Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-13 / 109. szám

1939 MÁJUS 13, SZOMBAT íEron**! •J'fe.cfeRHiBKffi AZ ALSÓ-SZIGETEK HM. SZOMBATON MEGNVILIK MAMITS U * n i iW GÁTÉRESTAURANT DÉLUTÁN ÉS ESTE TÁNC! T&efon: 122-084,129-147 A választási küzddei a magyar kormányzás $lén álló férfiak részéről olyan beszédek hangzanak él, amelyek méltóak a nem­zetre szakadt történelmi napokhoz, ame­lyek nem a napi szükségletekről szálá­nak, hanem a messze jövőbe tekintő országépítés nagy feladatait tartják szem előtt. Ilyen beszédet mondott csütörtö­kön délután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter bajai választói előtt, flem kortesbeszéd volt ez, hanem mélyen megalapozott gazdasági és pénzügyi poli­tikának kifejtése, megjelölése annak az útnak, amely az óriási feladatokat élénk- tűző kor irányítására igazodik. Nagy­vonalú változást jelent be ez a beszéd pénzügyi politikánkban, de változást, a korszellemhez való igazodást abban az értelemben kívánja végrehajtani, mint ahogy minden egészséges reformmun­kálatnak végbe kell mennie Magyar- országon. Nem a külföldi példák szolgai lemásolásáról, hanem bevált módszerek­nek a magyar élet követelményeihez való igazításáról van szó. A magyar pénzügyi politika tehát nem akarja egyszerűen le­másolni a már kialakult és nagy sike­rekre vezetett nemzeti szocialista gazda- eági és pénzügyi rendszert, hamm olyan nagyvonalú változást hoz be gazdasági és pénzügyi életünkbe, amely megválto­zott magyar életünk követelményeinek felel meg. Gyökeres változást jelent ez az új pénzügyi politika, szakítást a sokak áltál állandóan kifogásolt deflá­ciós politikával, de nem inflációt jelent, hamm olyan rendszert, amely a pénz- gazdálkodás alapjának a termelő mun­kát teszi meg, a pengőt kivonja a genfi spekulánsok értékmeghatározása alól és a magyar munka csodálatos eredménye értékmérőjévé teszi. A termelő munká­hoz anyagi eszközök szükségesek s ha nincs elegendő anyagi eszközünk, akkor fokozni kell a bankjegyforgalmat, de ennek alapja a jövőben nem a bálványo­zott arany, hanem a termelő munka lesz. A szükséges egyensúly úgy jön létre, hogy a forgalomban lévő bankjegyek arányban lesznek a termelt áruk meny- nyiségével. A pénzügyi gazdálkodás szak­értői hosszas elméleti vitákat folytathat­nak erről a modern életigényekhez alkal­mazkodó pénzügypolitikáról, annyi azon­ban bizonyos, hogy az ország népe bízik a nagy változásban, mert tisztában van a magyar munka nagyszerű értéke' '7 és lehetőségeivel. Isteekkty a Szlovákiában maradt százezres magyarság vezére pénteken mondotta el Pozsonyban azt a beszédet, amelyet nemcsak a szlovákiai magyar­ság várt, hanem a testvérek sorsa iránt érzett szeretettél, aggódó érdeklődéssel az egyetemes magyarság is figyelt. Hírek és jelentések érkeztek át a szlo­vák és magyar állam között megvont határontúlról, amelyek részben mélysé­ges szomorúsággal töltötték él szívün­ket, mert testvéreink szenvedéséről, könnyeiről és bánatáról szólották, rész­ben pedig haragot és keserűséget éb­resztettek lelkűnkben, amely annál gyöt- rőbb volt, mert olyan nép irányában kellett keserűséget és haragot éreznünk, amellyel ezer esztendőn át testvéri vi­szonyban éltünk és — inter tot discri- mina rerum — akarunk élni a jövőben is. Az őszinte szavak ilyenkor fontosak és Esterházy János elérkezettnek látta az időt arra, hogy ilyen szavakat mond­jon minden felelős tényező felé és a fele­lőtlen elemek irányában is. Drámai erejű az ő beszéde, mint ahogy drámai feszült­ség van minden megnyilatkozásában, ami a bécsi döntés óta elhangzott, mert hiszen drámai a helyzet, amelyben a szlovákiai magyarság él. Esterházy János megállapítja, hogy a szlová­kiai magyarok helyzete tavasz kez­dete óta állandóan rosszabbodik, saj­tóját megbénítják, kulturális és gazda­sági életlehetőségeit elfojtják, iskoláit, intézményeit veszélyeztetik. A legtöbb szenvedést azonban kisemberek felelőt­len ténykedése okozta, ám ezeknek a felelőtlen elemek ténykedésének felidé­zésében része van azoknak a tényezők­nek, amelyek a közvélemény irányítá­sára hatnak. Esterházy János azonban a sok sérelem, fájdalom és keserűség óráiban is bizakodóan tekint a jövőbe, mert tudja, hogy évszázados kötelékek népek között nem bomolhatnak fel, tudja, hogy a Kárpátok medencéjében és a Duna völgyében csak úgy lehet egészséges élet, ha az egymásrautált nemzetek kéz a kézben, vállvetett mun­kával oldják meg a történelem és a földrajz szent törvényei által rájukrótt feladatokat. Fájdalmas húrokat meg­pendítő helyzetjelentése után a szivár­vány színeit rajzolja fel a szlovákiai magyarság életének egére. A magyar— szlovák jóviszony kialakulásának fel­tételei vannak, mindkét oldalon feltéte­leket állíthatnak fel és a jogos feltéte­leket teljesíteni szükséges, hogy a meg­egyezés útjai megtalálhatók legyenek. Enyingről jelentik: Az enyingi református egyházközség harangozójának, Orosz József­nek, aki a világháborúban, mint huszár meg­sebesült és tíz gyermek apja, Nagypénteken született a tizenegyedik gyermeke, aki a Mik­lós nevet kapta. Monory Ferenc enyingi refor­mátus lelkész kérésére a kormányzó vállalta a harangozó fiának keresztapaságát, száz pen­gőt küldött a gyermek szüleinek és Mesterházy Ferenc veszprémmegyei főis­pánt bízta meg a keresztelésen való he­London, május 12. Az Empress of Australia gőzös, amelynek fedélzetén VI. György király és Erzsébet királyné Kana­dába utazik, ködkörzetbe került, amely a hajót teljes megállásra kényszerítette. A köd oly sűrű, hogy a két kisérő cirkálót sem lehetett az udvari gőzösről látni, amely időnként kürtjeleket váltott a cir­kálókkal. Miután a hajó 20 óra hosszat teljesen mozdulatlanul állott egy ponton, a köd lassú oszlását lehetett észlelni, mire a hajó óránként tíz csomó sebességgel megindult, azonban egy negyedóra múlva Megdöbbentő szerencsétlenség hír kelt szárnyra péntek reggel. A hír, amely sze­relésére részben vak hírnek bizonyult, az volt, hogy Magyar Sándor óceánrepülő Ko­máromnál belezuhant a Dunába és a vízbe fűlt. A szerencsétlenség híréből szerencsére mindössze csak a zuhanás ténye bizonyult igaznak, de Magyar Sándornak nem tör­tént semmi baja, a nagynevű pilóta szeren­csésen partra úszott. Magyar Sándor péntek reggel indult út­Higgadt és nyugodt magatartással meg­található a megegyezés útja és mi bízunk benne, hogy ez a megegyezés mennél előbb létre is jön. Esterházy János ko­moly és határozott egyéniségében, poli­tikájának őszinteségében látjuk az egyik legfőbb biztosítékát ennek a szükség­képpen elkövetkező megegyezésnek. A keresztelő május 13-án, szombaton lesz, az enyingi református templomban. A vagyono­sabb gazdacsaládokban a Mezötföldön is kezdi felütni fejét az egyke, s ezért a kormányzó keresztapai tiszte az enyingi gazdák között mint nemzetnientő cselekedet és nemes példa­adás, mély megilletődést és lelkesedést keltett. újból kénytelen volt megállni. A hőmér­séklet hirtelen lehűlése nagy jéghegyek közeledtére mutat. Az uralkodópár a köd ellenére sem vál­toztatta meg szokásos rendes életmódját, sokat sétálnak a hajón, rádiót hallgatnak és a hajó ebédlőjében rögtönzött mozik előadásait nézik. A Reuter-Irodu jelenti az Empress of Australia fedélzetéről: Pénteken délelőtt 11 óra 45 perckor a köd elszállott és az Empress of Ausztrália a szokott sebesség­gel folytatja útját. nak, amikor is vele majdnem egy időben Horthy István vezetésével Londoniba in­dult a többi magyar sportpilóta is. A ma­gyar pilóták az angol királyi aeró klub meghívására indultak Londoniba a budaörsi repülőtér betonjáról. Horthy Istvánon kí­vül Csatáry Antal, Dóczy százados, Ojtozy őrnagy, Orrsich Nándor, Wenckheim Jó­zsef, Odeschalchi Miklós és Magyar Sán­dor ültek gépbe s miután Ember Sándor dr., Kara Jenő és Buzcy Árpád dr. a ma­gyar Aero Szövetség képviseletében búcsút mondott a magyar sportpilótáknak, a pi­lóták, bár az eget sűrű köd borította, út­nak indultak. Két repülőgép vissza• iorduit Utnakindulásuk annál merészebb volt, mert a Metereológiai Intézet jelentése kez­dettől kezdve nem volt kedvező, úgy véle­kedtek azonban, hogy az út első szakarát, Münchenig szóló részét megteszik s majd az ottani helyzettől teszik függővé, hogy tovább repülnek-e, vagy sem. Tiszteletkörök leírása után a pilóták el­tűntek a budaörsi hegyek irányában. A búcsúztatásra az Aero Szövetség képvisele- ben megjelent urak még el sem távoztak a repülőtérről, amikor a ködtengerben bú- gást hallottak s nemsokára rá OrrsicH Nándor gépe leereszkedett a repülőtérre. A fiatal pilóta visszatért, mert úgy látta, hogy ebben a sűrű köd­ben nem tanácsos sportrepülőgéppel utazni. Orrsich Nándornak mindenesetre igaza volt és igazának tudatában az Aero Szö­vetség kiküldöttei is aggodalm^kodni kezdtek és csak azzal tudták megnyugtatni magukat, hogy olyan kitűnő pilóták indul­tak útnak a nehéz meteorológiai viszonyok között, mint Horthy István, ki egyike a legjobb vadászrepülőknek és Magyar Sán­dor, aki az óceán átrepülésével tett olyar vizsgát, amely megnyugtathatta — leg­alább is bizonyos mértékben — az aggo­dalmaskodókat. Szerencsésvégű kényszerleszállás Természetesen telefonon megpróbálták kísérni a repülőket útjukon. A telefonálá­sok sűrűbbé váltak, amikor Odeschalchi Miklós is visszaérkezett. Elmondotta, hogy Komáromig Magyar Sán­dor közelében repült, mégpedig pár méterre a Duna fölött. Mikor ezt észrevette, kilá­tástalannak találta az út további folytatá­sát, visszafordult. Közben Komáromból a repülőtér azt az értesítést kapta, hogy egy repülőgép a vízba zuhant. Kétségtelenné vált, hogy Magyar Sándor­ral szerencsétlenség történt és bármennyire is igyekeztek titkolni a hírt, legalább ad­dig, míg bizonyosat megtudnak, á hír ki- szivárgott és őszinte megdöbbenést keltett a fővárosban. A lelkek dermedtségét csak a komáromi révkapitányságnak újabb jelentése oldotta fel. A részletes jelentésből derült ki, hogy Magyar Sándor valóban kényszer­leszállást hajtott végre a Dunán, de kiszabadította magát s nehéz pilóta, öltözéke ellenére partot ért. A megkönnyebbülés percei után teljes megnyugvás o=ak akkor állott be a lelkekbe, amikor a bécsi repülőtérről érkezett értesí­tés, amely azt tudatta, hogy a többi repülő szerencsésen elért Bécsbe és minthogy ott a légköri viszonyokról ked­vezőbb jelentést kaptak, útjukat már to­vább is folytatják. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp. VIII, József-krt 5. „ .144-400 Telefonszám: A kormányzó elvállalta egy harangozó tizenegyedik gyermekének keresztapaságát lyettesít ésével. Megállította a köd az angol királyi pár kaiőfát Húsz óráig vesztegelt a ködfel hőben a gőzös Magyar Sándor, az óceánrepülő kényszer­leszállása Danán Kiszabadította magát a pilótaülésből és szerencsésen partraúszott

Next

/
Thumbnails
Contents