Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-16 / 111. szám
•P 1939 MÁJUS 16, KEDD vn®n>EH •J'fcW&ARHrRlíAE s Teleki Mihály gróf még Békésen és Gyo- mán ismertette programját. Kunder Antal kereskedelmi miniszter, Tolnamegye lajstromának vezetője sorra járta a vármegye nagyobb községeit. Smmtvmyán, Páksont Tolnán, Szekszárdin, Decßen, Bátaszéken nagy lelkesedéssel fogadták Kunder Antalt, aki mindenütt behatóan ismertette a mezőgazdsági és ipari fellendítésére hozott kormányintézkedéseket, amelyek egyfelől a mezőgazdasági árak emlekedésélben, munkalkalmak teremtésében és szociális intézkedésekben nyilvánultak meg. JAROSS ANDOR: A Felvidék visszatérésével nem fejeztük he felad Naegykanizsa, május 15. Jaross Andor felvidéki miniszter vasárnap délután Nagykanizsára érkezett, hogy résztve- gyen a nagykanizsai választókerület képviselőjelöltjének, Ilovszky Jánosnak vasárnap délutáni programbeszédén. A nagygyűlést Kovács-Sebestény Tibor, a Magyar Élet Pártjának nagykanizsai kerületi elnöke nyitotta meg, majd Ilovszky János mondott beszédet, amelyben méltatta Jaross Andornak a Felvidék visszaszerzése körüli érdemeit. Jaross nevének említésekor a közönség szűnni nem akaró éljenzésben és tapsban tört ki. Az ünneplés csillapultával Jaross Andor állott fel szólásra és elmondotta közel egy órás beszédét. — Mi a Felvidék visszatérésével nem fejeztük be feladatunkat, ■— mondotta többek között, — hanem a csonka hazábn további feladataink is vannak. Fel kell most erősítenünk azt a politikai mozgalmat, amely egy történelmi sora fordulója mentén a magyrságot tökéletes egységbe kell, hogy kovácsolja. Feltétlenül szükség van ennél a sorsfordulónál arra. hogy a politikai pártoekodásokon túl egységes, nemzetközösségi gondolat legyen uralkodóvá az egész magyar hazában. (Zajos ’helyeslés.) A világháború előtti belpolitika tanulságait vonta le azután. A liberális demokrata korszak nem ismerte fel, hogy mi a nemzet és mi az állm. Nem tudta, hogy az állam csak a nemzetnek a szolgája lehet. Ennek a korszaknak politikai iránya kizárólag közjogi terméi?zetű volt, ebben merültek ki a parlamenti viták is. Most azután rádöbbentünk arra, hogy mi a magyarság fogalma, mi a magyar nemzet. Nem külsőségekből áll ft magyarság, nemcsak lobogókból és jelszavakból. Ennél sokkal többre van szükség. Együttérző magyar tömegekre, felelősséget érző munkaadókra, magyar érzéstől áthatott elégedett munkásokra. A társadalmi osztály szót ki kell kapcsolnunk és helyébe a hivatás rend szót kell beiktatnunk. Szeged óta megindult itt a politikai és társadalmi fejlődés, de ennek üteme nem elégít ki. De a mutakért ma már nem vonunk senkit sem felelősségre, mert nem érünk rá kérődzeni. Ez alatt az idő alatt kellett a magyarságnak felnevelődnie, előkészülődnie az adott sovány viszonyok között egy boldogabb jövőre. Ezt a munkát a volt kormányok, ha itt-ott talán mulasztásokkal és hibákkal is, de mégis meg tudták valamilyen formában valósítani. Nekünk ma az a feladatunk, hogy olyan célkitűzéseket kövessünk, amelyeknek elérésére ma van feltétlenül szükség. A társadalmi fejlődés sem volt kielégítő az elmúlt húsz esztendő során. A munkásokat is fel kell végre karolni, mert nem szolgáltathat- | juk ki őket zsidó politikai vigécek játékának. Ennek a kérdésnek a megoldásához a nemzeti szolidaritás gondolatából fakadó nemzeti felelősségérzet kell, amely egyidejűleg keresztény, nemzeti és szociális politikát követ. Részletesen magyarázta ezután, hogy mit kell ma baloldal és jobboldal alatt érteni. Baloldalnak nevezett mindent, ami a magyarság soraiban ellenségeskedést és szétbomlást idéz elő, jobboldalinak, pedig mindent, ami az erők összefogását a'karia a magyarság érdekében. — A nemzeti felelősségérzet megkívánja, hogy az egyén értékét devalváljuk. Az egyén csak a nemzetnek teljesített munkát át érvényesül és minden olyan haszon, amelyet valaki úgy vág zsebre, hogy általa a nemzetnek semmit sem használ, jogtalan nyereség, ezért el kell venni. Csak az a nyereség jelenthet az egyénre nézve is hasznot, amely a nemzeti értékek haszonskáláján is gyarapodást jelent. Ennek a felelősségnek a megérzése adja az új nemzeti ideológiát. Ezután arról beszélt a miniszter, hogy nem kell félnünk a nyugati eszmeáramlástól, mert nekünk* akik a hagyományok talaján élünk, nekünk is haladnunk kell és nem szabad görcsösen ragaszkodnunk régi intézményeinkhez. Szent Istvántól kezdve Széchenyiig és mindenki az egész magyar történelem folyamán a nyugatról jött eszméknek speciális magyar eszmékké tudta átalakítani és éppen ezzel biztosították a magyarság fennmaradását. Végül Ilovszky Jáncs személyét ajánlotta a választóközönség figyelmébe. Megemlítette Jaross Andor a legutóbbi harcot a törvényhozás két háza között és kijelentette, hogy ma megfordult a kocka, megváltozott az egész politikai élet. Ma nem álló helyzetben vagyunk, hanem olyan az egész nemzet, mint egy menetelő katona. Mi ilyenkor a társadalom feladata? Odaállni a masirozó katonák sorába azok mögé, akik felelősséggel és a cél ismeretében vezetik a masirozó katonákat, nem pedig kiállani az árok partjára és kritizáélni a masirozókat, hogy az egyiknek a jobboldalán van a kenyérzsákja, a másiknak a balon, a hrmdiknak rosszul van felcsatolva a kenyérzsákja, egy másiknak pedig a menetelés iramában izzadságcssppek gördülnek le a homlokán. Ezt könnyű megtenni, de tessék velünk masírozni. A mai ellenékieskedés ez az árok partjáról Való kritizálás. Mindnyájunknak masíroznunk kell a magyar jövő felé, hogy eljussunk a célhoz. A miniszter beszédét a közönség felállva ■hosszú éljenzéssel és tapssal fogadta. Jaross Andor miniszter ezután kíséretével együtt gépkocsin Lentibe hajtatott, ahol I szintén beszédet mond. Jaross Andor beszéde a jobboldali erők összefogásáról Nagyatád, május 15. A Magyar Élet Pártja hétfőn délelőtt impozáns népgyűlést rendezett Szigetváron, ahol a kerület hivatalos képviselőjelöltje, Festetics Domonkos ■grófon kívül megjelent és beszédet mondott Jaross Andor felvidéki miniszter is. Jaross Andor, Barcsay Ákos, somogyi főispán kíséretéiben érkezett Szigetvárra. Festteics Domonkos gróf, a Magyar Élet Pártja képviselőjelöltje megnyitó szavai után Jaross Andor emelkedett szólásra. — Mi felvidéki magyarok ••— mondotta a felvidéki miniszter többek között — most az új hazában is hirdetni akarjuk azt a magyar hitvallást, amelyet kisebbségi sorsban húsz éven keresztül hirdettünk. Mi ez a magyar hitvallás? A keresztény, nemzeti és szociális gondolat. A keresztény gondolat, a keresztény erkölcs uralmát, a nemzeti gondolat, a kollektív nacionalizmus, szociális gondolat, a tisztességes és becsületes társadalmi berendezkedést jelenti. Olyan társadalmi berendezkedést, amelyben a nemzet jövőjéért végzett munka szabja meg minden magyarnak értékét. A nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott beszéd után a felvidéki miniszter kíséretével együtt Istvándi és Darány községeken keresztül Barcsba hajtatott. Mindkét községben az összegyűlt lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a felvidéki minisztert. A déli órákban Barcs nagyközség főterén ebben a drávamenti magyár faluban tartotta a Magyar Élet Pártja választási gyűlését. Festetics Domonkos gróf hivatalos jelölt rövid programbeszéde után Jaross Andor a jobboldali magyar politikai gondolatról beszélt. — Mi a különbség a jobboldali és, a baloldali gondolat között? — vetette fel a kérdést Jaross Andor. — A jobboldali gondolat a nemzeti erők összefogását és megszervezését jelenti. Fegyelmet és erőt, A baloldaliság a nemzeti erők szétbontását, részekre tagoltságát akarja, tehát feltétlenül gyengíti a nemzet erejét. Mi csakis egységes, fegyelmezett, nemzeti társadalmat akarunk megteremteni. Ezért akarjuk megépíteni, erőssé tenni a magyar jobboldali nacionalista gondolatot. — Mi felvidékiek jelenleg nem egy politikai pártot, vagy személyt támogatunk, hanem a jobboldali népi és szociális politikát valló mozgalmi. Mindig eszmei síkon mozogtunk és most La azt tesszük. Minden jobboldali magyar erőt egy táborba akarunk fogni. Üzenem azoknak a külön utakon járó jobboldali tényezőidnek, akik ma még nincsenek velünk, álljanak sorainkba, hogy így megerősödve, közösen dolgozhassunk a közős célért6 a népi és szociális új Magyar- országért. A népgyűlés után a felvidéki miniszter és kísérete közös ebéden vett részt. A kora délutáni órákban a felvidéki miniszter Ba- bocsára hajtatott át, ahol Mayer János a Magyar Élet Pártja képviselőjelöltje által rendezett népgyűlésen szólalt fel. A babocsai népgyűlés után a miniszter és kísérete autóval Erdőcsokonyára ment, ahol az út közben kapott virágcsokrokat a magyar föld és falu örökemlékű harcosának, nagyatádi Szabó Istvánnak sírjára tette le. Délután hat órakor Nagyatád főterén rendezte meg a Magyar Élet Pártja népgyűlését, ahol Mayer János bemutatkozó ■beszéde után ^ ^ Jaross Andor a magyar földkérdésről beszélt. Leszögezte, hogy a magyar föld problémáját, amelytől a magyar élet és magyar fejlődés függ, feltétlenül meg kell oldani. A Magyer Élet Pártjának vezetői a választási küzdelemben Teljes erővel kivette részét a választási küzdelemben a Magyar Élet Pártjának vezetősége, élén Vay László báróval, a párt országos elnökével. Teleki Pál gróf kedden a budai Teleki Pál gróf miniszterelnök az elmúlt héten a pesti Vigadóban szólott a pesti közönséghez és ismertette a kormány programját és az eljövendő feladatok sorrendjét. A miniszterelnök, úgy látszik, nagy súlyt vet arra, hogy a budai kerület választópolgársága is ugyanilyen politikai tájékoztatásban részesüljön. Vay László báró Debrecenben mondott, programbeszédet. Behatóan foglalkozott a keresztény politika és a szegedi gondolat jegyében megszületett népi politika feladataival. a zsidókérdéssel, továbbá a birtok-: politikai feladatokkal. Darányi Kálmán volt miniszterelnök Tapolcán mondott programbeszédet. Ismertette az ország külpolitikai helyzetét, a. gazdasági problémákat, ezek első sorában a földreformot. A szociális feladatok fel- sorolása után azt hangoztatta, hogy az új időknek meg kell hozriiok a kiegyenlítő-« dúst a nagy kérdésekben. Darányi Káli mán és Eszterházy Móric gróf ezután aj kerület több községében mondott programi beszédet. Imrédy Béla, Pécs város listavezetője, szintén vasárnap mondott programbeszédet, amelyben a Magyar Élet Mozgalom zászlóbontását, majd a Magyar Élet Pártjának feladatait nagyvonalú beszédben ismertette. A nagyszámban egybegyűlt közönség lelkesen ünnepelte Imrédy Bélát, Antal István igazságügyi államtitkár a ceglédi kulturház dísztermében mondott pro- gramibeszódet, Boriczos Miklós belügyi államtitkár Hódmezővásárhely en. Lukács Béla, földművelésügyi államtitkár pedig Mislcolcon ismertette a Magyar Élet Pártjának programját. Budapesten ée környékén számos gyűlésen fejtették ki a jelöltek a Magyar Élet Pártjának programját, Ó-Budán Csilléry András, Padányi Gulyás Jenő és Vályi Lajos volt a nagygyűlés vezető szónoka. A dili választó kerület jelöltjei a Városi Színházban szólaltak fel, Csilléry András, Tóth András és Makkai János beszédei keltettek igen nagy hatást. Az ellenzéki gyűlések A választási küzdelemben természetesen az ellenzék is felsorakoztatta vezetőit. Budapesten Rasay Károly, Zsitvay Tibor, Bornemisza Géza, Payr Hugó és a szocialista jelöltek, vidéken Bethlen Ac.drás gróf, Eckhardt Tibor, Klein Antal és Svoy Kálmán voltak az ellenzék szónokai. miniszterelnök Vigadóban mond ódéi Erre mutat, hogy a miniszterelnök kedden este félhét órakor a budai Vigadóban rendezendő nagygyűlésen részt vesz és itt is ismertetni fogja programját. A miniszterelnök újabb politikai megnyilatkozása elé feszült érdeklőd issei tekint a főváros és az ország népe egyaránt. Az angol-török egyezmény következtében felbomlás fenyegeti a Balkán-szövetséget Róma, május 15. A Telegrafo belgrádi jelentése szerint az angol-török egyezmény megkötése siettetni fogja a Balkán-szövetség felbomlását. Belgrádban meglepetéssel fogadták az egyezmény megkötését, minthogy Törökország a Balkán-szövetség legutóbbi ülésszakán kijelentette, hogy nem akar résztvenni semmiféle blokkpolitikában. Törökország az angol—török egyezmény megkötésével megsértette a Balkán-szövetségben vállait kötelezelts- ségeit. A Corriere della Sera belgrádi jelentése szerint az angol-török egyezmény az egész eddigi Balkán-politikát felborítja. Egyeseik véleménye szerint a Balkán-szövetség felbomlik, vagy legalábbis megszűnik a semleges államok ■blokkja lenni, és tagjai új külpolitikai tájíko- zódást kell hogy keressenek. A hercegprímás pásztorlevele a választások alkalmából Serédi Jusztinián dr. bíbomok-hercegprímás a választások küszöbén' — mint már a két előző választás alkalmával is tette — pásztorlevelet intézett papjaihoz, amelyben a többi között a következőket írja: — Most, mikor minden befolyástól függetlenül, saját meggyőződésük és lelkiismeretük szerint titkosan szavazhatnak, különösen is hangsúlyozni kívánom, hogy a polgárok és .a haza sorsa a választók kezébe van letéve. Súlyos vétek volna Isten és a Haza ellen, ha valaki szavazatát egyéni érdeke szerint, pénzért vagy anyagi előnyért adná és nem a köz érdekét tartaná szem előtt. A köz érdeke pedig azt kívánja, hogy olyan pártok jussanak be az Országházba, amelyek dicső első szent királyunk, Szent István szellemében a keresztény elvek szemmel tartásával akarnak törvényeket hozni, és amelyek Isten Egyházéban nem a Haza ellenségét, hanem 900 esztendőn át kipróbált hűséges munkatársát látják. Ami pedig az egyéni választásokat illeti, ne annyira a szép szólamokat és Ígéreteket nézzük, mint a jelölt életét: vájjon az komoly, munkás, tiszta, keresztény elvektől áthatott élet-e, akár magán-, akár családi, vagy közéleti vonatkozásban. Mert csak ilyen! élet alapján következtethetünk az illető fele-' lősségérzetére és megbízhatóságára és várhatunk tőle lelkiismeretes állásfoglalást az ország sorsára sokszor döntőleg kiható törvény- javaelatok elbirálásánál, mejjMflvazá/ánál,’ vagy elutasításánál. orrars a ÉS BáVk EKBSfrEBŐK jfü SI C vásárcsarnok' MMrCdl Alapítva: 189«.
