Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-06 / 103. szám
4 1. a békés szándék, 2. a békés e járásmód. | Ha a birodalmi kormányt Lengyelországgal szemben ez a két elv irányítja, akkor ! az általam kifejtett szempontok figyelembevétele mellet semmi sem áll út- j jában a további tárgyalásoknak. — Ha ilyen tárgyalások megindulnak, a lengyel kormány, szokása szerint, tárgyi lagosan akar foglalkozni a kérdéssel, szem előtt tartva a legutóbbi idők tapasztalatait, de a legkészségesebb jószándékkal A béke értékes és kívánatos dolog. A vi Iágháború vérfürdőjéből kikerült mai nemzedék méltán megérdemli a béke korszakát. De a béke, mint minden egyéb dolog a világon, igen megdrágult. Mi lengyelek nem ismerjük a békét „minden áron". ; Egyetlenegy dolog van az emberek, a népek és az államok életében, amelynek nincsen ára: ez a becsület. Londont visszhang London, májús 5. Beck külügyminiszter beszédét Londonban kedvezően fogadták. „Amint várható volt írja a Press Association — a beszéd minden kihívástól ment, de határozott volt. Beck külügyminiszter olyan módon fejtegette az általános helyzetet, ahogyan azt egy széleslátókörű, tapasztalt ' áHavrcférfútól elvártuk. Hungsúlyozzák Londonban, kívánatos, hogy német részről a Beok által óhajtott békés és méltóságteljes mederben folytassák a megbeszéléseket a danzigi kérdés-. ben. Ebben az ügyben egyformán meg kell védeni a danzigi német lakosság érdekeit és a Danzighcz fűződő lengyel gazdasági érdekeket. A helyzetet Anglia élezte ki — írja az olasz sajtó Róma, május 5. A péntekesti olasz lapok nagyfokú tartózkodással ítélik meg Beck ezredes beszédét. A Sera azt írja, hogy a lengyelek külsőleg ugyan engesztelhetetleneknek mutatkoznak, valójában azonban hajlandók tárgyalásokra. Remélni kell, hogy Lengyelország felszabadítja magát a háborús uszítok befolyása alól. A lengyelek továbbra is számíthatnak Olaszország őszinte rokonszenvére, ennek fejében azonban nagyobb óvatossággal kell eljárniok a demokráciákkal szemben, amelyek engesztelhetetlen magatartást akarnak rájuk kényszeríteni. Ne felejtsék" él á lengyelek, hogy ezek a demokráciák mindig másokat taszítottak a szakadékba, ők maguk azonban ügyesen kibújtak a veszedelmek elől, amikor arról volt szó, hogy betartsák szavukat és tettekkel védelmezzék a kis nemzeteket. Moszkva és London Litvinov nélkül is végül megint csak Lengyelország számlájára egyeznének meg egymással, ha a lengyelek nem látják be, milyen veszedelem fenyegeti őket. A Gazetta del Popolo megállapítja, hogy Olaszország rokonszenvvel kíséri ugyan a danzigi német földdel szemben támasztott berlini igényeket, másrészt azonban semmiféle olyan tanácsot nem adott a baráti Németországnak, hogy próbálja meg erőszakkal érvényesíteni követeléseit. Olasz ország a legnagyobb tartózkodást tanúsította Lengyelországgal szemben. A helyzetet Anglia élezte ki a lengyeleknek■ nyújtott szavatossági ajánlatával. Az angol be- kerítési politika nélkül a danzigi kérdést minden bizonnyal baráti úton oldották volna meg Németország és Lengyelország között. Párizs véleménye Párizs, május 5. Beck lengyel külügyminiszter beszéde a párisi esti lapok érdeklődésének középpontjában áll. Illetékes helyen azon a véleményen vannak, hogy a beszéd nyitva hagyta az ajtót a jövendő német—lengyel tárgyalások számára. Az Intransigeant kijelenti, Lengyelország nem fogja tűrni, hogy elszorítsák a Baltikumtól. Varsó nem fogja megengedni, hogy folyosót létesítsenek lengyel területen át. Végül a lap mégegysáer biztosítja Lengyelországot Franciaország és Anglia támogatása felől. Mussolini megoldási tervéről ír egy angol lap London, május 5. (Inf.) A Daily Mail szerint Mussolini a danzigi viszály megoldására tervet dolgozott ki. A terv értőimében Danzig új alkotmányt kapna, amely biztosítaná a német fennhatóságot a szabadváros fölött, ugyanakkor azonban egyben biztosítékokat nyújtana a danzigi lengyel kereskedelmi és gazdasági érdekek védelmére, úgyszintén Gdinia lengyel kikötő helyzetének rendezésére. Mussolini tervét szombaton Ciano gróf külügyminiszter Ribbentrop birodalmi külügyminiszter elé terjeszti. mmaa 1939 MÁJUS 6, SZOMBAT Az „üldözöttek“ Elhalasztották a kulturális szakosztályának alakuló gyűlését Május 7-ére tervezte az Egyesült Párt a kulturális szakosztályának alakuló gyűlését. Az alakuló gyűléssel kapcsolatban részletes megbeszéléseket tervezett a központ. Közbejött események és a pártvezetőség másirányú elfoglaltsága miatt későbbi időpontra halasztották az összejövetelt. Az új terminusról új meghívókkal értesíti a pártközpont az eddig meghívottakat és érdekelteket. Most mindenki hirtelen „üldözött” lett. Kezdetben valónak a szenvedők: e sokat szenvedettek lelki képéről többször írtunk. Soha nem vo' ' :k kétségbe azt, hogy valóban voltok a csehszlovák uralom alatt sokan, akik lelkileg, sőt testileg is, anyagilag, vagy st 'sukat ülletöen megszenvedték az idegen uralmat. De tagadtuk, hogy oly sokan lettek volna, mint ahányan e szenvedések jutalmáért jelentkeztek s tiltakoztunk az ellen, hogy mi>ulenki szenvedőnek nevezhesse magát, az is, aki a jól fizetett állami állások, vagy jövedelmező birtokok védelme mögül, közönyösen, sőt félénken szemlélte a kisebbségi küzdelme. két. E meghúzódottak, e „nem exponálom magam” feliratúal• sűrű rajokban jöttek elő most hirtelen g ha itt, a Felvidéken }nár nem hittek a szenvedések meséjének, akkor az anyaországban rémítgették az ijedősebbeket a szenvedések végtelen hosz- szú históriájával. Most aztán leérkeztek az „üldözőt, tek" is. Ezekkel szemben is hasonló álláspontot foglalunk el. Elismerjük, hogy nagyon, sőt túlsóban voltak olyanok, akik, különösen a megszállás kezdetén, 1919-ben, 1920-ban menekülni kényszerültek, akiknek helyet a csehszlovák republika nem adott, akiket állampolgársági okokból üldözött, akiknek megélhetésük Szlovákiában nem volt. De tudjuk, rendkívül jól tudjuk, hogy most sokkal többen nevezik magúkat üldözötteknek, mint ameimyi üldözöttel tulaj- donk'ppen számolni kellett annakidején. A „szenvedők” átvonultak az anyaországba s ott mutogatják sebeiket. Az „üldözöttek” viszont visszahúzódnak a FeU vidékre s régi jogon jelentkeznek mindenütt, ahol a babér akár elméletileg, akár állások, fizetésék formájában számukra teremhet. Most, ezekben .a tavaszi, szép púpokban, idegenforgalmunk kezdetén igen sokan felfedezték magukban a „kiüldözött” embert s akik annakidején békés úton, barátságos formában átkerültek az anyaországba, akik az anyaországbeli terheket saját Személyük Durcsanszky külügyminiszter nyilatkozata a magyar-szlovák viszonyról Pozsony, május 5. (Német Távirati Iroda.) Durcsánszky szlovák külügyminiszter sajtóbeszélgetés során Szlovákiának a szomszédállamokhoz való viszonyáról többi között a következőket jelentette ki: — Németországgal szemben a politikai kapcsolatokat a március 23-i szerződés szabja meg, amely a két nemzet között a múltban semmi által sem zavart jóviszony eredménye. Gazdasági tekintetben ideiglenes megállapodás jött létre, amelyet mielőbb végleges kereskedelmi szerződés követ. A kulturális együttműködés kimélyítésére is rövidesen por kerül. — A lengyel-szlovák viszony is barátságos és a kereskedelmi szerződésről folyó tárgyalások befejezéshez közelednek. Magyarország kapcsolatiban Durcsún- sz-ky kijelentette, hogy Magyarország haladéktalanul elismerte a szlovák államot és kinyilatkoztatta, hogy Szlovákia területét és a két ország közös határát tiszteletben kívánja tartani. Kárpátalja megszállása következtében a keleti határ tekintetében azonban nézeteltérés merült fel, amely megakasztotta Magyarországgal való viszony kialakulását. gondoztatásávai növelték, akik a dolgok könnyebb oldalát ragadták meg s biztosítot- ták megélhetésüket, azok most jelentkeznek ám nálunk s szeretnék a nemzeti mártírom- sdg dicsfényét fejük fölé tűzetni. S hogy ne-m akarják őket rendre üldözöttnek, mártírnak elismemi, hogy nem jut számukra azonnal gazdag állás, hogy nem terítenek eléjük bordó szőnyegeket, nem várják az üldözötteket sóval, kenyérrel, fehér lóval s himnuszokkal: felette bosszankodnak s hálátlanságot emlegetnek. Kinevezte az angol király a kormányzótanácso, amely távolléiében helyettesíti London, május 5. Az uralkodópár teljes I csendben töltötte a pénteki napot, az utolsót kanadai útja előtt. VI. György király délelőtt a titkos tanács ülésén elnökölt, amelyen aláírta a kormányzótanács kinevezéséről szóló királyi proklamációt. Ez a tanács intézi távollétében az uralkodás ügyeit. A király ezután rövid kihallgatáson fogadta Chamberlain miniszterI elnököt és a vezető minisztereket, akiktől ez alkalommal elbúcsúzott. Az öttagú államtanács kinevezéséről szóló királyi proklamációt szombaton közük hivatalosan. Az Egyesült Államok londoni nagykövete ebédet adott a király és a királyné tiszteletére. A meghívottak közt volt Bullitt párizsi amerikai nagykövet is. Megjelentek s előjogokat követelnek. Régi nyugdíj s elmaradt fizetés jut eszükbe, jogaikat kezdik hirtelen érvényesíteni, jogaikat, amelyekröl önkéntes távozás sukkor lemondtak. Annakidején senki sem küldte el őket közülünk, sói, a kisebb- ségi harcban sokkal jobb lett volna, ha minél többen vagyunk, mert tanult osztályunk alaposan megcsökkent: — ■most visz- szajöttek, várva nyugdijat a szegény felvidéki városoktól, elvárva nagy tiszteletet s különleges megbecsülést. Tisztelet a kivételnek. Akiket valóban kiüldöztek közülünk, akik számára a csehszlovák „hazában” nem termett kenyér, Vagy akikbe az anyaországban feltétlenül szükség volt, azokat tárt karokkal fogadjuk, jöjjenek vissza közénk, ismerjenek meg bennünket, érezzék jól magukat. De az önkéntes üldözötteket, akik most szaporán szóródnak vissza s az elszegénye- det Felvidék városaitól kívánnak eltartást, előjogokat, állást, nyugdíjat, azokat, Sajnos, nem tudjuk másképpen tekinteni, mint a mi saját magunk mű-szenvedőit. S önkéntelenül felvetődik bennünk a kérdés, hogy azok, akik a kisebbségi felelősség elől elszármaztálc, vájjon mind harcias magyarok lettek volna-e a cseh-szlovák „hazában” is, av^gy akadt volna közülök is néhány „én nem exponálom magamat" feliratú „harcos"? ............................................................................................ KEDVEZMÉNYES JEGYEK AZ ÖSSZES FÜRDŐKBE EÖYIRODÁNKBAN BUDAPEST, VII!., 3ÓZSEF-ZORUT S (szv>;
