Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-05 / 102. szám
‘FELVIDÉKI JfeöíaRHIBIiaE 1939 MÁJUS 5, PÉNTEK rint a választás kiírásától számított négy héten belül meg kell tartani a választást és pedig a legközelebbi vasárnapi napon. Ezek szerint a mostani választás május 28 és 29-én lesz az egyéni kerületekben és június 4-én a lajstromos kerületekben. Várhatóan a holnapi napon nyilvánosságra hozzák a pártok hivatalos jelöléseiket, addig minden feltevés, minden találgatás csak azokon a híreken nyugszik, amelyek a Ház folyosójáról és a pártokból szivárognak ki s. amelyeket véglegeseknek annál kevésbé lehet elfogadni, mert igen sok kerületben még nem történt meg a döntés a jelölt személyek felől. Különben is soha annyi önjelölttel nem találkoztunk, mint ezekben a napokban, akik valósággal ellepték a Ház folyosóját és önmagukról, választási kilátásaikról a leghatározottabb nyilatkozatokat tettek. A mai nap mozgalmas politikai eseményeiről, időrendi sorrendben itt számolunk be. A házfeloszlató kormányzói kézirat felolvasása a képviselőház ülésén ^Zajló és pezsgő volt az élet a képviselő-1 ház folyosóján már jóval az ülés megnyitása eló'tt. A jobboldalon csoportokba ve- ró'dve latolgatták a kormánypárti képviselők a kerületi beosztás részleteit, mérlegelték az új választás technikai és politikai esélyeit, az új berendezettségeket, mert hiszen most választ első ízben országosan titkos választással a választóközönség. Olyan valami ez, ami most kerül először a legtöbb vidéki kerületben kipróbálásra, mert tudvalévő, hogy eddig csupán a fővárosban és néhány törvényhatósági városban volt titkos a szavazás. A falvakban, a kisvárosokban most választanak először titkos szavazással, jeléül annak, hogy a demokratikus és a népi politika útja közszabadságok terén is egyenes irányban halad fejlődésében. A baloldali folyosón Friedrich István, Ras- say Károly, Eckhardt Tibor és az ellenzék többi vezetője körül alakulnak ki a tárgyaló és vitatkozó csoportok, az úgynevezett összekötő folyosón pedig a disz- szidens képviselők és azoknak kisebb- nagyobb csoportjait látjuk, akik a régi parlament reformpártjából váltak ki. Bornemisza Géza hosszasan elbeszélget Tildy Zoltánnal és másokkal. A párttitkárok lázasan sietnek, jegyezgetnek, de ugyanezt cselekszi az önjelöltek feltűnően .nagy csapata is. 'Szóval ,.j a lázas izgalom, a készülődés teljesen úrrá lett a Ház tagjain. Készülődés a választásra, új mandátum megszerzésére. Tíz órára hívták össze az ülést, de negyedtizenegy van és még mindig csak a folyosók népesek. Ekkor hirtelen megszólal a terembe hívó csengő, de csak egy másodpercre. Tévedés volt, valamelyik tisztviselő nyomta meg a csengőt az elnöki emelvényen. A percek múlásával növekszik a feszültség, a sürgés-forgás. Egyesek besietnek a terembe, aztán ismét visszajönnek, hogy tovább folytassák a folyosón a lázas tevékenységet. Már féltizenegy van. Ekkor jön a hír, hogy az ülés megnyitása azért késik, mert Teleki Pál gróf miniszterelnök tanácskozik a belügyminiszterrel és a pártelnökkel. Féltizenegy után néhány perccel morajlás hallatszik a jobboldali folyo. sóról. Megérkezett a miniszterelnök. Fényképészek rohanják meg, csattognak a masinák, a miniszterelnök pedig kezeit kabátja zsebébe mélyesztve mosolyogva szemléli a jelenetet és elbeszélget a köréje csoportosulókkal. Az egyik képviselő meg is jegyzi, hogy a miniszterelnök azért tartja kezét a zsebében, mert ott van a kormányzói kézirat, amire ugyancsak vigyázni kell. Persze ee a naív feltevés legfeljebb pillanat szülte anekdotának készült. Az ülésteremben a padok lassan megtehették s amikor tíz óra negyven perckor megszólaltak — most már nem tévedésből — a csengők, feketéitek a padsorok a nagyszámban megjelent képviselőktől. Megérkeztek a kabinet tagjai, elsőnek Jaross Andor felvidéki miniszter, aki helyére sietett, azután elmélyedt egy akta tanulmányozásában. Körülötte zajlott és viharzott az élet, ám Jaross Andort nyugalmában és munkájában mindez legkevésbé sem zavarta. Pontban tíz óra negyvenkét perckor Darányi Kálmán házelnök szép magyar ruhában felsietett az emelvényre, megrázta a csengőt és megnyitotta az ülést. Mélységes csend. Kihirdette, hogy az ülés jegyzőkönyvét Porubszky Géza vezeti. Felvidéki képviselő is szerep- , hez jutott tehát az utolsó ülésen* Ebben a pillanatban lépett a terembe Teleki Pál gróf miniszterelnök Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszterei és Vay László báró pártelnökkel, megérkezett Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter, Hóman Bálint kultuszminiszter és Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter. A kabinet minden tagja jelen van, kivéve a külügyminisztert és honvédelmi minisztert. Napirenden a számvizsgálóbizottság egyik jelentése szerepelt. Az előadó Várady László egyéb elfoglaltsága miatt távol van s erre az elnök Virágh Béla felvidéki képviselőt kéri fel az előadói tiszt ellátására. Ismét felvidéki képviselő. Virágh Béla az előadói emelvényre siet s hozzáfog a hallatszik a ’ iloldalon, főleg a szocialis- tetéséhez. Mi tagadás, a téma nem túlságosan köti le a hallgatóságot, ezen az ülésen valójában keveset érdekel, hogy hány pengőt fordítottak erre vagy amarra a célra, mennyi volt a bevételi irányzat és a valódi bevétel. A teremben a zsongás és a beszélgetés zaja elnyomta az előadó hangját, a miniszterelnök és a belügyminiszter összehajolva tanácskoztak. Az egyik jobboldali ajtóban feltűnt Irnrédy Béla arca, gyors, sietős mozdulatokkal foglalta el helyét. Teleki Pál: Legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett Virágh Béla befejezte előadói beszédét, a Ház megadta a számadási felmentvényt és tudomásul vette a bizottság jelentését. A teremben hirtelen néma csönd, a hangulat pattanásig feszül. Régi arcok előrehajolva figyelik a most következő pillanatok eseményeit, olyanok is, akik már két-három ízben is fógigélték a házfeloszlatás izgalmait. A miniszterelnök előtt aktatáska, s nem vitás, hogy ebben van a kormányzói kézirat. Ebben a csendben megszólalt Darányi Kálmán házelnök : — A miniszterelnök úr kíván szólani. Teleki Pál gróf miniszterelnök feláll a helyéről, az aktatáskából kivesz egy borítékot. Egyszerű, fehér boríték. A szívverését is hallani az embereknek. Megszólal a minszterelnök: £ — Van szerencsém bejelenteni, hogy legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett, ••• kérem annak felolvasását. A feszültség felenged, halk zsibongás nem félni az esemény bekövetkezésétől, a táknál. Elmaradt reformokat emlegetnek. Amíg a Ház tisztviselője a borítékot felviszi az elnöki emelvényre és átadja a Ház elnökének. Mindenki megmozdul a helyén, mintha lidércnyomás alól szabadult volna, mert most már íme bizonyos és visszavonhatatlan, most már nem kell várni és nemf élni az esemény bekövetkezésétől, a Ház feloszlatásától, mert az most e pillanatban történik meg. Már azt is lehet mondani, hogy lelkileg túl vagyunk rajta A Ház tisztviselője átadja Darányi Kálmánnak a borítékot, aki ezekkel a szavakkal veszi át: — A magas kormányzói kéziratot felbontom: (Ezzel felbontja és átadja a jegyzőnek.), kérem a jegyző urat, szíveskedjék a magas kormányzói kéziratot felolvasni. A kormányzó házfeloszlató kézirata június 10-re hívta össze az új országgyűlést Ebben a pillanatban a Ház tagjai felállnak helyükről, hogy meghallgassák a kormányzói kézirat felolvasását. Szeder János csengő, érces hangon olvassa fel az államfő kéziratát; „Magyarország országgyűlésének Kormányzói Üdvözletemet! Tisztelt Ország gyűlés! A magyar királyi minisztérium előterjesztésére az 1988. évi XXIII. t.-c-ben gyökerező jogomnál fogva az 1985. évi április 27. napjára Budapest székesfővárosba egybehívott országgyűlést ezennel feloszlatom és berekesztettnek nyilvánítom. Az idézett törvénycikknek rendelkezései alapján ugyancsak a magyar királyi minisztérium előterjesztésére Budapest székesfővárosba új országgyűlést hirdetek és mindkét házának t&gjait az 1939. évi június 10. napjára egybehívom. Most, hogy az 1935. évi április hó 27. napjára egybehívott országgyűlés mű» ködé se befejezést nyert,, őszinte köszönettel és hálával emlékezem meg az ország érclekében kifejtett hazafias és eredményes munkásságáról. Kelt Budapesten, 1939. évi május hó 4- napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k.” Viharos taps és éljenzés hangzott fel a kormányzói kézirat felolvasása után,^ a Ház tagjai melegen ünnepelték a kormányzót. Ezután Darányi Kálmán házelnök folytatta az elnöki nyilatkozatát: — A magas kormányzói kézirat kihirdetése megtörtént, az abban foglaltakat a képviselöház tudomásul veszi. A kéziratot hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszem át. „Hazánknak örvendetes gyarapodása 66 • • Darányi Kálmán ezután így folytatta: — Tisztelt Ház! Az 1935. évi április hő 27-re egybehívott országgyűlést a kormányzó úr őfÖméltósága törvényesen feloszlatta. Alkotmányunk szerint ezzel véget ért az országgyűlés képviselőházának működése. A Ház és ennek tagjai a nemzet érdekében nehéz munkát végeztek. De nem az én feladatom ennek méltatása az elnöki székből. Mulasztást követnék él azonban, ha fel nem említeném csonka hazánknak ezalatt az idő alatt bekövetkezett örvendetes gyarapodását (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldaláról) és ennek következtében e Ház tagjai számának emelkedését. Hálát adunk ezért az isteni gondviselésnek és mindazoknak, akik az ő eszközei voltak. — Éljen Teleki Pál! Éljen! — zúgott fel a jobboldal. Darányi Kálmán házelnök: Lengyen szabad hálásan megköszönnöm a Ház minden egyes tagjának irántam és választott tisztviselőtársaim iránt megnyilvánult bizalmat és szíves támogatását. — Éljen az elnök — kiáltották a Ház minden oldalán, — Bejelentem, — folytatta a házelnök, — hogy a következő s teljes egészében, titkos választás alapján összeülő új Ház üléséig a házszabályok értelmében hivatalos működésemet folytatom. Hátra van még utolsó alkotmányos teendők, a mai ülésünk jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. „Isten áldd meg a magyart Ezután Szeder János jegyző az ülés jegyzőkönyvét felolvasta, míg az elnök megkérdezte, hogy van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvvel szemben, majd a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentette ki. — Azzal zárom be ülésünket, — fejezte be szavait Darányi Kálmán — hogy: Isten áldd meg a magyart! Az elnök szavaira a Ház tagjai a helyükről felugráltak és hosszasan és zajosan éltették a házelnököt. Ezután felhangzott a kiáltás: — Éljen a kormányzó! Szűnni nem akaró tapsvihar és éljenzés zúgott fel s ekkor a fel-vidéki képviselők kis csoportja a Himnuszt kezdte énekelni, amit a Ház tagjai azonnal átvettek és a magyar imádság zúgó hangjai betöltötték az üléstermet. Megható jelenet volt, a képviselők mindnyájan átérezték az ünnepé* lyes percek sz pségét. A Himnusz léneklését követő pillanatnyi csendben Földesi Gyula kárpátaljai képviselő harsogó hangon kiáltotta eh — Éljen a magyar haza! i Ezután a képviselők kitódultak a folyo* sókra. Az ülés mindössze 14 percig tartott s a krónikásnak alkalma van^ most megjegyezni, hogy 1935 március 5-én délelőtt a hasonló körülmények között lefolyt házfeloszlató ülés szintén pontosan tizennégy percig tartott. A terem már üres, a Ház altisztjei széthúzzák a bársonyfüggönyöket. Feloszlatták a Házat... A kormányzói kézirat a felső- házban A felsőház ülését csütörtökön egy órára hívták össze. Az ülésen megjelent Teleki Pál gróf miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter. Széchenyi Bertalan gróf elnök nyitotta meg az ülést és bemutatta a képviselőház elnökének jelentését a zsidójavaslat végleges letárgyalásáról. Továbbá bemutatta a Ház elnökének átiratát, melynek kíséretében megküldi a Ház felosztásáról szóló kormányzói kéziratot kihirdetés céljából. Ezután felolvasták a kormányzói kéz* iratot. A felsőház tagjai állva hallgatták végig a Ház feloszlatásáról és az új ország* gyűlés összehívásáról szóló kézirat fel* olvasását. Széchenyi Bertalan gróf elnök a felső* ház tanácskozását befejezettnek nyilvání* tóttá, egyben méltatta a felsőház eredményes munkásságát az elmúlt ciklusban, ismertette azokat a törvényjavaslatokat, melyeket a Ház ez idő alatt alkotott, őszinte elismerését és háláját nyilvánította a felsőháznak s azt a reménységét fejezte ki, hogy a felsőház a jövőben súlyában megnövekedve fogja szolgálni hazánk szebb jövőjét... Az elnök éljenzésével az ülés, mely mindössze néhány percig tartott, véget ért. Pénteken megjelenik a választások kiírásáról szóló belügyminiszteri rendelet Választási hírek a pártokból — Megindult a plakátharc A képviselőház feloszlatása után első teendő a választások kiírása, illetve kitűzése. Erre vonatkozóan az új választójogi törvény 58. paragrafusa intézkedik a következőképpen: „A választások napját minden választásra — az országgyűlés összehívása után —• a belügyminiszter tűzi ki. A választások idejét úgy kell megállapítani, hogy a ( választásokat kitűző belügyminiszteri rém delet közzétételének napjától a legkorábbi időpontra kitűzött választás napjáig legalább húsz napi, a legkésőbbi időpontre kitűzött választás napjától pedig az országgyűlés megnyitásáig legalább tíznap időköz maradjon. Ugyanannak a választó kerületnek a területén a lajstromos kerti* leti és az egyéni kerületi választást ugyan»
