Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-03 / 100. szám

Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, agues szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP V ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapast. Vili. kerület, Jőzset-kSrút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 A. berlini út után I Ysp) — A sorsdöntő időben kezdett két magyar külpolitikai utazás véget ért: Teleki Pál gróf és Csáky István gróf Róma után meglátogatta Berlint is. Amikor a magyar miniszterek két héttel ezelőtt Olaszországba indultak, az európai feszültség a tetőpontján állott s csöppet sem volt jelentéktelenebb, mint az elmúlt év szeptemberében. Pá- ni'khirek cikáztak ujságról-ujságra, _ az emberi lelkek depressziója elérte mély­fokát, s a háborúval népek és országok mint kész természetességgel számoltak. •A hangulat ma, amikor Teleki és Csáky Visszatér Berlinből, aránytalanul kedve­zőbb. A feszültség enyhülésének nem egy jelét látjuk, s Mussolini és Hitler két bravúros beszéde erőt és bizalmat öntött a kishitüekbe, főleg azokba, akik az amerikai sajtó brutális háborús uszí­tásának bedőltek s nem tudtak ellenállni a fékevesztett baloldali ijesztgetéseknek. Elvégre tizennégy nap óta semmi lé­nyeges esemény nem történt a világpoli­tikában, Hitler és Mussolini a. legcseké­lyebb dologban sem „deferált”, sőt újabb követelésekkel állt elő és semmis­nek jelentett ki néhány szerződést, — a megnyugvás ennek ellenére jelentős, csak azért, mert a két államférfi köz­vetlen békítő szavakkal fordult a világ­hoz és szavaikban még mindig és min­denütt olyan erő van, hogy az ellenfélre is hat, bármennyire igyekszik semmit­mondónak beállítani a diktátorok beje­lentéseit a világsajtó egy bizonyos része. örök tanulságként szűrhetjük le az elmúlt hetek hangulatalakulásából, hogy a háborús pánikot nem a húsz év óta esedékes és elmaradhatatlan középeuró­pai fejlemények szítják izzóvá, hanem az a sajtó és propaganda, elsősorban az Amerikába menekült politikai emigrá­ció agitáció ja, amely az eseményeket ki­használva igyekszik Németországra uszítani a demokráciákat és bosszút li­hegve lángbaborítani a világot. Ha nem így volna, nem csillapodna le min­den pozitív külső ok nélkül a közvéle­mény, csak azért, mert Hitler és Mus­solini békésen nyilatkozik. Ha tényleg reális adottságok kényszerítenék ellen­állhatatlanul a nyugati népeket, hogy fegyvert ragadjanak önvédelmükre, nem hullámozhatna ily indokolatlanul béke és háború között a hangulat, s nem je­lenthetné ki senki egyik nap, hogy „a háború elkerülhetetlen”, s másnap, hogy „a feszültség elmúlt”, — közben pedig nem történt semmi. Csak mivel az egész pánik és háborús pszikhózis mesterséges behatások munkája, egy borzalmas erejű és hatalmas eszközökkel rendelkező ten­gelyellenes közvéleménygyár terméke, szugigesztió, rábeszélés, izgatás, fenyege­tés, téves kombináció, rosszakaratú be­állítás, hazugság, csalafintaság, furfang, azért képzelhető el, hogy néha itt van és hat, s néha, ha más hatás érvényesül, vagy pillanatokra győz a józanság, szét­pattan, mint a buborék, az emberek ilyenkor megnyugodnak, s az amerikai farmer, a francia citoyen és a délafri­kai kereskedő belátja, hogy nem okvet­len szükséges, hogy fegyvert ragadjon teszem föl azért, mert az olaszok bevo­nultak Albániába, s vérontás nélkül ren­det teremtettek a félbarbár országban. Ha ilyesmi kényszer volna, akkor a bal­Csütörtökön délben feloszlatják a képviselő­házat és meghirdetik a választásokat Várhatóan május 28 és június 8-ika között lesznek az egyéni és a lajstromos választások—Nagy előkészületek az első titkos választásra Szerdán délelőtt ülést tart a képviselőház, délután a Ház külügyi bizottsága — Összehívták a 36-os országos bizottságot — Csütörtökön délelőtt a felsőház külügyi bizottsága ülésezik, délben 1 órakor pedig kihirdetik a kormányzói kéziratot a felsőházban is A visszacsatolt Felvidéken csak ősszel tartják meg a képviselőválasztásokat — A kárpátaljai autonómia előkészületei Hetek óta egyetlen kérdés áll a belpoli­tika előterében: mikor lesz a házfeloszla­tás, mikor lesznek a választások. Teleki Pál gróf miniszterelnök általában nem ha­gyott kétséget e kérdésben, amikor beje­lentette, hogy még ebber. a naptári évben meg lesznek a választások. Sokkal köze­lebbi időpontot jelölt meg Hóman Bálint Székesfehérvárott vasárnap elmondott nagyszabású beszédében: a képviselőmeg- bízatásolc ideje másodízben is lejáróban van. E két hiteles bejelentésen kívül a Felvidéki Magyar Hírlap olyan informá­ciókat is szerzett, hogy a házfeloszlatás napját szerdáira, a választásokat pedig május hónap végére lehet várni. A keddi napon kialakult munkaprogram azt bizo­nyítja, hogy a Ház feloszlatására csütörtö­kön kerül sor, a választások időpontja pe­dig május 28-ika és június 8-ika között várható. Természetesen ezeknek a dátu­moknak végleges eldöntése azon a tanács­kozáson történik meg, amelyet a Berlinből szerdán reggel hazaérkező Teleki Pál gróf miniszterelnök Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel és a kormány többi tagjával a szerdai napon folytat. A képviselőház szerdai ülése A képviselőház szerdán délelőtt tíz óra­kor tart ülést, hogy a két Ház egyeztető bizottsága által a zsidójavaslat módosítá­sai tekintetében létrejött végső szöveget megszavazza. Előreláthatóan e kérdés kö­rül rövid vita keretében csupán néhány hozzászólás fog elhangzani, majd át­térnek a bejegyzett interpellációk meghallgatására. [ Nehezen hihető, hogy a Ház szerdai ülése hosszabb időt vegyen igénybe, mert a régi * gyakorlat azt mutatja, hogy a választá­sok előtti napok légköre nem alkalmas a behatóbb és komoly vita kialakulására. Jól emlékezzünk az egyik Bethlen.féle vá­lasztás idejére, amikor a választások előtt a költségvetési vita, amely egyébként he­teket vesz igénybe, ebben az izgatott és választás előtti hangulatbar mindössze há­rom napig tartott. Minden képviselő lel­kileg már az új választásra készült fel, ha pedig nem kíván fellépni, nincsen, ami po­litical érdeklődését és aktivitását megmoz- gassa. A külügyi bizottság összehívása Ugyancsak a közeli, a csütörtöki házfel­oszlatás mellett szól az is, hogy mind a két Ház külügyi bizottságát a miniszter- elnök és külügyminiszter megérkezésekor összehívták. Szerdán reggel érkezik meg Teleki Pál gróf és Csáky István gróf és már szerdán délután öt órakor — mint ahogy a meghívó mondja — a képvi­selőház külügyi bizottsága a Ház mi­niszterelnöki szobájának tanácstermé­ben ülést tart. Tárgy: az aktuális külpolitikai helyzet megvitatása. A felsőház külügyi bizottsá­gát pedig május 4-én, csütörtökön délelőtt 11 órára, az egyes számú bizottsági terem­ben tartandó ülésre hívták meg, s az ülés tárgya itt is: aktuális külpolitikai kérdések. Tehát a Berlinben tanácskozó magyar államférfiak legsürgősebb teendőnek a kül­ügyi bizottságokban való beszámolót tart­ják, mert hiszen a házfeloszlatás után a Ház bizottságai is megszűnnek. Tehát a házfeloszlatást minden körülmények kö-1 zött .a külügyi bizottságokban való beszá­moló utáni időre várják. És pedig közvet­lenül a felsőházi külügyi bizottság tanács­kozása után. A 36-os országos bizottság ülése Ugyancsak szerdára, pontosan déli tizen­két órára összehívták a 36 tagú országos bizottságot is, amely ez alkalommal ülését a képviselőház miniszterelnöki szobájának tanácstermében tartja. Feltehető, hogy a képviselőház ülése már déli tizenkét órára véget ér, éppen az előbb említett okoknál fogva és utána tizenkét órakor sor kerül a 36-oe bizottság ülésére, amelynek napirendjén a következő rendeletek szerepelnek: 1. A m. kir. minisztérium 4110—1939. M. E. számú rendelete az áralakulás hatályo­sabb ellenőrzéséről szóló 2220—1938. M. E. számú rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. (Utólagos bejelentés). 2. A m. kir. minisztérium 4430—1939. M. E. számú rendelete a védettség hatalmának oldali agitáció akkor is körülhordoz­hatná a véres kardot, ha újabb néhány ezer bevándorló száll partra skót ezre- dek kíséretében Palesztinában és vigyo­rogva készít magának hajlékot, míg a skót ezredek legépfegyverezik az ellen­álló arabokat. De az agitáció kezd vég­zetessé válni elsősorban azért, mert Roosevelt a közeledő választások miatt rabja lett az amerikai nagysaj tónak és kénytelen úgy táncolni, ahogy ez a „köz­vélemény” kívánja. Ha nem tenné, saj­tótámogatás nélkül oly csúfosan meg­bukna az elnökválasztásokon, mint még soha elnök Amerikában, mert a repub*

Next

/
Thumbnails
Contents