Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-11 / 107. szám

1939 MÁJUS 11, CSÜTÖRTÖK

*

a a'injait

J^äfc&HIRKlE

11

A Felvidéket és Kárpátalját is be kell kapcsolni az országos borpropagandába

Budapest, május 10. Tegnapi ezálmiunk- t'an jelentettük, hogy az Országos Borpro- paiganda Bizottság a bor- és szőlöfogyasz- tás emelésére az idén nagyszabású akcióba kezd. Ezt kívánják szolgáini az országba érkező idegenek között kiosztandó finom borral töltött mintapalaekokkal, a Budapesten felállítandó borki ál látási csarnokkal, a Margitszigeten rendezendő borászati előadással és borünmeppiel, a kecskeméti országos borászati kongresszus rendezésével stb. Egyelőre nem tudjuk, hogy az Országos Borpropaganda Bizottság mi módon óhajtja a szőlő- és borfogyasztás emelésére irányuló propagandáiba bekapcsolni a viez- szacsatolt Felvidéket és Kárpátalját, bár erre a változott viszonyok között óriási szükség lenne. Köztudomású, hogy a Felvidéken és Kárpátalján kitűnő borokat termelnek, s a gazdák termékeiket a múltban a cselh és morva piacokon tudták elhelyezni. A visszacsatolással ezek a szőlő- és bortermelőik elvesztették eddigi elhelyezési piacaikat s termékeik elhelyezésére egyelőre nem eok kilátás van, mert hisz az idő rövidsége és a világszerte jelentkező külpolitikai bonyodalmak miatt eddig nem sikerült -felújítani az elszakítás előtt kitünően kiépített s a csehek alatt mesterségesen elsorvasztott lengyel kapcsolatokat, holott köztudomású, hogy különösen a szered- nyei, beregszászi és nagyezöüösi borvidék szőlője és bora a közeli lengyel piacokon talált elhelyezést. A Felvidéken, die különösen Kárpátalján a munkások ezreinek úgyszólván egyedüli kereseti forrása a szőlőkben van s így a szőlőtermelők fölkarolása, termelvényeilk elhelyezésének elősegítése egyaránt fontos nemzetgazdasági és nem- zetpolitikai érdek. Ezért kívánatos lenne, hogy az Országos Borpropaganda Bizottság által megindítandó propagandamunkába a Felvidék és Kárpátalja bortermelő vidékeit is bekapcsolják, nehogy az a szomorú helyzet álljon elő, högy a kitűnő minőségű szőlő és bor a termelők nyakán maradjon. Értesülésünk szerint a felvidéki és kárpátaljai bortermelők szervezetei a közeljövőben konkrét javaslatokat terjesztelek elő bor. és szőlőtermésük elhelyezésének biztosítása érdekében.

Csökkent

a bankjegyforgalom

! A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a május 7-i kimutatás szerint az április 30-i forgalommal szemben 32.9 millió pengővel csökkent. E csökkenést váltóvisszaváltások idézték élő, miáltal a váltóállomány 48.6 millió pengővel apadt. Az állami giroszámlákról 5.7 millió pengő kifizetés történt, ellenben egyéb számlákra 6 millió pengő folyt be, úgyhogy végeredményben a girokövetelések állománya 0.3 millió pengővel emelkedett. Az érckészlet 1.4 millió pengővel csökkent. A váltópénz- készlet 0.2 millió pengővel! apadt. Az állam adóssága az 1938. évi XXV. t.-c. alapján nyitott újabb 100 milliós pengős hitel terhére történt folyósítás következtében 1.1 millió pengővel növekedett. Az „Egyélb követelések 5.6 millió pengővel gyarapodtak; elleniben az „Egyéb tartozások” 11 millió pengővel apadtak.

Nagy az érdeklődés a kárpátaljai fa iránt

Budapest, május 10. A Dunántúlon és a Felvidéken kívül a Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon, sőt a pesti piacon is megindult a fakereslet, ami a tavaszi tartózkodás folytán előállott áruhiány pótlásával függ össze, A budapesti piacon, valamint az Alföld északi részén fokozott mértékben érdeklődnek a kárpátaljai fa iránt. Sajnos, erről a vidékről csak kisebb szállítások történhetnek és az is csak gyengébb minőségű áruban, minthogy a lucfenyőből készült elsőosztályú áru a peage vonal szünetelése következtéiben az anyaországba nem hozható be. A szállítások ezidő- szerint csakis Munkács vidékéről történhetnek. A vasúti forgalom szünetelése következtében előállott zavarokat olymódon igyekeztek áthidalni, hogy egyrészt a magyar vasútvonal megszakításától teherautóval szállították az árut, másrészt magyar részről tárgyalásokat kezdeményeztek, hogy az árut Körös-, mezőnél Lengyelországon keresztül Lawoczme érintésével Munkácson át szállítsák az anya- országba. Egyik megoldás sem mutatkozik szerencsésnek, mert a szállításnak ezek a módjai az árut erősen megdrágítják.

A múlt héten a Tiszán is, a Dunán is megérkeztek az első tutajok. A tiszai tutajokat a Tiszának közös magyar-román határt alkotó szakaszától délre, Husziton kötötték össze, a dunai tutajokat a Garam völgyéből indították el. Az eddig megérkezett szállítmányok a fűrészek szükségletéhez viszonyítva elenyészően csekélyek.

(—) Berlinben fejezik be a magyar-német fatárgyalásokat. Beszámoltunk arról, hogy a Münchenben megkezdett és Becsben folytatott magyar-német fatárgyalások elvi megállapodásra vezettek. A részletek megállapítása végett és az egyezmény parafálására a két ország delegátusai az eredeti tervektől eltérően Bécs helyett Berlinben ülnek össze. Az e hó 12-én kezdődő tárgyalások előreláthatólag mindössze 2—3 napot vesznek igénybe. Semmi akadálya nincs annak, hogy közvetlenül a tárgyalások befejezése után a magyar- német faegyezmény értelmében a szállítások is haladéktalanul megkezdődjenek. Értesülésünk szerint azonban a kontemplált mennyiséget ebben az évben már aligha szállítják, úgyhogy aiz utolsó részlet a következő év tavaszára marad.

Á Felvidék visszacsatolásával megoldódik a magyar hajlított bútoripar nyersanyagellátás! kérdése

Budapest, május 10. A háború után Csonkamagyaroszág területén az első hajlított bútorgyár a huszas években létesült. Ezután rövid időközben további három hajlított bútorgyár létesült. Ezek a gyárak eleinte csak egyszerű, ú. n. kommerz székeket állítottak elő. Később áttértek a nemesebb vonalú, fényűzőbb kivitelű székek, karosszékck és általában különböző nemesebb típusú ülő- és fekvőbútorok gyártására. Az iparág égési rövid pályafutása alatt igen szép eredményt ért el; az elkészített típusok formájuknál is, minőségüknél is, nemcsak belföldön, hanem a nyugati államokban, sőt a legtávolabbi tengerentúli államokban is piacot tudtak ma guknak biztosítani. 1926-ban hajlított bútorkivitelünk alig haladja meg az 1000 pengőt, a rákövetkező években kivitelüifk rohamosan emelkedik és 1930-ban 616.000 pengőre rúgott. A vásárló államok között Németország 10%-kai, Hollandia 5, Albánia 8, Törökország 3, Brit-índia 6, Szíria 17, Palesztina 8, Egyiptom pedig 40%-kai szerepel. 1930-tól kivitelünk fokozatosan csökkent egészen 1934-ig, amikor is hajlított bútorkdvitelünk

28.000 pengő volt. 1934-től hajlított bútorkivitelünk ismét emelkedik s a múlt évben

193.000 pengőt tett ki.

A magyar hajlított bútoripar kétszer nekiinduló fejlődésével bebizonyította, hogy a külföldi régebbi iparokkal szemben is fel tudja venni a versenyt, a termelési költség és a kivitel formai és minőségi tekintetében egyaránt.

A Felvidék visszacsatolásával a hajlított bútoripar nyersanyagellátásának kérdése is megoldódik. Az ipar nyersanyagát eddig Romániából és Jugoszláviából szerezte be, ahol megfelelő mennyiségű, minőségű és méretű bükkfa állott az ipar rendelkezésére. Mindezek a minőségek a Felvidéken is megvannak, de már a kitermelésnél figyelemmel kell lenni a hajlított bútoripar magasabb igényeire.

A hajlított bútoripar kivitelének fokozásával csökken a kitermelt bükkrönk és bűkk- fűrészáru értékesítésének gondja. A hatóságoknak ezért mindent el kell követniük, hogy a hajlított bútor kivitelét előmozdítsák. A hajlított bútor az utolsó esztendőkben a belföldön is egyre nagyobb tért hódított, részben a műbútorok rovására.

(—) Tárgyalások a magyar keményfafeles- leg értékesítéséről. A magyar kormánynak jelentős gondot okoz keményfafeleslegünk elhelyezésének kérdése. A Kárpátalja hazatérésével mintegy 10-000 vágón bükkfűrészáru és 1500—2000 vágón tölgy-fűrészáru exportja vált szükségessé. Szakkörök véleménye szerint a mai helyzetben ennek az exportfeleslegnek exkliring viszonylatban való elhelyezése csupán 90—100%-os addicionális felárral lehetséges. A keményfafelesleg értékesítésére a tárgyalások Jelenleg Angliával igen előrehaladott állapotban vannak, de szóbakerült az is, hogy Hollandiába és Portugáliába szállítunk. A magyar keményfa iránt Németország résziről is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Német viszonylatiban azonban szállítá- I sajnknak előreláthatóan a szigorúan megszabott kontingens keretekhez kell alkalmaz- j kodni. Ilyen körülmények között Németországba legfeljebb mintegy 3000 vágón keményfa mehet. Ez a mennyiség főként nyár-, s hárs-, kőris- és égerfából fog áldani.

Jókay Imre az Országos MalomSzövetség Felvidéki szakosztályának elnöke

Budapest, május 10. Hosszas előkészítő tárgyalások után harminc felvidéki malmos részvételével a Jókay Imre elnöklete alatt megtartott gyűlésen elhatározták, hogy az Országos Malomszövetség keretiben külön Felvidéki Szakosztályt alakítanak. A szakosztály elnökévé Jókay Imrét, társelnökévé Lelo- vits Cipriánt, Schöller-Szücs Jenőt, valamint Moravetz Jánost választották meg. Az ülésen számos szakmabeli kérdést is megvitattak. Ezzel kapcsolatban jelentjük, hogy Bereg- Ung megyék és Kárpátalja molnársága a napokban Beregszászban tartott helyi ülést, amelyen bejelentették, hogy az Országos Ma- lomszövetség keretében megalakult a Felvidéki Szakosztály s a megjelent malmosok kimondották csatlakozásukat. A tisztújítás során elnökké Moravetz János gáti malmost választották meg.

Kelet-Felvidék Érsekújvárhoz iközeleső molnársága a napokban szintén ülést tartott Jókay Imre, az Országos Malomszövetség Felvidéki Szakosztálya elnökének vezetésével. Jókay Imre összefoglaló képet adott a felvidéki malmok sorsának helyzetéről.

(—) Folynak a tárgyalások a Boriin— Prága—Halmi—Bukarest közötti közvetlen vasútvonal visszaállítása érdekében. Mára-,

maros- és Szatmármegye virágzó kivitelét teljesen megbénította az a körülmény, hogy Cseh-Szlovákia felosztása óta megszűnt a Hátain át vezető közvetlen összeköttetés Prága és Berlin felé. Halmi ebiből a szempontból igen fontos állomás volt, ahonnan naponta 10—15 vágón élőállatot: főleg hizott ökröt és sertést szállítottak külföldre. Ugy- látszik Németország is felismerte a haknii határállomás jelentőségét, mert egyes szatmári és máramarosszigeti kiviteli vállalatok már értesítést kaptak Berlinből, hogy a német kormány közbelépésére, rövidesen újra megindulhat á szállítás Prága, illetve Berlin felé a régi útvonalon. Német gazdasági körök kezdeményezésére már megindultak a tárgyalások úgy Magyarországgal, mint Szlovákiával a Berta'—Prága—Halmi, illetve Bukarest közötti közvetlen vasútvonal visszaállítása érdekében.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: _

A külföldi tőzsdék megszilárdulásának hírére a budapesti értéktőzsde részvénypiacán nyitáskor az árfolyamok enyhén javultak. A forgalom ma sem volt élénk. Az árfolyameltolódások nem lényegesek. Bauxit 2 pengővel lanyhult, a többi értékek árfolyama zárlatkor tartott, vagy néhány fillérrel javult a tegnapinál. A szilárdkamatozású értékek piaca nem volt egyenletes.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Békéscsabai 4.50, Első Bp. malom 5.5, Hungá- ria-malom 17.—, Bauxit 161.25, Cementia 84.—, Kohó 15.5, Kőszén 272.—, Nagybátonyi 40.75, Salgó 26.7, Urikányi 32.—, Ganz 12.8, Láng 26.-*-, Győri vágón 17.—, Rima 60.5, Ofa 11.—, Nasici 74.—, Levante 0.25, Nova 11.—, Tröszt 47.4, Délcukor 72.—, Magyar cukor 70.5, Georgia 16.75, Stummer 39.5, Dreher-Haggenm. 116.75, Gyapjúmosó 3.—, Goldberger 35.3, Magyar kender 8.—, Pamutipar 18.5, Szegedi kender 37.3, Chinoin 8.—, Gumi 43.—, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.50, Pálfalvi 7.50.

Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, BSzKRT kötv. A 5.5, 1914. évi főv. 4.5% 290.—, 1927. évi főv. 6% 79.5.

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05 —58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.75—344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 183.20—185.20, cseh-morva protektorátus

7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-ná!

nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.65—77.55, svéd kor. 82.30—83.20.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.65— 185 20, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—.136.70, Brüsszel 58.25—

58.69, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid — Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15— 344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.85 77.55, Isztanbul 268—271.

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, május 10. (Zárlat): Párizs 11.78%, London 20.82%, Newyork 444.75, Brüsszel

75.70, Milánó 23.4214, Amszterdam 238.80, Berlin 178.50, Stockholm 107.2714, Oszló 104.65, Kopenhága 92.9714, Szófia 5.40, Prága 15.20, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.1811, Buenos Aires 1.02%, Yokohama 1.21 ötnyolcad.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE

A gabonatőzsde készárupiacát ma lanyha! irányzat jellemezte. A kínálat állandóan növekszik. A búza 5 fillérrel olcsóbbodott. 400 q zab és 450 q kukorica 10—15 fillérrel alacsonyabb áron cserélt gazdát. 450 q rozs és 750 q sörárpa tartott árakon kelt el. A határidőspiac üzlettelen volt, a júliusi kukorica 5, az augusztusi 7, a júniusi rozs 15 fillérrel olcsóbbodott. Rozs: júniusra 14.32, 14.12, zárlat 14.13—14.15. Kukorica: júliusra! 17.59, 17.61, 17.54, zárlat 17.55—17.56;

augusztusra 17.85, 17.90, 17.82, zárlat 17.81) —17.82.

Hivatalos jegyzések és kötések; Búza:tisza- vidéki 77 kg-os 20.25—20.80, 78 kg-os 20.45— 21, 79 kg-os 20.65—21.20, 80 kg-os 20.75— 21.30, feíérmegyei 77 kg-os 20.30—20.75, 78 kg-os 20.50—20.95, 79 kg-os 20.70—21.15, 89 kg-os 20.80—21.25, felsőtiszai 77 kg-os 20.05 —20.65, 78 kg-os 20.25—20.85, 79 kg-os 20.45 —21.05, 80 kg-os 20.55—21,15, duna-tiszaközi 77 kg-os 20.05—20.60, 78 kg-os 20.25—20.80, 79 kgos 20.45—21, 80 kg-os 20.55—21.10, dunántúli 77 kg-os 20.20—20.70, 78 kg-os

20.40—20.90, 79 kg-os 20.60—21.10, 80 kg^s 20.70—21.20. Rozs: pestvidéki 14.40—14.65,

más származású 14.55—15.10. Takarmány- árpa: elsőrendű 18—18.45. Sörárpa: kiváló

20.50—22, príma 19.25—19.75. Zab: első* rendű 22.60—22.75, középminőségű 22135—• 22.45. Kukorica: tiszántúli 16.75—16.85. Ő,'- lemények: korpa 13.90—14.05, 8-as liszt 16.30 —16.50. Rozs: 150 mm vagonba 14.25 Bpj közraktár, 300 mm jászsági 14.60 budapesti paritásban. Árpa: 300 mm 20.92%, 150 mms 20.87%, 300 mm 21.— budapesti paritásban. Zab: 150 mm 22.40, 100 mm 22.40, 150 mm 22.40 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.80, 150 mm Szolnokon át 16.80, 150 mm munkácsi 16.85 budapesti paritásban. Bíborhere:, 20 mm 62.50, Budapest.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK 0 KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő felhozatal, közepes forgalom mel* lett ma a következő árakat (zárjelben a nagy* kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120—180. Borjúhús: comb 240 —320, vésés 140—260, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—250, tarja, comb 160—200, oldalas 128—172, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesanadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (140—1 145), csirke, rántaniivaló 1 drb 150—320, 1 kg (200—260), ruca, hízott 1 kg (140), lúd, hízott 1 kg (140—150), pujka, hízott 1 kg (11Q —140). Vágott: tyédc 1 kg (90—170), csirke, rántamvaló 1 kg (300—360), ruca, hízott £ kg (125—165), pujka 1 kg (110—140). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (116-—130), koséráru (125—135),

főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—135 (108 —125). Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött 360—370 (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfó'zelék: Bab, fehér, aprószemű (30—33), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (26)—56), Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (12— 14), kalarábé kg (8—14), karfiol, külföldi, tisztított kg 100—130 (80—100), vöröshagyma, érett, makói (15—18), zöldjével (1.5 —2.5), fokhagyma (8—18). Káposztafélék; Fejeskáposzta, hazai (36—40), kelkáposzta 32—50 (10—40), fejessaláta (0.5—2.5). Burgonya: Gülbatoa (9.8—10.25), nyári rózsa (11), őszi rózsa (9.2—9.25), kifli (18—20), Ella (7.8—8.4), fojtott burgonya 16—28 (15 —20). Főzelékfélék: Hónaposretek (1—14), zöldborsó, hazai 50—68 (42—52), csiperkegomba (100—200), spárga (15—120), paraj, tisztított 10—24 (6—14), sóáka, közönséges 16—28 (10—20). Gyümölcs: Alma, külföldi (170—180), nemesfaj (120—180), közönséges válogatott (60—110). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélü (66—86), vörösbélű (78—100). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400— 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140—148), méz, pergetett (170), bors (440), szegfűbors (660), japán rizs (66—68), Karóim rizs (92—100).

+ MAGPIAC: Köles fehér 18—22, vörös

18— 19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagy- szemű 27—28, kisszerűi 23—24, olaj dohos 22—22.50, kék mák 128—132, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált

19— 21, fehér szokványbab felsőmagyarországi 28.25—28.75, muharmag 22—23.50, bükköny szöszös 36—-38, csiilagfürt fehér lapos 12.50— 13, szárított répaszelet 9.50—10.50.

+ LISZTÁRAK: A budapesti Iisztárjegyző- bizottság- árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50— 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of

36.50—37.50, 2gg 35.75—36.25, 2g 35.75— 36.25, 2f 35.75—36.25, 4-es 33.75—34.75, 5-ös 31.75—33, 6-os 27.50—30, 7-es 19.75—21.75; rozsliszt: 0-ás 28.50—30, 01-es 25.75—27, 1-es

20— 21.50, 2-es 18—19.50.

+ HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha 14 (14), borjú 178 (178), sertéshús lehúzott 40 (40), szalonnás 2 (2), süldő 78 (78), marhazsiger 112 kg (112), sertészsiger 20Q kg (200). Zárójelben az eladottak száma. Árak: marhahús II. egészben 80—90, borjú bőrben I. 130—142, II. 116—128, sertéshús lehúzott 116—120, szalonnás 120, süldő 96— 104, zsiradék 130, marhazsiger 40, sertészsiger 70. A vásár lanyha volt.

+ SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 1404 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 377 darab. Az irányzat változatlan. Árak: uradalmi zsírsertés páronkint 340 kg-on felül 102—103.5, szedett sertés I. 95—100, II. 74— 84, angol sonikasertés I. 92—98, II. 82—90, exportzsír márkázott 149 fillér kilónként.