Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

TEHHDEta -i^G^AR'HIRMß 1939 MÁJUS 21, VASÁRNAP TELEKI PAL GRÓF MINISZTERELNÖK ÜNNEPI BESZEDET MOND A KATOLIKUS KONGRESSZUS NAGYGYŰLÉSÉN A VIGADÓBAN. JOBBRÓL SERÉDI JUSZ­TINIAN BÍBOROS HERCHGPRfMÁS, GRÓF ZICHY JÁNOS ÉS HUSZAR KÁROLY zsarnokság túltengése, a másik oldalon, az egyéni szabadságnak a korlátlansága aprózta fel az emberiség energiáját. És ebben a nagy emberi tragédiában az is­teni Gondviselés az emberek részére a vallást nyújtotta támaszul, mert a barbár népekre a művelődés, a civilizáció egyedül hatás nélkül marad. A magyar történelem és a világtörténelem politikai tanulságai mind erősebbé teszik annak a tudatát, hogy a magyar nemzet fennmaradásának oka abban állott, hogy Szent István király a magyarságot a Nyugat és nem a Kelet eszmeáramlatába, vagyis az egyéni szabadság fenntartá­sába, nem pedig a zsarnokságot képviselő bi?antinikus irányzatba állította be és a magyar nemzet alapvető törvényeit úgy rakta le ő is, nem különben a többi ár­pádházi királyok és a nevelésükből kiala­kított magyar politikusok, hogy soha nem engedték úrrá lenni a zsarnokságot a magyar nemzet felett, mert tudták, hogy ha egy alapjában mégis csak asiata turáni faj az egyéniségét a zsarnokság következtében elveszti, akkor elpusztul, mert a magyar részére olyan a szabadság, mint az oxigén. Annak hiányában elerőt- lenedik és mások zsákmányává válik. Ne felejtsük azt, hogy a magyar szabadság érzetének megnemesülése a vallás által történhetett csak meg és ne feledjük, hogy a vallás azon a földön csak az egy­ház keretében nyilvánulhat meg. Magyarországon a katolicizmus képvi­seli a Szent István-féle állameszmét, amely a különböző fajok, különböző eszmeáram­latok egységesítésében és minden egysége­sítésben az Isten országának kerekesét tűzte ki céljául. Hogy a mai korban Szent 'István gondolatát a társadalomban és áz ‘egyházban elődeinkhez méltóan tudjuk a 'szabadságnak elérésében munkálni, követ- lyek szorsan ugyanazok, mint a katolikus lyek szorosan ugyanazok, mint ai katolikus egyház tanításai. Nekünk hinnünk, remélnünk és szeretnünk kell, mert enélkül a magyar államot fenntar­tani nem tudjuk. A mai Magyarország olyan áramlatok között van, mint volt a magyarság Szent István idejében. És ha akkor találkozott és adott az Ur Isten a magyaroknak kiválasztott vércégéből erős- kezű, de magyar azabadságérzettől átita­tott erejű vezért, .adni fog mindig és új- 'ból ilyent a mdgyarakndk, ha követjük Krisztus Urunk tanítását; ha hiszünk, 'remélünk és szeretünk. A hercegprímás zárószavai Szüllő Géza nagy tetszéssel fogadott beszéde után Serédi Jusztinián bíboros hercegprimás mondott záróbeszédet. Utalt arra, hogy a katolikus nagygyű­lésen hngsúlyoztuk azt, hogy a mai nem- ketkbzi bizonytalanságban ezeréves ma­gyar hazánkat a második ezerévre is, 'mint keresztény államot iparkodunk újjá­építeni Szent István szellemében, hogy ezzel más nemzeteknek is követendő példát adjunk. — Szociális alapon építhetjük újjá a ke­resztény Magyarországot, hogy az időálló legyen. Magyarország és az apostoli szent­szék ezer éiven keresztül összetartozott. Össze kell tartoznia ezután is, mert a ma­gyarság a kereszténységtől elválaszthatat­lan. A keresztény Magyarország újjáépíté­sének a tudatlanság és a vallástalanság a A Katolikus Nagygyűlés első napján a bíboros-hercegprímás hódoló táviratot in­tézett a fővárosba egybesereglett katoliku­sok nevében Magyarország kormányzójá­hoz, akitől szombaton délután az alábbi választávirat érkezett: „Magyarország kormányzója Serédi Jusztinián biboros-hercegprímás úr őemi­nenciájának, Budapest. — A hazafias sür­Párizs, május 20. Halifax lord angol kül­ügyminiszter szombaton délután fél 4 órakor megérkezett Párizsba. Majszki londoni szov- jetorosz nagykövet már reggel 9 órakor a francia fővárosba érkezett. Szombaton délelőtt államtanács volt Párizsban. Az államtanács, amely 10 órától %1-ig tar­tott, kilenc rendelettörvényt fogadott el. Ez­után kerjilt sor Bonnet külügyminiszter rész­letes beszámolójára, amely kitért valamennyi időszerű kérdésre, különösen a francia-angol- szovjetorosz tárgyalások kapcsán felmerült problémákra. Az államtanács ezzel kapcsola­tosan előkészítette a francia államférfiaknak Halifax lord angol külügyminiszterrel foly­tatandó délutáni tanácskozását. Délután megkezdődtek az angol-francia tanácskozások, amelyeken angol részről lord Halifax, Sir Eric Phipps párizsi angol nagykövet és Strang, az angol külügyi hivatal jogi tanács­adója, francia részről Daladier miniszterelnök, Bonnet külügyminsizter, Leger, a külügymi­nisztérium állandó államtitkára és Char- veriat, a külügyminisztérium politikai osztá­lyának vezetője vett részt. Az esti érákban legnagyobb ellensége. Ezek ellen kell te­hát elsősorban küzdenünk és elő kell mozdítanunk a hitszerű életet, amely biz­tosnak mutatja majd a jövőt. A hercegprimás végül köszönetét mon­dott mindazoknak, akik közreműködésük­kel a katolikus nagygyűlés sikerét elő­mozdították. Külön kiemelte az üléseken megjelenteket és azok közül is azokat, aakJk nemrég kerültek vissza a nemzethez. A hercegprimás zárószavai után a közönség elénekelte a Himnuszt, majd térdenállva fogadta a hercegprimás főpásztori ál­dását. gönyért, melyet a 28. Országos Katolikus Nagygyűlésre egybegyült hívek nevében Eminenciád Hozzám intézett, meleg köszö- netemet fejezem ki és őszintén kívánom, hogy a hitélet fejlesztése és a keresztény életfelfogás elmélyítése érdekében végzett közérdekű munkálkodásukat minél na­gyobb siker kísérje. Horthy.” Daladier miniszterelnök vacsorát adott Halifax tiszteletére, amelynek befejeztével tovább foly­tatják a megbeszéléseket. A késő esti tanács­kozásokon — amelyek lapunk zártakor még tartanak — hír szerint résztvesz Majszki londoni orosz nagykövet is. Bonnet külügyminiszter este 10 órakor uta­zott el Párizsból, hogy résztvegyen a nép- szövetségi ülésen. Cfano gróf tanácskozása az angol nagykövettel London, május 20. Sir Percy Loraine ró­mai angol nagykövet pénteken fél óra hosz­szat tanácskozott Ciano gróf olasz külügy­miniszterrel, akit a .Times értesülése szerint tájékoztatott földközitengeri kérdéseket is szóbahozott. földközi-tengeri kérdéseket is szóbahozott. A Times szerint szó voLt ez alkalommal a spanyolországi olasz önkéntesek elszállításá­ról is. A kormányzó válasza a nagygyűlés üdvözlésére Megkezdődtek Párizsban a francia- angol tanácskozások Uj vezetőséget választott az Egyesült Párt tornai és jászói szervezete Kassa, május 20. Az Egyesült M.^Párt kassai kerületi főtitkársága a szepsi járás­hoz- tartozó Tornán,- Debrödön és Jászán tisztújító értekezletet rendezett, amelyen a kassai kerület vezetősége részéről résztvetb Schell Péter báró vármegyei elnök, Wirth Gyula országos kerületi pártigazgtaó, Gru- setzky Ferenc kerületi főtitkár és Sinály Béla, a szepsi járás titkára. Tornán Köteles Péter elnök nyitotta meg az értekezletet, majd utána Fingerlosz János üv. elnök mondott lelkesítő szavakat. A kassai kerület vezető­ségének üdvözletét Grusetzky Ferenc kér. fő­titkár tolmácsolta, aki hosszabb beszédében dicsérőleg emlékezett meg azokról a tornai tagokról, akik az elmúlt húsz év alatt példát mutattak a többieknek az igazi magyar nem- zethüségre. Schell Péter báró megemlítette, hogy a cseh uralom alatt mint a gazdák egyesületé­nek elnöke dolgozott a magyarságért. A fel- szabadulás után az Egyesült Pártnak — mondotta — még nagy feladatai vannak, valósággal történelmi hivatása van. Nem sza­bad külön felvidéki és külön anyaországbeli problémákat felvetni s az átkos magyar visz- szavonást ki kell küszöbölni. A nagy lelkese­déssel fogadott beszéd után megválasztották a pártszervezet tisztikarát. A tisztikar a kö­vetkező: Elnök: Köteles Péter, ügyvezető el­nök: Fingerlosz János, alelhök: Hoder- marszky Mihály, Bohács Géza, titkár: Juhász Péter, jegyző: Babarcaik Sándor, pénztárosi Bartók Ferenc. A választás után Wirth Gyula hangoztatta az összetartás fontosságát s ismertette a kormány reformterveit, majd felhívta a tornai iparosokat és kereskedőket, hogy alakítsák meg az iparos és kereskedő szakosztályt. A kassai vezetők második állomása Debröd volt. Itt Somody József elnöki megnyitója éj a kiküldöttek beszámolója után az értekezlet a következő új vezetőséget választotta meg: elnök: Somod! József, üv. elnök: id. Szabó József, alelnök: Szepesi János, Molnár An- tál, Meleg János, titkár: Dunajszky István, jegyző: Dunajszky Ferenc, pénztáros: id. So« modi Lajos. Jászán Mácza Ödön elnök megnyitója a Grusetzky Ferenc és Schell Péter báró fejte­getései után egyhangúlag a következőket állí­tották a szervezet élére: elnök: Mácza Ödön, társelnök: Nagy Lajos, üy. elnök: Tóth Fe­renc, alelnök: Radóczy István, titkár: Blihá József, jegyző: Turóczy József, pénztárosi Turóczy János. Wirth Gyula az iparosok és kereskedők szervezkedésének szükségéről beszélt s végül az értekezlet a Himnusz eléneklésével ért véget. FELVIDÉKI Bf 1 Magyar hírlap Szerkesztő Bég és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt K, ^ TeleloaszSa; 144-400

Next

/
Thumbnails
Contents