Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
1939 MÁJUS 2, KEDD TEWJlDEto •jMafifoumnomt 5 Segélyt kapnak a csehek alatt elbocsátott magyar közalkalmazottak Beszélgetés Holota János képviselővel, a magyar közalkalmazottak első felvidéki harcosával, a kisebbségi sors legtöbbet szenvedett páriáiról 1 Budapest, május 1. A felvidéki minisztérium akadémiautcai palotájában lázas munka folyik. Pontosan félesztendeje annak, hogy a belvederei döntés óta intézi a Felvidék ügyeit, de ebben a hivatalban még a mai napig nem ismerik a hivatalos órákat. A munka késő estig folyik, gyakran éjfélig ki vannak világítva a palota ablakai. A folyosókon, előszobákban rengeteg a felvidéki ügyes-bajos ember. Különösen a politikai, vagy közigazgatási osztályban adják az emberek egymásnak a kilincset. .Magam is közéjük tartozom. Szintén állampolgársági ügyben járok. Az ügyosztály referense Holota János dr. ország- gyűlési képviselő, minden felvidéki ember régi jó ismerőse. Asztala tele van rengeteg aktával. A riporter kíváncsiságával érdeklődöm, mit jelent ez a sok ügyirat. „A kisebbségi sors páriái" — A nehezebbjén már túl vagyunk — feleli Holota, — ez már csak a maradék. Hála Istennek, éppen egy egész koonde- rékra való ügyiratot sikerült most véglegesen elintézni. A régi közalkalmazottakét, akiket a csehek megfosztottak a kenyerüktől. Ez volt a legtragikusabb sorsú közalkalmazott-csoport. Mert a többi ceoportról aránylag könnyű volt gondoskodni. Volt rá paragrafus. Mindjárt a visszacsatolás után, még 1938 végén megjelent a miniszterelnök és a pénzügyminiszter..két rendelete arról, hogy a csehek által nyugdíjban. özvegyi nyugdíjban és nevelési járulékban részesített volt magyar közalkalmazottak és hátramaradottjaik folytatólagosan megkapják illetményeiket. Január végén történt gondoskodás a szlovák területről kiutasított köztisztviselőkről és családtagjaikról. Ezeknek a minisztertanács ellátási előleget, vagy ezzel egyforma összegű segélyt biztosított. De hátra volt még egy harmadik csoport: azoké, akik a cseheknél nem voltak állásban, akiknek a csehek nyugdíjat sem adtak. A magyar uralom alatt volt állásuk, a csehek alatt se állásuk, se nyugdíjuk. Ezek voltak a kisebbségi sors legtragikusabb sorsú páriái. Számukra nem maradt semmi, csak az éhezés és az örök reménység, hogy egyszer talán megjön a történelem igazságszolgáltatása, megszűnik a cseh uralom és a magyar haza újból keblére öleli legtöbbet szenvedett gyermekeit. Legtöbbjüket még az illetőségüktől és állampolgárságuktól is megfosztották, hogy ne igényelhessenek semmit. Tizenötévi harc I — Amióta 1925-ben nemzetgyűlési képviselő lettem, szakadatlanul harcoltam értük,. Kezdetben, mint a Magyar Nemzeti Párt közalkalmazotti szakosztályának vezetője, később mint az Egyesült Magyar Párt közalkalmazotti szakreferense. Képviselőtársaimmal együtt száz és száz interpellációt, kérdést, sürgetést nyújtottunk be a prágai kormányzótényezőkhöz, ezernyi intervenciót hajtottunk végre. S nem hiába. Igen sok ártatlanul üldözöttnek szereztük vissza állását. Soknak kiharcoltuk a nyugdíját. Nem kevesen voltak olyanok, akiknek legalább kegy díjat szereztünk. De éppen azok maradtak ki a jóvátételből, akik a legaktívabb hazafiak voltak az államfordulat napjaiban, akik a leg. jobban exponálták magukat a magyar államérdek mellett. Akik nem akarták elismerni a cseh-szlovák államot és a trianoni béke szentesítése előtt megtagadták a cse- hektől követelt hűségesküt. Akik megszervezték az államfordulat utáni első vasutas- és postás-sztrájkot. Akik a cseh megszállók elől lóhalálban összeszedték a megmozdítható vasúti szerelvényeket és magyar területre szállították. Vasúti gépészek, akik legalább a mozdonyokat szöktették el Budapestre. Dohánygyári alkalmazottak, akik a dohánygyári készleteket mentették meg a magyar állam számára. Ezek számára a csehektől csak a legritkább esetben tudtunk valamit kiharcolni. Ottmaradtak a B-listán. Az elbocsátottakról tehát külön gondoskodásra volt szükség. Ha a húsz esztendei várakozás után még munkabírók és nincsenek túl a nyugdíjasok korhatárán, akkor állást kellett nekik biztosítani, ha pedig meg- rokkantan érték meg a magyar fölszabadulást é3 az annak nyomában járó nemzeti jóvátételt, akkor nyugdíj járt volna nekik. De mondom, az utóbbira nem volt paragrafus, hiszen ezek nem voltak sem a közalkalmazotti státusban, sem a nyugdíjasok státusában. S ezért a magyar kormány most megtalálta az igazságos formulái: segély alakjában fogják kapni azt, amit mint hű hazafiak nyugdíj formájában igényelhettek volna. A magyar haza gondoskodik minden fiáról, aki érette szenvedett. Holota egy pillanatra elhallgat. Közbevetem, hogy éppen Érsekújvár táján volt számos olyan elbocsátott közalkalmazott, főleg vasutas és postás, akik a visszacsatolás utáni első napokban nagy csalódással nézték, hogy a cseh-szlovák uralom által fölvett elemek mind a helyükön maradhattak, az ő számukra pedig nem ürült hely. De számukra is megnyílt az elhelyezés lehetősége, amikor a szlovákiai magyar közalkalmazottak és munkások tömeges elbocsátása után a magyar oldalon is revizió alá vették a szlovák nemzetiségű közalkalmazottak arányszámát. — De kik fogják élvezni a magyar kormány által nyújtandó segélyt? — érdeklődöm tovább. Kik kapják a segélyt? — Az erre vonatkozó rendelet részletesen fog intézkedni — feleli Holota képviselő. — Mindenesetre külön elbírálás alá fog tartozni minden egyes eset. A méltánylást érdemlő esetekben folyósítani fogják a segélyt. Kik lesznek a segélyezettek? Elsősorban azok a volt közalkalmazottak, akik a visszacsatolás napján, vagy azt megelőzően három hónapon át a visszacsatolt felvidéki területen laktak s a csehek magyarságuk miatt megtagadták számukra az ellátást, feltéve, hogy az ok, amelyre a csehek hivatkoztak, magyar szempontból nem tekinthető fegyelmi vétségnek, vagy büntetendő cselekménynek. Ugyanez vonatkozik a csehektől Magyarországra kiutasítottakra is. Nem csak maguk a volt közalkalmazottak, A Felsőoktatási Egyesület, az egyetemi és főiskolai tanárok érdekképviseleti szerve, a műegyetem tanácstermében tartotta közgyűlését, amelyen az ország egyetemeiről számos professzor sereglett össze. Fülei-Szántó Endre dr. miniszteri tanácsos, egyetemi magántanár, a kultuszminisztérium egyetemi ügyosztályának főnöke tartott előadást arról a kérdésről, hogy a visszatért Felvidéket és Ruténföldet miképp lehetne felsőoktatásunk körébe bekapcsolni. A szakszerű és magasszinvonalú előadás során az előadó felvetette mindazokat a lehetőségeket, amelyek egyetem-politikai szempontból a Felvidék visszatérése kapcsán napirenden szerepelnek. A Felvidéken létesítendő egyetem szempontjából egyedül Kassa város jöhet figyelembe, amelynek erre történelmi joga van tekintettel arra, hogy a háború utolsó éveiben egy Kassán alapítandó műegyetem kérdése már erőteljesen szóbakerült. Előadó hanem az özvegyeik és árváik is élvezni fogják a segélyt. — Szabad érdeklődni, mekkora lesz a segély összege? — kérdeztem tovább a képviselőt. —■ Azoknál, akik csak magyar szolgálatban állottak — feleli — az utolsó szolgálati illetményük tekintetbe vételével a magyar ellátási jogszabályok alapján állapítják meg a segélyt. Azoknál, akik a csehektől is élveztek átmenetileg ellátást, hasonló eljárással a visszacsatolás napján érvényes cseh-szlovák jogszabályok az irányadók. Hol kell jelentkezni? Végül megkérdeztem Holota Jánost, hogy az érdekelteknek mely minisztériumokhoz kell fordulniok igényükkel. _— Az ilyen természetű segélyeket a pénzügyminisztérium engedélyezi — mondotta Holota —, persze a tárcanélküli miniszter és az illetékes miniszter előzetes meghallgatásával. A postások és vasutasok részére a segélyt az illetékes kereskedelemügyi miniszter fogja utalni a pénzügy- miniszterrel egyetértőén. Most már az érdekeltek dolga, hogy a megfelelő megyei szerveken keresztül az illetékes minisztériumoknál je-’ lentkezzenek a húszévi szenvedéssel előre megérdemelt és megszentelt falatért. A mázsás teher Holota János egy pillanatra elhallgat. Mintha a húsz év sötét árnyéka vonulna el szeme előtt. Tekintete földerül. — Azért nagy teher esett le a szívemről. Tizenöt évig hordoztam ezt a gondot. Mondom, egy kocsiderékra való mázsányi panasziratot gyűjtöttem össze a Pozsonyban, Kassán és másutt tartott panasznapokon. Egy mázsányi panasz és vád. Egyéni ée családi tragédiák szörnyű tömege volt. Igazán regényíró kezébe való anyag. A kisebbségi sorstragédiák regénye volna megírható belőle. De mindenesetre megérdemelné, hogy a kisebbségi történetírás adattárába, a kisebbségi élet múzeumába kerüljön. Jóleső tudat, hogy a tizenötévi harc nem volt hiábavaló. Amit Prágában nem tudtunk elérni, azt elértük itthon, Budapesten. A mázsás teher lehullt a szívemről. Telefon csőrről. Holota a kagyló után nyúl. Rámtnosolyog, már nyújtja is a kezét: — Most a következő mázsáról lesz szó... ezt a gondolatot oly módon juttatta kifejezésre, hogy Kassán fokozatosan kiépítendő műegyetem, esetleg szakfőiskolákkal létesítessék. A létesítendő műegyetem, első fakultáson egy vegyészmérnöki kar lehetne, amellyel kapcsolatban egy kereskedelmi szakfőiekola is felállíttatnék. Kidomborította a szakfőiskolák jelentőségét, a szükséges középszínvonal biztosítása céljából, minélfogva Kassa figyelembe jöhetne egy textil-mérnöki műszaki főiskola és egyéb olyan szakfőiskolák, amelyekre az országnak az iparosodás szempontjából szüksége van; analitikus, vegyészmérnöki, autóm repülőgép-, agrochemiai, stb. főiskola. Végül az országba visszatért nemzetiségekre való tekintettel szólott a tanárképző intézetek reformjáról is, mely szerint a nemzetiségi nyelvek tanítását, magyar és modern nyelvekkel kivánja egy szakcsoportba foglalni. A mindvégig értékes és kitűnő előadást a jelenvoltak meleg ünnepléssel fogadták. ■—n ■iiiii—hi Egyetemet Kassának! A kultuszminisztérium egyetemi osztálya főnökének előadása A szociális és fajvédő politika mérlege A jó gazda, ha elérkezik a számadás ideje, végiglapozza a lejáró év könyveit, hogy mérleget készítsen a munkáról, melyet fáradtságos, nehéz napok során a* építésre fordított. Ez a mérleg dönti el as elkövetkező év feladatainak és terveinek felvázolását, azok s.... endjét, de eldönti azt is, hogy helyes-e az az irány, amelyben halad. Ezt cselekszi a jó gazda. De ugyanez a feladata annak a politikának is, anvdy a háború után a nemzeti, keresztény, szociális és fajvédő jelszóval és programmal gazdálkodik a nemzet javaival és munkálja a acndö új Magyarország útjait. Ennek a politikának egyik legkiválóbb harcosa, és vezére Hóman Bálint_ most vasárnap Székesfehérvárott vetett számadást e munkáról. A történelmi emlékekben gazdag város a kiváló történettudóst, Hóman Bálintot vallja képviselőjének, aki beszámolójában nem csupán a választóközönség előtt állította fel az elmúlt évek politikai, gazdasági és szociális tevékenységének mérlegét, de szólott az egész nemzethez. Ahhoz a nemzethez, amely az „új idők új dalait” megtanulta már, megtanulta a népi politika jelszavaktól mentes reális cselekedeteiből, szociális készségéből és a verejtékező munkából kicsendülő építő akaratból. Ez a nemzeti és fajvédő politika valódi lendületre Gömbös Gyula fanatikus és lángoló elhatározásaiból kapott igazi erőre, hogy a Szegedről hozott gondolatot beleültesse a magyar életbe. Ennek a gondolatnak történelmi fejlődését és a népi politikának kiteljesedését vázolta fel a történelemkutató éles szemével és a tudós józan realitásával Hóman Bálint, amikor gazdasági, katonai, pénzügyi és szociális helyzetünk emelkedésének és javulásának egyes fázisait ismertette. Népi politikánk ereje, szociális és fajvédő szellemmel telített gazdaságpolitikánk, külpolitikai helyzetünk és katonai erőnk azt mutatja, hogy a számadás pillanatában, amikor a nemzetnek újabb évekre kall választania a jövő politikája tekintetében: az irány, amelyben haladunk, helyes. Az elmúlt évek munkájának eredménye, a számadás mérlege tehát erősen aktív. Ünnepségek az ellenforradalom mártírjainak emlékére Budapest, május 1. Vasárnap több vidéki városban tartottak ünnepségeket az ellenforradalom mártírjainak emlékére. Egerben tízezres tömeg vett részt a városháza előtti emlékünnepélyen. Eger húsz év előtt négy halottal tett tanúbizonyságot keresztény magyarsága, nemzethűsége és a kommunizmus elleni végső ellenállás mellett. — Csongrád megyei város közönsége is megemlékezett arról, hogy Sütő Mihály nyugalmazott csendőrőrmester és Pintér András gazda húsz év előtt vértanúhalált haltak. — Kiskunfélegyháza vasárnap délelőtt szintén megható ünnepség keretében áldozott a kommunisták által ezelőtt húsz évvel kivégzett Návay Lajos volt képviselőházi elnök, Návay Iván földbirtokos és Kiss Béla dr. szentesi főjegyző vértanúi emlékének. — Hatvan és környéke nagyszabású megnyilatkozás keretében vasárnap délután tartotta a kegyeletes megemlékezést az ellenforradalom hatvani áldozatairól. Az ellenforradalom mártírjainak emlékére ünnepséget tartottak Makón is, Csanád vármegye és Makó város közönségének impozáns részvételével. Szeged testvérévé fogadta Rahót Annak a mozgalomnak kapcsán, hogy ai anyaországhoz visszatért Kárpátalja egyes községei és a csomkaország különböző városai és községei között testvéri kapcsolat létasüljön, most Szeged városa határozta el, hogy testvérközségévé fogadja Rahót. Mk< az idén is tömegesen fogják felkeresnél szegediek Rahót és onnan ie sokan ilxnak el aZ alföldi metro'sftlisba. Kocsma ügykezelésben, ben hadviseltni. mellett. Esz, eskeres eladó leltárh'Njfcrté i [igényjogosultnak. VasútáHoft n-tábor, Matkovics Alajos.
