán át kegyelete« áhítattal vonultak el a hívők ezrei. Délután visszavitték az Aranyvonatra a Szent Jobbot. A kivonult előkelőségek búcsútisztelgése közben a Himnusz hangjai mellett hagyta el a pályaudvart a vonat, amely folytatta útját Léva felé. Bánkeszi, Nagysurány, Léva További útja során délután Bánkesziben állott meg először az Aranyvonat. A község szlovákajkú lakossága renkívül nagy számban vett részt a fogadtatáson. Kosec Imre plébános szlovák, majd magyar nyelvű üdvözlő beszédére a hercegprímás is először szlovák nyelven válaszolt és köszönetét mondott híveinek, hogy Szent István király tiszteletére ily sokan jelentek meg, hogy vele együtt hódoljanak annak a nagy királynak, aki a keresztény hitben, a keresztény erkölcsökben és a keresztény szeretetben kívánt egyesíteni és boldogítani minden polgárt, aki e haza területén él. Ha a nagy király elvét követjük, most is békességben és boldogságban élhetünk. Adja Isten, hogy úgy is élhessünk. Nagysurányban szinte beláthatatlan tömeg szállta meg az állomást, hogy szemtanúja legyen a Szent Jobb megérkezésének. Itt több mint félórát tartózkodott az Arany vonat, mely idő alatt az egybegyűltek példás rendben elvonultak a Szent Jobb előtt. Léva volt az Aranyvonat legközelebbi és ez útjában utolsó hoszabb tartózkodási helye. Itt a város nevében Klain Ödön polgármester mondott üdvözlő szavakat, majd a Szent Jobbot gépkocsin vitték el a Verbőczy-térig, ahonnan azután festői gyalogmenet alakult, amely a Kossuth Lajo3-térre kísérte a szent ereklyét. Sáska Dezső alispán üdvözlő beszéde után visszakísérték az ereklyét az állomásra. Lévát elhagyva, az állomások egész sorának érintésével Párkánynánán. Szobon és Vácon keresztül tért vissza az Aranyvonat a budapesti Nyugati pályaudvarra, ahová a késő esti órákban némi késéssel futott be. Útközben mindenütt nagy tömegek várták és a legváltozatosabb módon fejezték ki hódolatukat az országalapító szent király iránt. A fővárosba megérkezve, a szent ereklyét az alkalmi gépkocsin viszakísérták a királyi udvari várplébánia kápolnájában levő őrzési helyére. MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal <.*vidóki „é A SARAT, NEC A KOMÉDIÁS e. könyv* Rendelj* meg aionnal kiadóhivatalunknál. Ara dlnk8ttib«ii 8v— pengő.
