Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

empBchmp 22 TELViDEto J%Í&ARHIRMI> 1939 MÁJUS 28, VASÁRNAP ^őHiúq... utazói.... rO(U(ir;iapi eliveeiievél f Itt a ir.ájus vége és az íróasztalokon tornyosuló prospektusok, meg menetren­dek bizonyítják, hogy a kisebb-nagyobb kirándulások ;s hétvégi utazások mozgal­mas időszakához érkeztünk. A „hová men­jünk” kérdés ismét állandó témává lett. Ugyanígy állandósul a dámáknak az az örök m.yári gondja, hogy mit is vigyen magával. Mert már a népszerű hétvégi kirándu­lás — ha csak két napból is áll — komoly csomagolási gondot jelent. Elsősorban azért, mert egyetlen olyan kiránduló hölgy sincsen, aki ezeket az „előnyaralási” na­pokat egyetlen ruhában szerénykedő ha­mupipőkeként akarná eltölteni. Ellenkező­leg ... Ezzel az általános női gyöngével szemben viszont ott van a week-end kof­fer a maga csekély befogadóképességével. Mert szabály, hogy laposnak és mérsékelt nagyságúnak kell lennie. A terjedelmes poggyász nemcsak hogy nevetséges lenne, hanem a kiránduló partnerek nagyfokú roszalását is magára vonhatná. Ettől pe­dig — még a hölgyek is tartanak ... j JKit él kaqijxin eső nmei ölj unk / Nincs más hátra tehát, mint fokozott gondossággal válogatni és a megfontoltan kiválasztott hétvégi „garderobot” szak­szerűen elcsomagolni. Mert az ilyen két-, legfeljebb háromnapos kiránduláshoz en­gedélyezett lapos és alig közepes nagyságú koffer becsomagolása valóságos művészet­nek számít, hiszen kicsi a hely és mégis sokfélének kell elférni benne. Nem hiányozhat belőle elsősorban a strandfelszerelés, mert ma már alig van olyan kiránduló-, vagy üdülőhely, ahol strand ne lenne. Beletartozik még a ten- niszhez, vagy evezéshez szükséges sport­dressz, a délelőttre való angolruha és a Csinos vaesorázó-toalett is. Mi a „tökéletes” hétvégi poggyásznak a titka? Az, hogy tulajdonképpen kevés ruhából áll, de ennek a pár darabnak többféle kihasználhatósága legyen. Ügye­sen összeválogatott övgarniturák, sálak, cipők, bolerók kevés helyet foglalnak el és mégis változatossá tudják tenni a legegy­szerűbb garderobot is. Mai divatképünkön szemléltetően mu­tatjuk be egy közepes nagyságú week-end. bőröndnek ? tartalmát, amellyel a tulaj­donosnője — ügyes változtatások mellett — sehol sem vallhat szégyent. Kezdve az útikosztümön... A képen megörökített hölgy sötétkék szoknyából és szürke-kék- kockás kabátból álló együttest visel. Alá pedig kék alapon piros, fehér, meg sárga­pettyes, élénk színezésű mellényblúzt ölt. Ezt a diszkrét, de összeállításában cseppet sem egyhangú útikosztümöt angolos kék kalap és cipő egészíti ki. Leírásunk sze­rint az együttes harmonikusan összeillő. Holott szétszedhető és majdnem minden darabjára külön „másodszereposztás” vár. A kék alapon fehér, piros és sárga kari­kákkal mintázott félselyemblúz például — melynek rajza rögtön az útkosztüm mel­lett látható — a kép balsarkában lévő na- turszínű shorttal kiegészítve, ízléses sportdresszt alkot. A kép közepén látható, blúz élénkmintás anyagából készült strand­kabáttal, mint mutatós strandegyüttest, anélkül pedig, ha erre a kirándulóhely lehetőséget nyújt, csónakázáshoz, evezés­hez, vagy — ha komoly meleg van — ten­iszezéshez viselheti a hölgy ... /></// mim — több i ze n p ő $ ztá s b nn De ezzel az egyetlen strand-, azaz sport­dresszel a képen megörökített dáma azért még nem vetélkedhetne a fürdőhely, vagy kirándulóhely többi elegánsaival. Éppen ezért, mert sok helyet nem igényel, még egy élénkmintás kretton, külön melltartó­részből, buggyos nadrágból és széles ka­rimás, tetőnélküli kalapból álló „napozó- dresszt” visz magával. Végeredményben sohasem lehet tudni... És miközben a koffer legaljára helyezi a sötétszínű, di­vatos fürdőtrikóját, melléfekteti még az idei strandfelszerelés elengedhetetlen kel­lékeit: a magas parafatalpú és sarkú, é'énkszínű strandszandált, majd a külön­böző napkrémeket, szemellenzőt és mind­ezeknek „megőrzését” szolgáló vízhatlan etrandtáskát is ... Bár gl képen fetüntetve nincsen, a sportfelszerelés kiegészítéseként magával viszi a dáma a rövidujjas sárga, vagy pi­rosszínű sportszvetterét is, amelynek akár teniszezésnél, akár evezésnél láthatja hasznát... A kétnapos kiránduláshoz megfelelően variálható sportruhákkal ellátott hölgyünk még egy sárga alapon tarka csíkos angol ruhát visz magával. Ezt a fiatalos ruhát délelőtti sétához, amennyiben pedig az idő hűvösebb, tenniszhez veszi fel. ötórai tánchoz, meg vacsorához a képünkön lát­ható harmadik ruhát — sötét alapon kék és lilásrózsaszín imprimét — ölti magára. Ezt a mutatós szabású toalettet húzott harangrésszel bővített szoknya diszíti. A derék elszükülését elől, átfűzött lakk sza­lagdísz emeli ki. A ruhát kiegészitő pici bolerót is hasonló szalagpánt élénkíti. A varázslatos hétvégi kofferba végül is beleszorítja a tenniszcipőjét, a csíkos an­gol ruhához i!lő lapos sétacipőt, az im- primé toalettet kiegészítő pántokból ösz- szeállított fekete antilopcipőt, a kis kézi­táskát és a hasonló zsúfoltságot baj nél­kül elszenvedő, puha, tetőnélküli fekete ka­lapját. Ezek után — karján az elengedhe­tetlen ballonselyem-kabáttal — nyugod­tan útra kelhet. Amit magával visz, válto­zatos és célszerű. A legfontosabb pedig az, hogy mindez egyetlen kis táskába is bele­fér. cA üáltűzal&i ÍLtlkőiztiim Ha hosszabb idieg tartó kirándulásra, vagy üdülésre indulunk, körülbelül ha­sonló szabályok érvényesülnek. Lényeges, hogy hová és milyen hosszú időre me­gyünk? Mert a ruhatár kiválasztásánál ez a két tényező a döntő. Szabály azonban, hogy bármennyire is fájdalmas — a fran­ciás impriméegyütteseket jobb mellőzni és két kosztümmel kelnénk útra. Például, ha az útikosztüm kabátja barna-drapp csíkos, akkor nemcsak egyszínű barna aljhoz, ha­nem zsemlyeszínű rakott szoknyához is illik. Viszont fordítva, mondjuk, egy egy­színű szürke zakóhoz nemcsak szürke pe­pita, vagy csíkos, hanem rozsdabarna, meg középkékszínű alj is viselhető. Csomago­legfeljebb ha — egyet-kettőt elcsomagolni. Mert ilyenkor, az igazi nyaralási idény megindulása előtt, a rendesnél is inkább az egyszerűbb, angolos mosó- és szövetru­háknak látjuk hasznát. Kellő összeváloga- tás után pedig ezekből a simább és ke- vésbbé igényes ruhákból is változatos, meg mutatós ruhatárat állíthatunk össze. Különösen abban az esetben, ha ügyelünk arra, hogy a kiszemelt ruhák más-más- színűek, szabásúak és anyagúak legyenek. Jó hasznát vehetjük elsősorban magának az útikosztümnek is. Mert, mint minden évben, az idén is a kosztüm az utazó höl­gyek egyenruhája. Természetesen nem a tavaszi korzók harangaljú és élénk szín­összeállítású darabjai, hanem az angolo­sabb és simább változatok. Legtöbbjük kétféle — sima és mintás — összeállí­tású. Ez a divat lehetővé teszi, hogy egy- és ugyanazon kosztümkabátot két' külön­böző szoknyával is viselhessük. Ami prak­tikusan annyit jelent, mintha nem egy, de lásnál fontos, hogy erről a mostani „kom­binált” divat nyújtotta lehetőségről ne fe­ledkezzünk meg. Mert két különböző színű és szabású szoknyával, néhány síma és mintás blúzzal változatossá tehetjük már magát az útikosz' ümünket is. Milyen blúzokat „szeressünk”? Legcél­szerűbb, ha a nem gyűrődő és nem ké­nyes darabokra esik a választásunk. Első­sorban a bájos nyakkendőselyem-blúzokra, ezekből — hála a tartós népszerűségüknek — akad egy-két aprómintás és friss ár­nyalatú darab, mindenki szekrényében. Hálásak a vászon- és félselyem-ingblúzok. Aztán — a június elejei hűvösebb na­pokra gondolva — jó szolgálatot tesznek a színes kötöttblúzok is. A tavaszi attrak­cióból a csupa csipke, betét, fodor és hím­zés díszes blúzokból elég, ha egyet vi­szünk magunkkal. Ez is éppen elég ve- sződséget ad. De viszont ebédnél, vagy vacsoránál franciássá és „ünnepélyesebbé” teszj a kosztümöt. cA ,.ki(>(jészit'ó(Abzik“ <foníúuá(ja Az útikosztüm után fontos szerep vár a könnyebb szövetből, meg mosóanyagból készült délelőtti ruhákra. Itt is az elütő színű övékkel, bolerókkal, sálakkal, meg gomblyukvirágokkal változtathatunk. Az a spárgaszínű, rakottszoknyás vászonruha, melyben sétálni és kirándulni szándéko­zunk, elegánsabb és „más” lesz rögtön, ha piros és búzakék csikós övvel, meg bole- róval „átszerelve” vesszük fel. Az ilyen erős szinezésű garnitúrával a legegysze­rűbb ruhát igényesebbé változtathatjuk. Nagyon bájosak még a pettyes és nagy shottis kockás kiegészítő részek. Valamint a színes, magyaros hímzésű mellénykék, cserélhető gallérok és övék. Ezeknek az olcsón előállítható, de ere­deti és mutatós garnitúráknak segítségé­vel a néhány darabból álló ruhakészletün­ket ötletesen változtathatjuk. És, ami a legfontosabb, nem lesz több rendbéli bő­röndre és kalapdobozra szükségünk! A sima és mintás mosó-, valamint szö­vetruhákból, világos selyemvászonkabát- ból álló angolos ruhatárral szemben leg­feljebb egy-két imprimé ruhát csomagol­junk be. Június elejei, rövidebb üdülésre és utazásra körülbelül ilyen összeállítású és méretű ruhatárnak látjuk a legtöbb hasznát. Kiegészítve természetesen a strandoláshoz sziíkséges trikóval, kis napozóruhával, háromnegyedes strand­kabáttal, egy-egy teniszhez is alkalmas shorttal, meg az elengedhetetlen — eső­kabáttal. Szabály azonban, hogy minden­ből a nem feltűnőét vigyük magunkkal, mert nincsen annál rosszabb és hangulat- rontóbb érzés, mint „szezon előtt” vagy szerényebb keretek között, a túlmérete­zett és világfürdőbe illő garderóbbal állandó feltűnést kelteni. Ehhez még — nincs itt a nyár! Magyar Minerva A X. évfolyamába lépő s Pozsonyban szerkesztett Magyar Minerva ezévi 1. száma a szokottnál is gazdagabb és válto­zatosabb tartalommal jelent meg. A folyó­irat vezető helyen közli Mezei Gábor írá­sát a pozsonyi Magyar Házról, melyet a. Szlovákiában maradt magyarság első kul­túrpolitikai tetteként könyvel el majdan az utókor. Ugyancsak szlovákiai vonatko­zásai miatt nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Manga Jánosnak „A duda és duda­nóták a szlovákiai magyarság népzenéjé­ben” című közleménye is. Farkas István írásában azokat a szomorú jelenségeket kritizálja, amelyek miatt több mint húsz évi kisebbségi sors dacára, eddig nem tudtunk tömegeket átfogó, igazi magyar népi kultúrát teremteni. Farkas Geiza, a kiváló szociológus ezúttal Hegedűs Lo- rántnak a két Andrássyról és a két Tiszáról szóló tanulmányának fő szem­pontjait jellemzi a tőle megszokott tár­gyilagossággal és alapossággal. A szorosan vett szépirodalmi részben N. Jaczkó Olga és Szenes Erzsi elbeszélé­seit, továbbá Flórián Tibor, Reményi Jó­zsef, Tamás Lajos és Weöres Sándor köl­teményeit emeljük ki. Bocatius Jánosnak, Istvánfy Miklósnak és Janus Pannonius- nak szlovákiai vonatkozású több költemé­nyét Geréb László mesteri fordításában olvashatjuk a folyóirat hasábjain. Kris- tály István regényfolytatással szerepel, míg a könyvrovatban Reményi József és Tamás Lajos méltatják Dsida Jenő, _ Fló­rián Tibor és Weöres Sándor legújabb versköteteit. * A Magar Minerva évi előfizetési díja 6 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Meg­rendelhető a Stádium könyvkereskedésben (IV., Kecskeméti-utca 8.) (*) Megszólalnak Rozsnyó kövei és örökszép történeteket mesélnek régi és új küzdelmekről, Gömör halhatatlan magyar leikéről. Ennek a vidéknek és ennek a vá­rosnak kiváló ismerője, Nyiresi Tichy Kál­mán, átfogó tanulmányt írt szülőföldjéről a Tükör most megjelent számába. A jú­niusi szám kiváló munkatársai közül Ko­dály Zoltán a magyarvers helyes olvasá­sáról, Ortutay Gyula a paraszti színját­szásról, Kampis Antal az önarcképről, Sik- lóssy László a régi Pest híres-neves Európa-szállójáról írt gazdagon illusztrált cikket. Péchy Horváth Rezső az olasz ta­vakhoz, Supka Ferenc India titokzatos barlangtemplomaiba vezeti az olvasót. No­vellát Nagy Lajos, Bohuniczky Szefi és Pap Károly, verset Toldalaghy Pál tollá­ból közöl a júniusi Tükör. A legnagyobb ritkaságok közé tartozik Semmelweis le­vele a Magyar Tudományos Akadémiához, amelynek fakszimiléje külön értéke ennek a számnak. Érdekes krónika, színházi, iro­dalmi és filmkritikák, foto- és sakkrovat, főként pedig sok-sok művészi kép teszi változatossá a Franklin-Társulat színvo­nalas folyóiratának e havi füzetét. (*) A pozsonyi Toldy-Kör és a Magyar Minerva írói a budapesti könyvnapon. Miként a múltban, a Toldy Kör és a Ma­gyar Minerva írói az idén is résztvesznek a június 1-től 3-ig tartandó budapesti könyvnapon s az erdélyi és a vajdasági írókkal együtt a Kecskeméti-utca 8. szám előtti kisebbségi könyvsátorban (Studium könyvkereskedés) állítják ki könyveiket és folyóirataikat. A szlovákiai magyar írók közül ezúttal Aixinger László dr„ Mezei Gábor, Tamás Lajos és W. Wimberger Anna, továbbá Reinel János dr. szerkesztő jelennek meg a könyvnapon s a kiállítá­son bemutatásra kerülő szlovákiai köny­vek külön érdekessége lesz W. Wimberger Annának csallóközi tárgyú „Aranykert” című regénye, amely itteni kisebbségi iro­dalmunk egyik legművészibb terméke s aktualitásával a legszélesebb körű érdek­lődésre tarthat számot. SZERKESZTŐSÉG^*. J ÉS ^ f KIADÓHIVATAL \ ^*1 BUDAPEST, j VHL, JÓZSEF-KÖRÉT t\ 5 /g TELEFONSZÁM: 144*400 Radványi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents