Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-31 / 122. szám

I »­1939 MÁJUS 31, SZERDA Egy-két iparág kivételével igen kedvező ipari termelésünk helyzete Kárpótolja visszacsatolása megszünteti a faipar nyersanyag­hiányát — Emelkedik a fogyasztási cikkeket előállító üzemek termelése Budapest, május 30. Az iparfelügyelők most gyújtották be a folyó év elsőnegye- dérő^ készített helyzetjelentésüket, amely­nek bevezetésében megállapítják, hogy a megnagyobbodott országban az új gazda­sági egyensúlyi helyzet még nem alakul­hatott ki, ezért iparunk még nincs abban a helyzetben, hogy a változás kihatásait pontosan felmérhesse. Az ipari termelés képe a múlt év utolsó negyedéhez képest alig változott. A katonai szállításokkal foglalkoztatott üzemek idén is termelő­képességük határáig voltak foglalkoztatva. Munkanélküliség egy-két iparág kivételé­vel nem jelentkezett, sőt több üzemnél evos munkáhiány volt tapasztalható. A gyermeknevelési pótlék, a minimá­lis munkaidő és a minimális munka­bérek megállapítása szociális szem- rendkívül eredményre volt. 'Á felvidéki várósok egyrésze elszakadt megszokott környezetétől és így a Fel­vidék iparának még hosszabb időre van szüksége, amíg' megtalálja a fogyasztó­piacait és szervesen beilleszkedik a hazai gazdasági életbe. A kormány nagyobb ren­delésekkel, útépítési és egyéb munkákkal siet a felvidéki városokban munkaalkal­makat teremteni. A vas. és fémipar kielégítően volt foglalkoztatva, a nagy- és középüzemek bőven el vannak látva állami rendelésekkel, ellenben a ki­sebb üzemek, az építőipar szünetelése és a mezőgazdasági rendelések kiesése foly­tán gyengén van foglalkoztatva. A gépiparban a forgalom még emel­kedett. Különösen jól vannak foglalkoztatva az autójavító-műhelyek és az elektrotechnikai- cikkek gyártásával foglalkozó üzemek. 'A szakmunkáshiány ezekben az iparágak­ban erősen érezhető volt. A tégla- és cse­répgyárak helyzete kedvezőtlen, amit nem­csak az építkezések szünetelése okoz, ha­ * nem az a körülmény is, hogy a Felvidé­ken igen nagymennyiségű építőanyag- készletek vannak felhalmozva. Kivétele­sen kedvező helyzetbe jutottak a nyugat­magyarországi téglagyárak, mert készle­teiket a német piac felvásárolta. A fa­ipar helyzete kedvezőtlen, A fűrésztele­pek túlnyomórésze nyersanyaghiány miatt üzemen kívül állott, vagy erősen csökken­tett üzemmel dolgozott. A Kárpátalja fel- szabadulása folytán ennek az iparágnak hosszú idő óta tartó nyersanyaghiánya meg fog szűnni. A bőrgyárak foglalkozta­tása kedvező volt, több helyen a munkás­létszám emeléséhez kellett fordulni, de a behozatali nehézségek miatt nyersbőr­hiány mutatkozott. A fonó- és szövőipar igen jól volt foglalkoztatva, a csökkenő kivitelt ellensúlyozta a belső fogyasztás erős emelkedése. A textilpiacon érezhető volt a vissza­csatolt Felvidéknek a fogyasztásba való bekapcsolása, valamint az a körülmény, hogy a nagykereskedelem a raktárak ki­ürülése folytán eddigi vásárlási tartózko­dását feladni volt kénytelen. A ruházati ipar helyzete is kedvező. Különösen jól voltak foglalkoztatva a cipőkészítő üze­mek. A papírgyárak termelése fokozó­dott. Emelkedett az élelmezési és élvezeti cikkeket gyártó ipartelepek termelése is. Növekedett a cukorfogyasztás. A malmok helyzetét rendkívül kedvezőt­lenül befolyásolta az a körülmény, hogy a jelenlegi viszonyok között is túlmérete­zett ipartelepek a Felvidéken lévő jelen­tékeny termelőképességű és nagyrészt piac nélkül maradt malmokkal szaporodtak. Az élelmezési ipar kiviteli tevékenysége a hús- és zsírfeldolgozó iparban emelkedett, ugyanígy a vegyészeti iparban. Az építőipar helyzete nem mutatott javulást. A kisipar örvendetesen fejlődik és kivitele is megindult nemcsak az euró­pai államokba, hanem a tengerentúli piacokra is. A Felvidékről filléres vonatindul a kecskeméti borászati kongresszusra és kiállításra * Budapest, május 80. Megírtuk, hogy a borászati kongresszust junius hó 18— 20-án Kecskeméten tartják meg, Teleki Mihály' gróf földművelésügyi miniszter védnöksége alatt országos bornappal egy­bekötve. A kongresszus és a bornap a magyar szőlő és bortermelők országos meg­mozdulása lesz a borfogyasztás propagálása érdekében. A rendezőbizotteág már meg­állapította a kecskeméti borkongresszue és bornap átfogó programját. A kiállítást a Városi Vigadó nagytermében, az Úri Ka­szinó nyári helyiségében és a Vigadó kert­jében rendezik meg. A borokat a Vigadó nagytermében állítják ki, a háziipari ki­állítást pedig a kaszinó helyiségében ren­dezik meg. A szőlő és gyümölcstermeléssel kapcsolatos kiállítást, valamint a termelői borkimérést a kertben helyezik el. A ki­állított borokat a bizottság junius 17-én bírálja felül, az ünnepélyes megnyitás pe­dig este negyed 8 órakor lesz, majd 8 óra 30 perckor a Gazdasági Egyesület nagyter­mében ismerkedési vacsorát tartanak. A vendégek ünnepélyes fogadtatása ju­nius 18-án lesz. Féltizkor az előkelőségek tekintik meg a kiállítást. A borászati kon­gresszus junius 18-án fél 11-kor kezdődik meg a városháza közgyűlési termében. Dél­után 1 órakor a Gazdasági Egyesületiben lesz közebéd, 4 órakor pedig a Gyöngyös- bokréta tartja meg bemutatkozó előadását. Értesülésünk szerint junius 18-án az or­szág minden részéből, a Felvidékről is fil­léres vonatok érkeznek. Junius 19-én és 20-án a rendezőbizottság társaskirándulá- tsokat szervez. A rendezőbizotság a kon­gresszusra meghívta a kormány összes tag­jait is. A rendezőség elnöke Walbott Ke­lemen báró, a Magyar Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesületének elnöke. A kongresszussal és a bornappal kapcso­latban szükségesnek látjuk leszögezni azt, hogy kívánatos a Felvidék bortermelőinek minél nagyobb résztvétele, mert hiszen ez az első alkalom, hogy a Felvidék szőlő- és bortermelő társadalma bemutatkozzék és bekapcsolódjék az országos borpropagan- dába. A kongresszussal és a bomappal kap- kapcsolatos egyéb tudnivalókra visszaté­rünk. (—) Az olasz önellátás fejlődése és felada­tai. Az olasz önellátás pénzügyi megszerve­zésére alakult és 1937-ben végleges formát öltött Iparujjászervezési Intézeit: Istituto per la Ricostrazione Indiustriale (rövidítve: IRI) multévi jelentése beszámol arról, hogy mi­lyen mértékben és eszközökkel sikerült az olasz ipar termelőképességét emelnie. A ha­táskörébe tartozó vállalatoknál 700,000.000 lírára menő beruházásokat eszközölt. S ezen­kívül nagy kölcsönöket is nyújt más gazda­sági ágak fejlesztésére. így . például a keres­kedelmi hajózás újjászervezését még 1037-ben kezdette meg, 900,000.000 lirás kölcsönnel, méllyel egy központi vállalatot hivott életre a „Firamare” céget. A nehézipar hasonlókép­pen központi szervezetet kapott és 318,000.000 lírát vett fel kölcsön gyanánt. Úgy a polgári, mint a katonai áruigények ellátása szempont­jából egyik legfontosabb iparág a textil-mű­anyagok előállítása. Az IRI erre 5 vállalatot kíván életrehivni. Nyersanyagul egy líbiai röstnövény szolgál egyelőre kisérletként. A mesterséges gumi gyártására Ferrarában lé­tesítettek a Pirelli gyárral közösen egy vál­lalatot. A gépipar újjászervezésére 200,000.000 lira befektetést eszközöltek. Ezek főleg hadi­ipari vállalatok fejlesztését szolgálják. Jel­lemző az olasz ipar fejlődési lendületére, hogy az ottani erős népesedés ellenére máris munkáshiány jelentkezik. Nemcsak az alsóbb- fokú fizikai munkát végző alkalmazottakra áll ez, hanem az üzemvezetőkre és igazga­tókra is. A kiképzés és utánpótlás megköny- nyítésére az IRI külön 700.000 lirás alapot tart fenn. Változatlan a hazai részvénytársaságok száma Budapest, május 30. Április folyamán öt részvénytársaság szűnt meg és ugyanennyi alakult. így a szám változatlanul 297U és ez már javulást jelent azokkal a hónapokkal szemben, amelyek folyamán a részvénytár­saságok száma szakadatlanul apadt. Miután azonban a megszűnt vállalatok alaptőkéjének összege 3,614.000 pengőre rúgott, az új vál­lalatok ellenben csak 1,635.000 pengőnyi alap­tőkét hoztak, a hazai részvénytőke egy hó­nap alatt kereken kétmillió pengőt vesztett. Április végén a teljes részvénytöke összesen 1438 millió pengőt tett. Az őstermelésben e hó folyamán sem meg­szűnés, sem alakulás nem volt, A bányászat és kohászat terén nem volt változás, a vállalatok száma a hó végén is 34 s alaptőkéjük 120.4 millió pengő. Az ipar­ból ellenben eltűnt 3 vállalat és bár ezek helyett négy új támadt, azért az együttes alaptőke mégis 137.000 pengővel csökkent egy hónap alatt. A hó végén 1344 ipari rt. szerepelt cégjegyzőkönyveinkben, összesen 757.4 millió pengőre rugó alaptőkével. A kereskedelem terén új alakulás nem volt, egy rt. keret pedig eltűnt. A vállalatok száma itt a hó végén 715, az alaptőke ösz- szege 116.8 millió pengő. A hitelszervezetből eltűnt egy parányi vál­lalat. így a hó végén 429 hitel részvénytársa­ságunk összesen 331.4 millió pengőnyi alap­tőke felett rendelkezett. A közlekedési válla­latok helyzete nem változott, a vegyes rt.-ok közül kettő szállított le alaptőkét, összesen 57.000 pengővel. A legnagyobb élénkség eszerint e hő fo­lyamán az ipari rt.-ok körül mutatkozott. Itt a négy új vállalat 1,435.000 pengőnyi új alaptőkét hozott s volt egy alaptőkeemelés is, amely ötvenezer pengővel növelte a vállalat alaptőkéjét. Az új alakulások között egyébként legje­lentősebb a pápai Textilgyár rt., amely bu­dapesti székhellyel, egymillió pengő alaptőké­vel alakult meg. Ezenkívül három vállalat alakult egyenkint százötvenezer pengővel. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: JÓL TARTOTT. Az értéktőzsde részvénypiacán csendes üz­letmenet mellett az irányzat jól tartott. Magnezit 5, Gschwindt 3, Pamut 2 pengővel javult. Kőszén 9.5, Cukor 2, Bauxit 1.50, Urikányi, Rima, Nasici 1 pengővel gyen­gült. A szilárdkamatozású értékek piaca lanyhulásra hajlott. ilL ......... Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 153.5, Bé­késcsabai 5.7, Első Bp. malom 5.5, Hungária- malom 16.5, Bauxit 151.—, Kohó 15.—, Mag­nezit 75.1—, Aszfalt 5.—, Kőszén 266.—, Nagybátonyi 39.75, Salgó 25.3, Urikányi 30.—, Fegyver 23.9, Ganz 12.4, Rima 59.—, Guttmann 6.1, Ofa 11.—, Nasici 70.25, Duna- Száva 7.25, Levante 0.25, Nova 10.—, Tröszt 47.25, Pélcukor 72.5, Magyar cukor 67.5, Georgia 15.9, Dreher-Haggenm. 121.—, Gschwindt 725.—,• Gyapjúmosó 2.80, Gold­berger 39.5, Magyar kender 11.5, Pamutipar 27.—, Gumi 44.5, Vasúti forg. 13.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, BSzKRT kötv. A 6.50, 1911. évi főv. 4% 16.—, 1914. évi főv. 4.5% 300.5, 1927. évi fóv. 6% 80.25. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05 —58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.75—344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hollandi fo­rint 183.35—185.35, cseh-morva protektorá­tus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.90—77.80, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.75— 185.35, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.25— 58.69, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15— ?44.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holmi 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zü­rich 77.10—77.80, Isztanbul 268—271. ZÜRICÍII ÁRFOLYAMOK Zürich, május 30. (Zárlat): Párizs 11.75, London 20.76%, Newyork 443.50, Brüsszel 75.50, Milánó 23.33, Amszterdam 238.30, Ber­lin 177.90, Stockholm 107, Oszló 104.37, Ko­penhága 92.72%, Szófia 5.40, Prága 15.22, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztan­bul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.16, Buenos Aires 102.75, Yokohama 121.25. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacán a kínálat a rossz idő miatt csökkent. A búza 10 fillér­rel javult. A zab ára 30—35 fillérrel emel­kedett. Az árpa és a rozs jegyzése nem vál­tozott. A kukoricaforgalom 1650 q-t tett ki 20 fillérrel magasabb áron, — A határidős­piacon a júniusi rozs 50, a júliusi kukorica 21, az augusztusi 23 fillérrel javult. Rozs: júniusra 13, 13.25, zárlat 13.15—13.16. Ku­korica: júliusra 17.45, 17.39, 17.50, zárlat 17.47—17.49; augusztusra 17.63, 17.58, 17.70, zárlat 17.67—17.69. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza:tisza- vidéki 77 kg-os 20.20—20.40, 78 kg-os 20.40 —20.60, 79 kg-os 20.60—20.80, 80 kg-os 20.70 —20.90, felsőtiszai 77 kg-os 20.05—20.25, 78 ■ kg-os 20.25—20.45, 79 kg-os 20.45—20.65, 80 kg-os 20.55—20.75, duna-tiszaközi 77 kg-os 20.05—20.20, 78 kg-os 20.25—20.40, 79 kg-os 20.45—20.60, 80 kg-os 20.55—20.70, fejér­megyei 77 kgK>s 20.25—20.40, 78 kg-os 20.45 —20.60, 79 kg-os 20.65—20.80, 80 kg-os 20.75 —20.90, dunántúli 77 kg-os 20.15—20.35, 78 kg-os 20.35—20.55, 79 kg-os 20.55—20.75, 80 kg-os 20.65-—20.85. Rozs: pestvidéki 13.40 —13.60, más származású 13.70—14. Takar­mányárpa: elsőrendű 16.50—17. Sörárpa: kiváló 20.50—21.25, príma 19—19.50. Zab: elsőrendű 22.70—22.90, középminőségű 22.60 —22.75. Kukorica: tiszántúli 16.80—16.90. Őrlemények: korpa 13.55—13.75, 8-as liszf 15.80—16.30. Kukorica: 300 mm 16.80, 150 mm mai diszpozíció 16.95, 150 mm június 9-i diszpozíció 16.90, 600 mm Szolnokon át 16.85, 150 mm szatmári 17.—, 300 mm 16.90 budapesti paritásban. Muhar: 5 mm zsák­kal 24.—, 5 mm zsákkal 24.—, 16 mm 23.—, 5 mm 23.— Budapest. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árat) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 160-—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: comb 260 —320, vésés 180—280, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—168, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 220—270, tarja, comb 168—212, oldalas 128—168, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40 —500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130 —140), csirke, rántanivaló 1 drb 100—300, 1 kg (170—220), ruca, hízott 1 kg (120—160), lúd, hízott 1 kg (140—160), pujka, hízott 1 kg (105—130). Vágott: tyúk 1 kg (150—170), csirke, rántanivaló 1 kg 220—400 (200—300), ruca, hízott 1 kg 140—210 (120—180), lúd, hízott 1 kg 140—210 (125—185). Tojás; Tea­tojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, láda- ára (116—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—135 (110—125). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—150, jegelt 100—160. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (56—60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, apró­szemű (32), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldijével (14—18), ka'larábé drb (8— 22), vöröshagyma, érett, makói (24—30)» zöldjével (1.5—3), fokhagyma (6—14). Ká­posztafélék: Fejeskáposzta, hazai, új 45—-50 (30—38), kelkáposzta, új (112—35), fejes­saláta (1—4). Burgonya: Gülbaba (9—9.8), nyári rózsa (9.5—10.5), őszi rózsa (8.8), Ella (7.5—8), új 32—40 ( 26—20), fojtott burgo­nya (12—14). Főzelékfélék: Hónaposretek (8 —8), zöldborsó, hazai 30—44 ( 28—35), szegfűgomiba (80—120), csiperkegomba (80 —160), spárga 20—160 (10—120), uborka (60—75), paraj, tisztított 36—60 (30—50), sóska, közönséges 20—36 (12—26). Gyümölcs: Cseresznye 40—100 (25—70), szamóca 40— 120 ( 24—80), egres 20—36 (16—25). Déli- gyümölcs: Narancs, sárgabélű 120—140 (110 —120), vörösbélű (100—116). Fűszer: Pap­rika, édesnemes, csemege (400—420), édes­nemes (380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfűbors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—100). + MAGPIAC. Magvak és hüvelyesek: köles, fehér 18.50—22, vörös 18.50—22, egyéb 17.50 —18, tökmag nagyszerűi 27—28, kisszemű 23 —24, olaj dohos 22—22.50, kék mák 130— 135, borsó zöld (express) sterilizált 18.50— 21, muharmag 21.50—23, bükköny szöszös 36 —38, csillagfürt fehér lapos 12.50—13, szárí­tott répaszelet 9.50—10.50. + LISZTÁRAK. A budapesti lisztár jegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények: búzaliszt: dara 37—38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36—37, 2gg 35.25 —35.75, 2g 35.25—35.75, 2í 35.25—35.75, 4-es 33.25—34.25, 5-ös 31.25—32.50, 6-os 27— 29.50, 7-es 19.25—21.25; rozsliszt: O-ás 27.75 —29.25, 01-es 25—26.25, 1-es 1925—20.75, 2-es 17.50—18.75. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi ser­tésvásár összfelhajtása 5687 darab. Vásári állományból angol hússertés 1674 darab. Az irányzat élénk. Árak: uradalmi zsirsertés pá­ronként 340 kg-on felül 104—105, szedettsér- tés I. 98—103, III. 70—89, angol sonkasertés I. 92—102, II. 77—90, exportzsír márkázott 150 fillér kg-ként. + HUSVASÁR Vásári készlet: borjú 248 (248), sertéshús lehúzott 34 (34), szalonnás 4 (4), süldő 11 (11), sertészsiger 10 kg (10% Zárójelben az eladottak száma. Árak: borjú bőrben I. 160—166, II. 150—168, sertéshús lehúzott 116—134, szalonnás 120, süldő 110— 116, sertészsiger 70 fillér kilónként. A vásár lanyha volt.-f BORJUVÁSAR. A keddi ferencvárosi borjúvásárra 430 darab borjút hajtottak fel. Az irányzat kellemes volt. Az árak általában 4— 6 fillérrel emelkedtek. Az elsőrendű minő­séget 102—106, a másodrendűt 96—100, a harmadrendűt 60—86 filléres áron hozták forgalomba. + Gyümölcs és zöldségpiac. Kecskemót. Nagykereskedelmi árak: eper (felh. 250 q) kiváló, 40, la 30—35, Ila 20—25, Illa 17, cseresznye (56 q) la 30—40, Ha 20—25, Illa 14—18 fillér k-ként, saláta fejenként %—1%, zöldborsó kg-ként 18—24, hegyes- paprika drb-ként 3—6, kalarábé csomónként 5— 8 fillér. Gyöngyös. A megerősödött felho­zatalt élénk kereslet mellett szilárd árakon kizárólag belföldi számlára vásárolták. Teg­nap Budapestre ment 2 vágón, ma reggel Budapestre 8 teherautó és 20 kocsi s Kas­sára 4 teherautó áru. Árak: cseresznye ko­rai piros (felh. 150 q) 10—25, germensdorfi (100 q) 25—45, földi eper (6 q) 60—70 og- res (8 q) 18—20, zöldborsó (14 q) 24—26, ujburgonya, rózsa (24 q) 30—35 fillér kg-ként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents