Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-16 / 111. szám

8 vmmüa 1939 MÁJUS 16, KEDD A Felvidék igazi szellemi központja mindig Budapest volt a történelem folyamán Akadémiai előadás a Felvidék magyar történeti szerepéről A protektorátus zsidótörvénye Prága, május 15. Az A-Zett szerint a védnökség készülő zsidótörvényéről a kor­mány javaslatot terjesztett a birodalmi védnökf hivatal elé. A javaslat nagyjában a következőket tartalmazza: Zsidónak azt tekintik, aki annak vallja magát, illetve ma ilS tagja valamelyik zsidó hitközségnek. Aki csak 1938 november 1-e után keresztesedet! ki, szintén zsidónak számít. A felekezetnélküliek közül zsidJ az, aki zsidó szülőktől származik. Zsidónak tekintik továbbá azokat, akik zsidóval él­nek házasságban, vagy közös háztartásban és ezek gyermekeit. A zsidókézben lévő vagyont az 1939 március 15-i helyzet alapján összeírják. A zsidó tulajdonnak árjatulajdonba való át­vezetése csak a kormánybiztos jóváhagyá­sával történhetik meg. Az állami és közszolgálatból a zsidókat elvileg eltávolítják. A zsidó gyermekek számára külön iskolákat létesítenek. Az ügyvédi hivatásban és közgazdaságban zsidók numerus clausus alapján érvénye­sülhetnek. Közérdek által megokolt rendkívüli ese­tekben az államelnök esetről-esetre kivételt tehet e rendelkezések alól. Bródy András a sárospataki főiskolán Sárospatakról jelentik, hogy az ottani református főiskolát meglátogatta Bródy András volt ruszin miniszterelnök. El­mondotta, hohgy a prágai parlamentben sem csinált titkot belőle, mennyi szál fűzi a magyar nemzethez, ez az eltéphetetlen lelki kapocs a többi nemzetiségeket is visszahozza. Bródy András tiszteletére a pataki teológusok regösei ruszin, magyar és szlovák dalokat énekeltek. A népi hovatartozás kérdése a német népszámláláson Berlin, május 15. A május 17-i nagy népszámlálás alkalmával első ízben teszik fel a népi hovatartozás kérdését a hivata­los német statisztika számára. A népszám­lálás során mindenki teljesen szabadon és befolyás nélkül nyilatkozik arról, melyik néphez tartozónak érzi magát, melyik az a nép, amellyel érzelme szerint belső kap­csolatban van. A népszámlálási tervezetbe elsősorban azért vezették be a népi hova­tartozás kérdését, mert szükség volt meg­bízható hivatalos adatokra, hogy megálla­píthassák a Német Birodalomban élő nemnémet népcsoportok számbeli egységét. Kétezer kárpátaljai zarándok ingyen utazik Budapestre Ungvár, május 15. Az Actio Catholica or­szágos vezetősége a Katolikus Nagygyűlés záró ünnepségeire május 21-én a felszabadult Kárpátalja területéről 2000 zarándokot teljesen díjmentesen szállíttat fel Budapestre. Ezt a kétezer zarándokot Kárpátalja egész területéről gyűjtik össze. Az egyik vonat Vo- lócról és N agybe re znáról, a másik pedig Husztról indul. Az első zarándok-vonat volóci szerelvénye Szolyván, Munkácson és Bátyun keresztül Csapon csatlakozik a nagyberezna— ungvári szerelvényhez. A zarándokvonatok iránt igen nagy az ér­deklődés, s már az első napi jelentkezések jó­val túlhaladják a két vonat utasainak enge­délyezett létszámát. i I» —i« -wamm—— Német léggömbök sikere a nemzetközi versenyen Zürich, május 15. A nemzetközi léggömb­versenyről hétfőn délelőtt érkezett hírek sze- diint a német léggömbök tették meg a leghosz- szabb utat. A repülés rendkívüli nehézségekbe ütközött, mert 15.000 méteres magasságban csaknem szakadatlan havazás és jégeső volt. A Schlesien nevű német léggömb, amely a Saentis- hegy irányába vette útját, vasárnap este 9 óra tájban Wengennél, Dornbirn kerü­letben (Vorarlberg) ért földet. Az Isar nevű léggömb hét óra tájban Ness'.autól két km-re a Saentis-hegy lábánál szállott le. A harma­dik léggömb, a Stadt Felbert-Niederberg, le­szállásáról még nem érkezett Jelentés. Budapest, május 15. A Magyar Tudo­mányos Akadémia vasárnap tartotta 99. ünnepélyes közülését. Az ünnepélyes köz­ülésen megjelentek Púky\ Endre, a köz- igazgatási bíróság elnöke, Perényi Zsig- mon' báró koronaőr, Komis Gyula és SzÜUő Géza titkos tanácsosok, Balogh Jenő és Hegedűs Lóránt ny. miniszterek, a budapesti egyetem képviseletében Vere­béig Tibor rector magnificus, a debreceni egyetem képviseletében Papp Károly rec­tor, a pécsi egyetem megbízásából Sci- piades Elemér rector, özv. Klebelsberg Kunóné, Szász Károly, Lépőid Antal kano­nok, Pintér Jenő kir. tankerületi főigaz­gatót, özv. Hubay Jenőné, Szalay Gábor ny. államtitkár, Kéky Lajos dr. főiskolai tanár, Petrovios Elek és még sokan mások a magyar tudományos élet kitűnőségei kö­zül. József királyi herceg, az Akadémia el­nöke és Voinovich Qpza. főtitkár, az Aka­démia épületének bejáratánál várták vi­téz nagybányai Horthy .Miklós kormány­zót, aki vitéz Németh Tibor alezredes, szárnysegéd kíséretében pontosan 11 óra­kor érkezett. A kormányzót felkísérték az Akadémia dísztermébe és kezdetét vette az ünnepélyes közülés. Az örök magyar titok Az elnöki megnyitót Ravasz László dr. másodelnök tartotta és beszédében a tu­domány és a nemzeti eszme összefüggését tárgyalta. Az Akadémia nemzeti misszióját főkép­pen azzal tölti be, ha az örök magyar ti­tok megfejtésére adja fel a rendszeres kér­déseket és szerzi meg a rendszeres felele­teket. Ez az örök magyar titok az: mi a magyar? úgyis, mint nép, úgyis, mint történelem, művelődés, öntudat és lélek. Az elnöki megnyitó után Voinovich Géza főtitkár olvasta fel jelentését. A könyvkiadványok közül megemlékezett a Szent István-könyv három nagy kötetéről, Degen Árpád Flóra Velebitica-jának befe­jezéséről, az Etymológiai Szótár és a Nyelvtudomány Kézikönyvének füzeteiről, utalt Gombócz Zoltán összegyűjtött tanul­mányainak I. kötetére, Pauler Metafiziká­jára. A képzőművészet köréből megjelent Lotz Károly életrajza Ybl Ervintől, Szászy István Nemzetközi jog című műve, Tóth Lajos Magyar magánjoga és Thirring Gusztáv könyve: Magyarország népe II. József korában. A Klasszikus-Filológiai Bizottság Hege­dűs István Janus Pannonius fordításait akta ki, megjelent amellett a verses Edda Szász Béla fordításában. Kiváló szolgálatot tesz a nemzet életének Horváth Jenő két­kötetes nagy műve, mely a magyar kérdést ismerteti a XX. században. Könyvkiadványaiból az Akadémia a fel­szabadult Felvidék könyvtárainak meg­küldte az elszakított 20 év megjelent ösz- szes kiadványait, hogy a magyar tudomá­nyos élet folytonosságát a Felvidékkel helyreállítsa. Az ajándék bolti értéke több mint 50.000 pengő. Beszámolt a főtitkár a kézirattár gyarapodásáról: Arany János, Petőfi, Vörösmarty, Tompa, Eötvös újab­ban megszerzett, részben kiadatlan kézira­tairól, végül Petőfi Orlay által festett arc­képének megszerzéséről. A Felvidék a magyar történetben Hosszasan ünnepelték a megjelentek Voi­novich Gáza főtitkárt beszámolójának el­mondása után, majd Nagy Miklós levelező tag tartotta meg előadását „A Felvidék a magyar történetben” címmel. Bár a törté­neti Magyarország egyike a legtökélete­sebb földrajzi egységeknek, — kezdte be­szédét Nagy Miklós, — mégis egyes terü­letrészeinek életében, fejlődésében szembe­ötlő eltérések mutatkoznak, részint a föld­rajzi elhelyezkedéssel járó természeti adott­ságok folytán, részint a letelepedés helyén talált népelemekkel való keveredés és a környező nemzetekkel való békés és hábo­rús érintkezések következményeként. Ez alapon négy országrészt állapíthatunk meg, amelyeknél észrevehető különbségekkel ta­lálkozunk: az Alföld, a Dunántúl, Erdély és a Felvidék. A Felvidék földrajzilag zárt egységet alkot az előző három országrésszel, de hegységei és folvói kisebb.nagyobb darabokra tagolják területét, amelyek * között nincs természetes összeköttetés. Igazi központja, mely minden megyé­jét, községét vonzási körében tartotta és tartja: Buda (ma Budapest) hatá­rain kívül fekszik. Ez a Felvidék történetének alaptétele. Mihelyt ez a központi vonzóerő meggyen­gül, vagy megszűnik hatni, területe szét­esik és a fellépő külső, vagy belső erők vál­nak úrrá rajta. — Az Árpádkor végefelé a királyi hata­lom hanyatlását egyes oligarchia család&k fellépése követi nyomon, akik szinte ki­rályi jogokat gyakorolnak a felsőtíbségük alá kényszerített területen. Híd a keleti és nyugati magyarság között A királyi hatalom gyengeségéből ért­hető meg a huszitizmus korában a cseh rablók tartós befészkelödése is a Felvi­dékre. Buda várának török kézre kerülése megfosztja a Felvidéket egyetlen termé­szetes központjától. Két új központja ala,: kul: Pozsony, amely Becs hatása alatt, a másik Kassa, amely az erdélyi fejedelem­ség vonzási körében fejlődik tovább. Amaz a habsburgi politikának, emez a magyar függetlenségi gondolatnak bás­tyája. A nyugati nagy főúri családok: az Esterházyak, IUésházyak, Pálffyak stb. a bécsi politikának, a labancoknak, a ke­leti főúri családok: a Rákócziak, a Thö- kölyek a nemzeti politikának zászlóvivői, a kurucok született vezérei. Ezekben a harcokban az alkotmány és a vallás szabadságáért folytatott küz­delmekben olvad össze a Felvidék né­met polgársága a magyar nemesség, gél. így lesz a Felvidéki híd a keleti és nyugati magyarság között. Mikor Károlyi Mihály és Kun Béla forra­dalma kiüti a nemzet kezéből a fegyvert, sorsának intézése kalandorok kezébe ke­rül és Budapest megszűnik az ország szíve lenni. Ez előzmények nélkül a trianoni békediktátum egymagában nem tudta volna 20 évre cseh uralom alá kényszerí­teni a Felvidéket, amint déli határsávjá- nak és Kárpátaljának visszacsatolása sem történt volna meg nemzetünk politikai, ka­tonai és gazdasági megújhodása és Buda­pest belső és nemzetközi súlyának helyre- állítása nélkül. Hosszú hercekig zúgott a taps Nagy Miklós előadása után, majd Mauritz Béla ig. és rendes tag olvasta fel tanulmányát a Felvidék alkatáról és ásványos kincsei­ről. Az ünnepélyes közülés után az Akadé­mia tagjai közös ünnepi ebéden vettek részt, amelyen Ravasz László dr., az Aka­démia másodelnöke mondott feiköszöntőt a kormányzóra. Szent László szobra, amelyet vasárnap avattak fel (Oláh Sándor alkotása). «mnniinmmammiinininmiimnniiuniinniniiimiuniiiiiuaia Százhúszezer pengői iuilaioll az ínségeseknek Komárom vármegye Komárom, máj. 15. Komárom vármegye közigazgatási bizottsága ülésén Reviczky Ist­ván alispán számolt be a közigazgatás leg* útjSbb végzett munkájáról s közölte, hogy az első három hónap munkájának eredményei mutatkoztak már: a tisztikar összeszokott és az új tiszviselők beleilleszkedtek az új hely* zebe. Majd hangsulyoza az alispán, hogy a tisztviselők áthelyezése kapcsolatban van an­nak az elgondolásnak fokozatos megvalósítá­sával, hogy a visszacsatolt részek tisztviselői s az anyaországbeliek kölcsönös kicserélése utján a tisztviselők a magyar közigazgatási jogot kellőleg elsajátítsák. Majd tudomásul­vette a bizottság, hogy a vármegye rendelke­zésére 120.000 pengő inségpénzt bocsátottak s ezt fel is használták. Ordódy István sürgette a rádióelőfizetésd dijak csökkentését. Beregszászon megalakult a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­sége (MANSz) a visszacsatolt Felvidéken Beregszászon tartotta első alakuló köz­gyűlését a Beregvármegyei Kaszinó nagy­termében. A közgyűlésen Benda Kálmán igazgató-főmérnök a Kárpátaljai Magyar. Kultúregyesület országos elnöke elnökölt. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a megalakítandó szövetség célja a magyar nép kulturális és szociális feleme­lése. Aztán üdvözölte a MANSz központi vezetőségének kiküldöttjét, Csiksomlyói Csiky Jánosné országos szervező elnök­nőt, aki nagyszabású, hatásosan felépített beszédben ismertette a szövetség célkitű­zéseit. Ismertette a nagy magyar írónő­nek, Tormay Cecilnek jelentőségét, aki a szövetséget megalapította. Benda Kál­mán ismertette a helybeli szervezet ügy­rendjét. Az ügyrend elfogadása után a közgyű­lés megválasztotta az új vezetőséget há­rom évi időtartamra. Elnök lett Fekés- házy Zoltánná, Bereg-Ugocsa megyék al­ispánjának felesége, igazgató az országos szervező elnöknő kifejezett kívánságára Benda Kálmán. Díszelnökök: Horváth Lajosné, Korláth Endréné dr.-né, Péchy Aladárné, Waisbecker Gyuláné dr.-né, al- elnökök: Ortutay Jenőné és Szutor Jenő­né, ügyvezető aíelnök: Répay Jenőné, fő­titkár: Kiz Románné, ügyész: Rácz Gá­bor dr., jegyzők: Jantsky Béláné dr.-né, Répay Anna, pénztáros: Haha Ferencné, a számvizsgáló bizottság elnöke: Benda Kálmánná. (ÁRUINK SZÍNHÁZRA!I ezzel is támogassuk B a magyar művészetet B és magyar művészeket B S Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a WM 1)111» RKfiVIBCDÁÍBAN Budapest Vili., Józsei-körúl 5. szám ♦ Teleionrendelés: 140-000

Next

/
Thumbnails
Contents