Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-11 / 107. szám
"■ "' V" ■ r >-ir- ■:■ -;-r 1939 MÁJUS 11, CSÜTÖRTÖK MBMlnMa -WMfejtHIRIfAC 5 I» (ff tíUsúlwét msféfim Amilyen lehangoló egy vénülő primadonna siránkozása, annyira elszomorító látvány, ha egy volt érték, tagadhatatlanul nagytudású, s egykor nagy szerepet vitt, de korszerűtlenné vált államférfiú nem képes megfelelően visszavonulni, nem tud a politikai színpad süllyesztőjében szépen, hangtalanul eltűnni. Pedig még hálátlannak sem nevezheti az utókort, mert dacára annak, hogy a döntő vizsgán megbukott, régi érdemeire való tekintettel a hálás tanári kar „felsőbb osztályba mehet” bizonyítványt nyomott kezébe, s a „felsőbb” házban helyezte el Bethlen István grófot. Többre igazán nem tarthatott igényt. Mert ha mérlegre helyesnők a tízéves Bethlen- éra érdemeit és kártevéseit, s csak az elmulasztottakra tekintene vissza Bethlen, háromszoros mea culpát illenék kivernie. Sajnáljuk, de a liberális sajtónak az olasz-barátság kapcsán állandóan rávetített fénykoszorúját is meg lehet és meg kell egyszer tépáznunk. A neki tulajdonított nagy érdem, tulfljdónkéj nem is az ö érdeme. Mert hiszen nem Bethlen szerezte meg Magyarországnak Itáliát, hanem Mussolini vette idejekorán észre, hogy egy erős Magyarországra igenis szükség van, s Itáliának is hasznára válik, ha a Középeurópa legfontosabb geográfiai pontján élő magyarságot Itália barátjává teszi meg. Az a bizonyos diadallal idézett dongó is csak éppen hogy pont harangszó előtt szállott be a torony ablakon, — mi hiába tettük volna az első lépést, ha Mussolini nem ismerte volna fel értékünket, diplomáciai képviselete útján nem kezdeményezte volna a barátkozást, nem nyitotta volna meg a lehetőség kapuját, amelyen át Bethlen kényelmesen átvonulhatott, hiszen a kinyílt ajtókat nem kellett döngetnie. Ez a meztelen igazság, melynek feltárásától mindezideig csak azért tartózkodtunk, mert a távozófélben lévő államférfiúnak, aki elvégre tíz évig az ország miniszterelnöke volt, öreg napjaira meg akartuk az örömöt, az illúziót hagyni, hogy mindenki úgy látja Mussolini Itáliája és a Bethlen-rezsim Magyarországa között létrejött baráti kapcsokat, mintha ezek összekovácsolása elsősorban a Bethlen-kormánynak lett volna érdeme. Bethlen a mi jószándékú hallgatásunkra való jogát azonban mai búcsúnyilatkozatának igazságtalan egynéhány kitételével önmaga játszotta el. Előbb azonban még a tegnapra is mutassunk rá: délutáni Leibjournálja a mai búcsúztatójában kiemeli, hogy „ha Bethlen nem is vett részt a napi csatákban, ha egy évig sem hallották szavát, de tudták, hogy ott van a helyén, tudták, hogy majd ha kell, majd ha eljön a nagy pillanat, a nagy ügy, amely nagyembereket követel, akkor porondra fog lépni és megvív azért, amit hazája és népe érdekében jónak fog tartani.” S hosszú hallgatás után, 1938 novemberében a Felvidék visszacsatolásának idején fellépett, — s mit tartott hazája s népe érdekében legsürgősebben jónak? Sztranyavszkyék és a zsidótörvény védelmét. Sapienti sat! A Felvidék ezt nem felejti el soha! Ez tegnapelőtt volt és ma? — Bethlen a megújhodási korszak élén álló magyar hazafiakat tudásban és képességben fogyatékos, s erkölcsökben csorbalelkűek- nek bélyegzi, ellenben szemethuny a zsidó kapitalizmus s a liberális lapvállalatok zsoldjában álló öreg „hazafiak” nemzetrontó áskálódásai, s önzetlen államférfiak elgáncsolására összehordott intrikái, gyalázkodásai előtt. Mégpedig olyan borzalmasan komoly, élethalálharcunkat befolyásoló kényes történelmi időpontban, amikor egy Bethlen Istvánnak nem összeesküvőket márványtermekbe, hanem a haza megmentése és naggyá tételére a nagy Cél érdekében azok mellé kellett volna toboroznia, akik egyéni és anyagi érdekeik mellőzésével szívük minden dobbanását, egész életenergiájukat csakis a Haza javára szentelték, ajánlották fel. Puffogó frázisokkal, csáklyás aforizmákkal nem lehet nyílt igazságokat elkenni, saját hibáinkat másokra hárítani, s szeplőtelen Gr ál-lovagként sajátmagunk gyújtotta görögtűz fényében lelépni a színről. Kérdeznők csak meg a márványterem szétszaladt hőseit, mit gondolnak lelkűk belsejében, milyen köszönetét rebegnek Bethlen István grófnakf Amilyen tréfás, pajzán szellemes az a Szüllő Géza, talán még el is muzsikáltatná, fülükbe huzatná, hogy: — Jobb lett volna messze távol, hírt Sem hallani egymásról., a Pál jugoszláv kormányzóherceg Róma után magánlátogatásra Németországba kozik Hitlerrel Rómában nagy ünnepléssel fogadták a kormányzóherceget — Díszvacsora a Quirinálhan Párizs, május 10. Berliniből jelenti a Havas Iroda: Pál jugoszláv kormányzóher- ceg a közeljövőben magánlátogatásra Né- metoo'szágba érkezik. Valószínűleg sógornőjénél, Törring grófnőnél száll meg Münchenben és alkalma lesz Hitlerrel is találkozni. Az utazás így hivatalos jellegűvé válik. Német illetékes körök egyelőre még nem közölték a kormányzóherceg érkezésének jwntoé időpontját, de a jelek szerint június 2-ra nagy katonai díszszemlét terveznek, amely a jugoszláv vendég tiszteletére fog szólni. Az uralkodópár, Mussolini és Ciano fogadták a pálya- udvaron a vendégeket Róma, május 10. Pál jugoszláv kormányzó-herceg különvonata szerdán délelőtt 9 óra 45 perckor futott be a Termini- pályaudvarra. A pályaudvar belsejét is pompásan feldíszítették. Száz és száz olasz és jugoszláv lobogó díszítette a falakat éa •mindenütt feltűnt a savoyai királyi család és a jugoszláv királyi család címere. A pályaudvar tornácát több száz méter hosszú bilborszőnyeg borította. A művészi berendezésű udvari várótermet az olasz tavasz legszebb virágaival díszítették fel. A pályaudvar tornácán a genovai lovasezred dlszfcülönítménye és piroabóbitás karabi- nierik díszkülönítménye sorakozott fel. Kilenc óra huszonöt perckor érkezett meg a pályaudvarra a Duce Ciano gróf, Starace és Alfieri miniszterek, valamint több államtitkár kíséretében. Megjelentek a pályaudvaron a legmagasabb állami méltóságok, a szenátus és a kamara elnöke, sok szenátor és nemzeti tanácsos kíséretében, az Annunziata-r er\d tulajdonosai és az olasz hadsereg képviselői. A megjelent diplomaták sorában ott volt Vülani Frigyes báró kvirináli magyar követ ie. Kilenc óra harmincöt perckor érkezett meg az uralkodó Elene királyné és császárné társaságában. A díszkülönítmény fegyveres tisztelgéssel fogadta őket. Kilenc óra 45 perckor harsonák zúgása jelezte a hercegi pár különvonatának érkezését. Lassan gördült a pályaudvarra a vonat, amelynek szalonkocsija azon a helyen állt meg, ahol az uralkodópár és a Duce várta a vendégeket. Pál kormányzóherceg elsőnek szállt le a külöirvonatról. A király és császár csókkal köszöntötte Pál kormányzóherceget és a rózsaszínű tavaszi ruhát viselő Olga hercegnőt. Ugyancsak csókkal köszöntötte a hercegi párt a királyné és császárné. Ezután a Duce lépett a királyi herceg elé és meleg kézszorítással ülvözölte, majd hódolatteljes kézcsókkal üdvözölte Olga hercegnőt. A különvonatról leszálló Cin. car-Marlcovics jugoszláv külügyminisztert Ciano gróf külügyminiszter fogadta. Krisztics jugoszláv követ felesége gyönyörű rózsacsokrot nyújtott át Olga hercegnőnek. A kormányzóherceg és az uralkodó ezután a jugoszláv kiráJyi himnusz és az olasz himnusz, valamint a Giovinezza hangjai mellett ellépett a díszszázad előtt, majd az udvari váróterembe vonult, ahol megtörténtek a bemutatkozások. Néhány perccel később a király és császár s Pál herceg kilépett a pályaudvar előtti térre, ahol a római helyőrség csapatai sorakoztak fel. A tér két oldalán összegyűlt tömeg spontán lelkesedéssel üdvözölte a jugoszláv kormányzóhercegi és az uralkodópárt. Ezután előállt az első udvari hintó, amely előtt vértes lovasosztag haladt. A királyi herceg és az uralkodó helyet foglalt az első hintóbán, majd a másodikban a kirf’yné és császárné, valamint Olga hercegnő helyezkedett el. A következő hintóbán a kíséret tagjai foglaltak helyet. Ciano gróf és Cincar-Markovics külügyminiszterek gépkocsin vonultak a városba, a Duce pedig a miniszterelnöki gépkocsin külön útvonalon hajtatott a Venezia-palo- tába. A kormányzóherceg óa a Duce kölcsönös látogatása Pál jugoszláv kormányzóherceg ugyanazon az útvonalon vonult be Rómába, amelyen két éis fél évvel ezelőtt Horthy Miklós, Magyarország (kormányzója. Az útvonal két oldalán katonaság állít sűrű sorfalat, a járdán pedig a lakosság nagy tömegei üdvözölték a királyi vendégeket. Az Esedra-körtéren művészi kivitelű emelvényt állítottak fel, amely fölé a római sas jelvényét helyezték el, az emelvényen pedig a capitoliumii bronzfarkas Mit. Az emelvény körül Róma huszonkét kerületének Michelangelo által tervezett ruhába öltözött apródjai álltak Róma város tarka lobogóival. A hintók az emelvény előtt álltak meg, ahol Cdonna herceg, Róma kormányzója, rövid beszéddel üdvözölte a főváros nevében a királyi vendégeket. A királyi menet ezután a díszesen felllo- bogózott Via Nazionalen haladt tovább nagy tömeg sorfala között és a királyi palota főkapuján át vonult be a Quirinalba. Pál kormányzóherceg délben fogadta a Duce és Ciano látogatását, amelyet délután viszonzott a Venezia-palotában. Este a Quirinalban díszvacsora volt, majd az esti órákban Róma városa tündéri kivilágítást rendezett a jugoszláv vendégek tiszteletére. A jugoszláv külügyminiszter az olasz uralkodónál Cincar-Markovics jugoszláv külügyminiszter 11 óra 1; perckor megjelent a kvirináli palotában és bejegyezte nevét a látogatókönyvbe. A király és császár 11 óra 15 perckor külön kihallgatáson fogadta a jugoszláv külügyminisztert, akivel szívélyesen elbeszélgetett. Pál 'kormányzóherceg és Olga hercegasszony délben elhagyta a kvirináli palotát és a Villa Savóidba ment, ahol a király és osászár, valamint a királyné és császárné villásreggelit adott tiszteletükre. Ciano gróf a Villa Madamaban déli egy órakor villásreggelit adott Cincár-Marko- vicst jugoszláv külügyminiszter tiszteletére. Az olasz és jugoszláv sajtó a római találkozóról Róma, május 10. A ma reggeli olasz lapok a jugoszláv kormányzóherceg római látogatásának szentelik vezércikkeiket. A Popolo li Roma hangoztatja, hogy Olaszország., ilc és Jugoszláviának már csak földrajzi helyzetüknél fogva is előbb-utóbb meg kellett egymással egyeznie. Hogy ez a megegyezés időben és kedvező körülmények között történt meg, az elsősorban Pál kormányzóherceg és a Duce érdeme. Az ő politikájuk megnyitotta Olaszország és Jugoszlávia között a termékeny együttműködés korszakát. A belgrádi megegyezések két ' alatt megmutatták, hogy életképesek és minden kísérlet az olasz- jugoszláv viszony megzavarására kudarcot vallont. Az olasz-jugoszláv barátság immár azoknak a biztos tényezőknek egyikévé vált, amelyeken az egész európai békeépület nyugszik. Pál kormányzóherceg .és Olga hercegnő Rómában meg fog győződni arról, hogy az olasz nép mennyire szívén viseli az olasz-jugoszláv barátság ügyét — írja a Popolo di Roma. Belgrad, május 10. Valamennyi reggeli lap behatóan foglalkozik Pál kormányzóherceg olaszországi látogatásával, amelynek nagy jelentőséget tulajdonít mind az olasz—jugoszláv barátság, mind pedig az európai béke szempontjából. A Politika főhelyen többhasábos cikkben emeli ki a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak megerősödését, mint Jugoszlávia háborúutáni politikájának fontos tényezőjét. A Vreme hangsúlyozza, hogy a látogatás az általános európai helyzet javulásához is hozzá fog járulni. A zágrábi Novosti szerint a látogatás ünnepélyes alkalmul szolgál a kormányzóherceg bölcs politikájának elismeréséhez.------------<♦>-----------Bolbo tábornagy kairói látogatása Kairo, május 10. Balbo tábornagy, Libia kormányzója, aki háromnapos látogatásra az egyiptomi fővárosba érkezett, kedden Mazzolini olasz követ társaságában látogatást tett Machmud pasa egyiptomi miniszterelnöknél. A miniszterelnök és a tábornagy között szívélyeshangú megbeszélés folyt. Mazzolini köve1 Balbo tábornagy tiszteletére díszebédet adott, amelyen az egyiptomi kormány tagjain kívül az angol követ is megjelent, továbbá az egyiptomi és az angol csapatok főparancsnokai. Drágul a kenyér Franciaországban Pá izs, május 10. Franciaországban a kenyérárak drágulása áll küszöbön. A lapok közlése szerint a legközelebbi napokban a kenyér árát kilokrammonként öt cen- times-al emelik. Vesztegetés miatt letartóztatták Baldwin amerikai államngyészt Newyork, május 10. Az Egyesült Államoknak újabb bírósági botrányuk van. Ismét egy államügyészt tartóztattak le. A vizsgálóbíró utasítására kedden este a rendőrség letartóztatta Alexander Baldwin államügyészt, aki a brooklyni törvényszék harmadik államügyésze volt. Baldwin ügyész különböző vesztegetési pénzeket fogadott el. Az ügyész ellen egy vizsgálat szolgáltatta az adatokat. Egy vizsgálóbizottság jelenleg a newyorki törvényszékek tevékenységét vizsgálja felül és eközben állapították meg Baldwin államügyész bűnös üzelmeit. felvidéki MAGYAR HÍRLAP Szerkaeztftség «9 kiadóhivatal. Bp. Vni, Józsvf-krt 5. Telefon szám: 144-400