Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-06 / 103. szám

1«9 MÁJUS 6, SZOMBAT

KÖZGAZDASÁG £

Leszorította a tűzifa árát a kárpátaljai fa

í 'Budapest, május 5. Mint ismeretes, Kárpátaljáról tűzifát csak a polgári hatóságok előzetes hozzájárulásával lehetett szállítani. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a szállítmányok a legutóbbi napokig szüneteltek. Mint értesülünk, a polgári

hatóságok a kötlevélben feltüntetett, illetőleg a rendelkezésre áltó készletek 10—

A tőzsdetanács ülése

Budfipest, május 5. A tőzsdetanács pénteken Koós Zoltán dr. alelnök elnöklésével ülést tartott. Sajnálattal vette tudomásul a tőzsdetanács, hogy Or-niándy János dr., még az idei közgyűlést megelőzően lemondott a tőzsdetanáososi tisztről s önzetlen, odaadó fáradozásáért elismerését és köszönetét az ülés jegyzőkönyvéiben fejezte ki. Ezután az elnöklő alelnök meleg szavakkal emlékezett meg arról a kimagasló értékű munkásságról, amelyet Ádám Géza dr. nyug. helyettes államtitkár, akit a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter saját kérésére mentett fel a miniszteri tőzsdebiztosi tiszt alól, 36 éven át a magyar közgazdaság javára, a tőzsde törekvéseinek mindenkor teljes mértékben való méltánylása mellett, kifejtett Biztosította a távozó miniszteri tőzsdebizost a tőzsde el nem múló hálájáról és mély tiszteletéről. A tőzsdei tisztikar bucsutisz- telgéss után Ádám Géza dr. mondott köszönetét a távozásával kapcsolatban személye iránt megnyilvánult és kifejezésre juttatott érzésekért; majd az elnöklő alelnök köszöntötte a miniszteri tőzsdebiztossá kinevezett Árkay Ferenc dr. miniszteri osztályfőnököt. A tanácsülés Ádám Géza dr. és Árkay Ferenc dr. meleg ünneplésével ért véget.

Mikor vonható le az adóalapból a Felvidéken a „kimenő számlák“ után fizetett forgalmiadó?

Budapest, május 5. A „kimenő számlák” után fizetett forgalmiadó ügyében a budapesti kereskedelmi és iparkamara a kassai kamara fölkérésére tárgyalásokat folytatott a pénzügyminisztérium forgalmiadóosztályának vezetőjével. A pénzügyminisztérium arra az álláspontra helyezkedik, hogy a visszacsatolt Felvidéken fennállott forgalmiadóhátralékok megállapítása és kezelése tárgyában kiadott 1939. évi 36.400. számú rendelet

3. §-a azért nem tartalmaz külön rendelkezést a kedvezményes elbírálás tekintetében azon adózók számára, akik forgalmiadójukat „kimenő számlák” után fizetik, mert a pénzügyi hatóságok gyakorlata szerint ilyenkor — ha valamely követelés bebizonyíthatóan elveszett, — az a következő adóbevallás elkészítésekor levonható az adóalapból. Ez elvi álláspont mellett természetesen felmerül az a kérdés, hogy a gyakorlatban a levonás miképpen vihető keresztül? Különösen lényeges ez az elbírálás azoknál a szállításoknál, amelyek a visszacsatolt Felvidék Magyarországhoz való visszatérését megelőzően vagyis 1938 november 2-át megelőzően1 történtek. A pénzügyminisztérium forgalmiadóosztályának nézete szerint ilyen szállításoknál csak olyan összeg erejéig fogadható el majd levonás, amelyet már a magyar kincstár javára fizettek be, mert a cseh kincstár javára eszközölt befizetések terhére levonások nem eszkö- zölhetők.

(_) 100%-os vámpótlékot kell fizetni Ku: bábán a magyar árura. A Külkereskedelmi Hivatal közli: A kubai vámügyi bizottság határozata értelmében 1939. április 4-töl kezdődően a magyar származású árukra 100 százalék vámpótlékot kell fizetni.

(—) Az állam birtokában van a Délszlovákiai Villamosművek Rt. A Komárom székhellyel működő Délszlovákiai Villamosrnüvek Rt. közhasznú villamostársaság Komáromban lévő üzemét és minden más egyéb vagyonát a magyar állam vette birtokába. Az iparügyi miniszter az említett villamosművek kezelésével és vezetésével a Győri Ipartelepek Rt,-t bízta meg.

25 százalékának kiszállítását, a fuvarleveleik láttamozásával engedélyezik. Ennek a rendelkezésnek hatása a budapesti tűzifa- irakiban máris kifejezésre jutott, amennyiben az la egészséges bükkhaságihfának

3.60—3.80 pengős tavalyi árát a kárpátaljai tűzifa néhány nap alatt 3.20—3.25 pengőre szorította le,

Kedvező fejlődésről számol beaMV1937/38- évi jelentése

Budapest, május 5. A MÁV vezetősége most adta ki jelentését az 1937/38. számadási évről. Ez a MÁV kedvező fejlődéséről ad számot. A bevételek a megelőző számadási év 247 millió pengőjéről 258 millió pengőre emelkedtek, viszont a kiadások is nőttek 273 millióról 285 millió pengőre. A személyszállításból eredő bevétel 7.7 százalékkal emelkedett. A beruházási hitel terhére két: villamosmozdonyt, két áramvonalas gőzmozdonyt, tizennyolc motorpőtló gőzmozdonyt, tizenkét újtípusú vasszekrényes, Hl. osztályú személykocsit, tizennyolc kéttengelyű harmad- osztályú motor-mellékkocsit, három négytengelyű gyümölcsszállító kocsit az angliai forgalom lebonyolítására és harminchat hűtőkocsit szerzett be a MÁV az említett számadási évben. Az utasforgalom az előző évi 71.1 millióról 76.9 millióra növekedett Az áruforgalom 19. millió tonna volt, félmillió mázsával több, mint a megelőző évben.

(—) Végleges megállapodás várható a magyar—lengyel köteléki díjszabás kérdésében. A magyar—lengyel közös határ egyik legfontosabb gazdaságpolitikai következménye, hogy megkaptuk az uzsoki, beszhidi és kőrösmezői ätipenefet .Lengyel- országba. Különösen az elsq kettő értékes; á kőrösmezőit ugyanis; egyéjore ^Tiaszna- . vehetetlenné teszi a román hátár beszöge- lésé, amellyel már többízben foglalkoztunk. Magyar és lengyel illetékes helyen egyaránt megtettek minden előkészületet arra, hogy az új helyzet előnyeit a két ország árucsereforgalma mielőbb élvezhesse. Bizonyosra vehető, hogy a két ország szuverén tarifát fog alkotni a közös határon. Ez a tarifaalkotás teljes mértékben honorálni igyekszik majd a legkülönfélébb szempontokat. Jól informált helyen azt közölték, hogy az új díjszabás előkészítő munkálatai már mindkét fél részéről igen előrehaladtak és valószínű, hogy a közeljövőben közös tárgyaláson jön létre a végleges megállapodás a magyar és lengyel kiküldöttek között.

(—) A Nemzeti Bank megszüntette a cseh korona jegyzését. A Nemzeti Bank ma megszüntette a cseh korona jegyzését és helyette „korona” megjelöléssel jegyzi a cseh-morva protektorátus pénznemét és ugyancsak „korona” megjelöléssel Szlovákia új pénznemét. Mindkettőnek árfolyama száz egységenként egyformán 7.50—11.80 pengő, azzal a megszorítással, hogy ez a jegyzés a 20 koronánál nagyobb címletekre nem vonatkozik. A prágai kifizetés jegyzése nem változott.

(—) Rendelet a német külföldi kölcsönök törlesztéséről. Berlinből jelentik: Funk birodalmi gazdaságügyi miniszter régebben hozott határozatának hatályon- kívül helyezésével rendeleteket bocsátott ki német külföldi kölcsönök törlesztése, valamint nem igazolt német külföldi utalványok (bonok)-kai való kereskedés tárgyában.

(-—) Olaszország a jugoszláv fakiviteli kontingens felemelését kéri. Mint értesülünk, Olaszországban hiány mutatkozik fában. A hiányt egyfelől az építkezések emelkedése, másfelől a romániaj származású fabevitel csökkenése, végül pedig az osztrák beszerzési forrás kikapcsolódása okozza. Belgrádból érkező jelentés szerint az olasz szakkörök rövidesen kérni fogják a jugoszláv fakontingensek felemelését.

(—) Két cellulózegyárat épít Jugoszlávia.

Belgrádból jelentik: A jugoszláv kormány elhatározta, hogy két cellulózegyárat épít, az egyiket Zenica közelében 200.000 tonna kapacitással, a másikat Ogulin közelében 25.000 tonna kapacitással. A két gyár építése 90 millió dinárba kerül, a daruvári gyár átalakítása további tízmillió dinárba. Az építkezések következtében Jugoszlávia évente 40 ezer tonna cellulózét szállíthat külföldre, viszont erősen csökken a fa kivitele,

fEBnPEB ■

(—) Jugoszlávia exporttörekvése Anglia felé. Jugoszlávia erősen törekszik arra, hogy kivitelét az exkliring országok felé emelje. A faanyagok közül elsősorban a fenyőfűrészárunak az angol piac felé való kivitelét szeretné fokozni. Erre a célra a jugoszláv kormány a külföldieknek belföldi dinárkövetelését akarja felhasználni és azt megfelelő kedvező árfolyamon a jugoszláv fenyőfűrészárut exportáló cégek rendelkezésére bocsátani.

(—) Románia gabonaexportja. Bukarestből jelentik: Áprilisban Romániából 1,491.910 mázsa búzát szállítottak külföldre. Ennek nagy részét Anglia vette át. Ezzel az angliai kontingens majdnem teljesen kimerült és a további kivitel túlnyomó része Németország felé irányul. Ez év első negyedében összesen 5,079.590 mázsa gabonát exportált Románia. A múlt év hasonló időszakában a kivitel csupán 2,820.640 mázsa volt. Az év első negyedében Anglia volt a legfőbb vásárlója a román gabonának. A nagyarányú emelkedés a gabonaexportban főként annak a következménye, hogy a muH év őszén a külpolitikai válság miatt a szállítások megakadtak. Romániának még mintegy 8 millió mázsa búza- és 2% millió mázsa tengerikészlete vár exportra. Ennek nagyrésze Németország és Olaszország felé irányul, de jelentős tételekre reflektál Görögország is.

(—) Módosította Franciaország az üvegáru beviteli kontingensét. A Külkereskedelmi Hivatal felhívja a Franciaországba exportáló üveggyárak figyelmét arra, hogy a Journal Officiel 101. számában megjelent értesítés értelmében a fr. vtsz. 350 B alá tartozó 181.40 q-s üvegáru kontingenst olyképpen módosították, hogy abból 50 q-t Lengyelország javára írtak és így jelenleg 121.5 q az „autres pays” kontingens.

(—) Befejezés előtt, a svájci-román gazdasági tárgyalások. Bukaresti jelentés szerint a román-svájci gazdasági tárgyalások e hét végén befejeződnek. A Bukarestben tárgyaló svájci bizottsággal nagyjában létrejött a megállapodás, már csak az egyezmény megszövegezése van hátra.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: ÜZLETTELEN

tlzlettelenség, egyenetlen irányzat jellemezte az értéktőzsde részvénypiacát. Zárlatkor csak néhány érték árfolyama volt jobb a 'tegnapinál. Gschwindt 5, Győri Textil és Metalloehettda 2, Fegyver 0.6 pethgővel javult, míg Tröszt és Cukor 1.5, Bauxit 1, Rima 0.90, Kohó 0.65, Kőszén, Salgó, Uri- kányi és Délcukor 0.50, Ganz 0.35 pengővel olcsóbbodott. A kötvénypiac üzlettelen volt.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Békéscsabai 4.5, Első Bp. malom 5.75, Hungá- ria-malom 17.—, Bauxit 166.5, Beocsini 9.—, Cementia 83.—, Kohó 15.6, Kőszén 275.—, Nagybátonyi 43.—, Salgó 26.3, Urikányi 32.5, Glóbus 9.5, Fegyver 26.1, Ganz 12.95, Láng 26.—, Győri vágón 17.5, Metallochemia 62.—, Rima 61.5, Guttmann 6.—, Nasici 72.—, Nova 11.—, Tröszt 47.—, Délcukor 71.5, Magyar cukor 70.—, Gschwindt 715.—, Polgári sör 88.—, Gyapjúmosó 2.95, Goldberger 36.—, Győri textil 57.—, Magyar kender 7.8, Pamutipar 17.8, Szegedi kender 37.—, Ghinoin 8.—, Keleti-Murányi 62.—, Gumi 44.—,

Vasúti forg. 13.65, Telefon 7.5.

Államadósság, kötvények, záloglevelek; 1939. évi ptjegy 100,—, BSzKRT kötv. A.

5.50, 1911. évi főv. 4% 15.75, 1914. évi főv. 40% 291.—, 1927. évi főv. 6 százalék 79.—.

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05 —58.65, cseh-morva protektorátus 7.50—

11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332— 337, francia frank 9—9.20, holland forint 182.05—184.05, lengyel zloty 60—61.40, leu

2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb

címletek kivételével), svájci frank 76.55— 77.45, svéd kor. 82.30—83.20.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 182.45— 184.05, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.21— 58.65, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 16.005 —16.155, Madrid —, Milánó 17.66— 17.8864, Newyork 342.20—344.80, Oszló 80.45 —81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—

11.93, Stockholm 82.50—83.20, Varsó 64.25— 64.75, Zürich 76.75—77.45, Isztanbul 268 —271.

• ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, május 5. (Záróárfolyamok.) Párizs

11.79/4, London 20.86, Newyork 445.62, Brüsz- szel 75.80, Milánó 28.43, Amszterdam 237.55, Berlin 178.70, Stockholm 107.47'/l, Oszló 104.8214, Kopenhága 93.10, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Istambul 3.60,' Bukarest 3.25, Helsinki 9.20, Buenos Aires 103.25, Yokohama 121.75.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE

A gabonatőzsde készárupiacán néhány tétel búza a tegnapi árakon kelt el. Rozs- és zabüzlet nem volt;, az árak nem változtak. 300 q sörárpa tartott árakon cserélt gazdát. A ku-in; 1

koricaforgalom 1050 q-t tett ki 5—10 fillérrel gyengébb áron. A határidőspiacon lanyha irányzat mellett a júliusi kukorica 12, aS

augusztusi 13, a júniusi rozs 22 fillérrel gyengült.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiswu

vidéki 77 kg-os 20.30—20.80, 78 kg-os 20.50— 21, 79 kg-os 20.70—21.20, 80 kg-os 20.80— 21.30, fejérmegyei 77 kg-os 20.35—20.80, 78 kg-os 20.55—21, 79 kg-os 20.75—21.20, SOI kg-os 20.85—21.30, felsőtiszai 77 kg-os 20.15 —20.70, 78 kg-os 20.35—20.90, 79 kg-os 20.55 —21.10, 80 kg-os 20.65—21.20, duna-tdszaközi 77 kg-os 20.20—20.70, 78 kg-os 20.40—20.99! 79 kg-os 20.60—21.10, 80 kg-os 20.70—21.20, dunántúli 77 kg-os 20.25—20.75, 78 kg-oi 20.45—20.95, 79 kg-os 20.65—21.15, 80 kg-oa

20.75— 21.25. Rozs: pestvidéki 14.60—14.75,

más származású 14.65—15.10. Takarmányárpa: elsőrendű 18.20—18.45. Sörárpa: ki« váló 20.50—22, príma 19.25—19.75. Zabt elsőrendű 22.70—22.85, középminőségű 22.60-• 22.70. Kukorica: tiszántúli 17.05—17.15. Őr* lemények: korpa 14—14.10, 8-as liszt 16.30—«

16.50. Kukorica: 150 mm 17.15, 300 mm 17.15« 150 mm 17.10, 150 mm május 15-i diszpozíció

17.25, 150 mm Szolnokon át 17.10, 150 m/n* mai diszpozíció 17.05 budapesti partásban. Árpa: 300 mm 21.35 budapesti paritásban. Bíborhere: 11% mm 65.—, 1 mm 55.— Bu« dapest. Csillagfürt: 20 mm 14.50 Dunántúl.

A BUDAPESTI VASÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő felhozatal, középéé forgalom mel* lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árakat) fizették; Marhahúst rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 240 —320, vésés 140—260, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—250, tarja, comb 148—200, olda- las 128—172, zsírszalonna 130—144, sertéshá} 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (135 —140), csirke, rántanivaló 1 drb 160—320, 1 kg (180—310), ruca, hízott 1 kg (130— 140), lúd, hizott 1 kg (130—160), pujka, hízott 1 kg (105—130). Vágott: tyúk 1 kg (130—170), csirke, rántanivaló 1 kg (200— 380), ruca, hízott 1 kg 150—190 (130—160), lúd, hízott 1 kg 150—200 (120—180), pujka 1 kg (110—145). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (114—130), kosáráru (125—130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (106—120). Halak; Ponty, élő 10O— 150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött 360—370 (330), sovány tehéntúró 70—801 (60). Szórazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (30—32), borsó, hántolt, feles (26—40), lencse, hazai (26—66). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (12—15), kalarábé kg (6-sl2), karfiol, külföldi, tisztított kg 100—180 (100— 110), hazai, levéllel" (100), vöröshagyma, érett, makói (14—16), zöldjével (1.5—4), fokhagyma (10—16). Káposztafélék: Fejeskáposzta, külföldi 50—60, hazai (44—46), kelkáposzta (25—46), fejessaláta (0.5—4). Burgonya: Gülbaba (9.5—10.25), nyári rózsa (10.5—11), őszi rózsa (9—9.2), kifli (15—18), Ella (7.5—8.4), fojtott burgonya 18—28 (13—

23) . Főzelékfélék: Hónaposretek 4—30 (3—

24) , zöldborsó, külföldi 76—96 (58—74), hazai 98—120 (90—95), csiperkegomba (120— 200), spárga 20—140 (12—110), paraj, tisztított 14—20 (6—14), gyökeres (10—12), sóska, közönséges 16—28 (10-—.18). Gyümölcs: Alma, külföldi (140—160), nemesfaj (130—160), közönséges válogatott (60—100). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (60—100), vörös- bélű 80—120 (60—100). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—-380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140), bors (440), szegfűbors (660), köménymag (170), japán rizs (66—69), Karolin rizs (92—100).

+ MAGPIAC: Köles fehér 18—22, vörös 18—19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 22—22.50, kék mák 128—132, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 19 —21, fehér szokványbab dunai 30—30.50, dunántúli 29.75—30.50, felsőmagyarországi 28.25 —28.75, lucemamag ólomzárolt fehérbáreás 20 q-nál kevesebb 240—250, 20 q-nál több 230— 245, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbáreás 20 q-nál kevesebb 130—138, 20 q-nál több 128—132, muharmag 21.50—22, bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fehér lapos 12.50—13, szárított répaszelet 9.50—10.50.

+ LISZTÁRAK: A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—

38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 36.50—37.50, 2gg 35.75—36.25 , 2g 35.75—

36.25, 2f 35.75—36.25, 4-es 33.75—34.75, 5-ös

31.75— 33, 6-os 27.50—30, 7-es 19.75—21.75; rozsliszt: 0-ás 28.50—30, 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50.

+ SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 250 darab. Vásári állományból angol hússertés 119 darab. Az irányzat változatlan. Árak: Príma, szedett sertés 96—102, II. 88—95, IU. 80—87, angol tőkesertés 94, márkázott exportzsír vágóhídon átvéve csomagolás nélkül 149.

+ BORJUVÁSÁR. A pénteki ferencvárosi borjúvásárra 772 darab borjút hajtottak fel. Az élénkebb forgalomban az árak általában 2—4 fillérrel emelkedtek. Árk: I. 82—90, II. 64—76 fillér.

4- HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha 1 (1), növendék 1 (1), borjú 679 (679), sertéshús, lehúzott 137 (137), szalonnás 4 (4), süldő 40 (40), marhazsiger 30 kg (30 kg), sertészsiger 57 kg (57 kg). (Zárjelben az eladottak száma). Árak: Marhahús II. egészben 80, növendékhús 80, borjú bőrben I. 126—136, II. 110—124, sertéshús lehúzott 118—140, szalonnás 104, süldő 104, marhazsiger 50, sertés« zsiger 70—80. A vásár közepes volt.

11