Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-21 / 115. szám
1939 MÁJUS 21, VASÁRNAP_________________________TUsPIDEKI Í^GVARHIRME Háromszázezer tanyai lakos sorsát javítja meg Pest megye a tanyakérdés rendezésével Négy várost és 50 községet tanyakörzetek létesítésére szólított fel az alispán Pest vármegye vezetősége nagyjelentőségű elhatározásra jutott. Intézkedés történt a vármegye részéről a tanyai kérdés rendezése iránt és a vármegye területén egész sereg tanyaközpont fog létesülni, amely a lakosság közigazgatási ügyeit megfelelő gyorsasággal fogja a jövőben intézni... Az alispán felhívta Cegléd, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös városoka.t és 50 községet, hogy területükön tahyakörzeteket létesítsenek és minden tanyakörzetben jelöljenek ki tanya- központot olyképpen, hogy minden lakos lehetőleg 8—10 kilométeren belül megtalálhassa a maga központját. ? Minden olyan tanyakörzetben, ahol a na- 'gyobbs zárná lakosság megokolttá teszi, tisztviselői kirendeltséget kell szervezni, íhogy a közigazgatási szükségletek nagyrészét állandóan helyibenlakó szakképzett tisztviselők lássák el. Ott, ahol ez nem lehetséges, a csekélyebb jelentőségű közigazgatási tennivalók helyi elvégzésére tanyai esküdt, tyusztabiró vagy egyéb elnevezéssel olyan ihelybenlakó megbízható, alkalmas egyént kell alkalmazni, akinek tennivalója, összeírásokra, bejelentések végzésére és általában olyan kisebb közigazgatási ügyek intézésére szorítkozzék, amelyek a lakosságot megkímélik attól, hogy ilyen kisebb ügyekben is a messzebbeső hatóságot kelljen felkeresnie. Az anyakönywezetést és marhalevélkezelést a tanyaközpontokban a tanítók végzik. 'A város és község elöljárósága negyed- évenkint legalább egyszer tartozik bejárni a tanyákat és érkezését a lakosság tudomására kell hozni. Ott, ahol szükséges, tanyakörzeti orvosi állást kell szervezni, az orvos köteles hetenkint legalább egyezer kiszállni. Gondoskodni kell szülésznő alkalmazásáról, a húsvizsgálati teendők ellátásáról, temető létesítéséről. A tanya- körzetek távbeszélővel látandók elv A tanyai kÖzigSzgátást ‘ügy^Kelí megszervezni, hogy a felmerülő költségek pótadóemelést ne vonjanak maguk után. Gondoskodni kell az iskolánkívüli népművelőé megszervezéséről, tanyai gazdakörök alakításáról, istentiszteletek tartásáról, valláserkölcsi oktatásról, a tanyai közbiztonsági szolgálat hatályosabbá tételéről. A vármegye vezetősége az érdekes rendelet indokolásában rámutat arra, hogy a tanyavilág életszínvonalának emelése évtizedek óta megoldásra váró különleges magyar kérdés. Ismerteti ennek a problémának többszázéves múltját. A kültelki települések korlátozása fennállott a törökhódoltság alatt és után is. Ebben az időben a területek legnagyobb része a városók és községek tulajdonában volt. A tulajdonjogot az határozta meg, hogy kinek a jószágai, vagy melyik közület gulyái legelnek rajta, A népesség szaporodása azonban maga után vonta a földközösségi rendszer megszüntetését és az egyéni tulajdon kialakulását. Az új tulajdonosok kiköltözködtek a határba, ami kifejlesztette a tanyarendszert. Pest vármegyében a tanyarendszer főként a Kunság területén fejlődött ki. Darányi Ignác második földművelésügyi minisztersége alatt a Magyar Gazdaszövetség 1909-ben kezdte meg a tanyakérdés helyszíni tanulmányozását, de a világháború kitörése a megoldást megakadályozta. Azóta is többször foglalkoztak a kormányzatok ezzel a kérdéssel, bizottságok alakultak, adatokat gyűjtöttek, de érdemleges intézkedés mégsem történt. Az ország területén mintegy 700.000 ember, Pest vármegyében több, mint 300.000 ember él külterületen, tanyákon a legmostohább társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok között. A tanyai lakosság elhagyatottsága nagyrészben társadalmi és gazdasági kérdés ugyan, de ennek elbírálásánál nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a tanyai lakosság száz százalékig magyar anyanyelvű. Ennélfogva e kérdés megoldása a legfontosabb feladatok közé tartozik, A legérezhetőbb hiánya a tanyai településeknek az, hogy nincsenek járható -utak, nincs rendszeres posta, távíró és távbeszélő szolgálata, nincsenek piacok, nehéz a termények értékesítése, nincsenek legelők, erdőik, fásított területek, hiányos a közegészségügyi szolgálat nincs állategészségügyi szolgálat. A kulturális viszonyok mély színvonalon állanak, hiányos az iskolánkívüli népművelés, nincsenek rendszeres istentiszteletek, vallásoktatás, nincs külterületi 'közigazgatási szerv. Állandó / panasza a tanyai népnek, hogy a községi jövedelmeket a belterületi szükségletekre fordítják és így a tanyai nép szolgáltatásait a belterületi lakosság a maga javára elvonja. Szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik az összeírások teljesítése, a különböző adatok nyilvántartása, a gyámügyi és gyermekvédelmi felügyelet, a különböző rendszabályok foganatosítása. Nincs meg a kapcsolat a községi hatóság és a távoli tanyai lakosság között, emiatt a tanyai nép hatósági támasz nélkül áll, a hatóság pedig nem ismeri annak viszonyait, törekvéseit, szükségleteit. A sokféle tennivaló úgyszólván a kormányzat valamennyi ágára feladatot ró, a kezdeményezésnek azonban a közigazgatástól kell kiindulnia. Kapható a Stádium könyvkiadóváHalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Ura kemény kötésben 1,80 MOST JELENT MESS i^——■—I POLITIKAI SZEHZáCIÓI UIRGI1I0 GAYDA leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe?, Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- toma Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elismerni, hogy a Szuezi-csatoma Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszországnak a „londoni titkos szerződésiben biztosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impé- rium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... i ^KÖZGAZDASÁG f A SZÁMOK BESZÉLNEK (p. z.) „A gazdasági élet nyugodt menete nem csupán gazdasági tényezők kényszerítő súlyán múlik, hanem legalább olyan mértékben, sőt talán még sokkal inkább azon, hogy az emberek a tényeket miként Ítélik meg” — állítja Varga István dr. a „Közgazdasági kérdések lélektani értelmezése” című tanulmányában, amelyben többek között számtalan vonatkozást állapít meg a közgazdasági élet és a pszichológia tudománya között. Hogy tételében mennyire igaza van, azt talán, sohasem volt módunkban annyira kézenfekvőén tapasztalni, miint éppen most, a magyar gazdasági élet átépítésének, átállításának küszöbén és különösképpen a jelenlegi választási küzdelem idején. Az ellenzék és annak féktelen, az igazságtól mesz- sze elkanyarodó agitációs munkáját támogató liberális zsidó sajtó burkoltan vagy leplezetlenül napról-napra a bizalmatlanság és kétkedés magvát igyekszik elhinteni a magyar gazdasági élet jelene és várható alakulása tekintetében, olcsó frázispuffogtatással, a tények elferdítésével s az azokra való helytelen utalással, valamint — a jövőt illetően — a gazdasági élet jelenségeiből levont helytelen konzekvenciák megállapításával. Ami gazdasági életünkre kedvező fényt vet, bizalmat adhat a jövőre nézve, azt az ellenzéket a sajtó hasábjain a legritkább esetben találhatjuk meg, legfeljebb a „célnak1* megfelelően eldugva, szürke hírecskében. Ezzel szemben, ami csak átmenetileg is kedvezőtlen, vagy amiből kedvezőtlen következtetések vonhatók le, azt tele torokkal harsogják, hasábos cikkekben tálalják fel a gyanútlan olvasónak s így lassan, de biztosan folyik a lélekmérgezés, egy olyan légkör megteremtése, amely minden egyébre alkalmas, csak nem bizalomkeltésre és főképpen nem vállalkozó szellemre és alkotó munkára, holott vitathatatlan, hogy a magyar gazdasági életnek a keresztény nemzeti alapokra való fektetésére irányuló törekvésben mindkettőre elengedhetetlenül szükség van. Ez az aknamunka — mért' egyébnek nem nevezhető — nem érné el célját ^ és nem lenne olyan veszélyes, 'ha a keresztény magyar társadalom minden tagja a gazdasági élet jelenségeit illetően értékálló ítéletalkotási képességgel bírna. Sajnos azonban a gazdasági előképzettség hiányában önálló ítélőképességgel nem rendelkező széles rétegek gazdaságig életünk jelenségeinek megítélésében teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a magyar gazdaságelfenes erő bűnös propagandájának. Egyebet sem ha'lunk hónapok óta, mint a gazdasági életünkben mutatkozó szakadás jeleiről; hogy ipari termelésünk süllyedőben van,‘hogy az ország fogyasztása csökken, hogy külkereskedelmünk vissza- hanyatlik, mert a külföld bojkottál bennünket s nem nehéz kitalálni, mindez miért van: a zsidótörvény miatt — mondják. A célt megértjük, világos: megtorpedózni, diszkreditálni a gazdaságpolitikai irányzatunkban uralkodó gonioiat Következetes érvényrejuttabását, bebizonyítani azt, hogy a magyar etem által képviselt keresztény erköi’si felfogásnak a gazdasági életben történő érvényesítése milyen „óriási veszedelmet” rejt magában. Azt azonban elfelejtik megmondani, hogy nem a keresztény magyarságra, hanem azokra, akiknek -gazdasági egyeduralmának megtöréséről és az őt megillető helyre való méltányos leszorításáról van szó. És ez az eléggé el nem ítélhető, az ország gazdasági érdekeit alapjában megtámadó propaganda akkor sem riad vissza ez-ektől a bűnös eszközöktől, amikor állításait gazdaságstatisztikai adatok egész serege cáfolja meg. De lássuk csak. Űzik ezt a propagandát akkor, amikor — és itt hivatkoznunk kell Kunder miniszter beszédére — a statisztikai adatokból megállapíthatóan az év első negyedében munkáslétszámunk 17 százalékkal, ipari termelésünk pedig 21 százalékkal emelkedett, amikor ipari szénfogyasztásunk 22 százalékkal, ipari áramfogyasztásunk 13 százalékkal, nehézipari termelésünk egy egy év alatt 30 százalékkal, textilipari termelésünk 34 százalékkal növekedett. De mehetünk tovább is. Vájjon az ellenzék és a zsidó liberális sajtó állításait támasztják-e alá- csak az elmúlt héten közölt gazdaság-statisztikai adatok? Lássuk; Első négyhónapi külkereskedelmi forgalmunk 30.4 millió pengős kiviteli többlettel zárult, amely mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy ugyanez idő alatt nagymértékben emelkedett a vörösréz, a nyers és ócskavas, a koksz, a fűrészelt fa és a kikészített prémlbőr behozatala. Vagy mehetünk tovább is: Áprilisban emelkedett takarékbetétállományunk, kevesebb váltót óvatoltak, csökkent a fizetésképtelenségek száma, valamint a bennük szereplő passzívák összege. Avagy nézzük multévi széntermelésünk adatait, melyekből kitűnik, hogy tavalyi széntermelésünk a legutóbbi békeév adatait véve tekintetbe, az akkori termelést 230 ezer vagónnal múlja felül. És végül még csak arra mutatok rá, hogy a fogyasztási adó alá eső cikkek forgalma az elmúlt 8 hónap alatt a cukornál 220 ezer mázsával, a sörfogyasztás 59.887 hektoliterrel, a köny- nyű benziné 11.507 q-val, a nehéz benziné 17.141 q-val, a motalkóval kevert benziné 56.234 q-val, a petróleumfogyasztás 51.858 mázsával emelkedett stb. Nos, ezek az adatok nem vallanak a nemzeti termelés csökkenésére, a fogyasztás visszaesésére^ külkereskedelmünk lanyhulására, hanem igenis bizonyítják azt, hogy gazdasági életünk a magyar gazdaságellenes erők törekvései és összefogása ellenére, az első zsidótörvény végrehajtása ée a második megszavazása ellenére olyan ellenálló és életképességről tett tanúságot, amely hitet, bizalmat és kitartást ad a jövőhöz. Vannak körök, akiknek ez nem tetszik, s e számadatokról nem átallják megállapítani, hogy hamisak, szemfényvesztésre valók. Ezt vágta szemembe egy liberális gazdasági bölcs. Ezekkel szemben már nem a közvéleménynek van tennivalója, hanem a bíróságnak, még pedig sürgősen, hogy egyszer már vége szakadjon annak a bűnös propagandának, amely itt folyik, amely nézetem szerint nem kevésbé ártalmas a hazaárulásnál. És itt ismét utalnom kell cikkem elején közölt idézetre, mely szerint a gazdasági élet nyugodt menet« nem csupán a gazdasági tényezők kényszerítő súlyán múlik, hanem ' legalább olyan mértékben, sőt talán még inkább azon, hogy az emberek a. tényeket miként ítélik meg. Hangsúlyoznom kell tehát, hogy elsődleges fontossággal bír a való tényeknek a köztudatba való átvitele ést képzettségük hiányában gazdaságiag kel-, lőleg nem tájékozott közvéleményünk felvilágosítása a tények értékelése és az ezekből levonható következtetések tekintetében, mert törhetetlen hitre, bizalomra, kitartásra és nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz a munkához, amely a magyar gazdasági életben a közeljövőben elvégzésre vár, míg sikerül maradéktalanul érvényre juttatni gazdaságpolitikánk uralkodó gondolatát s biztosítani a magyar elem által képviselt keresztény erkölcsi felfogás számára gazdasági életünkben az őt megillető helyet. Senki sem ringatja magát illúziókban. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hagy gazdasági életünkben a teljes őrségváltás, mezőgazdasági termelésünknek az előkészületben lévő birtokpólitikaí kérdés, sek megoldása folytán szükségessé váló átállítása nem fog minden zavaró momentum nélkül lefolyni. Itt csak arra utalok, hogy a világháború és az azt követő bői-- sevizmus alatt nemcsak ipari, de mezőgazdasági termelésünk is olyan megrázkódtatásokon ment keresztül, a termelés úgy felborult, olyan káosz lett úrrá, hogy hónapokig színét sem lehetett látni a legfontosabb közszükségleti cikkeknek sems ugyebár, az ország ezt is kibírta. Nos, ilyen súlyos következményektől nem kell tartanunk. Aki kezében papírral ég ceruzával számol, az nem js tart ilyesmitől, bár ismerve a közhangulatot, nyugodtan állíthatom, hogy a cél élérése érdekében keresztény társadalmunk a legsúlyosabb áldozathozataltól sem riad vissza. (—) Uj keresztény pénzintézet alakul Ungvárott. Tudósítónk jelentése szerint Unigvárott Korláth Endre dr. főispán, Szvó- boda Ferenc apostoli kormányzó, Peltsárszky Imre dr. polgármester, Ilniczky Sándor nagyprépost-kanonok, Nyomárkay Sándor ref. egyházmegyei gondnok és Molnár Sándoor bankigazgató kezdeményezésére 200 ezer pengő alaptőkével új keresztény pénzintézet alakul. Az új pénzintézet részvényeinek névértéke 10 pengő. Az alapításra vonatkozó felhívást már közzétették s a jelek arra vallanak, hogy a pénzintézet megalakítása sikerrel fog járni. (—) Vámhivatalok és vámbemondóőnsök a magyar-szlovák határ mentén. A magyarszlovák határ mentén 13 fővámhivatal, egy mellékvámhivatal és két vámbemondóőrs működik. Fővámhivatal Uszoron, Szeracen, Ga- lántán, Komjátön, Léván, Losoncon, Rimaszombatban, Jolsván, Kuntapolcán, Rozsnyón, Kassán, Legenye-Alsómihályin és Ungvárott van. Egeg-Szalatnyán mellékvámhivatal, Ve- refbélyen és Ferenctelepen vámlbeimandóőrl működik.