Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-21 / 115. szám
10 TEBÖIDtfa •_MmVar-hibme 1939 MÁJUS 21, VASÁRNAP — most csak a nyelvük az, ami élesen elválasztja őket egymástól. Itt nincsenek súrlódások. Egymással nem érintkeznek, kikerülik egymást és hallgatnak arról, ami mindkettőjüket izgatja. Figyelik néha egymás arcát, arról akarnak leolvasni egy hírt, egy jelet, vagy a végzetet. A beszélgetéseik azonban olyan semmitmondóan problémátlanok, mintha egy nyelvkönyvben társalognának. Várna, Konstantinápoly, a nyerskoszt, a tavalyi utazás — ezek a témák. Nekik Belgrad —nekem Nándorfehérvár... Én egy kis kerülőúton Erdélybe megyek. Járatlanabb vagyok ezen a vidéken, mint ők — ők két-három éves emlékeik nyomán mennek —, az én emlékeim itt hét-nyolc évszázadra nyúlnak vissza. Belgrad nekik csak egy unalmas kis város, amit nem érdemes megnézni. Nekem — Nándorfehérvár. De ezt, ami ebben a régi névben van, azt nem tudom megmagyarázni itt senkinek. Ebben az átokvölgyben mi emlékezünk. úgy látszik, egyedül. Mi az emlékezés virtuózai vagyunk. Elég egyet-kettőt szippantanunk a Dunavíz pocsolya-szagából, máris sorsfolyóról, a Buda, jMohács, Nándornál elfutó nagy honfikönnyről fantáziáink és új, ragyogóbb Dunavölgyét álmodunk. An eh io... álmodtam én is. Ma már irigylem azokat, akiknek nincsenek emlékeik, akik elfelejtik az álmaikat. A szerbeket. Azokat, akiknek volt bátorságuk új fejezetet kezdeni. Mohács alatt bevonják felségjelvényünket is: a hajó orráról eltűnik a magyar lobogó. Egy kistermetű, zömök hajós húzza be. Néma csendben figyeljük a zászlóváltást. Az utasoknak ez annyit jelent hogy az egyik országból észrevétlenül átsiklunk egy másik országba a Duna szabad hátán, mely nem tűr határt, mely egy világ maga s sötét, haragos pántjával összekapcsol népeket, országokat, tájakat. Nekem többet jelentett. Búcsú volt és mégsem elválás. Búcsú egy jeltől, melyet nem láthatok többé a hajó orrában s ha elhagyom a szabad Dunát, nem fogok látni nagyon sokáig. De körülöttünk az örök egyforma parton nem változott semmi. A tájtól még nem búcsúzom. A döbbent csendben, amelyet talán csak az én meg- illetődésem emel ilyen ünnepélyessé, arra gondolok, hogy most hagytam el azt a földet, amit a magyarnak szállásul, országul kiszabtak. Itt kezdődik tehát a magyarság szélesebb hazája, ahol szórvány-vándor életet él, Ochridától Árváig é3 a feketetengeri Balcictól Bécsig, Prágáig. Sokáig utazhatok még keletre s mindig magyarokkal fogok találkozni, mindig ritkábban, mindig szétszórtabban, olyan magyarokkal, akik magukévá tették már egy idegen állam nyelvét, ismerik erkölcsét és szokásait, magyarságuk elmélyült és gazdagodott. Kisebbségi magyarok és szórvány-magyarok: egyedül vannak, de ez az egyedüllét mintha csak meg- edzené magyarságukat. Rájuk gondolok, mikor az idegen zászló felröppen az árbocra. Hangversenyek és ünnepségek a szlovákiai Magyar Házak javára A szlovákiai Magyar Házak mozgalma javára a ínyár folyamán is nagyszabású ünnepi eseményeket, hangversenyeket, stb. készítenek elő. A Turul Bajtársi Szövetség, Jaross Andor felvidéki miniszter, a Turul patró- nusa és Esterházy János gróf, a szlovákiai magyarság vezetője védnökségével június 13-án a margitszigeti szabadtéri színpadon díszhangversenyt rendez a szlovákiai Magyar Házak javára. A díszhangverseny műsorán többek között szerepel a Turul szavalókórusa, a középiskolai énekkarokból összeállított „Éneklő Ifjúság”, előadásra kerül Kodály Psalmus Hunga- ricus-a, a Turul-zenekar és a fővárosi Énekkar. A díszhangverseny legérdekesebb eseménye ifj. Rajter Lajos: Pozsonyi majálisának szabadtéri bemutatója lesz, az Operaház teljes balettkarának felléptével. A díszhangversenyt ' bezáró pozsonyi majális után a Szabadtéri színpad büffé- helyiségeiben a Turul-ifjak „Pozsonyi juniális”-t rendeznek, reggelig tartó tánccal. Augusztus 19-én, a szentistvánheti ünnepségek keretében, a Nemzeti Kultúr- egyesület védnökségével kerti ünnepély lesz az állatkerti vendéglő nyári helyiségeiben, a szlovákiai Magyar Házak javára. A kerti ünnepség változatos programjával az Állatkertbe vonzza a Szent István napra fellátogató vidékiek nagyobb tömegeit. A kerti ünnepség programján főleg ének- és zeneszámok szerepelnek s ezek során elsősorban a felvidéki magyar népdalköltés jut szóhoz. Szeptember folyamán a Zólyomiak Köre nagyszabású „Petrogally Oszkár-emlék- estet” rendez a szlovákiai Magyar Házak mozgalom javára. . ui testvérközségek Salgótarján városa pénteki közgyűlésén elhatározta, hogy a kárpátaljai Akmaszlcu- ,tinát és Tiszaf ehér egyházát szerető gondoskodásába fogadja. Ennek megteremtésére városi küldöttség utazik a községekbe. Gyula város képviselőtestülete testvér- községekül fogadta Gerjés, Husztköz és Alsószeilistye kárpátaljai kisközségeket, ,m.ajd 200 pengőt szavazott meg a Felvidéki Magyar Ház céljaira. HANNIBAL KALANDJAI .«r cefrsi^HT test v/Amtj Ktsenve» tOir/OM A M jrenvAH o- <A, ,-h, r.,.’. i í V-. V* ••• 11" .• ' * ‘ ^ yi- J .. ; ‘é JJ Tökéletes „svung", tökéletes eredmény Asztali tennisz Afrikában
