Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-04 / 101. szám
1939 MÁJUS 4, CSÜTÖRTÖK Tasman JiacteatHTinaB 5 Választási fiangulat öntötte el néhány nap óta Magyarországot. Mi, akik nehéz körülmények között harcoltunk végig néhány választást Cseh-Szlovákiában és ismerjük a „legdemokratikusabb” választási rendszer csodálatos visszaéléseit és körmönfont egyoldalúságát, kíváncsian éljük át most közvetlen közelből a magyar választást. Aktivan nem veszünk begvne részt, s mintegy az iskolánk kíván lenni, hogy ősszel, vagy később, ha a Felvidék választ, némi gyakorlattal és a helyi adottságok ismeretével vonulhassunk a küzdelembe. A májusi választás nem tartozik többé a régi magyar választások stílusához. Uj szellem, új választójog és új problémakör jellemzi, megkomolyodott hangulat, titkosság és a listaremdszer kiterjesztése. Lényegében véve az új magyar választójog demokratikusabb, mint a francia, ahol asszony egyáltalán nem választhat, vagy az angol, ahol bizonyos körülmények között a kisebbség is többséggé válhat. Az előtérből — az ellenzéki korifeusok nagy bánatára — leszorult az egyén, a személyi ügy és helyébe az elv került. Az új magyar parlament előtt nagy feladatok állnak majd,, a földkérdés megoldása, az ország szociális átépítése, fölkészülés Nagymagyarország megszervezésére, s úgy illik, hogy e komoly célok kötelességtudó és fegyelmezett hangulata uralkodjék, a választási agitá- cióban is. Ne a személyeskedés legyen a harc vezérelve, hanem a kollektív cél. Ritkán volt Magyarországon választás, amely oly jozitív és általános érvényű jelszavaik jegyében bonyolódhatott le, mint a mai, amikor mindenki érzi, hogy az eljövendő parlament vagy a parlamentarizmus igazolása lesz, azaz bebizonyítsa, hogy az országgyűlésen összegyűlt kötelességtudó férfiak meg tudják oldani az ország sürgősen megoldásra váró szociális, társadalmi és politikai problémáit, — avagy a parlamentarizmus elveszti létjogosultságát és elbukik. Nem babra megy többé. Minden választó azzal a tudattal adja le szavazatát jelöltjére, hogy talán utolsó kísérletet tesz, s más módszerek után néz, ha az új országgyűlés nem emelkedik a helyzet 'magaslatára, személyeskedésbe, szó- cséplésbe full, minden komoly problémát elszabotál és apró perpatvarokra vagy kicsinyeskedésekre pocsékolja el a jobb jövőre vágyó nép türelmét. Szerencsére tudjuk, hogy a kormány is fölismerte a májusi választások sorsdöntő fontosságát és hivatalos jelöltjeinek összeválogatásánál óvakodott a színes, de üres demagókok szerepeltetésétől és elsősorban a komoly, higgadt, felelőség- teljes szakembereket vonultatta föl. A Magyar Élet Pártja nem egy párt többé, hanem a nemzet reformokra vágyó akaratának egységes hordozója, maga a nemzet, amely szemben áll azokkal az ellenzéki pártokkal, amelyek még a régi stilus hívei és átfogó program-eszmék helyett agitáció juhnál is csip-csup személyes ügyekkel, felnagyított apró sérelmekkel, pletykákkal és a régi magyar kortesvilág vicinális módszereivel dolgoznák. Munkájuk és működésük ma anakronizmus, — amit egyébként ugy- látszik beláttak az ellenzék híres „nagyágyúi” is, az előkelő különcködéseikkel tündöklő tábornélküli vezérek, akik „kedvüket vesztve” egyre nagyobb számmal vonulnak vissza a számukra kilátástalan újritmusú választási küzdelemből. * Megnyílt a világkiállítás Newyorkban, de az ideérkezett beszámolók fanyar és kiábrándult hangon méltatják. A pesti körutak Amerika- szemlélete ugyan igyekszik felmagasztalni az új ígéret Földjének a kiállításon is látható csodálatosságát és tökéletességét, de ezt a megítélést, amely mindent a hollywoodi kulisszavilág gyönyörűségének szemszögén át néz, valódi értékére szállítják le a reális francia és angol kritikák. Mindenekelőtt megállapítják, hogy a párizsi világkiállítás ízlésben és komolyságban többet nyújtott, ha méretei természetesen szerényebbek voltak is. A jövőnek az a világa, ahogy az amerikai tucatfantázia elképzeli és a kiállítás bemutatja, pocsék és együgyű, s csak arányaiban különbözik a maitól, nem tartalomban vagy minőségben. Az amerikai azt hiszi, hogy a jövőben egyszerűen csak nagyobb és több lesz minden, mint ma, s ezzel adva van a boldogság. Amíg a szociális életre vonatkozik a primitív elképzelés, helyes és indokolt, de csődöt mond, amint az ember lelki és szellemi követelményeit kívánja kielégíteni. A szervezők és a rendezők tálán jót akartak, s eredeti elképzeléseik komoly, higgadt, színvonalas kiállítást kívántak. Közben azonban beütött a san-francis- cói kiállítás tanulsága. Bebizonyosodott, hogy a kiállítás csak akkor üzlet, ha alkalmazkodik az amerikai ember elrontott és a jellem alacsonyságát kihasználó üzérkedésektől dneveü ízléséhez. A Neivyorkba özönlő amerikai például nem annyira a „jövő világára” kíváncsi, mint inkább a legtestibb jelenre — és meztelen fiatal nőket kíván látni. Valóságos forradalom támadt, amikor híre jött, hogy Newyork városa nem akarja megengedni a mesztelen revüket a kiállításon. Az üzlet érdekében a rendeletet visszavonták, s ma hetven mesztelen revü „működik” a kiállításon., London, május S. Az alsóházban Henderson Arthur megkérdezte a miniszter- elnököt, hogy miután Hitler kancellár nemrégen azzal vádolta az angol kormányt, hogy Németország bekerítését célzó politikát követ s miután Roosevelt elnök legutóbbi békeszózatában kölcsönösségen alapuló szavatosságokat javavolt, hajlandó volna-e az angol kormány Németországnak kölcsönösségen alapuló szavatosságot nyújtani hasonlóan ahhoz, mint aminőt Lengyelországnak nyújtott? Chamberlain miniszterelnök: Nincsen semmi néven nevezendő alapja annak a vádnak, mintha az angol kormány Németország bekerítését célzó politikát követne. Amit Roosevelt elnök javasolt és tudomásom szerint Hitler kancellár ajánl, az inkább megnemtámadási biztosítékok kölcsönös kicserélése volna, mint kölcsönösségen alapuló szavatosság, aminőt nemrég Lengyelországnak nyújtottunk. Az angol kormány minden bizonnyal kész fontolóra venni azt a javaslatot, hogy kölcsönös biztosítékokat cseréljen ki a német kormánnyal. Henderson: Tekintettel a miniszterelnök imént elhangzott nyilatkozatának rendkívüli fontosságára, hajlandó-e az angol kormány azt a német kormány tudomására hoznif Chamberlain miniszterelnök mosolygott. Válasza a karzatokon nem volt érthető. London, május S. A mai angol minisztertanács főként a keleteurópai biztonsági törekvésekkel és a lengyel—német helyzettel foglalkozott. Lord Halifax ismertetni fogja a minisztertanácson a Szovjet javaslataira adandó angol válasz szövegét, természetesen száz és száz hasonló szórakozással körítve. Az amerikai polgár boldog és megelégedett, megkapja e téren, amit szeme-szája kíván. A művészetet nem görög szobrokon, hanem a valóságban akarja tanulmányozni, s a kiállításnak ma sokkal nagyobb szenzációi e mesztelen revük, mint minden egyéb, amit a tudomány és a technika összehord. Ha a hatóságok az utolsó pillanatban nem lépnek közbe, — írja egy híres francia író — a newyorki kiállítás a huszadik század Sodorna és Go- morrhája lesz. Egy híres francia festő pedig, Gábriel Domerque, undorral utazott vissza máris Párizsba, s kijelentette, hogy revízió alá vette egész Ame- rika-szemléletét. Nem ártana, ha nálunk is sokan így tennének és Hollywood, a dollár, a szépleányok, a korlátlan lehetőségek, Amerikája mellett egyszer említést tennének a másik Amerikáról is, a tizenkétmillió munkanéllmli, a gangster ek, az óriási különbségek, a gyengét kizsákmányoló, a népet leziillesztő Amerikáról, arról a világról, amely egyre bomlottabbá és veszélyesebbé válik, minél inkább aknázzák alá a régi, naggyátevő puritanizmust a bevándorolt friss elemek. Noel-Baker: Ki fogja-e jelenteni az angol kormány, hogy támadás elleni szavatosságokat nyújtunk, amelyekben részt- vehet bármely kormány, amely komolyan és őszintén hajlandó a támadásról lemondani? Chamberlain miniszterelnök: Minden bizonnyal. Ezek a szavatosságok kizárólag támadás elleni szavatosságok. Aziránt nem lehet semmiféle kétség, hogy az angol kormány örömmel fontolná meg a kiterjesztésüket célzó bárminő javaslatokat. Fontos megállapítást tett Chamber-lain a Görögországgal és Romániával szemben vállalt angol segélynyújtási kötelezettségről is és leszögezte, hogy ez a garancia most már végleg egyoldalú marad s nem fogják átváltoztatni az angol—lengyel szerződés mintájára kölcsönös garancia- szerződéssé. Arra a kérdésre, hajlandó-e az angol kormány közvetlen segélynyújtási paktumot kötni az orosz—francia katonai egyezmény mintájára a szovjetkormánnyal, Chamberlain kitérő választ adott, mondván, hogy egyelőre még nem tud nyilatkozni erről a kérdésről. Chamberlain kifejtette, hogy az angol kormány felfogása szerint Németországnak nem állot+ volna jogában egyoldalúan felmondani a flottaegyezményt, mert az egyezmény szövege erre nem nyújt lehetőséget. amelyről tegnap Corbin francia nagykövettel tanácskozott és amelyet holnap küldenek el Sir William Sheeds moszkvai angol nagykövetnek, hogy haladéktalanul juttassa el azt Litvinov szovjet külügyi népbiztoshoz. A Times szerint Gafencu román külügyminiszter londoni látogatása során egész nyíltan kijelentette, hogy kormánya vonakodik nyilt egyezményt kötni a Szovjettel. Chamberlain nyílt levele a hadkötelezettségről London, május 3. Chamberlain miniszterelnök az egyik birminghami kerületben tartandó időközi választás konzervatív választóihoz intézett nagyfontosságú nyilt levelében a következőkkel védi a eorozási kötelezettség bevezetését: — Elhatározásunk célja nem háború viselése, hanem annak megakadályozása. Az utóbbi hetek aggasztó európai eseményei elkerülhetetlenné tették, hogy biztositótokat adjunk Lengyelországnak, Görögországnak és Romániának ama szándékunk komolyságának zálogául, hegy segítségükre sietünk, ha függetlenségüket támadás érr.é. Ezzel felvetődött az a kérdés, eleget tehetünk-e kellő módon új kötelezettségeinknek. Elhatározásunk szilárdsága kétségkívül befolyásolja majd egész Európa közvéleményét. A hadkötelezettségi terv csak ideiglenes jellegű, a behivottak cSak háború esetén kötelesek külföldön is szolgálni. Másrészt korlátozzuk a hadiszállítók nyereségét. A világ békaszerető nemzetei örömm“l üdvözölték e lépésünket, mint annak bizonyítékát, hogy teljefl erőnkből résztve- szünk a béke fenntartásában. Itthon politikai ellenfeleink szembesaállnak tervünkkel. Eljárásunk nem azt jelenti, mintha azt hinnénk, hogy a háború közvetlenül küszöbön állna, amit nem gondolunk, hanem azt jelenti, hogy el vagyunk tökélve, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy elég erősek legyünk az önvédelemre és hogy megvédhessek a békét. A nyilt levél politikai körök nézete szerint egyszersmind azt jelenti, hogy Chamberlain a sorozási kötelezettséget teszi az ideiglenes választási küzdelem által eldöntendő bizalmi kérdéssé. A Financial Times politikai szerkesztője jelenti, hogy Chamberlain miniszter- elnök csütörtökön fontos nyilatkozatot tesz az alsóházban a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről Észak-Irországban. Inskip békebeszéde London, május S. Sir Thomas Inskip dominiumügyi miniszter egy ifjúsági ünnepélyen tartott beszédében ezeket mondta: — Óvakodjatok attól a gondolkodás- módtól, amely elkerülhetetlennek tekinti a háborút. Remélem, a békeévek tucatjai várnak ránk é- remélem, fiúk, senki közü- letek nem fog soha életében háborúban résztvenni. Jóllehet rendíthetetlenül bízunk abban, hogy évek hosszú során át élvezhetjük a zavartalan békét, mégis fel kell készülnünk, hogy szükség esetén engedelmeskedhessünk a hívó szózatnak. Róma kormányzója Budapesten Colonna herceg, Róma kormányzója szerdán délelőtt a Hősök-terén ünnepélyes külsőségek között koszorút helyezett el a Hősi Emlékművön. A térre kivonult a rendőrség lovas díszszakasza, a BSzKRT-zenekar, ott volt azonkívül a budapesti olasz kolónia, a budapesti fas- sió, a balillák díszruhás szakasza és igen sok érdeklődő. Colonna herceg Vinci gróf, olasz követ társaságában érkezett. A főváros részéről Szendy Károly polgármester és Markos Béla dr., a Főváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója volt jelen. A zenekar az olasz királyi himnuszt és a Gvovinezzát, azután a magyar Himnuszt és a Rákóczi indulót játszotta el, majd Colonna herceg elhelyezte koszorúját és néhányperces néma tisztelgéssel hódolt a magyar hősök emléke előtt. A koszorúzási ünnepség után Colonna herceg szívélyes búcsút vett a tiszteletére megjelent előkelőségektől és társaságával autóba szállva, szállására hajtatott. Colonna herceg szerdán délelőtt látogatást tett a miniszterelnökségen, a külügyminisztériumban, a belügyminisztériumban és a kultuszminisztériumban, felkereste Karafiáth Jenő dr. titkos tanácsos, főpolgármestert és Szendy Károly polgár- mestert. Délután 2 órakor résztvett azon az intim ebéden, amelyet a Dunapalotá- ban rendeztek tiszteletére, majd délután a Budapesti Nemzetközi Vásárt tekintette meg. Német-skandináv megnemtámadási javaslat Az angol kormány kész fontolóra venni, hogy kölcsönös biztosítékokat cseréljen a német kormánnyal — mondta az alsóházban Chamberlain Fontos minisztertanács Londonban , íint, az értekezleten megtárgyalják : német megnemtámadási egyezményre szóló javaslatot. Stockholm, május 3. A Svéd Távirati Iroda jelenti: A négy északi állam külügyminisztereinek értekezlete valószinűleg május 9-én lesz Stockholmban. Hír sze-
