Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-20 / 114. szám
Előfizetés, ár évente 36,— P, félévré 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Józset-körút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 Chamberlain kijelentette az alsóházban: sok olyan engedmény van, amelyet meg Az angol miniszterelnök beismerte, hogy nehozen áthatolható fal van a brit és az orosz kormány között — Svédország, Norvégia és Finnország nem érzi magát fenyegetve Németországtól és nem köt megnemtámadási szerződéseket Berlinben héttőn aláírják a német-olasz szövetségi szerződést a Katolikus seregszemlén A magyar katolicizmus immár & huszonnyolcadik nagygyűlésére toborozta össze híveit az ország fővárosában. A katolikus nagygyűlések évről-évre megújuló seregszemlék. De mennyire különböznek ezek a mostanában annyira gyakori politikai és katonai jellegű seregszemléktől! Ezeken pompásan fegyelmezett, ragyogó egyenruhába öltözött, csillogó fegyverekkel fölszerelt hadseregek dübörgő lépéssel vonulnak el az állam- íatalom legfőbb képviselője előtt. A modern haditechnika minden csodája, ágyúkolosszusok, aknavető - szörnyetegek, tank-monstrumok reszkettetek meg a földet, a levegőben pedig hatalmas bom- bavető gépek raja röpköd, egészen besötétítik az égboltozatot. Fegyverben áll a világ és megszokta az ilyenfajta seregszemléket. De vannak egyéb fajtájú seregszemlék is templomi zászlók, keresztek alatt, énekszóval ajkukon, a szeretet igéivel szívükben vonulnak fel a hívők ezrei és tízezrei Krisztus király elé, hogy bemutassák hódolatukat annak, aki a felebaráti szeretet, minden embertársunknak szeretetét hirdette a legfőbb parancsnak és aki századokra ható szóval jelentette ki, hogy aki kardot ránt, kard által kell elvesznie. Lehetetlen erre az ellentétre nem gondolnunk most, amikor egy világkrizis szörnyű lelki súlya nehezedik az emberiségre, különösképpen a homo europeusra, amely elsőnek fogadta magába a keresztény kultúrát és századokon át zászlóvivője annak. A Christiana respublicatól kiindulva sok kataklizmán, sorsfordulaton keresztül vezetett az emberiség útja a huszadik századba, amelynek retténtő válságában már jó ideje felhangzott az európai ‘kultúra pusztulásáról, végleges sírbahanyatlásáról szóló sötét jóslat. Anyagi és szellemi értékek egész sora pusztult el már a szörnyű viharokban, hatalmasságok, alkotások, eszmék, amelyeket a kortársak időtállónak, az örökkévalóság számára szólónak gondoltak, nyomtalanul eltűntek. De a szentírási szavak érvényessége ma is vitán felüli: Ég és föld elmúlnak, az én igéim azonban el nem múlnak. Krisztus király él, Uralkodik, parancsol. A tömegek vágyó hittel kapcsolódnak á krisztusi tanítás szellemébe. Mennél súlyosabb a válság, mennél kilátástala- nabbnak, reménytelenebbnek látszik a közeljövő, annál mélységesebb a vágya-, kozás az isteni léleknek embertformáló hatalma iránt. Világerő rejlik most is a krisztusi tanításban és ha Szent Péter utódjának szava ma nem is olyan mértékben hat, mint a Christiana republca ban, hogy Canossára kényszerítse a dacoló földi hatalmasságot, mégis urbi et orbi hangzik, amit apostoli székéről hirdet és utat talál a népeknek és a nemzetek sorsát irányítóknak szívéhez és értelméhez. A katolikus nagygyűlés a katolikus magyar hívőtömegek felvonulása és meghódolása Krisztus király előtt. De nem egyszerű vallásos aktus, azon túl- menőleg politikum, még pedig a szó legnemesebb értelmében. Szembenézés mindazokkal a kérdésekkel, amiket a ma ezerszámra vet a küszködő ember elé. London, május 19. Az alsőház tegnapi ülésében Chamberlain miniszterelnök írásbeli választ adott egy interpellációra, amelyben az interpelláló képviselő azt kérdezte, hogy hajlandó-e acz angol kormány a Németország és Lengyelország közötti jó kapcsolatok megteremtésében segíteni, hogy ezáltal a két ország között támadt viszályt békésen megoldhassák. London, május 19. Feszült légkörben indult meg az alsóház pénteki külügyi vitája. Az előkelő idegenek karzatán a belga és a lengyel nagykövet, a diplomáciai kar több tagja és az angol domíniumok főbiztosai hallgatták a vitát. Lloyd-George, aki a vitát megnyitotta, előrebocsátotta, hogy megjegyzései csak tájékozódó célúak, kerülni akarja az élesebb vitát most, amidőn néhány nap, sőt talán néhány óra múlva Anglia, Francia- ország és Oroszország sorsdöntő határozatokat hozhatnak. A tengelyhatalmak — úgymond — lázas tevékenységet fejtenek ki, haderőket és határerődöket szemlélnek meg az Északi-tengertől Líbiáig; nagyfontosságú harcászati pontokat szereztek meg maguknak Cseh-SzlováChamberlain miniszterelnök, akit a kormánytámogató pártok lelkes éljenzéssel fogadtak, kijelentette, hogy szívesebben tartózkodott volna külpolitikai beszéd tartásától a mai aggodalomtól és bizalmatlanságtól túlfeszített időben, amidőn minA lelki élet mindig egyforma kérdésein kívül szembenézés az erkölcsi, gazdasági, nemzeti élet minden fontos kérdésével. Programot ad a katolikus nagygyűlés minden hívő katolikus lélek számára, hogy miképpen gondolkodjék és viselkedjék a ma legaktuálisabb kérdéseivel szemben. Messzeható szóval hirdeti a kereszténység és katolicizmus örök ér— Igenis! — így hangzott a válasz. >— Az angol kormánynak ez a politikája. A kormány azonban különleges lépéseket csak abban az esetben tehet, ha valamennyi érdekelt állam részéről ezt kívánják. Az alsóház 337 szavazattal ISO ellenében harmadik olvasásban is elfogadta a kötelező katonai szolgálatról szóló törvény- javaslatot. , '. kiában, Spanyolországban és Albániában. Jugoszláviát a barátságos semlegesség álláspontjára késztették, az Adriát saját hadihajóik védett kikötőjévé változtatták át. Magyarország és Bulgária kétségkívül barátságosabb a tengely iránt. — Oroszország — így folytatta tovább Lloyd-George — kész lett volna hozzánk csatlakozni, de hónapokon át bámultunk ennek a hatalmas ajándéklónak a szájába. Úgy látszik, félünk a fogaitól és képtelenek vagyunk határozni. Ezután Attlee őrnagy a munkáspárti ellenzék nevében fejtegette, hogy a Cham- berlain-féle békítési politika meghalt, de a kormánynak nincs helyette új politikája. den szavát nagyítóüveg alá veszik és egyes kifejezéseit félremagyarázhatják. Anglia nem hajlandó békét vásárolni olyan engedmények árán, amelyek csak újabb követelésekhez vezethetnek. — Ez nem jelenti azt, — folytatta vényü szociális tartalmát, a társadalmi egyensúly megteremtését a krisztusi szeretet és méltányosság jegyében. Rendíthetetlen kitartással hirdeti és neveli tömegeit az Actio Catholica mozgalmában és a minden katolikus lelket magában foglaló szervezet nagyarányú manifesz- táción: a katolikus nagygyűléseken, hogy a krisztusi tanítás szociális szellemében Chamberlain, — mintha nem volnánk hajlandók olyan módszerekről tanácskozni, amelyek útján kielégíthetjük más nemzetek észszerű törekvéseit, még ha az a jelenleg létező állapot bizonyos módosítását jelentené is. Sok olyan kérdés van, amelyet könnyen meg lehetne oldani, ha biztosak lennénk abban, hogy a viták, amelyek tárgyát képezik, a jóindulat légkörében fognak lefolyni. Sok olyan engedmény van. amelyeket túlságos nehézség nélkül meg lehetne adni, ha egészen biztosak lehetnénk abban, hogy ezeket az engedményeket csak azokra a célokra használják, amelyekre adatnak és hogy nem használják a mások szabadságai ellen irányuló harcászati célok alátámasztására. — Örömmel jelenthetem, — folytatta Chamberlain, — hogy állandóan a legszorosabb érintkezésben állunk a francia kormánnyal. Közöttünk nincsenek ellentétek. Lord Halifax holnap ismét tanácskozik a francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel, s remélem, hogy a tanácskozások után kiküszöbölik azokat az akadályokat, amelyek eddig útjában állottak a megegyezésnek köztünk és a szovjetkormány között, és hogy kellő időben bejelenthetem a Háznak, hogy végre megkötöttük a Szovjettel a végleges egyezményt. — Nem lehet hasznos eredménnyel tárgyalni a végső békefeltételekről, amíg nem győződtünk meg arról, hogy a más népek elleni támadó szándékról (a másik fél) lemondott, vagy mindenesetre feladta azt. A német kormány kijelentette, hogy nincs ilyen szándéka. Csak az a baj, hogy nem Attlee képviselő úr az egyedüli, aki ezt nem hiszi. Ezt a helyzetet maga a német kormány idézte elő. Ennélfogva kijelenthetem, hogy ha megkaphatnák ezt a lemondást (tudniillik a lemondást szándékról), ha meggyőződkell önmagunkban kiművelnünk a szociális embert, a keresztény embert és ezen a léleknemesítő úton keresztül verhetünk hidat embertársainkhoz. A népcsoportok pedig ugyancsak a krisztusi tanítás, a szociális igazságtevés szellemében verhetnek hidat a gyülölség árkain. Ha Krisztus tanításának szociális tar« Lloyd-George beszéde az alsóházban a tengelyhatalmak túlsúlyáról Chamberlain kijelenti, hogy sok engedményt meg lehetne adni
