Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-05 / 102. szám

‘FELVIDÉKI JfeöíaRHIBIiaE 1939 MÁJUS 5, PÉNTEK rint a választás kiírásától számított négy héten belül meg kell tartani a választást és pedig a legközelebbi vasárnapi napon. Ezek szerint a mostani választás május 28 és 29-én lesz az egyéni kerületekben és jú­nius 4-én a lajstromos kerületekben. Vár­hatóan a holnapi napon nyilvánosságra hozzák a pártok hivatalos jelöléseiket, ad­dig minden feltevés, minden találgatás csak azokon a híreken nyugszik, amelyek a Ház folyosójáról és a pártokból szivá­rognak ki s. amelyeket véglegeseknek an­nál kevésbé lehet elfogadni, mert igen sok kerületben még nem történt meg a döntés a jelölt személyek felől. Különben is soha annyi önjelölttel nem találkoztunk, mint ezekben a napokban, akik valósággal ellepték a Ház folyosóját és önmagukról, választási kilátásaikról a leghatározottabb nyilatkozatokat tettek. A mai nap mozgalmas politikai esemé­nyeiről, időrendi sorrendben itt számo­lunk be. A házfeloszlató kormányzói kézirat felolvasása a képviselőház ülésén ^Zajló és pezsgő volt az élet a képviselő-1 ház folyosóján már jóval az ülés megnyi­tása eló'tt. A jobboldalon csoportokba ve- ró'dve latolgatták a kormánypárti képvi­selők a kerületi beosztás részleteit, mér­legelték az új választás technikai és poli­tikai esélyeit, az új berendezettségeket, mert hiszen most választ első ízben or­szágosan titkos választással a választó­közönség. Olyan valami ez, ami most ke­rül először a legtöbb vidéki kerületben kipróbálásra, mert tudvalévő, hogy eddig csupán a fővárosban és néhány törvényhatósági városban volt titkos a szavazás. A falvakban, a kisvárosokban most vá­lasztanak először titkos szavazással, je­léül annak, hogy a demokratikus és a népi politika útja közszabadságok terén is egyenes irányban halad fejlődésében. A baloldali folyosón Friedrich István, Ras- say Károly, Eckhardt Tibor és az ellen­zék többi vezetője körül alakulnak ki a tárgyaló és vitatkozó csoportok, az úgy­nevezett összekötő folyosón pedig a disz- szidens képviselők és azoknak kisebb- nagyobb csoportjait látjuk, akik a régi parlament reformpártjából váltak ki. Bornemisza Géza hosszasan elbeszélget Tildy Zoltánnal és másokkal. A párttitká­rok lázasan sietnek, jegyezgetnek, de ugyanezt cselekszi az önjelöltek feltűnően .nagy csapata is. 'Szóval ,.j a lázas izgalom, a készülődés teljesen úrrá lett a Ház tagjain. Készülődés a választásra, új mandátum megszer­zésére. Tíz órára hívták össze az ülést, de ne­gyedtizenegy van és még mindig csak a folyosók népesek. Ekkor hirtelen megszó­lal a terembe hívó csengő, de csak egy másodpercre. Tévedés volt, valamelyik tisztviselő nyomta meg a csengőt az elnöki emelvényen. A percek múlásával növek­szik a feszültség, a sürgés-forgás. Egye­sek besietnek a terembe, aztán ismét visszajönnek, hogy tovább folytassák a folyosón a lázas tevékenységet. Már fél­tizenegy van. Ekkor jön a hír, hogy az ülés megnyitása azért késik, mert Teleki Pál gróf miniszterelnök tanácskozik a bel­ügyminiszterrel és a pártelnökkel. Féltizenegy után néhány perccel morajlás hallatszik a jobboldali folyo. sóról. Megérkezett a miniszterelnök. Fényképészek rohanják meg, csattognak a masinák, a miniszterelnök pedig kezeit kabátja zsebébe mélyesztve mosolyogva szemléli a jelenetet és elbeszélget a köréje csoportosulókkal. Az egyik képviselő meg is jegyzi, hogy a miniszterelnök azért tartja kezét a zsebében, mert ott van a kor­mányzói kézirat, amire ugyancsak vigyázni kell. Persze ee a naív feltevés legfeljebb pillanat szülte anekdotának készült. Az ülésteremben a padok lassan meg­tehették s amikor tíz óra negyven perckor megszólaltak — most már nem tévedés­ből — a csengők, feketéitek a padsorok a nagyszámban megjelent képviselőktől. Megérkeztek a kabinet tagjai, elsőnek Jaross Andor felvidéki miniszter, aki he­lyére sietett, azután elmélyedt egy akta tanulmányozásában. Körülötte zajlott és viharzott az élet, ám Jaross Andort nyu­galmában és munkájában mindez leg­kevésbé sem zavarta. Pontban tíz óra negyvenkét perckor Darányi Kálmán házelnök szép magyar ruhában felsietett az emelvényre, meg­rázta a csengőt és megnyitotta az ülést. Mélységes csend. Kihirdette, hogy az ülés jegyzőkönyvét Porubszky Géza vezeti. Felvidéki képviselő is szerep- , hez jutott tehát az utolsó ülésen* Ebben a pillanatban lépett a terembe Teleki Pál gróf miniszterelnök Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszterei és Vay László báró pártelnökkel, megérkezett Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter, Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter, Hóman Bálint kultuszminiszter és Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter. A kabinet minden tagja jelen van, kivéve a külügyminisztert és hon­védelmi minisztert. Napirenden a számvizsgálóbizottság egyik jelentése szerepelt. Az előadó Várady László egyéb elfoglaltsága miatt távol van s erre az elnök Virágh Béla felvidéki kép­viselőt kéri fel az előadói tiszt ellátá­sára. Ismét felvidéki képviselő. Virágh Béla az előadói emelvényre siet s hozzáfog a hallatszik a ’ iloldalon, főleg a szocialis- tetéséhez. Mi tagadás, a téma nem túlsá­gosan köti le a hallgatóságot, ezen az ülésen valójában keveset érdekel, hogy hány pengőt fordítottak erre vagy amarra a célra, mennyi volt a bevételi irányzat és a valódi bevétel. A teremben a zsongás és a beszélgetés zaja elnyomta az előadó hangját, a miniszterelnök és a belügyminiszter összehajolva tanácskoztak. Az egyik jobboldali ajtóban feltűnt Irnrédy Béla arca, gyors, sietős mozdulatokkal foglalta el helyét. Teleki Pál: Legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett Virágh Béla befejezte előadói beszédét, a Ház megadta a számadási felmentvényt és tudomásul vette a bizottság jelentését. A teremben hirtelen néma csönd, a hangulat pattanásig feszül. Régi arcok előrehajolva figyelik a most következő pillanatok eseményeit, olyanok is, akik már két-három ízben is fógigélték a ház­feloszlatás izgalmait. A miniszterelnök előtt aktatáska, s nem vitás, hogy ebben van a kormányzói kézirat. Ebben a csend­ben megszólalt Darányi Kálmán ház­elnök : — A miniszterelnök úr kíván szólani. Teleki Pál gróf miniszterelnök feláll a helyéről, az aktatáskából kivesz egy borí­tékot. Egyszerű, fehér boríték. A szív­verését is hallani az embereknek. Meg­szólal a minszterelnök: £ — Van szerencsém bejelenteni, hogy legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett, ••• kérem annak felolvasását. A feszültség felenged, halk zsibongás nem félni az esemény bekövetkezésétől, a táknál. Elmaradt reformokat emlegetnek. Amíg a Ház tisztviselője a borítékot fel­viszi az elnöki emelvényre és átadja a Ház elnökének. Mindenki megmozdul a helyén, mintha lidércnyomás alól szabadult volna, mert most már íme bizonyos és visszavon­hatatlan, most már nem kell várni és nemf élni az esemény bekövetkezésétől, a Ház feloszlatásától, mert az most e pilla­natban történik meg. Már azt is lehet mondani, hogy lelkileg túl vagyunk rajta A Ház tisztviselője átadja Darányi Kál­mánnak a borítékot, aki ezekkel a szavak­kal veszi át: — A magas kormányzói kéziratot fel­bontom: (Ezzel felbontja és átadja a jegy­zőnek.), kérem a jegyző urat, szíveskedjék a magas kormányzói kéziratot felolvasni. A kormányzó házfeloszlató kézirata június 10-re hívta össze az új országgyűlést Ebben a pillanatban a Ház tagjai fel­állnak helyükről, hogy meghallgassák a kormányzói kézirat felolvasását. Szeder János csengő, érces hangon olvassa fel az államfő kéziratát; „Magyarország országgyűlésének Kor­mányzói Üdvözletemet! Tisztelt Ország gyűlés! A magyar királyi minisztérium elő­terjesztésére az 1988. évi XXIII. t.-c-ben gyökerező jogomnál fogva az 1985. évi április 27. napjára Budapest székesfő­városba egybehívott országgyűlést ezen­nel feloszlatom és berekesztettnek nyil­vánítom. Az idézett törvénycikknek rendelke­zései alapján ugyancsak a magyar ki­rályi minisztérium előterjesztésére Bu­dapest székesfővárosba új országgyűlést hirdetek és mindkét házának t&gjait az 1939. évi június 10. napjára egybehívom. Most, hogy az 1935. évi április hó 27. napjára egybehívott országgyűlés mű» ködé se befejezést nyert,, őszinte köszö­nettel és hálával emlékezem meg az or­szág érclekében kifejtett hazafias és eredményes munkásságáról. Kelt Budapesten, 1939. évi május hó 4- napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k.” Viharos taps és éljenzés hangzott fel a kormányzói kézirat felolvasása után,^ a Ház tagjai melegen ünnepelték a kormány­zót. Ezután Darányi Kálmán házelnök foly­tatta az elnöki nyilatkozatát: — A magas kormányzói kézirat kihir­detése megtörtént, az abban foglaltakat a képviselöház tudomásul veszi. A kéziratot hasonló eljárás céljából a felsőházhoz te­szem át. „Hazánknak örvendetes gyarapodása 66 • • Darányi Kálmán ezután így folytatta: — Tisztelt Ház! Az 1935. évi április hő 27-re egybehívott országgyűlést a kor­mányzó úr őfÖméltósága törvényesen fel­oszlatta. Alkotmányunk szerint ezzel véget ért az országgyűlés képviselőházának mű­ködése. A Ház és ennek tagjai a nemzet érdekében nehéz munkát végeztek. De nem az én feladatom ennek méltatása az elnöki székből. Mulasztást követnék él azonban, ha fel nem említeném csonka hazánknak ezalatt az idő alatt bekövetkezett örvende­tes gyarapodását (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldaláról) és ennek követ­keztében e Ház tagjai számának emelke­dését. Hálát adunk ezért az isteni gond­viselésnek és mindazoknak, akik az ő esz­közei voltak. — Éljen Teleki Pál! Éljen! — zúgott fel a jobboldal. Darányi Kálmán házelnök: Lengyen sza­bad hálásan megköszönnöm a Ház minden egyes tagjának irántam és választott tiszt­viselőtársaim iránt megnyilvánult bizal­mat és szíves támogatását. — Éljen az elnök — kiáltották a Ház minden oldalán, — Bejelentem, — folytatta a házelnök, — hogy a következő s teljes egészében, tit­kos választás alapján összeülő új Ház üléséig a házszabályok értelmében hivatalos működésemet folytatom. Hátra van még utolsó alkotmányos teendők, a mai ülésünk jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. „Isten áldd meg a magyart Ezután Szeder János jegyző az ülés jegyzőkönyvét felolvasta, míg az elnök megkérdezte, hogy van-e valakinek észre­vétele a jegyzőkönyvvel szemben, majd a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentette ki. — Azzal zárom be ülésünket, — fejezte be szavait Darányi Kálmán — hogy: Is­ten áldd meg a magyart! Az elnök szavaira a Ház tagjai a he­lyükről felugráltak és hosszasan és zajo­san éltették a házelnököt. Ezután felhangzott a kiáltás: — Éljen a kormányzó! Szűnni nem akaró tapsvihar és éljenzés zúgott fel s ekkor a fel-vidéki képviselők kis csoportja a Himnuszt kezdte énekelni, amit a Ház tagjai azonnal átvettek és a magyar imádság zúgó hangjai betöltötték az üléstermet. Megható jelenet volt, a kép­viselők mindnyájan átérezték az ünnepé* lyes percek sz pségét. A Himnusz léneklését követő pilla­natnyi csendben Földesi Gyula kárpátaljai képviselő harsogó hangon kiáltotta eh — Éljen a magyar haza! i Ezután a képviselők kitódultak a folyo* sókra. Az ülés mindössze 14 percig tar­tott s a krónikásnak alkalma van^ most megjegyezni, hogy 1935 március 5-én dél­előtt a hasonló körülmények között lefolyt házfeloszlató ülés szintén pontosan tizen­négy percig tartott. A terem már üres, a Ház altisztjei széthúzzák a bársonyfüggönyöket. Feloszlatták a Házat... A kormányzói kézirat a felső- házban A felsőház ülését csütörtökön egy órára hívták össze. Az ülésen megjelent Teleki Pál gróf miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter. Széchenyi Bertalan gróf elnök nyitotta meg az ülést és bemutatta a képviselőház elnökének jelentését a zsidójavaslat végle­ges letárgyalásáról. Továbbá bemutatta a Ház elnökének átiratát, melynek kíséreté­ben megküldi a Ház felosztásáról szóló kormányzói kéziratot kihirdetés céljából. Ezután felolvasták a kormányzói kéz* iratot. A felsőház tagjai állva hallgatták végig a Ház feloszlatásáról és az új ország* gyűlés összehívásáról szóló kézirat fel* olvasását. Széchenyi Bertalan gróf elnök a felső* ház tanácskozását befejezettnek nyilvání* tóttá, egyben méltatta a felsőház eredményes mun­kásságát az elmúlt ciklusban, ismertette azokat a törvényjavaslatokat, melyeket a Ház ez idő alatt alkotott, őszinte elismerését és hálá­ját nyilvánította a felsőháznak s azt a reménységét fejezte ki, hogy a felsőház a jövőben súlyában megnövekedve fogja szolgálni hazánk szebb jövőjét... Az elnök éljenzésével az ülés, mely mind­össze néhány percig tartott, véget ért. Pénteken megjelenik a választások kiírásáról szóló belügyminiszteri rendelet Választási hírek a pártokból — Megindult a plakátharc A képviselőház feloszlatása után első teendő a választások kiírása, illetve kitű­zése. Erre vonatkozóan az új választójogi törvény 58. paragrafusa intézkedik a kö­vetkezőképpen: „A választások napját minden válasz­tásra — az országgyűlés összehívása után —• a belügyminiszter tűzi ki. A választá­sok idejét úgy kell megállapítani, hogy a ( választásokat kitűző belügyminiszteri rém delet közzétételének napjától a legkorábbi időpontra kitűzött választás napjáig leg­alább húsz napi, a legkésőbbi időpontre kitűzött választás napjától pedig az or­szággyűlés megnyitásáig legalább tíznap időköz maradjon. Ugyanannak a választó kerületnek a területén a lajstromos kerti* leti és az egyéni kerületi választást ugyan»

Next

/
Thumbnails
Contents