Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-24 / 117. szám

-w» • 1939 MÁJUS 24, SZERDA ‘smmsa ÄöSaRHiroaE A Ä * .KözpontiHitelszövetkezet biztosítani tudja a Felvidék és Kárpátalja hitelszövetkezeteinek hitelellátását Budapest, 'május 23. A magyar szövetke­zeti, társadalmi és közéleti előkelőségek, a gazdasági élet vezetőinek, valamint sokszáz hitelszövetkezeti vezetőnek jelenlétében nyitotta meg Beöthy László dr. ny.' kereskedelemügyi miniszter, az OKH elnöke a hitelszövetkeze­tek ez évi kongresszusát az OMGE székhá- záfclan. Ä kongresszuson ezúttal először vettek részt nagyszámban a ■visszacsatolt Fel­vidék és Kárpátalja hitelszövetkezeteinek kiküldöttei. Beöthy László elnöki megnyitó beszédében kiemelte a csonkaország megnagyobbo­dásának nemzeti és gazdasági jelentő­ségét, s rámutatott arra, hogy ez az örvendetes ese­mény a hitelszövetkezeti hálózat szempontjá­ból nagy nyereséget jelent, hiszen a Felvidé­ken és Kárpátalján nagyszámban működnek olyan hitelszövetkezetek, amelyeket még a <cseh uralom előtt az OKH alapított, de raj­tuk kívül örömmel jelentették be az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezethez való csatla­kozásukat a cseh uralom alatt keletkezett magyar hitelszövetkezetek is. Az elnöki megnyitó beszéd után Prehoffer Lajos m. kir. kormánytanácsos „Kisbérleti reform és földbérlő szövetkezetek” címmel tartott előadást. Az előadó határozati javaslatot terjesztett elő: felhívta a kongresszus vezetőségét, hogy intézzen felterjesztést a kormányhoz és kérje, hogy a tervezett állami földbirtokpolitikai tevékenység keretében törvényhozási úton biz­tosítson előnyt a földbirtokosok és a hitelszö­vetkezetekben tömörült kisbérlök önkéntes megállapodása alapján, létesült szövetkezeti földbérletek részére. A helyesléssel fogadott fejtegetések után Schandl Károly dr. m. kir. titkos tanácsos, felsőházi tag, az OKH alelnök-vezérigazga- tója Visszatért hitelszövetkezetek és egyéb hi­telszövetkezeti kérdések címmel tartott elő-! adást. Közölte, hogy a bécsi döntés alapján’ visszacsatolt Felvidékről 282 hitelszövetkezet, jelentkezett az OKH-nál, ezek közül 242 fel­vétele vált lehetségessé, Kárpátalján 132 hi­telszövetkezet működik, s így az újonnan visszatért összes hitelszövet­kezeteik száma megközelíti a négyszázat. Ennek következtében az OKH kötelékében működő hitelszövetkezetek száma meghaladja az ezernégyszázat, a multévi 1012-vel szem­ben. A hitelszövetkezeti hálózat saját tőkéje — a kárpátaljai hitelszövetkezeteket nem számítva, — az .előző évi 43 millió pengővel szemben 50 millióra, a takarékbetétállomány 38 millióról 81 millióra, a kihelyezett köl- csönállomány 240 millióról 280 millióra, a ta­gul belépett családok száma pedig 460.000-ről 600.000-re nőtt. Ez a népi pénzügyi erő ter­mészetesen még növekedni fog a kárpátaljai hitelszövetkezetek csatlakozásával. Schandl Károly ezután üdvözölte a vissza­tért hitelszövetkezeteket és bejelentette, hogy az OKH készen áll ezeknek a csatlakozó hi­telszövetkezeteknek zavartalan hitelellátására. A trianoni ország hitelszövetkezeti hálózatá­nak fejlődését ismertette a továbbiakban Schandl Károly. — Megoldatlan még a középlejáratú mező- gazdasági hitelek kérdése. Az OKH a sze­mélyi hitelek folyósítását a múlt évben újra megindította. Befejezésül Schandl Károly határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amelyben a hitelszö­vetkezeti hálózat a kormánytól és a törvény- hozástól egyenlő elbánást kér, hogy a falu­ról jövő pénzek a falu népének erősítésére gyümölcsöztessenek és a nemzeti földbirtok- politika keresztülvitelében vonják be a köz­ségi hitelszövetkezeteket is. A nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel foga­dott előadásokhoz a Felvidék részéről Pajor Miklós dr. (Kassa), Bognár Gergely (Guta) és mások szóltak hozzá. A kongresszus után Beöthy László elnök megnyitotta az Országos Központi Hitelszö­vetkezet 39. évi rendes közgyűlését. Hang­súlyozta, hogy a felvidéki és kárpátaljai hi­telszövetkezetekkel megnagyobbodott hálózat élén az OKH a jövőben is eredményesebben fogja megoldani a neáváró feladatokat. Az elnöki megnyitó után a közgyűlés letárgyalta a; . multévi zárszámadásokat, intézkedett a nyereség felosztása iránt, megválasztotta az igazgatóság és a felügyelőbizottság új tag­jait, valamint az Országos Mezögzadasági Kamarába kiküldendő rendes- és póttagokat. A közgyűlés után a megjelentek közel ezer­terítékes közebéden vettek részt. Az ünnepi ebéden több felszólalás hangzott el. Értékesítő szövetkezetét alakítanak a gyümölcs­termelők Érsekújvárod r Érsekújvár, május 23. A napokban tar­tották második nagy értekezletüket a Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegye gyü­mölcstermelői Érsekújváron. Az értekezle­tet báró Majthényi József dr. alispán nyi­totta meg, aki ismertette a gyümölcsérté­kesítés ügyében a földművelésügyi minisz­tériumban folytatott tárgyalásait. Vitéz fjímonfay Ferenc vármegyei gazdasági fel­ügyelő a kiküldött bizottság javaslatát is­mertette s javasolva a gyümölcs-értékesítő Szövetkezet megalakítását. Bejelentette az előadó, hogy nagyobb mennyiségű _ gyü­mölcs exportálása biztosítottnak 'látszik és a fennmaradó gyümölcs értékesítése ipari feldolgozásra teljes mértékben bizto­sítva van. Mágócsi-Dietz Sándor dr. gya­korlati kérdésekre mutatott rá. Paksy István a diószegi konzervgyár képvisele­tében közölte a megjelentekkel, hogy a konzervgyár erőin felül minden mennyi­ségben fel fogja vásárolni a gyümölcsöt. 'Az értekezlet kimondotta a gyümölcster­melők értékesítő szövetkezetének megala­kítását. Gyüjtó'állomásul a Belohorszky- féle telepet fogják átalakítani, ahol a gyü­mölcs válogatása, exportra való csomago­lása és a hazai értékesítése fog lebonyo­lódni. Báró Majthényi József dr. alispán az értekezletet május 25-ére ismét össze­hívta, amikor budapesti tárgyalásairól is­mét beszámol. '(—) A német autóipar térhódítása Jugo­szláviában. Belgrádból jelentik: A német autó­ipar Jugoszláviában nagy térhódítást ért el. Ez különösen az utóbbi hároim év alatt volt jelentős. Jugoszlávia 1936-ben 457, 1936-ban 1596, 1937-tai 4636, és 1938-iban 60Si2 sze­mély- és teherautót vásárolt Németországtól. Ebben a számiban ninics benne a rengeteg- mo­torkerékpár és kerékpár, amelyeknek beho­zatala az autókét sokszorosan felülmúlta. 1988. éviben a Németországból importált autók értéke jóval meghaladta a százmillió dinárt. (—) A multhétesn emelkedett, a részvények kiszámított értéke. Az elmúlt tőzsdei héten a budapesti értéktőzsdén forgalomban lévő és jegyzett összes részvényeik kiszámított értéke 499.6 millió, pengő, a névértékek 96.2%-a. Végeredményben a® elmúlt héten az összes részvények kiszámított értéke az előző héttel szeműben 9.8 millió pengővel emelkedett. Eb­ből a nosztrifikált részvényekre esett 6.4 millió pengő. A Felvidéken megfizettetik a spekuláns exportőrökkel a salátatermeiőknek okozott károkat Budapest, május 23. Annak idején megírtuk, hogy az ősszel néhány anyaországbeli keres­kedő a felvidéki fcáposztatermelők rovására potom pénzen felvásárolta az értékesítési ne­hézségekkel küzdő gazdák káposztatermését és azt busás haszonnal értékesítette mindad­dig, míg a Hamza közibe nem lépett és tisz­tességes árak fizetésével meg nem szabadí­totta a termelőket a lelkiismeretlen kereske­dők kruzsorázásától. Hasonló eset ismétlődött meg a közelmúltban a saláta értékesítése kö­rül is. Mint ismeretes, a kis Alföld saláta­termésének a múltban a szudéta-német vidék, Cseh- és Morvaország volt jó piaca. Jelenleg az egyedüli átvevő Németország volt, ahová aránylag kismennyiségű saláta került kivi­telre. A felvidéki salátatermést nagyobbára azok az anyaországbeli cégek vásárolták fel, amelyeknek exportlehetőségük volt. Sajnálat­tal kell megállapítanunk, hogy néhány anyar országbeli kereskedő fantasztikus spekulációt bonyolított le. A saláta mázsájáért alig fizet­tek 3 pengőt s az árut 15 pengőért adták el a határon. Ebbe a spekulációba a Hanza nem tudott beleszólni, minthogy nem volt kiviteli lehetősége. Értesülésünk szerint a Külkeres­kedelmi Hivatal kötelezni fogja a spekuláns kereskedőiket, hogy a károsult termelőknek fizessék meg az árkülönbséget. A károsultak ebbeli igényeiket jelentsék be mielőbb a Kül­kereskedelmi Hivatal komáromi és érsekujvátri kirendeltségénél. A termelők és a becsületes kereskedelem érdeke egyaránt megkívánja^, hogy a lakosság szorult helyzetéit kihasználó spekuláns, uzsorás kereskedőket a jövőben zárják ki a kivitelből. (—) összeírják a Felvidéken az őstermelés körébe tartozó üzemekben és egyesületekben alkalmazottakat. A föktanívelésügyi mi­niszter 79.527/1969. szántó rendeleté értel­mében a városi és községi elöljáróságok (kör­jegyzőségek) kötelesek összeírni minden olyan alkalmazottat, aki a Magyar Szent Koroná­hoz visszacsatolt felvidéki területen a mező­gazdaság és erdei termelés, az állattenyésztés, a halászat, ketrt- és szöTőmivelés, a selymé- szet és méhészet körébe tartozó üzemben, vagy túlnyomórészt ezeknek ügyeit intéaő egyesületben teljesített szolgálata alapján az 1934 június 21-én kelt 117. számú csehszlovák törvénnyel módosított 1929 február 21-én kelt 26. számú csehszlovák törvény szerint az Ál­talános Nyugdíjintézetnél (Prága, Brünn, Po­zsony) vagy ennek valamely pótintézeténél nyugdíjra kötelezően biztosítva volt, illetve jelenleg biztosítva van, továbbá aki, vagy aki­nek hozzátartozója a jelzett törvény alapján járadékot (nyugdijat) élvez. Ki kell tölteni az összeíró ívet annak is, aki e tájékoztató felsorolásban közölt foglalkozású volt és az idézett törvény alapján már valamely szolgál­tatás (rokkantsági, aggkori, özvegyi, árva­járadék, szülői járadék, végkielégítés, kelen­gyesegély, stb.) iránti kérelmet nyújtott be, de igényjogoisuítsága még nem nyert megál­lapítást, továbbá annak is, aki már járadé­kot (nyugdíjat) élvez. Az Országos Mezőgaz­dasági Biztosító Intézet felhív minden érde­keltet, hogy ha az összeírási ívet idejében nem kapja mag, azt saját érdekében, kérje és az 1939 május 28-i állapotnak megfelelően pontosan kitöltve küldje vissza a városi, köz­ségi elöljárósághoz, illetve körjegyzőséghez. A városi és községi elöljáróságok (körjegyző­ségek) az összeírási íveket 1939 június 7-ig tartoznak az Országos Mezőgazdasági Bizto­sító Intézethez beküldeni. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE JÓLTARTOTT. Az értéktőzsde részvénypiacán az irányzat nyitástól zárlatig jól tartott. A forgalom szűk keretek között bonyolódott le. Az ár­folyameltérések nem lényegesek. Kőszén 2.50 pengővel drágult, Bauxit 1.75 pengővel ol­csóbbodott. A többi értékek árfolyameltoló­dása nem lényeges. A szilárdkamatozású ér­tékek piaca ma élénk volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Bé­késcsabai 4.75, Első Bp. malom 5.50, Hungá- ria-malom 17.—, Bauxit 161.—, Szentlőrinci 3.25, Cementia 80.—, Aszfalt 5.—, Kőszén 275.5, Nagybátonyi 40.5, Salgó 26.25, Uri- kányi 31.—, Csáky 6.—, Fegyver 24.75, Ganz 12.5, Acél 21.—, Győri vágón 17—, Rima 80.7, Guttmann; 6.25, Ofa 11.-—, Nasici. 72.5, Duna-Száva 7.—, Levante 0.2. Nova 11.—, Tröszt 47.5, Délcukor 72.5, Magyar cukor 70.75, Georgia 16.25, Dreher-Haggenm. 117—, Gschwindt 720.—, Polgári sör 89.—, Gyapjú­mosó 2.80, Goldberger 36.—, Magyar kender 12.4, Pamutipar 18.5, Szegedi tender 37—, Chinoin 8.—, Brassói 20.—, Gumi 43.1, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.10. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy Í00.—, BSzKRT kötv. A -6.25, 1910. évi főv. 4% 175—, 1914. évi főv. 4.5% 301.75, 1927. évi főv. 6% 82.—. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16—16.2(0, Belga 58.10 —58.70, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.75—344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland fo­rint 183.25—185.25, oseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek ki­vételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85—77.75, svéd kor. 82.25—33.15. _ Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.65— 185.25, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.26— 58.70, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15— 344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.475—83.175, Varsó 64.25—64.75, Zü­rich 77.05—77.75, Isztambul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, május 23. (Zárlat): Párizs 11.7534, London 20.77%, Newyork 443.75, Brüsszel 75.57%, Milánó 23.34, Amszterdam 268.10, Berlin 178, Stockholm 107.05, Oszló 1Ö4.40, Kopenhága 92.75, Szófia 5.40, Prága 15.25, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.16, Buenos Aires 102.50, Yokohama 121.37%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE GYENGÉN TARTOTT. A gabonatőzsde készárupiacának irányzata ma gyengém tartott. A búza- és a rozspiac üzlettelen volt, az árak nem változtak. 300 q sörárpa tartott áron kelt el. A zab 10 fillér­rel gyengült. A kukorioaforgalom 2550 q-t tett ki 5—15 fillérrel olcsóbb áron. — A ha­táridőspiacon lanyha irányzat mellett a jú­liusi kukorica 15, az augusztusi 17, a júniusi rozs 4 fillérrel olcsóbbodott. Rozs: júniusra 12.82,. 12.92, zárlat 12.84—12.85. Kukorica: májusra 16.65, 16.70, zárlat 16.66—16.68; jú­liusra 17.10, 17.05, 17.13, zárlat 17.08— 17.09; augusztusra 17.30, 17.26, zárlat 17.28 —17.29. Hivatalos jegyzéseik és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg'-os 19.90—20.15, 78 kg-os 20.10— 20.35, 79 kg-os 20.30—20.55, 80 kg-os 20.40— 20.65, fejérmegyei 77 kg-os 19.95—20.15, 78 kg-os 20.15—20.35 , 79 kg-os 20.35—20.55, 80 kg-os 20.45—20.65, felsőtiszai 77 kg-os 19.70 —20, 78 kg-os 19.90—20.20, 79 kg-os 20:10— 20.40, 80 kg-os 20.20—20.50, duna-tiszaközí 77 kg-os 19.70—19.95, 78 kg-os 19.90—20.15, 79 kg-os 20.10—20.35, 80 kg-os 20.20—20.45, dunántúli 77 kg-os 19.85—20.10, 78 kg-os 20.05—20.30, 79 kg-os 20.25—20.50, 80 kg-os 20.35—20.60. Rozs: pestvídóki 13.40—13.70, más származású 13.70—14. Takarmányárpa: elsőrendű 17—17.25. Sörárpa: kiváló 20,50—• 21.25, príma 19—19.50. Zab: elsőrendű 22.29 —22.50, középminőségű 22—22.10. Újkuko­rica: tiszántúli 16.40—16.65. Őrlemények: korpa 13.70—13.90, 8-as liszt 16.10—16.40. Árpa: 300 mm 20.85 Bpest par. Kukorica: 150 mm szatmári 16.60, 450 mm Szolnokon át 16.50, 150 mm Munkács 16.70, 150 mm Szolnokon át 16.40, 150 mm Hatvanon át 16.60, 450 mm Munkács 16.65, 300 mm Vésztő 16.62%, 150 mm Komárom 16.64, 150 mm tiszavidéki 16.40, 150 mm Sarkad 16.65 Bpest par. Muhar: 13 mm 23.—, 10 mm 23.— Bpest. Bíborhere: 15 mm 58.— Bpest par. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő’ felhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő’ árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő,,-, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús; comb 260 —320, vésés 168—280, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 120—160, eleje 100—150. Sertéshúst karaj 220—270, tarja, comb 168—208, oldalas, ( 128—168, zsírszaloinna 130—144, sertésháj 150 . —160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—• 500, fácán 1 dirb 200—250, fenyvesmadár 1. diib 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 180— 300, 1 kg (1-35—145), csirke, rántanivaló ! drb 130—300, 1 kg (180—240), ruca, hízott" 1 kg (130—160), lúd, hízott 1 kg (150—165), pujka, hízott 1 kg (100—135). Vágott: tyúk, la 1. kg (130—170), csirke, rántanivaló la 1 kg 220—450 (180—300), ruca, hízott 1 kg 150—200 (130—180), lúd, hízott 1 kg (135— 165), pujka (ISO). Tojás: Teatojás, válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (115—135), kosáráru (125—1-35), főző- és aprótojás dr.b 6—7, kg 125—135 (110—125). Halak: Ponty, élő 120—200, szelleteit 90—140, jegelt 100—< 160. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömb­ben (300), pasztőrözött (330), sovány tehén­túró (56—60). Szárazfó’zelék: Bab, fehér, aprószemű (32), borsó, hántolt, feles (26—■ 36), lencse, hazai (26—56). Zöldségfélék: Ve­gyes zöldség, zöldjével (11—14), kalarábé- drb 2—10 (8—24), vöröshagyma, érett, makói' 22—30 (18—26), zöldjével (1.8—10), fok­hagyma la 16—40 (6—16). Káposztafélék: Fejeskápos-zta, hollandi magról 40—50 (32— 40), kelkáposzta 26—40 (10—30), fejessalpte. 2—6 (1—3). Burgonya: Giiibaba lß—14 (9— 9.8) , nyári rózsa (9.8—10.6), őszi rózsa (8.5—■ 8.8) , Ella 9—11 (7.5—8), új 28—36 (22—28), fojtott 15—24 (12—16). Főzelékfélék: Főze­léktök (50—70), hónaposretek (2—10), zöld­paprika, apró (3—12), töltenivaló (8—30), zöldborsó, hazai 24—30 (18—22), szegfű­gomba (80—140), csiperkegomba (80^-160), spárga 20—140 (8—90, uborka, ecetesnek 60 —100 ( 60—75), paraj, tisztított 24—40 (24—■ 38), sóska, közöséges 30—40 (10—20. Gyü­mölcs; Cseresznye 46—120 (30—100), sza­móca 80—300 (70—200), egres 32—44 (24— 32). Déligyümölcs: Narancs, sárgaibélű 100— 130 (90—110), vörösbé'.ű 96—130 (90—110). Fűszer: Paprika, édes, nemes, csemege (400 —420), éde^ nemes (360—380), félédes, gu­lyás (320), i».ák, kék (144), bors (140), szegtfübors (66VÍ), japán rizs (66—68), Ka- rölin-rizs (92—102). + MAGPIAC: Köles,, fehéir 18—22, vörös 18—19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagy­szemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 22—22.50, kék mák 130—135, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18.50— 21, fehér szokványbab felsőmagyaror- szági 2825—28.75, muharmag 22—23.50, bük­köny szöszös 36—38, csillagfürt fehér lapos 12.50— 13, szárított répaszelet 9.50—10.50. + LISZTÁRAK: A budapesti lisztárjegyző­bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25— 38.25, Ogg 36.25—37.23, Og 36.25—37.25, Of 36.25—37.25, 2gg 35.50—36, 2g 35.50—36, 2f 35.50— 36, 4-es 33.50—34.50, 5-ös 31.50—32.75, 6-os 27.25—29.75, 7-es 19.50—21.50; rozsliszt: 0-ás 28.25—29.75, 01-es 25.50—26.75, 1-es 19.75—21.25, 2-es 17.75—19.26. 4- SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi ser­tésvásár összfelhajtása 915 darab'. Vásári állo­mányból angol hússertés 188 darab. Az irány­zat változatlan. Árak: I. szedett 98-—101, II. szedett 92—96, III. 82—90, I. öregsertés 84— 87, angol tőkesertés 96. ango! somkasertés I. 96, II. 84—92, exportzsír márkázott 149 fillér kilónként. + BORJUVÁSÁR. A mai ferencvárosi borjúvásárra felhajtottak 309 darab borjút. A forgalom közepes volt. Az árak áltálában 1—3 fillérrel gyengültek. Az elsőrendű- minősége­ket 96—97, a másodrendűeket 81—93, a- har- madrendűeket 71—79 füléres áron árusították. + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymariha 38 (31), növendék 1 (1), borjú 409 (409), juh 9 (9), gödölye 3 (3), bárány 20 (20), sertés­hús lehúzott 45 (45), szalonmás 28 ( 28), süldő 70 (70), malac 26 (26), marhazsiger 64 kg (64), sertészsiger 56 kg (56). Zárójelben az eladottak száma. Árak: csontoznivaló 40—66, növendtétkhús 80, borjú bőrben I. rendű 140—■ 150, H. 116—138, juh lekörözött II. 50—62, gödölye 110, bárány bőrben 8pi sertéshús le­húzott 120—132, szalonnáé 120—128,' süldő 110—128, malac 170, zsiradék 136, marha­zsiger 40, sertészsiger 70—80. A vásár kö­zepes volt.

Next

/
Thumbnails
Contents